Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-01 / 128. szám
1W6. június 1. 5 Szerda Fejlődik a tagok szociális és egészségügyi ellátása életbe lépnek a% új rendelkezések Június 1-én A MEZŐGAZDASÁG szocialista átszervezésének befejezése óta eltelt nehány évben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításában jelentős eredményeket értünk el. Az elmúlt két évben azonban mindinkább nyilvánvalóbbá vált, hogy a termelőszövetkezetek további fejlődését néhány tényező kedvezőtlenül befolyásolja. Ezért foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága 1965 decemberi ülésén — többek között — a mezőgazdasági felvásárlási árak egy részének rendezésével, valamint a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának továbbfejlesztésével, mint olyan kérdésekkel, melyek megoldásával jelenlegi viszonyaink között meggyorsíthatjuk a termelőszövetkezetek fejlődését. A Központi Bizottság decemberi határozatában indítványozott fontos intézkedések ez évben kerülnek megvalósításra. A termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának továbbfejlesztésére vonatkozó rendelkezések június l-én lépnek életbe. Fontos, hogy a tsz-parasztság kívánságának és az ország anyagi teherbíróképességének megfelelő rendelkezéseket az érdekeltek megismerjék. a most Érvénybe lepő rendelkezések értelmében a betegségi ellátásban a társadalom- biztosítótól a tsz-tagok által igénybe vehető ingyenes és kedvezményes természetbeni szolgáltatásokat ki kell egészíteni a gyógyfürdőkezeléssel és fogpótlással is. A betegségi segélyt a betegség miatt keresőképtelen tagok részére továbbra is közvetlenül a termelőszövetkezetek adják szociális-kulturális alapjuk terhére. A betegségi segélyt a keresőképtelen tag előző évi egy hónapra jutó átlagos részesedése alapián célszerű megállapítani. A betegségi segély javasolt napi összege az így kiszámított egy napra jutó részesedés 50—75 százaléka. A tbc-ben megbetegedett termelőszövetkezeti tag részére — állami forrásból — a betegség tartamára rendszeres anyagi támogatást kell nyújtani. Ha a termelőszövetkezettől kapott betegségi segély az olyan tagnál, akinek eltartására szoruló családtagja is van. nem éri el a napi 40 Ft-ot, az olyan tagnál pedig, akinek eltartásra szoruló családtagja nincsen, a napi 30 Ft-ot, a betegségi segély összegét napi 40, illetőleg 30 forintra kell kiKiadványok a gazdasági mechanizmus reformjáról A gazdasági mechanizmus reformjával kapcsolatban a Kossuth Könyvkiadó gondozásában kiadványok jelennek meg a közeljövőben. amelyek az alábbi témakörrel foglalkoznak: A nép- v gazdaság központi irányításának új módszerei. — Az ipari és kereskedelmi vállalatok helyzete és működése az új gazdasági mechanizmusban. — Mezőgazdaság az új gazdasági irányítás rendszerében. — A tanácsok szerepe az új mechanizmusban. — A párt és szakszervezetek feladatai az új gazdasági rendszer bevezetésének előkészítésében. egészíteni. A támogatás összege azonban napi 6 forintnál több nem lehet. A szülési segélynél a társadalombiztosítótól járó anyasági segély feltételeit az általános szabályokkal összhangban állapították meg. Annak a nőnek, aki a munkaviszonyban álló nők anyasági segélyének feltételét — 270 napi biztosítási idő a szülést megelőző két éven belül — a termelőszövetkezetben végzett munkával teljesíti. ugyanolyan összegű anyasági segélyt kell adni, mint amennyi a munkaviszonyban álló nőknek jár. (Első szülésnél 700, második és további szüléseknél 600 Ft.) A jelenlegivel azonos összegű — 500. illetve 400 Ft — anyasági segély jár annak a nőnek, aki az előző két évben 150 napon át: két vagy ennél több 10 éven aluli gyermek gondozása esetén legalább 50 napon át részt vett a közös munkában. A TERMELŐSZÖVETKEZETBEN tagként, dolgozó nők szülé- si szabadságát a munkaviszonyban állókéval azonosan, 20 hétben kell megállapítani. A terhességigyermekágyi segélyt helyettesítő szülési segélyt továbbra is a termelőszövetkezetek fizetik. Azoknak a szülő nőknek, akik a közös munkában az előző évben legalább 150 (8 órára átszámított) munkanapot dolgoztak, a szülési szabadság idejére az előző évi átlagos részesedésük arányos részét kell folyósítani, az ennél kevesebbet, de legalább 100 napot dolgozó nők a szülési szabadság minden hónapjára előző évi átlagos havi részesedésük 75 százalékát kapják. A szülési szabadságra járó segély legkisebb összege napi 30 Ft lehet. A módosító rendelkezés értelmében igen jelentős az előrehaladás a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának kiterjesztésében. A termelőszövetkezeti tagok jelenleg családi pótlékot három 10 éven aluli gyermek után kapnak. A családi pótlék összege 210 Ft, s ez minden további gyermek után 70—70 Ft-tal emelkedik. Az idevágó határozat előírja, hogy június 1-től a termelőszövetkezeti tagoknak két gyermek után is jár családi pótlék, a korhatár pedig tíz évről tizennégyre emelkedik. A családi pótlék ösz- szege továbbra is gyermekenként 70—70 Ft. A termelőszövetkezeti tagok egészségügyi és szociális ellátottságának továbbfejlesztése nép- gazdasági szinten éves viszonylatban igen jelentős, mintegy 300 millió forint többletjuttatást jelent. A FELSOROLT RENDELKEZÉSEK világosan mutatják, hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb jelentőséget kap minden tekintetben az, hogy a közös gazdaság dolgozói milyen mértékben vesznek részt a közös munkában. Azok a tsz-gazdák, akik egész éven át becsülettel dolgoznak, a szociális ellátás szempontjából is előnyösebb helyzetbe kerülnek. Náfrádi Sándor Azért nem minden bürokrácia... Manapság sokan küzdenek — s nem is alap nélkül — a bürokrácia, a sok aktahalmaz ellen. Valóban nem helyes az, ha bárhol is feleslegesen gyártják az iratokat. Azonban különbséget kell tenni a szükséges és felesleges iratok között. Egyes termelőszövetkezetekben kezd kialakulni olyan szemlélet, hogy az adminisztrátorok csupán az önköltséget növelő személyek. A szövetkezeti vezetők egy része „a mi dolgunk a termelés szervezése, nem az irka-firkálás” jelszavával elmulasztanak egy egész sor fontos okmány, nyilvántartás elkészi- tését. Például: a termelőszövetkezetek és tagjaik között igen sok probléma merül fel. Egyesek nem kapják meg a jogos vagy a jogosnak vélt nagyságú háztáji földet, mások a földjáradékot stb. Ilyenkor a tagok elsősorban a vezetőkhöz fordulnak. Ameny- nyiben a sérelmük azonnal, s a panaszt tevőknek kedvezően elintéződik, az egyszerű, gyors j szóbeli elintézési mód is nagyon helyes. Azonban a panaszok jó részét — jogszabályellenesen — szóban utasítják el. A közigazgatásban járatlanok ilyenkor több terjedelmes beadványt szerkesztenek, amelyekben nemcsak elintézetlen problémáikat sorolják fel, hanem kifogást emelnek a termelőszövetkezeti vezetők és adminisztrátorok eljárása ellen is. A beadványokat egyszerre megküldik több megyei és országos szervnek, amelyek aztán egymástól függetlenül, külön-külön indítanak vizsgálatot, kérnek tájékoztatást az alsóbb szervektől vagy éppen a bepanaszolt termelőszövetkezettől. Az eredmény tehát az, hogy egyetlen hivatalos levél helyett, amely közölné, hogy az illető hova forduljon panaszával, levelek és tájékoztatók sokaságát kell megírják a különböző szerveknek a szövetkezet vezetői. Mindezek elkerülése végett szükséges a felmerült panaszos ügyekben írásban dönteni. A döntésnek tartalmaznia kell az indoklást, s fel kell hívja a figyelmet a fellebbezés lehetőségére, megjelölve, hogy az ügyben a közgyűlés, avagy a járási tanács illetékes osztálya dönt-e? A kellően megindokolt döntésen az illető vagy megnyugszik, vagy pedig egyetlen levéllel fordul a megjelölt illetékes szervhez. Amint a fentiekből kiderül, szükségtelen hadat üzenni minden írásbeliségnek. Az érdemi döntést igénylő ügyek intézésének írásba foglalása egyáltalán nem jelent bürokráciát. Napjainkban erre nagyon is szükség van a szabályok, a törvényesség, a szocialista demokratizmus betartása végett. Dr. Szabó Lajos a megyei tsz-tanács jogügyi titkára Első díjas trágyamarkoló — Fiatal mérnökök sikeres bemutatkozása — Elekről Kétegyháza felé haladva hatalmas üvegcsamokok hívják fel az utas figyelmét a még mindig épülő, bővülő Két egy házi' Gépjavító Állomásra. Határozott céllal kerestük fel őket, ugyanis a Békéscsabán nemrég megrendezett gépjavító állomások műszaki fejlesztésének bemutatójáról az első díjat a két- egyházdak hozták el — saját tervezésű trágyamarkodó jukkái. ' /VWWWVWWWWVA Egy tavaszi délután végiglalpaltam egy Körös menti falut. Este 8 óra körül betértem egy kocsmába. (Hivatalos nevén: Kisvendéglő). A, cigány-, azaz a népi zenekar egy sarokba húzódva játszott. Laikus vagyok a zenéhez, de azt mégis észrevettem, hogy hiányzik a klarinétos. Már csak azért is, mert a klarinét oda volt támasztva a falhoz, s ebből azt is sejtettem, hogy aznap este már fújták. Rá se hederítei- tem volna, ha a pincér nem szól, hogy menjek be a söntésbe. — Tessék csak megnézni a Kálmánt... Mentem. Félkörbe állt a csapos, a szakácsnő meg a konyhalány, a kávéfőző kisasszony pedig vizes ruhával, legyezgetetl egy vékony képű férfit, aki egy kis söröshordón ült háttal nekidőlve a kimérőpultnak. Azaz, olyan pózban volt, mint a lazán tömött zsák, amikor a sarokba vágják. Én is a félkörhöz léptem és önkéntelenül felkiáltottam. — Hol van a telefon?! — forgattam a fejemet. Hívni kell a mentőket!'... A lazán tömött zsákhoz hasonló alak megmoccant, s félig felemelve karját, legyintett... — Jobban érzed magad, Kálmán? — hajoltak előre a félkörben állók s máris a hóna alá nyúltak, hogy kiegyenesítsék a hordón. A klarinétos megembereli magát — Elmúlik lassan... Zsong az egész fejem, itt hátul meg — nyomkodta hosszú ujjaival a tarkóját — mintha késsel hasogatnák. Értetlenül, bámultam... — Szedem én a gyógyszert, kérem . — nézett rám kifakult' szemével —, de a muzsikálást még nehezen bírom... Most értettem meg, hogy Kálmán azonos a klarinétossal. — Majd menne az, csak pihennem kellene még egy ideig... Kicsit belém rágott a nyavalya. — És miért nem heveri ki magát? — vontam vállat és bosszankodva ránéztem a pincérre, hogy mi a fenének hívott ide, mi dolgom nekem itt, nem heverhetek én a klarinétos helyett. — Akartam én, kérem — kászálódott le a sörös- hordóról —, de hát nem lehet. — Mi... miket mond maga? — szóltam, most már kicsit dühösen. — Mert nem lehet... Az úgy volt, kérem, hogy többször rosszul voltam, de hát ki a fene szeret orvoshoz menni, ha nem muszáj — kapaszkodott a pultba. — Ügy voltam vele, majd elmúlik. De mindig kutyábbul éreztem magam. Elmentem az orvoshoz, a körzetihez. Megvizsgált. Adott egy papírt, hogy menjek az ideggyógyászhoz meg szívvizsgálatra, mert kérem, a szívem is vacakol. A szívvizsgálótól is kaptam egy írást és mentem az ideggyógyászhoz. 'Mondom magának, nagyon kedves volt mind a kettő. Az ideggyógyász is adott egy írást és azt mondta, vigyem a körzetihez, az majd felírja a receptet és kiír. Úgy is volt. Kiírt, és azt mondta, szedjem, a gyógyszert, ahogy előírta és kerüljem az izgalmakat. Két hét múlva megint menni kellett az ideggyógyászhoz. Még az arcomon is végighuzigált valami műszert és közben kérdezte, hogy: itt fáj?... ott fáj?... Mindent úgy éreztem, ahogy mondta. — Ne búsuljon, fél esztendő múlva rendbe jön — búcsúzott tőlem, és azzal engedett el, hogy tizennégy nap múlva menjek megint. Mondtam is a bandának, hívjanak helyettem valakit, mert több időbe telik, amíg megemberelem magamat, amíg annyira elmúlik ez az én nyavalyám, hogy úgy klarinétozhatok, ahogyan kell... — Közben hét nap múlva menni kellett felülvizsgálatra. Mert tudja, kérem, van egy felülvizsgáló bizottság. Nem tudom hányán voltak, csak arra emlékszem, hogy egy tömpe orrú kezdte mondani a szentenciát, ahogy beléptem. Azt mondta, nincs semmi bajom, mehetek dolgozni. Mennék szívesen, mondom én, csak még nem bírok. Meg mennem kell az ideggyógyászhoz még, és odaadtam az ideggyógyász írását. Rá is néztek, meg nem is. Hozzám nem is nyúltak, még a nyelvemet sem kellett kinyújtani, csak a tömpe orrú mondta to-1 ja vább, hogy így is túlKanika Andor fiatal, szőke hajú mérnök — amikor az érdemeke, firtatjuk — szerényen szabadkozik, és két tervezőkollégájára. Vida Mihály frissen végzett gépészmérnökre és Marsi Ferencre. a javítóállomás igazgatójára utal — Milyen is ez a „pálmavivő trágyamarkoló ? — Egy ötletes konstrukció, melyet MTZ-traktorra közvetlenül szerelhetünk fel, így a munkagépnek egy függesztett tartozéka — ■kapjuk a szakszerű magyarázatot. Óriási előnye az eddigiekkel szem ben, hogy a csehszlovák beszerez- hetetlen hasonló géppel szemben ezt hazai alkatrészekből házilag készítheti el a gépállomás. — Hogyan dolgozik az új gép? — Mindössze hatpercnyi idő kell egy vontató megrakásához. Ez a termelőszövetkezeteknél i munkaerőgazdálkodás szempontjából óriási jelentőségű. Hamarosan elkezdjük a sorozatgyártást, mivel a szövetkezetek részéről nagy érdeklődés mutatkozik. — Beválik-e majd a gyakorlatban is a terv? — Erre is gondoltunk — mond- Kanka Andor. A prototípus! már használják a nagykopáncs: mentek a határon, mert j Ságvári Tsz-ben s úgy mondják, mar három hete vagyok, eredménnyel. — Milyen árban lehet majd kapniuk a szövetkezeteknek, mert hiszen ez is lényeges kérdés? — Az előzetes számítások szerint mintegy huszonötezer forint előállítási költséggel számolunk. Tehát új gondolatból új gép született és nem veszett el az újításokra oly gyakran váró bürokratikus útvesztőkben. Jó lenne, ha a gépjavító állomásokon sok hasonló fiaital mérnök hajlana a rajzasztal fölé és gazdagítaná a népgazdaságot, segítené a sok nehézséggel küzdő mezőgazdaságunkat. (—set—) táppénzen, és ilyen betegséggel két hétnél hosszabb időre nem írhatnak ki... És az állami érdek, hogy minél kevesebben legyenek táppénzen... Meg, hogy nem vagyok fizikai munkás, a klarinétot elbíróm és kicsit elmuzsikálgatok.... Nadrágjáról iesöpör- gette a söröshordó piszkát és széttárva karját élindult. — Hát megyek, muzsikálok — támaszkodott egy szék támlájára. — Most már rendbe jöttem... Cserei Pál
