Békés Megyei Népújság, 1966. július (21. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

5 Péntek 1966. Július 32. Mától fogva szakmunkások ... Priszía;t'ok András régi dol­gozó, megbecsült munkás, mostantól fogva pedig szak­munkás. A képen egyedi sze­lepek marásán dolgozik. Mindannyian büszkék voltak, mikor kezükbe kapták a pecsétes oklevelet, mely tanúsítjá, hogy mától fogva szakmunkások. Óri­ási dolog, az ember további éle­tét, sorsát meghatározó esemény, amikor valakit egy-egy mívesség mesterévé avatnak. Pontosabb mai szóhasználattal: szakmunkás­sá. A Békéscsabai Forgácsoló Szer­számgyárban több mint százan nyerték el az idén a mesterséget igazoló okiratot, tették le sikere­sen a szakmunkásvizsgát. Köszö­rűsök, marósok, esztergályosok. (Ezek közül voltak más üzemek dolgozói is.) Az emberek szép hivatásra, megbecsült, kenyeret adó munkára készülnek, a gyár pedig megújhodásra. Az 1968-ban munkáját kezdő új gyártelepnek sok jó szakemberre lesz szüksé­ge. A most vizsgázottak közül idő­sek és fiatalok egyaránt megta­lálhatók. Ipari tanulók, akik szá­mára lezárult az iskolai élet, és — ahogy mondani szokták — ki­lépnek abba a bizonyos nagybe­tűs Életbe. (Amiben egyébként benne voltak már korábban is nyakig, csak éppen nemigen vet­ték észre. Gondjuk, nekigyűr- kőzni való feladatuk még csak módjával volt.) S akadnak a vizsgázottak között idősebbek, akik már hosszú évek óta, nem­csak elméletben, hanem a min­dennapos tevékenység révén, a munkában sajátították el a szak­ma fortélyait. A vizsga voltakép­pen „legalizálta” helyzetüket — pontot tett az i betűre. Képeink az új szakmunkások közül mutatnak be egy fiatal és egy idősebb arcot. Varjú János is felszabadult. Mestere — Szabó István — azon­ban most sem feledkezik meg a volt tanítványról. A képen éppen azt ellenőrzik: kifogástalanra sikerül-e a süllyesztett fejű csavar, melyet az ifjú szakmunkás esztergált. Fotó: Malmos Összetett honvédelmi versenyt rendeztek Békéscsabán A Magyar Honvédelmi Sport­szövetség július 17-én, vasárnap a békéscsabai KISZ-táborban rendezte meg a már hagyomá­nyos összetett honvédelmi ver­senyét. A 19 benevezett járőr kö­zül, a férfiak első korcsoportjá­ban — 17 éves korig — a Ru­hagyár csapata győzött. A máso­dik korcsoportban — 17-től 30 évig — a felvonógyáriak, a har­madik korcsoportban pedig — 30 éven felül — a ruhagyáriak let­tek a bajnokok. A nők 1500 méteres akadály- versenyét á Téglagyár csapata nyerte. Valamennyi első helye­zett bejutott a megyei döntőbe Állattenyésztési tanfolyamok kezdődtek Eleken A nyári szünetben jó tanulási lehetőséget biztosit a felnőttokta­tásra az eleki Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lya jól ki is használja ezt a lehe­tőséget; egyszerre három tanfo­lyamot is indított e hét elején. A július 18 és 30 közötti időben .egyik tanfolyamon inszeminátoro­kat képeznek ki a juhok mester séges termékenyítéséhez. Ezenkí­vül egy másik tanfolyamon, amelyik öt hétig tart, a szarvas­marhatenyésztés jövendő szak­munkásai, a harmadik, ugyancsak öthetes tanfolyamon pedig a ser­téstenyésztés jövendő szakmunká­sai kapnak sok ismeretet. Könyvkiadók Az Akadémiai Kiadó a harmadik negyedévben sok­oldalúan mutatja be tudomá­nyos irodalmunk eredménye­it. Világviszonylatban is ki­emelkedő karriert futott be Kiss Ferenc—Szentágothai János Akadémiai Atlasz-a, melyből októberig görög, né­met, szerb és szlovák kia­dás készül. A nyelvtudományokat De­zső László Tanulmányok a kárpátaljai nyelvjárások tör­ténetéből című orosz nyelvű kötete és Tamás Lajos német nyelvű etimológiai szótára képviseli. Az irodalomtudo­mányok köréből említésre méltó az Irodalom és való­ság címmel Köpeczi Béla és Juhász Péter szerkesztésében megjelenő angol, francia és német nyelvű tanulmánykö­tet, továbbá Szemere Samu Thomas Mannról szóló né­met nyelvű könyve. A történettudományt három jelentős munka képviseli. Sík Endre: Fekete Afrika tör­ténete című könyvének an­gol nyelvű második kötetén kívül német nyelven jelenik meg a Nemzeti kérdés az Osztrák—Magyar Monarchi­ában című összefoglalás Ha- nák Péter szerkesztésében, valamint a Komjáthy Mik­lós által összeállított kötet, amely az Osztrák—Magyar Monarchia közös miniszterta­nácsi jegyzőkönyveit tartal­mazza az első világháború­ból. Az élet első feltétele a víz. Az emberi szervezet túlnyomórészt vízből áll, amelyet rendszeresen pótolni kell, hogy működése za­vartalan legyen. Az ember víz- szükségletét azonban nemcsak az elfogyasztott víz jelenti. Szüksé­ges a víz a háztartáshoz, egész­ségügyi célokra, de a legtöbb em­beri munka is több-kevesebb Víz elhasználását teszi szükségessé. Az ember szervezetének zavar­talan működéséhez általában na­ponta 2—2,5 liter víz szükséges. Természtesen ez a vízszükséglet változik a test súlya szerint, de még jobban változik a külső hő­mérséklet és a végzett munka ha­tására. Az ember a szervezete ré­szére szükséges víz egy részét a táplálékokkal (leves, főzelék, stb.) fogyasztja él és csak kisebbik ré­szét (6—10 dl.) issza meg víz alak­jában. Háztartási, egészségügyi víz- szükségleten a tisztálkodáshoz, háztartási munkákhoz, főzéshez elhasznált víz mennyiségét értjük. Az elhasznált víz mennyisége függ a kút (vagy csap) távolságától és a lakosság igényességétől, művelt­ségétől. Közkút, magánkút ese­tén a napi háztartási, egészségügyi vízfogyasztás általában fejenként 10—30 liter között ingadozik. Ve­zetékes vízellátásnál az 1 főre ju­tó vízfogyasztás már általában 50 liter körül van, házi vízvezetékek­nél, központos vízellátásnál pedig a legtöbb esetben napi 100 liter fölé emelkedik. A munkához szükséges víz mennyiségét falvainkban már sok­kal nehezebb megállapítani, hi­szen ez függ az öntözéstől, locso­lástól, a háztájon tartott állatok számától, gondozásától is. Gazdasági — közéleti A gazdasági vezető általában nem nyolc órát dolgozik. Postabontás, napi vitás — koope­rációs, anyagellátási program stb. — kérdések tisztázása, érte­kezletek, személyi problémák. Üjabb ügyek, az emberek egy­másnak adják át helyüket íróasz­tala előtt. A vezető nézi az órá­ját. Jó lesz igyekezni, még vala­melyik intézkedés végrehajtását a helyszínen kellene ellenőrizni, de hamarosan vége a műszaknak, s elnéptelenednek a műhelyek és az irodák. Amikor elhagyja az üzemet, a portásnak jó éjszakát köszön, ritkán érzi a jói végzett munka nyugtató örömét Az ön­magával elégedetlen ember fe­szültsége dolgozik benne: ma sem tudta hiánytalanul elvégezni mindazt, amit előre tervezett. Irattáskájában jelentések, tervek, szakfolyóiratok, majd otthon... i gy megy ez napról napra, évről évre. A tennivalók nem csökkennek, sőt sokasodnak. Mostanában újabb és újabb kér­désekben dönthetnek a vállala­tok saját hatáskörben. A növekvő önállóság több munkával és na­gyobb felelősséggel jár. A gazda­sági tevékenység köre egyre bő­vül. A termelési feladatok inté­zésén túl a bérezéssel és a lét­számmal is érdemes jobban sá­fárkodni, hogy több és olcsóbb árut kapjon a társadalom, s a jól dolgozók jussa is növekedjék. A termelésirányításról a fejlesz­tésre, az anyagbeszerzésről az értékesítésre terelődik mindin­kább a figyelem. A sokasodó új feladatok már nem oldhatók meg munkahelyi és otthoni túlórázás­elég csak a megfelelő mennyi­ségű vizet biztosítani. Gondoskod­ni kell a víz megfelelő minősé­géről is, mert enélkül egészség­védelemről nem is beszélhetünk. A víz tisztaságát nem a víz szemmel látható tiszta vagy za­varos volta jelenti. Vegyileg tisz­ta víz a természetben alig fordul elő. A levegőben levő gázokat, kormot, port nemcsak a hó és az eső, hanem a harmat is elnyeli. A föld felszínére kerülő víz a talaj­ból különféle anyagokat felold és magába vesz. Ezek a talajból kioldott anyagok adják meg a víz ízét is. A víz a talajból nemcsak ásványi sókat, hanem különféle szerves anyagokat és azok bomlástermékeit is kioldja. Ez utóbbiak egy része az ember szervezetére nemcsak káros, ha­nem egyes esetekben veszélyes is lehet. Falusi ásott kútjaink vizében gyakran nagyabb a salétromtar­talom'. A salétrom a talajban az emberi, állati anyagok bomlása közben keletkezik, ezt oldja és veszi magába a talajban áramló víz is. Az emberek műveltsége, igénye növekszik falun is. Ma már a fa­lusi dolgozók is mégkövetelik, hogy a vízellátásban se marad­janak a város mögött. Ez pedig azt jelenti, hogy a jövő: a törpe víz­mű. A „törpe vízmű” fogalma azt jelenti, hogy a faluban vagy an­nak egy részén a lakosság megfe­lelő ivóvízellátását főleg az utcá­kon elhelyezett közcsapokkal biz­tosítják. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság állandóan ténylegesen jó ivóvízzel legyen ellátva. tevékenység tevékenység sál, nagyobb hozzáértéssel kell a vállalati gazdálkodás leglénye­gesebb kérdéseiben dönteni. Vagyis nem egyszerűen több, ha­nem magasabb színvonalú, inten­zívebb gazdaságvezetői munkára van szükség. A vezetők feladatköre, munká­ja nemcsak formailag, hanem tartalmilag is tovább fejlődik, egyre inkább átfogja a bővített újratermelés egész folyamatát A termelési, a fejlesztési, a beruhá­zási, az értékesítési tevékenység­ben egyaránt növekszik a válla­lati szintű döntések szerepe. A vállalati gazdálkodás színvonala mind közvetlenebbül kihat az érintett kollektíva életkörülmé­nyeinek alakulására is. Már je­lenleg sem csupán a személyi jövedelmek mozgó részére (a pré­miumra, a nyereségrészesedésre) van hatással, hanem az ésszerű és takarékos létszámgazdálkodás révén a alapkeresetek alakulását is befolyásolja. S még inkább így lesz a jövőben az új gazdasági mechanizmusban, amikor a piac elismerését is tükröző vállalati nyereség válik a gazdálkodás fő mutatójává. TV/f indez egyben azt Is jelenti, hogy az új gazdaságirányí­tási rendszer előkészítésének és kiteljesedésének időszakában to­vább erősödik a vállalati vezető* szocialista jellege. Azzal, hogy a gazdálkodás fontos kérdéseiben a döntés joga a vállalatokhoz ke­rült, ahol a szükséges informá­ciókkal éppen úgy rendelkeznek, mint a végrehajtásban nélkülöz­hetetlen felelősséggel, óhatatlanul növekszik a vezetés demokratiz­musa is. Vagyis a döntések bizo­nyos fokú decentralizálásával a helyi vezetők felelőssége az irá­nyításukra bízott munkáskollek­tívákkal szemben is növekszik A nagyobb önállóság részben az egyszemélyi felelősséget erősíti a döntésekben, másrészt a vezetés kollektivitását a döntésekre^ érett kérdések konzultációjában, a legésszerűbb alternatívák ki­választásában, a helyi kezdemé­nyezések felszabadításában. Ilyen értelemben azt mondhat­juk, hogy a gazdasági tevékeny­ség mind magasabb színvonalú közéleti tevékenységgé válik. Vagyis a hivatalos vezetői tém-- kedés és a társadalmi munka szerves egységbe ötvöződik a szo­cialista gazdálkodásban. Formá­lis dolog tehát valamiféle elvont társadalmi munka számonkérése olyan jól dolgozó gazdasági veze­tőtől, aki odaadásban, a nép­gazdasági érdekek képviseletébe" méltó partnere a vállalat társa­dalmi szerveinek, s embersége­sen, szocialista módon foglalkozik a munkások ügyeivel, felkarol ia kezdeményezéseiket, szemé! ve* magatartásával és szervezői dinamizmusával mozgósítja mun­katársait. A gazdasági vezetőkre' egyáltalán nem kívánatos, sőt káros a funkcióhalmozás. Az eredményesen gazdálkodó vezető érdemi tevékenységével társa - dalmilag is a legnagyobb haszno' hajtja a közösségnek. A gazdasági vezetők, a nép állam e vállalati képviselői egyben a helyi kollektíva bizal­mát is kiérdemelve dolgoznak a közélet élvonalában. A társadal­mi haladásunk ütemét meghatá­rozó anyagi termelés parancsno­kai a szocialista vezetők, övez­zen hát megfelelő tisztelet és közmegbecsülés minden gazdasá­gi vezetőt, aki időt és fáradságot nem kímélve, nagy hozzáértéssel, eredményesen tevékenykedik a gondjaira bízott kollektíva és a népgazdaság érdekeinek szolgála­tán. K. J. Mennyi vizet fogyasztunk A vízellátásnál azonban nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom