Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

1966. június 4. 5 Szombat Yoyo egy bohóc ne\e, a film az ő történetét mondja el, az egy­szerű. boldog kis tréfacsináló felemelkedését neves, ünnepelt, boldogtalan tréfa-menedzserré. (Bemutatja a békéscsabai Sza­badság mozi június 4—6-ig.) június i. Békési Bástya: Phaedra. Békéscsa­bai Brigád: A szisztéma. Békéscsabai Szabadság: Yoyo. Békéscsabai Terv: Nyúl kolléga házassága. Gyulai Erkel: Forró órák. Gyulai Petőfi: Fügefale­vél. Mezőkovácsházi Vörös Október: Nyomoz a vőlegény. Orosházi Béke: A páirizs—müncheni hálókocsi. Orosházi Partizán: A szárnyas Fifi. Sarkadi Petőfi: Kék rapszódia. Szarvasi Tán­csics: A hétköznapi fasizmus. Szeg­halmi Ady: A vonat. Színház műsora Június 4-én. szombaton este 7 óra­kor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE (Petőfi-bériet) Június 4-én, szombaton este fél 8 órakor Gyulán: SZEGÉNY KIS BETÖRŐ A Magyar Televízió műsora június 4-én, szombaton 17.00 Hírek. 17.05 Kukkantó. 17.45 Szamosháti emberek. 18.05 Az űrkabin ablakából. 18.40 A tv jelenti. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Részletek a má­tészalkai népi együttes műsorából. 20.10 Szombaton este... 22.10 Tv- híradó — 2. kiadás. A román tv műsora Szombat 18.00 A tv esti híradója. 18.15 Gyermekeknek: Tánclépésiben. 18.30 Előadás a Nemzeti Filmle- véltárban. 19.00 Teleenciklopédia. 20.00 Sztárparádé. 20.20 Filmaktu­alitások. 20.30 öné az antenna. 21.15 Film: Angyal kalandjai. 22.05 Telesport. 22.30 Időjárás jelentés. 22.35 Műsorzárás. van a gyakorlatban, ahogy tele­tömték a képzőben a fejüket”. Mikor egyedül maradt, külö­nös, kifejezhetetlen melankólia ült a lelkére. Egy évet sem tudna itt kibírni, nem három évtizedet. Másnap elkezdte a pályát. Nem ment könnyen a tanítás, hiszen a gyakorlóiskola minta­szervezése és az itteni körülmé­nyek olyan messze estek egymás­tól, mint Makó Jeruzsálemtől. Ott volt azonban mögötte a „szakvezető”. Ha Bartos tanító úr „csendes foglalkozást” tartott a felsősöknél, átment a „kis kolléga­nőhöz”. Délutánonként azután elemzés, tanácsadás órákon át. Esténként pedig Eta néni mesél- gette, hogy nem volt ám könnyű dolog négy lányt egy fizetésből olyan szépen elengedni a háztól, mint ők tették. Mire vázlatírás után lefékhetett a gázlámpafény- nél megfájdult szemmel, teljesen kimerült. Számolta a napok múlását... Az egyik este vendég jött Bar- tosékhoz. Agócs Gyula, a tsz fia­tal agronómusa. Vacsora közben Anna egyre dühösebb létt, mert Eta néni nagyon úgy csűrte-csa- varta a beszélgetést, hogy többször is szóba kerülhetett Gyula nőt­lensége. — Van szép lány, csak szét kell nézni; — ismételte néhányszor Eta néni. A két fiatal a szokásosnál is tartózkodóbb volt. Vacsora után még elbeszélgettek egy kicsit, majd mindhárman kikísérték Gyulát a kövesútig, aki a búcsú­záskor finoman megszorította Anna kezét. — Rendes fiatalember, ugye? — kérdezte Eta néni a konyhá­ban. — Az. Lefekvés után jót mosolygott magában Anna. „Középkor” — fordult meg többször az agyában, amikor arra gondolt, hogy ilyen volt a nagymama bemutatása is első és egyben utolsó udvarijá­nak. Lámpaelfújás előtt Eta néni még odasúgta az urának: — Szép pár lenne. A napok, hetek lassan vánszo­rogtak. A pedagógusnap előtti csütörtö­kön Bartos tanító úrnak be kellett utaznia a járáshoz, így Annára maradt mind a negyven gyerek. Az egyik szünetben idős, bottal is nehezen csoszogó nénike jött a te­rembe. A tanító urat kereste. — Csak estére jön haza. — Kár. Pedig ez sürgős. írni kell nekik azonnal. Még mindig nem küldik az öregségit. A hosszúra nyújtott szünetben Anna megírta a sürgetést a nyug­díjintézetnek. í A nénike megköszönte a szíves­séget. — Mindig a tanító úr ír he­lyettem. Mert én csak egy osztályt jártam. Nem is látom már jól a betűket. Anna még a következő órán is Idényzáró koncert Békéscsabán a Jókai Színházban Az idei filharmóniai hangver- senyóvad záróestjeként hangzott el május 23-án, a Jókai Színház­ban a Békéscsabai Városi Szim­fonikus Zenekar koncertje Sár­helyi Jenő vezényletével. Ezt az alkalmai is szükségesnek tartjuk annak méltatására, mennyire je­lentős tényező már jelenleg is, és lehet még inkább az elkövet­kezőkben Békés megye zenei éle­tében ez a szimfonikus együttes. Az est műsorát a szezon legsi­kerültebb számai alkották, ame­lyek közül elsőként Bach: Hon­szeretet — kantátája hangzott fel a Békéscsabai Általános Munkás­dalkör közreműködésével, hangu­latot teremtve a barokktól a XX. századig terjedő műsor ki­bontakoztatásához. Hallottuk Bach két hegedűre írott D-moll versenyművét Kákonyi Margit és Tóth István előadásában. Nagyon rokonszenvesnek találtuk a két fiatal muzsikus mélységesen átélt előadását, melyhez biztos tám­pontot nyújtott a karmester által szilárdan kézben tartott vonósze­nekar. Szintén a barokk zene körében mozgott Vivaldi verseny­műve két oboára, Holpert János és Mravi'k János közreműködésével; I a két szólista egyéni hangszínei szerencsés módon egészítették ki egymást s különösen a lassú té­telben nyújtották Varga Márta continuójával és Belle Ferenc gordonka-basszusával együtt ben­sőséges, lírai élményt. Hangsúlyos helyen kell említe­nünk Honegger: „Nyári paszto- rál”-ját, majd minden tekintet­ben az est tetőpontját jelentette Bizet: II. „Arlesienne” szvitjének bemutatása. Egészben véve gazdag, sokszí­nű élményt nyújtó est részesei le­hettünk a békéscsabai szimfoni­kusok idényzáró hangversenyén. Herbály Aridra­Sarkad és környéke művelődésügyi helyzete — Ha valaha igaz volt, most igaz, hogy nem azonos tudással kerülnek ki a tanulók a városi, a falusi és a tanyai iskolákból — Sarkadon egy. a művelődésügy­ben dolgozó elvtárs mondta /ezt. Való igaz, hogy a tárgyi és sze­mélyi feltételek nem azonosak iskoláinkban, viszont Sarkad és környéke már dicsekedhet azzal, hogy két esztendeje a legeldugot­tabb helyen sincs osztatlan iskola. Részben osztott azonban még van. Ezt az illető iskola körzetének tanulói létszáma és a nevelők lét­száma határozza meg. Most tör­ténnek törekvések arra, hogy a fanesika-pusztai és bölcsi-pusz- tai iskolákat megszüntessék, ille­tőleg \a tanulókat Zsadfinyba gyűjtsék össze. Persze, a kultúra bizonyos vérerei az említett pusz­tai iskolákba is eljutnak, viszont ezek csak hajszálerecskék. Az ideális az lenne, ha ezek a kis szétszórt, decentralizált települé­sek megszűnnének, s egy-egy központi iskolába tömörülhetné­nek mielőbb a tanulók. Eredmé­nyesebb a nevelés, oktatás egy a fájós lábú öreg nénire gondolt, aki alig tudta odakanyarintani nevét a papírra. A kis buksi fe­jű elsősökre nézett. Annak a né­ninek csak idáig futotta... Elszo­rult a szíve. Most kezdte csak ér­teni, hogy itt, a „végeken” is kell, aki a tudás alapját elhinti. Éle­tében először nehezedett rá a pe­dagóguspálya felelőssége. Bartos tanító úrnak nem mond­ta el az esetet, de az már haza­felé jövet megtudta az öregasz- szonytól, aki dicsérte, hogy milyen aranyos kis tanító néni jött a Bözsi helyett, pedig az se volt rossz. Az ünnep előtti szombaton vi­rágot hoztak a gyerekek. A kis Balogh Mari két csokrot nyújtott Annának. — Ez az enyém, ezt pedig a nagymama küldi. — Ki a te nagymamád? s — Akinek meg tetszett írni a levelet. Bartos tanító úr is hallotta a beszélgetést. Ránézett Annára és elmosolyodott. — Ez az első jutalom — mond­ta. — Többet ér, mint a pénz. Még messze volt a szeptem­ber, addig még túl kell lennie az államvizsgán is, de máris úgy erezte, hogy ittfogta az élet ebben a parányi fészekben, ahol még villanyfény sincs, ahol nagyon kellenek az értelem lámpagyújto- gatói. Tóth Lajos olyan iskolában, ahol 18—20 pe­dagógus működik, mint ahol csak kettő-három. Addig is, amíg a körzetesítés megoldódik, nagyon jó lenne, ha a nevelők kihelyezésével foglalko­zó szervek különös gondot fordí­tanának arra, hogy ezekbe az is­kolákba a legjobb nevelőket he­lyezzék ki. Akár úgy is, hogy két­évenként cseréljék őket. Ezzel so­kat tennének a színvonalkülönb­ség megszüntetéséért. A nevelés, oktatás gondjaként jelentkezik, hogy az úgynevezett „hátrányos” helyzetben levő ta­nulók fogalmát sokan rosszul ér­telmezik. Ha egy tanulónak gyenge a szellemi képessége, azonkívül hajlamos a nemtörő­dömségre is, könnyen megkapja a „hátrányos” jelzőt. Holott itt nem csupán a „bukdácsoló” tanulók­ról van elsőrendűen szó, hanem azokról, akiknek szociális körül­ményei, az otthoni környezet az alapvető oka, hogy képességeik­nek csak a minimumát adják. Visszatérve Sarkad és kör­nyéke oktató-nevelő munkájára, meg lehet állapítani, hogy máról holnapra hihetetlen eredménye­ket lehetne elérni az iskolák szín­vonalának egyensúlyba hozatalá­ra, ha a meglevő szakos nevelő­ket arányosan, iskolánként el le­hetne osztani. Az Ünnepi Könyvhét lassan a vége felé közeledik, körtelefonon megkérdeztük a békéscsabai Rad­nóti Miklós Könyvesbolt vezető­jét, a kondorosi könyvbizományo­sokat, s a Gyomai Fmsz könyves­boltja vezetőjét, számoljanak be az eddigi forgalomról. — Az eltelt napok alatt 68 500 forintért vásároltak a csabaiak könyvesboltunkban — mondta a Radnóti könyvesbolt vezetője. Fő­leg a mai magyar írók művei a legkelendőbbek. Mesterházi Lajos Isten, méretre című kisregénye már hiánycikk. Háromszáz pél­dányt adtunk el belőle. Ugyan­így hiánycikk már Győry Dezső: Tűzvirág című regénye is. Na­gyon népszerűek Szerb Antal és Fehér Klára művei. Ügy gondo­lom, az Ünnepi Könyvhét befejez- téig a forgalmunk jóval megha­ladja a 70 ezer forintot. Szólni kell néhány szót az is­kolán kívüli népművelésről is. Űj jelenség Sarkadon és a környező községekben is, hogy érettnek Iái - szik egy olyan elv megvalósítása, amely községenként anyagilag közös fenntartású művelődési ott­honokat alakíthatna ki. A taná­csok és a termelőszövetkezetet; kulturális alapjából létrehozott költségvetés megszüntetné a kulturális szétforgácsolódást is. Ez logikus, hiszen egy tsz kultu­rális alapját művelődésre, hasznos szórakozásra alig 40—50 ember használja. A számtani középará­nyos pedig azt mutatja, hogy tsz - énként ez 25 ezer forint. Nagyon jó lenne megértetni a termelőszö­vetkezetek vezetőivel, hogy az egységes anyagi alappal támoga­tott községi kulturális program nagyobb lehetőségeket adna a hasznos tanfolyamoknak, szakkö­röknek, kluboknak, a kulturált szórakozásnak. Néhány gondolatot mondtunk el Sarkad és környéke művelődés- ügyével kapcsolatosan. Ezek azonban megyeszerte is érvénye­sek. Egészséges türelmetlenség szükséges ahhoz, hogy ezek valóra is váljanak, és természetesen a tárgyi és személyi feltételek mi­nél sürgősebb javítása. Ternyák Ferenc — Lehetett volna nagyobb is az érdeklődés — válaszolt kér­désünkre Koós Etelka, a Gyomai Fmsz könyvesboltjának vezetője. — Eddig hétezer forint árú köny­vet adtunk el; főleg Jókai újrt megjelent A lőcsei fehér asszon' című regénye iránt érdeklődtek az olvasók. — Hat bizományos árulja ná­lunk Kondoroson az Ünnep Könyvhét műveit. Külön örver detes, hogy a termelőszövetkeze ­tekben is szép számmal akad vá­sárló, nagy az érdeklődés nem csupán a szépirodalmi, hanem a szakkönyvek iránt is. Eddig a községben a bizományosok több mint 10 ezer forint értékben jut­tattak könyveket az olvasókhoz - tájékoztatott bennünket Körmi Lajosné könyvbizományos. T. F. „Mesterházi kifogyott” - 70 ezer forint forgalom a Radnóti könyvesboltban- Könyvbizományosok a kondorosi tsz-ekbeu — Soha nem látott érdeklődés az Ünnepi Könyvhéten —

Next

/
Oldalképek
Tartalom