Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

1966. június 1. 4 Szerda A tudományos ismeretterjesztés útja Békés megyében — Két éviized eredményei a fejlődés tükrében — A tudományos ismeretterjesz­tés általánossá válása csak a történelmi fejlődés megfelelő szakaszában, a gazdasági alapok megteremtésével — azok szükség- szerű és törvényszerű velejárója­ként —,1 a forradalmi politikai és társadalmi változások nyomán; a feudáOaapdtalista rendszer szétzú­zásával, a háborús pusztulás nyo­mainak eltüntetésével, az anyagi káiok helyrehozásával, népi de­mokráciánk megterem tésével és megszilárdulásával jöhetett létre. A gazdasági alapok szllárdulása — az ..alépítmény” erősödése — tette lehetővé, hogy a szellemi erőket — azokat az értékekei, amelyeket haladó értelmiségi cink évtizedeken át gyűjtöttek, ápol­tak. erősí tgettek, de átadni. az , emberiség hasznára fordítani tel­jességükben sohasem tudtak az. elmúlt korszakokban — összpon­tosíthassuk és teljes súlyukkal a nép művelésének szolgálataiba ál­líthassuk. Amikor a Társadalom- és Ter­mészettudományi Ismeretterjesztő Társulat 1953. április 29-én a Ma­gyar Tudományos Akadémia dísz­termében formailag megalakult, mér gyakorlatilag dolgoztak a korszerű tudományos ismereteket terjesztő társaságok, de az.ok munkája kellőképpen összhang­ban még nem volt, .sok jöszándék és sikeres különálló kezdeménye­zés mellett mégiscsak elszigetelt, sokban hiányos és tevékenységük kevéssé sikeres volt. E bben a munkában Békés megye már a kezdet kezde­tén. a felszabadulás utáni években nem egy tekintetben országos vi­szonylatban is az élen járt. érté­kes kezdeményezések születtek itt, s a tudományos ismeretter­jesztésnek is korai eredményei voltak. A kulturális élet megindulásá­nak első nyomai még az 194-1—45- ös évekbe • visznek: az első isko­lákban már 1944 októberében megkezdték az oktatást; 1945 ta­vaszán megindul a baloldali pár­tok együttes első központi me­gyei lapja, a Viharsarok (1. sz : május 23.). ettől kezdte az első megyei kulturális megmozduláso­kat a lap hasábjain figyelemmel kísérhetjük: ünnepségeket, politi­kai, művészeti, ismeretterjesztő rendezvényeket. 1945. június 10-én megrendezik Békéscsabán az If­júság Ünnepét, június 24-én a Közművelődés Házában képző- művészeti kiállítás nyílik, július 16-én fotóművész kiállítás, majd pnűkedvelő zenei elöadóverseny; júniusitól — ugyan még csak ven- dégszereplő társulatokkal — nyit városi színház is. Az MKP sze- rmnáriumai mellett a többi párt- is szemináriumok folynak: ikkfltnrális tevékenységben a régi, 2|aÖó jellegű Auróra Kör jár az stón; igen aktív a Magyar Demok- caüteus Ifjúsági Szövetség békés­it-csoportja (MADISZ), amely Í olátifciaá, történelmi, irodalmi Kádasokul, színi rendezvényt, sőt ámagyar—román kiütűrcserét szer­vez már 1945-ben, (Aradra is utaz­nak), 1-946 januártól ■ pedig — az MKP „vezetőképző taníolyanV'-ot, majd „politikai akadémiajá”-val párhuzamosan — „politikai sza­badegyetemet” indít. Az 1945 őszén megalakult Magyar—Szov­jet Baráti Társaság, az MNDSZ, SZIM veszi kj ez időben még oroszlánrészét a kulturális mun­kából, előadások, szakmai tovább­képzések főleg szakszervezeti ke­retekben folynak. 1945 szeptem­bertől (gyűlés a csabai városi színháziban) válnak jelentősebbé a haladó jellegű értelmiségi meg­nyilatkozások megyénkben. Az iskolán kívüli népművelés munkája is megindul 45-ben, a 720/1946. MM. sz. rend. szabályoz­za a népművelési szervezet felál­lítását, működését. 1946 júniusában Gyulán alakul meg a megyei Sza­badművelődési Tanács (szervező­je, első titkára az agilis Gulyás ‘Mihály), 1946—47 év a „faníölya- tmoik éve”, „felfut” első népi tegyüttesünk, a Balassi-csoport -katetgyeij sőt külföldi siker), nép­főiskoláink alakulnak (Veszély; siker útjára indul a tanhosi ze­neiskola), később falun, a Szabad Föld Téli Esték s a Tavaszi Va­sárnapok leghasznosabb rendez­vényeik. Az ország és megye te­rületi rendezésével — Békéscsa­ba megyeszékhellyé tétele 4343 49 MT-rendelet — alakul út a sza­bad-művelődési felügyelői hivatal megyei népnevelési hivatallá, mely Békéscsabára teszi át szék­helyét. 1947—48 a centenáris kiállítá­sok előkészületeinek, sikereinek, értékes néprajzi, töménélmd. ter­mészettudományos. csillagászati szakkörök működésének éve (ezek anyaggyűjtéssel, szemléltetéssel segítették az ismeretterjesztés ügyét, pl. a keresik. iskola ifjú tudományos köre). T udományos jellegűnek érde­mesíthető előadások szór­ványosan 1945-ben főleg szakszer­vezeti keretekben folytak, s az el­ső megyei méretekben szervezett tudományos ismeretterjesztés magjának is az 1948—49-es évek­ben a szakszervezeti tanacs megbí­zásából alakult természettudomá­nyos előadói csoport tekinthető (előadóképzés, rendszeres soroza­tok: d-i-. Péterfy Sándor mb. me­gyei szervező). A szerepet 1951 második felében megalakuló Ter­mészettudományi Társulat veszi át (első mb. szervező Bálint Ist­ván). A számos, korai sikert fel­mutató ismeretterjesztő együttes­nek, amely főleg fejlődéstani sí- 1 kon tartott előadásokat — csiitla- ! gfeaabi, geológiai, biológiai tárgy- 1 -kör — nem egy eredményét) mél- 1 látták országos központi foiyóira- | tok (így a „Meteor” c. csillaga- ! szati folyóirat 1953—54. évi szá­mai a csabai szakosztály fading- ] megfigyeléseit és újító amatőr csillagászati eszközét: a ,.TT Hír­adó” 1953 márc. száma az. ország­ban elsőként megyénkben megírt új szocialista megyeföldrajzot, stb.) — fő hiányossága volt a szer­vezetnek. hogy a megye értelmi­ségének csak kis hányadát tudta mozgósítani. Kitűnő ismeretter­jesztő munkát végzett a minőségi -célokat kitűző, dr. Elek László ál­lal szervezett Irodalomtörténeti Társaság megyei előadói gárdája. Ez 1951. szeptember 1-től. a me­gyei Történettudományi Társaság, dr. Szakmáry Gyula vezetésével, október 1-től kezdi működését, A Társadalom- és Természettu­dományi Ismeretterjesztő Társu­lat — TTIT, később TIT — 1953- ban a fenti három társaság egye­süléséből keletkezett. Megalaku­lásáig átfogó szervezettségű tudo­mányos ismeretterjesztésről tu­lajdonképpen beszélni nem lehet. A megyei szervezet 1953. októ­ber 25-én. a békéscsabai városi tanács dísztermében alakul. El­ső elnöke dr. Sonkoly Kál­mán. 160 alapító tagja, 12 szakosz­tálya van. A szervező titkári tisz­tet Bánáti 1954 márciusban ideig­lenesen Fiezek Lajosnak, majd augusztustól Győri Sándornak ad­ja át, aki egy évig marad hivata­lában (utóda 1955. szeptember 30-tól Iványi Gergely. 1959. július 1-től Kaszai Piti, majd 1961 no­vemberétől dr. Krupa András; ekkor változik az elnöki tisztség is: dr. Sonkoly Kálmán helyebe dr. Kertész Márton lép). Az új szervezet eleinte még az indulás­sal járó gyermek-betegségekkel küzd: „még nem ismerte fel a ve­zetőség funkcióját. .. az ülések formálisak... az apparátus fé.1- lüggetlenített szaktitkárokkal dol­gozott ...” — mondja az 1953—57- es ciklust értékelő elnökségi be­számoló. 1955 őszig inkább ter­mészettudományi jellegű az isme­retterjesztés, 1955—56-tól szélesre' tárul a társadalomtudományi, fő­leg irodalmi művészeti ismeret- terjesztés útja. Az értelmiségi klub 1954 őszén nyílik, a klub­naptár 1955 végén jelenik meg. Szorosabbá válik a társadalmi szervek együttműködése. 1957-től kezdve a társulat élete egyre cél­tudatosabb, határozottabb, ideoló­giailag megalapozottabb, felfelé ívelő. 1960-ban az MSZMP me­gyebizottsága elismeréssel mél­H J Úfförőinűzcunt tatja a szervezet munkáját, hatá­rozatot hoz a segítés érdekében. Ez évtől megyeszerte csak TIT-tag lehet tudományos ismeretterjesz­tő előadás előadója. A z 1961—63-i ciklus munka ját értékelő jelentés joggal ál- ! lapíthatta meg. hogy „Békés me- j gyében az ismeretterjesztés tekin­téllyé nőtt...” Minőség eredmé- | nyék, a tagság számbeli növeke­dése. helyesebb arányának ala­kulása, jobb szervezettség, . más szervekkel való jobb együttmű­ködés fémjelzik e megállapítást. A TIT funkciója módosul: az ér­deklődést keltő rendezvényeken túl a széles néprétegek ismeretei­nek pótlása a fő cél. Az azóta eltelt időben az egyre változatosabb is­meretterjesztési formák, korszerű szemléltetés módjai honosodnak i meg. újítások születnek, országos ] íendezvények sora led otthonra j nálunk. Taglétszámunk 1965-ben! már 1449. előadásaink száma kö-! zel negyed félezer, hallgatóságunk másfél százezer. A társulat átvette széles körben a tudományok át­adásának irányítását. Irányi Dezső a TIT Békés megyei elnökségének tagja i Négy nap alatt kétszázan írták be nevüket a békéscsabai Kállai Éva Úttörőházban megnyílt úttö- rőmúzeum vendégkönyvébe. Ké­pünkön egy tízéves hálazászlót, valamint egy raj- és. egy őrsi zászlót tekint meg három úttörő. Az úttörőmúzeumbarr a húszéves úttörőmozgalom emlékeit mutat­ják be június 5-ig. Tegnap befejeződött a II. Bé­késcsabai Ifjúsági Napok tizenegy napon át tartó eseménysorozata. Neves művészeket láttak vendégül a „zárórendezvényen” a békéscsa­bai fiatalok. Fellépett a Csaba- szálló télikertjében dr. Garai Attila jazz-zongoraművész is. A Szól a jazz című műsoros esttel sikerrel zárult a II. BIN. Fotó: Demeny A refrén: a KISZ rossz munkája — és ami mögötte van . . . Miért kevés a fiatal párttag a Szarvasi Vas-, Fémipari lítsz- ben? Az MSZMP szarvasi községi bizottsága felfigyelt erre. Az el­múlt év februárjában lezajlott \ b-iilésen határozat is született a ktsz-ben folyó pártépítő munka megjavításáról. Az idén március­ban egy vizsgálat alapján ismét napirendre került a téma. Sok változás azonban nem történt. Jelenségek — tanulságok Egy év alatt összesen négy párttagot, illetve tagjelöltet vet­tek fel a 903 embert foglalkoztató szövetkezetben. Ezek között is csupán egy huszonöt éven aluli volt. A fiatalok tehát valamikép­pen kimaradnak. Talán nem akad a több mint 200 25 éven aluli dolgozó közül olyan, aki érdemes lenne arra. hogy a pártnak tagja legyen? Máshol található a hiba. A beszélgetések során csaknem minden megkérdezettnél vissza­térő refrén: rossz a KISZ munká­ja. Doroszlai Ervin főkönyvelő, partvezetőségi tag így nyilatkozik: — Nagyon gyengén működik nálunk a KISZ-szervezet. pedig tulajdonképpen ez lenne a párt aranytartaléka. Hiba, hogy szinte évenként változik a KISZ-titkár személye. Mire megismerné a ta­gokat, és tudna velük együtt dol­A (ervezeünél 10 ezer pulykával többet ad a mezőkovácsházi íj Alkotmány Tsz A mezökovácsházi Üj Alkot­mány Tsz hírnevet szerzett a pulykatenyésztésben elért kivá­ló eredményeivel. A baromfifel­dolgozó vállalat mindig szívesen veszi át a tsz pulykáit, és a te­nyésztőket sokszor részesítette dicséretben a jól fejlett, egész­séges állatokért. Az idén 34 ezer pulyka felnevelése szerepel a szövetkezet tervében. Jelenleg már 30 ezer 236 van a telepen. Az évi tervet előreláthatólag 10 ezerrel teljesítik túl. A törzsál­lományt? pedig a tavalyi 2 ezer­rel szemben négyezerre növelik. gozni, már másik jön a helyébe, aki mindent elölről kezdhet. A KISZ megalakulása óta hat titkár váltotta egymást. — A másik hibát abban látom, hogy mi sem foglalkoztunk eléggé a fiatalokkal. Mindig a termelés volt az elsődleges. A ktsz fejlődé­se, felfelé ívelése gyors volt. a politikai munka viszont elmaradt. Ezen feltétlen változtatnunk kell. Bohrát Lajos, a ktsz párttitkára is a KISZ-alapszervezetet marasz­talja el. Annak rossz munkájában látja a hibát, és szerinte ez az oka annak, hogy kevés a fiatal párttag. (?!) — A ktsz létszáma rohamosan emelkedett az elmúlt években — I mondja. — Sok új ember került ; ide egy közösségbe. A létszám] 20—25 százaléka fiatal, akik még nem is dolgoztak sehol. A KISZ gyenge munkája miatt nincs, aki törődjön velük. Így nincs meg a kellő nevelésük sem, melynek kö­vetkezménye, hogy érzéketlenné válnak a közösségi élet iránt és csak az anyagiak érdeklik őket. Közöny-e a közöny? Mit mond a KISZ-titkár? — Sokat nem tudok, hiszen csu­pán három hónapja vagyok titkár — kezdi Fabó Éva. — Eddigi ta- pasztalatpm, hogy a fiatalok kö­zömbösek a KISZ rendezvényei iránt. Nyolc előadást tartottunk általános világnézeti és a fiatalo­kat érintő kérdésekről. A hatvan­jnégy KISZ-tagnak csak az egy- harmada jött el. A taggyűléseken is kevesen vagyunk. A klubestek­re pedig csak 8—10-en járnak el. Már az is furcsa, hogy a 200 fiatalból csak 64 a KISZ-tag. De hogy a rendezvényekre csupán ennyien járnak el. ez valóban el­szomorító. Igazán közömbösek lennének a fiatalok? A termelésben kiváló eredmé­nyeket érnek el. Nem egy ifjúsági szocialista brigád van a szövetke­zetben. Korábban igen szépen bekapcsolódtak a KISZ-munkába is. Pljesovszki Mihály — volt KISZ-titkár — éppen ezért két fi­atalt javasolt tagjelöltnek. Az : egyik 25 éves szocialista brigád- j vezető, a másik 27. Nem a legfia- ! talabbak hát, mégis elutasító vá­laszt kapott javaslatára. Az volt a (vélemény: dolgozzanak továbbra I is a KISZ-ben. I ,.A hibát abban látom, hogy mi sem foglalkoztunk eléggé a fiata- I lókkal. Mindig a termelés volt az elsődleges.” Ezt mondta Dorosz­lai elvtárs. A hiba tényleg ebben van? De kutassuk tovább a közöny okát. — Nincs egy megfelelő helyisé­günk sem, ahol összejöhetnénk — így a KISZ-titkár. — A szövetke­zet klubját megszüntették. — Igényesebbek a mi fiatalja­ink. nem felelnek meg nekik a KISZ-rendezvények — vélekedik egy munkás. — Hiányoznak az ötletes, érdekes előadások, anké­tok, filmvetítések, a színes és vonzó klubestek. Többet kellene törődni a fiatalokkal a vezetőknek is. A példa nem ösztönöz — Hogyne lennének közömbö­sek, ha a vezetéstől sem látnak sok érdeklődést — így szól egy régi, idősebb pártmunkás. — Tessék megkérdezni az elnököt, hányszor vett részt az idén párt­taggyűlésen? Egyszer sem. Hát akkor sokat várjunk a fiataloktól? Egy sor hibát is látnak és amikor szóvá teszik, elutasító választ kapnak. Itt van például ez a fürdő — mutat az előttünk levő épületre —, másodszor csempézik. Nem tudni, miért. Hát annyi pén­zünk van, hogy kidobálhassuk az ablakon ? Amikor ezt szóvá tették többen is. a válasz az volt — ne üssék bele az orrukat olyanba, amihez nem értenek. — Ugyanak­kor a fiataloknak nincs megfelelő helyiségük. Az elnök távol volt, így nem válaszolhatott arra a kérdésre: miért maradt el a taggyűlésekről? De a párttitkár megerősítette a munkás szavait: Valóban — mondta —, az idén betegségére hivatkozva — kezelésre jár — nem tudott eljönni. Éppen a taggyűlésre? — A párt vezetőségnek a brigád- vezetőkkel és a KISZ-szervezettel jobb kapcsolatot kelléne kialakí­tani. Jó lenne segíteni őket, hogy becsületes. áldozatkész munkáso­kat nevelhessenek, és jövendő párttagokat Is. Ha jó a kapcsolat, jobban megismerhetik az ott dol­gozó embereket. Idősebb párttag, nyugdíj előtt álló munkás beszélt így. aki gon­dol a jövőre, az utánpótlásra. Mindezeket meg kellene szívlel­ni a szövetkezet irányítóinak -és a pártalapszervezet vezetőinek Kasnyik Judit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom