Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

1*6. július 23. féritek Az első fél évben a tervezett tsz-beruházások 50 százaléka megvalósult Már az 1968. évi tus-programon dolgoznak Ebben az esztendőben megyénk termelőszövetkezetei részben sa­ját erőből, részben állami beru­házásból 120 miiUúó forintos be­ruházása programot valósítanak meg. Ennek előkészítése során megállapodtak abban, hogy a há­zi építőbrigádok 46,5, az ÉM Bé­kés megyei Építői pari Vállalata 47,5, a tanácsi ipar 7,8, a kisipari termelőszövetkezetek 7,5, az egyéb kivitelezők pedig 10,7 millió fo­rintot használnak fel 1966-ban. Legutóbb az első fél év végén ér­tékelték a beruházási program megvalósítását. Megállapították, hogy a tervezett beruházások 49,5 százaléka megvalósult. Különösen a kisipari termelőszövetkezetek tűnitek ki jói szervezett munká­jukkal. 70,4 százalékra teljesítet­ték éves tervüket. A házi brigá­dok, az ÉM és a tanácsi építőipar 48—52 százalékra tett eleget kö­telezettségének. A tervtől elma­radtak az egyéb kivitelezők, kö­zöttük a Hódmezővásárhelyi Gép­javító Vállalat. A megyei tanács vb mezőgazda­sági osztályán megállapították azit is, hogy a kivitelezők tervteljesí­tése 1966 első felében, az 1965. év azonos időszakaihoz képest 3—4 százalékkal kedvezőbb. Amennyi­ben a második fél évben csökken, illetve megszűnik a tégla, a ce­ment és a karOics hiánya, úgy mód lesz arra, hogy valamenyi kivite­lező a szerződésben vállalt kötele­zettségének év végéig eleget is tegyen — közölte Szabados Ká­roly főelőadó. A továbbiakban arról tájékoz­tatták szerkesztőségünket, hogy hozzáláttak az 1968. évi tsz-beru- házásd program egyes részleteinek kimunkálásához. A távvezeték és a bekötő út építésére elkészült a tervjavaslat. Ennek megfelelően 1968-'ban hét termelőszövetkeze­tet kötnek be az országos vdlla- mosenergia-hálózatiba. Villanyt kap többek között: a méhkeréki Balcescu, a csorvásd Ady, a hu­nyadi Hunyadi és még néhány szövetkezet. A távvezeték építé­se mind a hét termelőszövetke­zetben állami dotációból valósul meg. Már azt is tisztázták, hogy 1968- ban 23,1 kilométer hosszú üzemi bekötő utat építenek. Ez a munka kilométerenként 1 millió forintba kerül. Ennek költségét az állam magára vállalta. Bekötő utat kap többek között a köröstarcsai Pe­tőfi, a vésztői Aranykalász és a gyomai Viharsarok Halászati Ter­melőszövetkezet is. Hasznos szenvedélyek Egyik szarvasi ismerősünk biztatott fel bennünket, hogy ha van egy rövid ráérős időnk, menjünk el és nézzük meg H. Kovács Benedek ritkaság számba menő házi gyümölcsös­kertjét, Nem bántuk meg. Va­lóben ritkán lelhet olyan, csak­nem 3 méter magas szőlőluga­sokat, szebbnél szebb termést hozó őszibarack, körte-, alma- és egyéb gyümölcsfákat látni. Egy­től egyig valamennyi nemes fajta. H. Kovács Benedek pénz­ügyőrként járta az országot 1950-ig, s megismerte a szép fajtákat, azok beszerzésének for­rását. Szenvedélye nagyon jö­vedelmező, hiszen évente 400 négyszögöles kertjében 6—7 mázsa csemegeszőlőt, ugyan­ennyi őszibarackot, továbbá kör­tét, almát és pöszmétét értéke­sít. Legfőbb értékesítő piaca a Ahol már az őszt idézik Raktárgondokról, zöldség-gyümölcs tárolási és a baromfi-tojás felvásárlási tennivalókról tanácskozik a MÉSZÖV igazgatósága Jól töltik a szünidőt a kevermesi úttörők A kevermesi általános Isko­la úttörői minden évben ki­rándulásokat, országjáró túrá­kat és különböző foglalkozáso­kat szerveznek a nyári szüni­dőben. Az idén is kellemes szó­rakozással töltik ezt a né­hány hetet. Harmincán nem­rég tértek haza &z eresztvényi táborozásról, a legkiválóbbak pedig Csillebércen nyaraltak. Nem unatkoznak azonban azok sem. akik itthon maradtak. A rajok vidám kirándulásokat szerveztek a környék erdeibe. Ezenkívül a határőr-szakasz tagjai céllövőversennyel és egyéb játékkal összekötött fog­lalkozást tartottak július 17-én. Augusztusban hasonló játékot szerveznek. A pajtások minden kirándu­lásról és rendezvényről naplót vezetnek. Külön naplót állítot­tak össze a sportolók. A csapat naplója az úttörőélet minden megnyilvánulását híven tükrö­zi. Képekkel, rajzokkal, a rá­diótól és a televíziótól, vala­mint egyéb helyekről kapott le­velekkel illusztrálják bejegyzé­seiket. Kovács Gábor úttörő­vezető a legaktívabb fotósa a csapatnak, így számos fénykép kerül a naplóba. Az „öreg” út­törőkkel is jó kapcsolatot tar­tanak és találkozót is szervez­tek már velük. A kirándulása­ik alkalmával szerzett új is­merőseikkel levelezést folytat­nak. Tavaly Nógrádverőcén nyaraltak és itt ismerkedtek meg Peter Krallal, az NDK magdeburgi kerületének úttö­rőtitkárával, aki azóta is szor­galmasan ír a kevermesi paj­tásoknak. A levelek útján ki­cserélik tapasztalataikat és él­ményeiket. A MÉSZÖV igazgatósága július 26-án tartja legközelebbi ülését. Már elkészültek az előterjeszté­sek, amelyek nem kisebb tenni­valókat elemeznek, mint az 1966 —67. évi zöldség, gyümölcs táro­lására való felkészülést, továbbá a baromfi, tojás és más vegyes áru szerződéskötésének helyzetét, s a várható nagyarányú felvásár­lás technikai lebonyolítását. Az előterjesztések mondanivalói na­gyon is közelről érintik megyénk lakosságának jelentős részét. Hi­szen nem közömbös négy városunk és számos nagyközségünk számá­ra, hogy milyen lesz a téli, majd a kora tavaszi zöldség-, gyümölcs­ellátás. Les® elegendő burgonya. vöröshagyma. sárgarépa. alma és más zöldségféle a téli és kora tavaszi hóna­pokban. • A megye zöldség-; gyümölcstá­5 roló raktárai csaknem azonosak, • mint a múlt évben. Jelentős elő­• relépést hozott volna a Békéscsa- 5 bán most épülő új, 200 vagonos ■ raktár. Ez azonban csak decem- jj bér utolsó napjaiban készül el. ! A mostani idényben erre nem le­• hét számítani. ■ A korszerű orosházi holland j típusú raktárakban csaknem 60 | vagon vöröshagymát terveznek ; betárolni. Itt a raktározási mun- I kák zömét gépesítették. A raktá- I rak és a pincék legtöbbjét már [ kitakarították, fertőtlenítették.- A téli és a tavaszi hónapokra 40 ezer mázsa burgonyát, 14 ezer mázsa vöröshagymát, 3 ezer má­zsa fejes káposztát, 3 ezer 500 má­zsa sárgarépát. 2 ezer mázsa petrezselyemgyökeret, 2 ezer 400 mázsa vegyes zöldséget és 3 ezer 200 mázsa almát tárolnak a MÉK kirendeltégei és a földművesszö­vetkezetek. Igen helyesnek ígérkezik az a törekvés is, hogy a termelőszö­vetkezeteknél megtermelt burgo­nyát, vöröshagymát, fejes káposz­tát, sárgarépát és gyökeret bérben raktároztatják a nagyüzemi gaz­daságokkal. Az értékesítési köz­pont vezetői e célból valamennyi zöldségtermelő szövetkezetét fel­keresnek. Ez mindkét fél részére kedvező lesz. Ugyanis a bértáro­lás következtében a termelőszö­vetkezetek mentesülnek a legna­gyobb munkaidőben történő zöld­ségszállítás gondjai alól, s ugyan­akkor minden mázsa áru betáro­lásáért 25—35 forintot kapnak a MÉK-től. Sok még a tennivaló a na­tések üteme — a kacsa és puly­ka kivételével — a múlt év azo­nos időszakánál jobb. Különösen jó eredményt ért el a MÉK a li­baszerződéskötésben. Naposlibá­ból 52 ezerrel adtak el többet, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Csibéből bár többre kötöt­tek szerződést a megye baromfi- nevelői, mint tavaly, azonban ez a' mennyiség az értékesített napos­csibéhez viszonyítva még így is csak 13,0 százalékos. S ez azt je­lenti. hogy a naposcsibék jelentős részét készpénzért vásárolták fel azzal a szándékkal, hogy azokat majd szabadpiacokon értékesít­sék. Pulykánál és kacsánál a le­maradást főként a lecsökkent törzsállomány okozta. Nem volt elegendő törzsállomány e két ál­latfajtából a nagyüzemi gazdasá­goknál sem. Éppen ezért a terme­lőszövetkezetek igényeit sem tud­ták kielégiteni a keltetőállomá­sok. A háztáji gazdaságoknak ép­pen az előbbiek miatt alig jutott) valami. Intézkedések a felvásárlás technikai lebonyolítására. Július 15-én a felvásárlási osz­tályvezetők tanácskozásán is erről vitatkoztak. Gondosan számba • vették a várható eredményeket, s az őszi felvásárlás lebonyolítá­sához szükséges technikai adott­ságokat. Augusztusban pedig a megye baromfifelvásárlóit hív­ják meg közös tanácskozásra a MÉK vezetői, hogy BARNEVÁL-i rajononként számba vegyék a ten­nivalókat. Elrendelték a MÉK ve­zetői azt is, hogy a termelőket legalább kétszer látogassák le a felvásárlók, hogy a szerződésben megjelölt baromfi leadásra ke­rüljön. S ezzel egyidőben utasítot­ták a földművesszövetkezeteket a takarmányjuttatás mielőbbi ki­osztására. Rendszeres ellenőrzés­sel gondoskodik majd az értékesí­tési központ a felvásárolt áruk gyors elszállításáról is. Keresik a megoldását a bolti tojásfelvásár­lás fokozásának is. Szorgalmazni akarja a MÉK megyei központja ezenkívül a házinyúl, a vágóga­lamb, a toll és más vegyes áruk szerződéskötését is, amelyek jó­részt exportra kerülnek. Balkus Imre szarvasi doboz üzem, s az el­árusító szerepét fia, a 14 éves Benedek tölti be. Egy-egy kiló különböző gyümölcsöt mér ki nylon tasakban, s szinte elkap­kodják tőle a dolgozók. Ezt megtudva érdeklődni kezdtünk az ifjabb H. Kovács Benedek­ről, akiről csakhamar kiderült, hogy már több újságban is sze­repelt a neve és fényképe. Az 1963 februárjában Békéscsabán megrendezett Ki mit tud? ve­télkedőn elragadtatta a zsűri tagjait és közönséget hegedű­szólójával. Azóta törzsvendég minden nyáron a csillebérci út­törőtáborban, s első hegedűs a sokfelé szereplő kamaraze­nekarban. Most miután elvégez­te Szarvason a zeneiskolát, be­iratkozott a szegedi zenei gim­náziumba, amelynek elvégzése után, 4 év múlva a Zeneművé­szeti Főiskolán akarja folytatni tanulmányait. A zene szeretetét édesanyjá­tól örökölte, ő is és a III. gim­nazista nővére is, aki a Szar­vason megalakult népi zenekar cimbalmosa. H. Kovács Bene­dektől nem kérdeztük meg, hogy mennyire szereti a zenét, s hogy játszik-e valamilyen hangszeren, ö ugyanis csak a gyümölcsn&mesítésről beszélt hosszan, s izzó szenvedéllyel. Megkérdeztük, hogy örökölte-e a gyümölcstermesztés szerete­tét? Azt válaszolta, hogy nem. Félárván, nagyon nyomorúság gos körülmények között nőtt fel. Édesanyja mindig, szinte fizikai fájdalommal szabadko­zott előtte: „Kisfiam, megint nem tudtam neked gyümölcsöt venni a piacon”. Sokszor el­hangzott ez, s H. Kovács Be­nedekben megérlelődött az elha­tározás: gyümölcsöst telepít családja számára, hogy akkor fogyaszthassák, amikor éppen megkívánják. K. L Vadaspásiéiom gyöngyösből A Baromfiipari Országos Vál­lalat Orosházi Konzervgyárá­nak készítményeit nagyon ked­velik a nyugati országokban. A vevők kívánságára újabbnál újabb készítményeket állítanak elő. A legújabb termék, a rendkívül ízletes vadaspásté­tom, amit gyöngyös húsából készitenek a kor zervgyár „mesterei”. Ha az új termék az eddigiekhez hasonló nagy érdeklődésre tarthat számot, akkor megyénkben a jelenlegi­nél több gyöngyös nevelésére lesz szükség. i WVWW«AAAA/WWW /WWWVWVWVWVWvAAO posbaromfi-ellátás körül. Az előterjesztés szerint az em­lített cikkek esetében a szerző­déskötések jelenleg is folyamat­ban vannak. Ezzel párhuzamosan kedvezőnek mondható a napos- állat-értékesítés is. A szerződéskö­Korlakné megtalálta Amerikát Koriak Frigyesné si­mogatta, igazgatta, újra es újra csomóba rakta a tarka mintás szalvétá­kat a rekamién. Leült melléjük, mint anya al­vó gyermekéhez, aki időtlen ideig elnézné a piciny rózsás arcocská­ját. Koriak Frigyesné ugyanígy nézte a min­tákat a szalvétákon és gyönyör borította el az arcát. Félrebillent a feje, fehér, vékony ujjal egyik mintáról a másik­ra kúsztak, micsoda meglepetés lesz, amikor hazajön Frigyes, hogy örül majd, hiszen meny­nyire szereti ő is a szé­pet, a modernet. Meny­nyire egyek ebben. Ugyanúgy utálja Fri­gyes is a tömegcikkeket, az ízléstelen, ronda vac­kokat. Mennyit is kell futkosnia, hogy a lakás­ba a modern ízlésnek megfelelő holmit hozzon, hogy legyen valami örö­mük Frigyessel. Milyen jó, hogy ma reggel ösz- szetalálkozott Bankóival. Nagyon művelt ember, kitűnő ízlése van és na­gyon ügyes, megtalálja mindig, hol lehet hozzá­jutni olyasmihez, amire szüksége van a kultúr- embernek. Ezeket a szal­vétákat is még csak ha­sonlítani sem lehet azokhoz, amit az üzle­tekben vett eddig... Újra és újra csomóba rakta, nézegette nap­fénynél, árnyékban, s amikor Frigyes hazajött, elébe ugrott: — Nézd, mit hozott a Munculikád? Ugye re­mek? Frigyes bambán néz­te a rekamién heverő szalvétákat, azután kér­dőn a feleségére fordí­totta fejét. — Ugye, kíváncsi vagy, honnan származik ez a gyönyörű holmi? — Hát honnan,mit gon­dolsz? Pszt — tette mu­tatóujját ajkára —, senkinek egy szót sem. Hát Amerikából, te csa­csi! Láthatod azokat az eredeti modern mintá­kat. Frigyesnek kitágult a szeme, fél kézzel magá­hoz vonta feleségét. — Ö, te drága Muncu- likám, hogy te milyen vagy? — s együtt ha­joltak rá a szalvétacso­móra, de Frigyes hozzá sem nyúlt, nehogy még véletlenül is bepiszkít­sa... Vacsora után elindul­tak szokásos esti sétá­jukra. A kivilágított ki­rakatokat nézegették. — Hát lehet itt látni olyan szalvétát, amilyet én vettem, Frigyes? — ismételgette Korlakné. — Meg sem közelítik ezek a vackok — bigy- gyesztette el ajkát. Hazafelé Frigyes a bi­zományi áruház kiraka­tát is meg akarta néz­ni. — Ugyan, hagyd azo­kat az ócska vackokat. De Frigyes hirtelen megtorpant. — Nézd! Korlakné odafordítot­ta a fejét és felsikoltott : Ott táncoltak előtte a betűk: kiárusítás. Ve­gyen leszállított áron szalvétát. Frigyes rezignáltan je­gyezte meg: — Drága, ez ugyan­az. Korlakné felvágta a fejét és gyorsan ott­hagyta a bizományi ki­rakatát. — Megállj, te piszok Bankai! — gyűrte, tép­te markában nylon szatyrát. — Csak talál­kozzam veled... Cserei Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom