Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-01 / 128. szám

1W6. június 1. 5 Szerda Fejlődik a tagok szociális és egészségügyi ellátása életbe lépnek a% új rendelkezések Június 1-én A MEZŐGAZDASÁG szocialis­ta átszervezésének befejezése óta eltelt nehány évben a mezőgazda­sági termelőszövetkezetek politi­kai, gazdasági és szervezeti meg­szilárdításában jelentős ered­ményeket értünk el. Az elmúlt két évben azonban mindinkább nyilvánvalóbbá vált, hogy a ter­melőszövetkezetek további fejlő­dését néhány tényező kedvezőt­lenül befolyásolja. Ezért foglalko­zott az MSZMP Központi Bizott­sága 1965 decemberi ülésén — többek között — a mezőgazdasági felvásárlási árak egy részének rendezésével, valamint a terme­lőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának tovább­fejlesztésével, mint olyan kérdé­sekkel, melyek megoldásával je­lenlegi viszonyaink között meg­gyorsíthatjuk a termelőszövetke­zetek fejlődését. A Központi Bizottság decembe­ri határozatában indítványozott fontos intézkedések ez évben ke­rülnek megvalósításra. A terme­lőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának tovább­fejlesztésére vonatkozó rendelke­zések június l-én lépnek életbe. Fontos, hogy a tsz-parasztság kí­vánságának és az ország anyagi teherbíróképességének megfelelő rendelkezéseket az érdekeltek megismerjék. a most Érvénybe lepő rendelkezések értelmében a be­tegségi ellátásban a társadalom- biztosítótól a tsz-tagok által igénybe vehető ingyenes és ked­vezményes természetbeni szolgál­tatásokat ki kell egészíteni a gyógyfürdőkezeléssel és fogpót­lással is. A betegségi segélyt a betegség miatt keresőképtelen tagok ré­szére továbbra is közvetlenül a termelőszövetkezetek adják szo­ciális-kulturális alapjuk terhére. A betegségi segélyt a keresőkép­telen tag előző évi egy hónapra jutó átlagos részesedése alapián célszerű megállapítani. A beteg­ségi segély javasolt napi összege az így kiszámított egy napra jutó részesedés 50—75 százaléka. A tbc-ben megbetegedett ter­melőszövetkezeti tag részére — állami forrásból — a betegség tartamára rendszeres anyagi tá­mogatást kell nyújtani. Ha a ter­melőszövetkezettől kapott beteg­ségi segély az olyan tagnál, aki­nek eltartására szoruló családtag­ja is van. nem éri el a napi 40 Ft-ot, az olyan tagnál pedig, akinek eltartásra szoruló csa­ládtagja nincsen, a napi 30 Ft-ot, a betegségi segély összegét napi 40, illetőleg 30 forintra kell ki­Kiadványok a gazdasági mechanizmus reformjáról A gazdasági mechanizmus re­formjával kapcsolatban a Kos­suth Könyvkiadó gondozásában kiadványok jelennek meg a kö­zeljövőben. amelyek az alábbi témakörrel foglalkoznak: A nép- v gazdaság központi irányításának új módszerei. — Az ipari és ke­reskedelmi vállalatok helyzete és működése az új gazdasági mechanizmusban. — Mezőgazda­ság az új gazdasági irányítás rendszerében. — A tanácsok szerepe az új mechanizmusban. — A párt és szakszervezetek feladatai az új gazdasági rend­szer bevezetésének előkészítésé­ben. egészíteni. A támogatás összege azonban napi 6 forintnál több nem lehet. A szülési segélynél a társada­lombiztosítótól járó anyasági se­gély feltételeit az általános szabá­lyokkal összhangban állapították meg. Annak a nőnek, aki a mun­kaviszonyban álló nők anyasági segélyének feltételét — 270 napi biztosítási idő a szülést megelőző két éven belül — a termelőszö­vetkezetben végzett munkával teljesíti. ugyanolyan összegű anyasági segélyt kell adni, mint amennyi a munkaviszonyban ál­ló nőknek jár. (Első szülésnél 700, második és további szülések­nél 600 Ft.) A jelenlegivel azonos összegű — 500. illetve 400 Ft — anyasági segély jár annak a nő­nek, aki az előző két évben 150 napon át: két vagy ennél több 10 éven aluli gyermek gondozása esetén legalább 50 napon át részt vett a közös munkában. A TERMELŐSZÖVETKEZET­BEN tagként, dolgozó nők szülé- si szabadságát a munkaviszony­ban állókéval azonosan, 20 hétben kell megállapítani. A terhességi­gyermekágyi segélyt helyettesítő szülési segélyt továbbra is a ter­melőszövetkezetek fizetik. Azok­nak a szülő nőknek, akik a közös munkában az előző évben leg­alább 150 (8 órára átszámított) munkanapot dolgoztak, a szülési szabadság idejére az előző évi át­lagos részesedésük arányos részét kell folyósítani, az ennél keveseb­bet, de legalább 100 napot dolgozó nők a szülési szabadság minden hónapjára előző évi átlagos havi részesedésük 75 százalékát kap­ják. A szülési szabadságra járó segély legkisebb összege napi 30 Ft lehet. A módosító rendelkezés értel­mében igen jelentős az előrehala­dás a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának kiterjesztésé­ben. A termelőszövetkezeti tagok jelenleg családi pótlékot három 10 éven aluli gyermek után kap­nak. A családi pótlék összege 210 Ft, s ez minden további gyer­mek után 70—70 Ft-tal emelke­dik. Az idevágó határozat előírja, hogy június 1-től a termelőszövet­kezeti tagoknak két gyermek után is jár családi pótlék, a kor­határ pedig tíz évről tizennégyre emelkedik. A családi pótlék ösz- szege továbbra is gyermekenként 70—70 Ft. A termelőszövetkezeti tagok egészségügyi és szociális ellátott­ságának továbbfejlesztése nép- gazdasági szinten éves viszony­latban igen jelentős, mintegy 300 millió forint többletjuttatást je­lent. A FELSOROLT RENDELKE­ZÉSEK világosan mutatják, hogy a jövőben az eddiginél is nagyobb jelentőséget kap minden tekintet­ben az, hogy a közös gazdaság dolgozói milyen mértékben vesz­nek részt a közös munkában. Azok a tsz-gazdák, akik egész éven át becsülettel dolgoznak, a szociális ellátás szempontjából is előnyösebb helyzetbe kerülnek. Náfrádi Sándor Azért nem minden bürokrácia... Manapság sokan küzdenek — s nem is alap nélkül — a bürok­rácia, a sok aktahalmaz ellen. Valóban nem helyes az, ha bár­hol is feleslegesen gyártják az iratokat. Azonban különbséget kell tenni a szükséges és feles­leges iratok között. Egyes termelőszövetkezetek­ben kezd kialakulni olyan szem­lélet, hogy az adminisztrátorok csupán az önköltséget növelő személyek. A szövetkezeti veze­tők egy része „a mi dolgunk a termelés szervezése, nem az ir­ka-firkálás” jelszavával elmu­lasztanak egy egész sor fontos okmány, nyilvántartás elkészi- tését. Például: a termelőszövet­kezetek és tagjaik között igen sok probléma merül fel. Egyesek nem kapják meg a jogos vagy a jogosnak vélt nagyságú háztáji földet, mások a földjáradékot stb. Ilyenkor a tagok elsősorban a vezetőkhöz fordulnak. Ameny- nyiben a sérelmük azonnal, s a panaszt tevőknek kedvezően el­intéződik, az egyszerű, gyors j szóbeli elintézési mód is nagyon helyes. Azonban a panaszok jó részét — jogszabályellenesen — szóban utasítják el. A közigazgatásban járatlanok ilyenkor több terjedelmes bead­ványt szerkesztenek, amelyekben nemcsak elintézetlen problémái­kat sorolják fel, hanem kifogást emelnek a termelőszövetkezeti vezetők és adminisztrátorok el­járása ellen is. A beadványokat egyszerre megküldik több me­gyei és országos szervnek, ame­lyek aztán egymástól függetle­nül, külön-külön indítanak vizs­gálatot, kérnek tájékoztatást az alsóbb szervektől vagy éppen a bepanaszolt termelőszövetkezet­től. Az eredmény tehát az, hogy egyetlen hivatalos levél helyett, amely közölné, hogy az illető hova forduljon panaszával, leve­lek és tájékoztatók sokaságát kell megírják a különböző szer­veknek a szövetkezet vezetői. Mindezek elkerülése végett szükséges a felmerült panaszos ügyekben írásban dönteni. A döntésnek tartalmaznia kell az indoklást, s fel kell hívja a fi­gyelmet a fellebbezés lehetősé­gére, megjelölve, hogy az ügyben a közgyűlés, avagy a járási ta­nács illetékes osztálya dönt-e? A kellően megindokolt döntésen az illető vagy megnyugszik, vagy pedig egyetlen levéllel fordul a megjelölt illetékes szervhez. Amint a fentiekből kiderül, szükségtelen hadat üzenni min­den írásbeliségnek. Az érdemi döntést igénylő ügyek intézésé­nek írásba foglalása egyáltalán nem jelent bürokráciát. Napja­inkban erre nagyon is szükség van a szabályok, a törvényesség, a szocialista demokratizmus be­tartása végett. Dr. Szabó Lajos a megyei tsz-tanács jogügyi titkára Első díjas trágyamarkoló — Fiatal mérnökök sikeres bemutatkozása — Elekről Kétegyháza felé halad­va hatalmas üvegcsamokok hív­ják fel az utas figyelmét a még mindig épülő, bővülő Két egy házi' Gépjavító Állomásra. Határozott céllal kerestük fel őket, ugyanis a Békéscsabán nem­rég megrendezett gépjavító állo­mások műszaki fejlesztésének be­mutatójáról az első díjat a két- egyházdak hozták el — saját ter­vezésű trágyamarkodó jukkái. ' /VWWWVWWWWVA Egy tavaszi délután végiglalpaltam egy Kö­rös menti falut. Este 8 óra körül betértem egy kocsmába. (Hivatalos ne­vén: Kisvendéglő). A, ci­gány-, azaz a népi zene­kar egy sarokba húzód­va játszott. Laikus va­gyok a zenéhez, de azt mégis észrevettem, hogy hiányzik a klarinétos. Már csak azért is, mert a klarinét oda volt tá­masztva a falhoz, s eb­ből azt is sejtettem, hogy aznap este már fújták. Rá se hederítei- tem volna, ha a pincér nem szól, hogy menjek be a söntésbe. — Tessék csak meg­nézni a Kálmánt... Mentem. Félkörbe állt a csapos, a szakácsnő meg a konyhalány, a kávéfő­ző kisasszony pedig vizes ruhával, legyezgetetl egy vékony képű férfit, aki egy kis söröshordón ült háttal nekidőlve a ki­mérőpultnak. Azaz, olyan pózban volt, mint a lazán tömött zsák, ami­kor a sarokba vágják. Én is a félkörhöz lép­tem és önkéntelenül fel­kiáltottam. — Hol van a telefon?! — forgattam a fejemet. Hívni kell a mentőket!'... A lazán tömött zsák­hoz hasonló alak meg­moccant, s félig felemel­ve karját, legyintett... — Jobban érzed ma­gad, Kálmán? — hajol­tak előre a félkörben állók s máris a hóna alá nyúltak, hogy kiegyene­sítsék a hordón. A klarinétos megembereli magát — Elmúlik lassan... Zsong az egész fejem, itt hátul meg — nyom­kodta hosszú ujjaival a tarkóját — mintha kés­sel hasogatnák. Értetlenül, bámultam... — Szedem én a gyógy­szert, kérem . — nézett rám kifakult' szemével —, de a muzsikálást még nehezen bírom... Most értettem meg, hogy Kálmán azonos a klarinétossal. — Majd menne az, csak pihennem kellene még egy ideig... Kicsit belém rágott a nyava­lya. — És miért nem heve­ri ki magát? — vontam vállat és bosszankodva ránéztem a pincérre, hogy mi a fenének hí­vott ide, mi dolgom ne­kem itt, nem heverhetek én a klarinétos helyett. — Akartam én, kérem — kászálódott le a sörös- hordóról —, de hát nem lehet. — Mi... miket mond maga? — szóltam, most már kicsit dühösen. — Mert nem lehet... Az úgy volt, kérem, hogy többször rosszul voltam, de hát ki a fe­ne szeret orvoshoz men­ni, ha nem muszáj — kapaszkodott a pultba. — Ügy voltam vele, majd elmúlik. De min­dig kutyábbul éreztem magam. Elmentem az orvoshoz, a körzetihez. Megvizsgált. Adott egy papírt, hogy menjek az ideggyógyászhoz meg szívvizsgálatra, mert ké­rem, a szívem is vaca­kol. A szívvizsgálótól is kaptam egy írást és mentem az ideggyó­gyászhoz. 'Mondom ma­gának, nagyon kedves volt mind a kettő. Az ideggyógyász is adott egy írást és azt mondta, vi­gyem a körzetihez, az majd felírja a receptet és kiír. Úgy is volt. Kiírt, és azt mondta, szedjem, a gyógyszert, ahogy elő­írta és kerüljem az iz­galmakat. Két hét múlva megint menni kellett az ideggyógyászhoz. Még az arcomon is végig­huzigált valami műszert és közben kérdezte, hogy: itt fáj?... ott fáj?... Mindent úgy éreztem, ahogy mondta. — Ne búsuljon, fél esztendő múlva rendbe jön — búcsúzott tőlem, és azzal engedett el, hogy tizennégy nap múlva menjek megint. Mondtam is a bandá­nak, hívjanak helyettem valakit, mert több időbe telik, amíg megembere­lem magamat, amíg annyira elmúlik ez az én nyavalyám, hogy úgy klarinétozhatok, aho­gyan kell... — Közben hét nap múlva menni kellett fe­lülvizsgálatra. Mert tudja, kérem, van egy felülvizsgáló bizottság. Nem tudom hányán voltak, csak arra em­lékszem, hogy egy töm­pe orrú kezdte mondani a szentenciát, ahogy be­léptem. Azt mondta, nincs semmi bajom, me­hetek dolgozni. Mennék szívesen, mondom én, csak még nem bírok. Meg mennem kell az ideggyógyászhoz még, és odaadtam az ideggyó­gyász írását. Rá is néz­tek, meg nem is. Hoz­zám nem is nyúltak, még a nyelvemet sem kellett kinyújtani, csak a tömpe orrú mondta to-1 ja vább, hogy így is túl­Kanika Andor fiatal, szőke hajú mérnök — amikor az érdemeke, firtatjuk — szerényen szabadko­zik, és két tervezőkollégájára. Vida Mihály frissen végzett gé­pészmérnökre és Marsi Ferencre. a javítóállomás igazgatójára utal — Milyen is ez a „pálmavivő trágyamarkoló ? — Egy ötletes konstrukció, me­lyet MTZ-traktorra közvetlenül szerelhetünk fel, így a munkagép­nek egy függesztett tartozéka — ■kapjuk a szakszerű magyarázatot. Óriási előnye az eddigiekkel szem ­ben, hogy a csehszlovák beszerez- hetetlen hasonló géppel szemben ezt hazai alkatrészekből házilag készítheti el a gépállomás. — Hogyan dolgozik az új gép? — Mindössze hatpercnyi idő kell egy vontató megrakásához. Ez a termelőszövetkezeteknél i munkaerőgazdálkodás szempont­jából óriási jelentőségű. Hamaro­san elkezdjük a sorozatgyártást, mivel a szövetkezetek részéről nagy érdeklődés mutatkozik. — Beválik-e majd a gyakorlat­ban is a terv? — Erre is gondoltunk — mond- Kanka Andor. A prototípus! már használják a nagykopáncs: mentek a határon, mert j Ságvári Tsz-ben s úgy mondják, mar három hete vagyok, eredménnyel. — Milyen árban lehet majd kapniuk a szövetkezeteknek, mert hiszen ez is lényeges kérdés? — Az előzetes számítások sze­rint mintegy huszonötezer forint előállítási költséggel számolunk. Tehát új gondolatból új gép született és nem veszett el az újí­tásokra oly gyakran váró bürok­ratikus útvesztőkben. Jó lenne, ha a gépjavító állomá­sokon sok hasonló fiaital mérnök hajlana a rajzasztal fölé és gaz­dagítaná a népgazdaságot, segíte­né a sok nehézséggel küzdő me­zőgazdaságunkat. (—set—) táppénzen, és ilyen be­tegséggel két hétnél hosszabb időre nem ír­hatnak ki... És az állami érdek, hogy minél keve­sebben legyenek táppén­zen... Meg, hogy nem va­gyok fizikai munkás, a klarinétot elbíróm és ki­csit elmuzsikálgatok.... Nadrágjáról iesöpör- gette a söröshordó pisz­kát és széttárva karját élindult. — Hát megyek, mu­zsikálok — támaszkodott egy szék támlájára. — Most már rendbe jöt­tem... Cserei Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom