Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-04 / 131. szám
1966. június 4. 5 Szombat Yoyo egy bohóc ne\e, a film az ő történetét mondja el, az egyszerű. boldog kis tréfacsináló felemelkedését neves, ünnepelt, boldogtalan tréfa-menedzserré. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi június 4—6-ig.) június i. Békési Bástya: Phaedra. Békéscsabai Brigád: A szisztéma. Békéscsabai Szabadság: Yoyo. Békéscsabai Terv: Nyúl kolléga házassága. Gyulai Erkel: Forró órák. Gyulai Petőfi: Fügefalevél. Mezőkovácsházi Vörös Október: Nyomoz a vőlegény. Orosházi Béke: A páirizs—müncheni hálókocsi. Orosházi Partizán: A szárnyas Fifi. Sarkadi Petőfi: Kék rapszódia. Szarvasi Táncsics: A hétköznapi fasizmus. Szeghalmi Ady: A vonat. Színház műsora Június 4-én. szombaton este 7 órakor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE (Petőfi-bériet) Június 4-én, szombaton este fél 8 órakor Gyulán: SZEGÉNY KIS BETÖRŐ A Magyar Televízió műsora június 4-én, szombaton 17.00 Hírek. 17.05 Kukkantó. 17.45 Szamosháti emberek. 18.05 Az űrkabin ablakából. 18.40 A tv jelenti. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Részletek a mátészalkai népi együttes műsorából. 20.10 Szombaton este... 22.10 Tv- híradó — 2. kiadás. A román tv műsora Szombat 18.00 A tv esti híradója. 18.15 Gyermekeknek: Tánclépésiben. 18.30 Előadás a Nemzeti Filmle- véltárban. 19.00 Teleenciklopédia. 20.00 Sztárparádé. 20.20 Filmaktualitások. 20.30 öné az antenna. 21.15 Film: Angyal kalandjai. 22.05 Telesport. 22.30 Időjárás jelentés. 22.35 Műsorzárás. van a gyakorlatban, ahogy teletömték a képzőben a fejüket”. Mikor egyedül maradt, különös, kifejezhetetlen melankólia ült a lelkére. Egy évet sem tudna itt kibírni, nem három évtizedet. Másnap elkezdte a pályát. Nem ment könnyen a tanítás, hiszen a gyakorlóiskola mintaszervezése és az itteni körülmények olyan messze estek egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Ott volt azonban mögötte a „szakvezető”. Ha Bartos tanító úr „csendes foglalkozást” tartott a felsősöknél, átment a „kis kolléganőhöz”. Délutánonként azután elemzés, tanácsadás órákon át. Esténként pedig Eta néni mesél- gette, hogy nem volt ám könnyű dolog négy lányt egy fizetésből olyan szépen elengedni a háztól, mint ők tették. Mire vázlatírás után lefékhetett a gázlámpafény- nél megfájdult szemmel, teljesen kimerült. Számolta a napok múlását... Az egyik este vendég jött Bar- tosékhoz. Agócs Gyula, a tsz fiatal agronómusa. Vacsora közben Anna egyre dühösebb létt, mert Eta néni nagyon úgy csűrte-csa- varta a beszélgetést, hogy többször is szóba kerülhetett Gyula nőtlensége. — Van szép lány, csak szét kell nézni; — ismételte néhányszor Eta néni. A két fiatal a szokásosnál is tartózkodóbb volt. Vacsora után még elbeszélgettek egy kicsit, majd mindhárman kikísérték Gyulát a kövesútig, aki a búcsúzáskor finoman megszorította Anna kezét. — Rendes fiatalember, ugye? — kérdezte Eta néni a konyhában. — Az. Lefekvés után jót mosolygott magában Anna. „Középkor” — fordult meg többször az agyában, amikor arra gondolt, hogy ilyen volt a nagymama bemutatása is első és egyben utolsó udvarijának. Lámpaelfújás előtt Eta néni még odasúgta az urának: — Szép pár lenne. A napok, hetek lassan vánszorogtak. A pedagógusnap előtti csütörtökön Bartos tanító úrnak be kellett utaznia a járáshoz, így Annára maradt mind a negyven gyerek. Az egyik szünetben idős, bottal is nehezen csoszogó nénike jött a terembe. A tanító urat kereste. — Csak estére jön haza. — Kár. Pedig ez sürgős. írni kell nekik azonnal. Még mindig nem küldik az öregségit. A hosszúra nyújtott szünetben Anna megírta a sürgetést a nyugdíjintézetnek. í A nénike megköszönte a szívességet. — Mindig a tanító úr ír helyettem. Mert én csak egy osztályt jártam. Nem is látom már jól a betűket. Anna még a következő órán is Idényzáró koncert Békéscsabán a Jókai Színházban Az idei filharmóniai hangver- senyóvad záróestjeként hangzott el május 23-án, a Jókai Színházban a Békéscsabai Városi Szimfonikus Zenekar koncertje Sárhelyi Jenő vezényletével. Ezt az alkalmai is szükségesnek tartjuk annak méltatására, mennyire jelentős tényező már jelenleg is, és lehet még inkább az elkövetkezőkben Békés megye zenei életében ez a szimfonikus együttes. Az est műsorát a szezon legsikerültebb számai alkották, amelyek közül elsőként Bach: Honszeretet — kantátája hangzott fel a Békéscsabai Általános Munkásdalkör közreműködésével, hangulatot teremtve a barokktól a XX. századig terjedő műsor kibontakoztatásához. Hallottuk Bach két hegedűre írott D-moll versenyművét Kákonyi Margit és Tóth István előadásában. Nagyon rokonszenvesnek találtuk a két fiatal muzsikus mélységesen átélt előadását, melyhez biztos támpontot nyújtott a karmester által szilárdan kézben tartott vonószenekar. Szintén a barokk zene körében mozgott Vivaldi versenyműve két oboára, Holpert János és Mravi'k János közreműködésével; I a két szólista egyéni hangszínei szerencsés módon egészítették ki egymást s különösen a lassú tételben nyújtották Varga Márta continuójával és Belle Ferenc gordonka-basszusával együtt bensőséges, lírai élményt. Hangsúlyos helyen kell említenünk Honegger: „Nyári paszto- rál”-ját, majd minden tekintetben az est tetőpontját jelentette Bizet: II. „Arlesienne” szvitjének bemutatása. Egészben véve gazdag, sokszínű élményt nyújtó est részesei lehettünk a békéscsabai szimfonikusok idényzáró hangversenyén. Herbály AridraSarkad és környéke művelődésügyi helyzete — Ha valaha igaz volt, most igaz, hogy nem azonos tudással kerülnek ki a tanulók a városi, a falusi és a tanyai iskolákból — Sarkadon egy. a művelődésügyben dolgozó elvtárs mondta /ezt. Való igaz, hogy a tárgyi és személyi feltételek nem azonosak iskoláinkban, viszont Sarkad és környéke már dicsekedhet azzal, hogy két esztendeje a legeldugottabb helyen sincs osztatlan iskola. Részben osztott azonban még van. Ezt az illető iskola körzetének tanulói létszáma és a nevelők létszáma határozza meg. Most történnek törekvések arra, hogy a fanesika-pusztai és bölcsi-pusz- tai iskolákat megszüntessék, illetőleg \a tanulókat Zsadfinyba gyűjtsék össze. Persze, a kultúra bizonyos vérerei az említett pusztai iskolákba is eljutnak, viszont ezek csak hajszálerecskék. Az ideális az lenne, ha ezek a kis szétszórt, decentralizált települések megszűnnének, s egy-egy központi iskolába tömörülhetnének mielőbb a tanulók. Eredményesebb a nevelés, oktatás egy a fájós lábú öreg nénire gondolt, aki alig tudta odakanyarintani nevét a papírra. A kis buksi fejű elsősökre nézett. Annak a néninek csak idáig futotta... Elszorult a szíve. Most kezdte csak érteni, hogy itt, a „végeken” is kell, aki a tudás alapját elhinti. Életében először nehezedett rá a pedagóguspálya felelőssége. Bartos tanító úrnak nem mondta el az esetet, de az már hazafelé jövet megtudta az öregasz- szonytól, aki dicsérte, hogy milyen aranyos kis tanító néni jött a Bözsi helyett, pedig az se volt rossz. Az ünnep előtti szombaton virágot hoztak a gyerekek. A kis Balogh Mari két csokrot nyújtott Annának. — Ez az enyém, ezt pedig a nagymama küldi. — Ki a te nagymamád? s — Akinek meg tetszett írni a levelet. Bartos tanító úr is hallotta a beszélgetést. Ránézett Annára és elmosolyodott. — Ez az első jutalom — mondta. — Többet ér, mint a pénz. Még messze volt a szeptember, addig még túl kell lennie az államvizsgán is, de máris úgy erezte, hogy ittfogta az élet ebben a parányi fészekben, ahol még villanyfény sincs, ahol nagyon kellenek az értelem lámpagyújto- gatói. Tóth Lajos olyan iskolában, ahol 18—20 pedagógus működik, mint ahol csak kettő-három. Addig is, amíg a körzetesítés megoldódik, nagyon jó lenne, ha a nevelők kihelyezésével foglalkozó szervek különös gondot fordítanának arra, hogy ezekbe az iskolákba a legjobb nevelőket helyezzék ki. Akár úgy is, hogy kétévenként cseréljék őket. Ezzel sokat tennének a színvonalkülönbség megszüntetéséért. A nevelés, oktatás gondjaként jelentkezik, hogy az úgynevezett „hátrányos” helyzetben levő tanulók fogalmát sokan rosszul értelmezik. Ha egy tanulónak gyenge a szellemi képessége, azonkívül hajlamos a nemtörődömségre is, könnyen megkapja a „hátrányos” jelzőt. Holott itt nem csupán a „bukdácsoló” tanulókról van elsőrendűen szó, hanem azokról, akiknek szociális körülményei, az otthoni környezet az alapvető oka, hogy képességeiknek csak a minimumát adják. Visszatérve Sarkad és környéke oktató-nevelő munkájára, meg lehet állapítani, hogy máról holnapra hihetetlen eredményeket lehetne elérni az iskolák színvonalának egyensúlyba hozatalára, ha a meglevő szakos nevelőket arányosan, iskolánként el lehetne osztani. Az Ünnepi Könyvhét lassan a vége felé közeledik, körtelefonon megkérdeztük a békéscsabai Radnóti Miklós Könyvesbolt vezetőjét, a kondorosi könyvbizományosokat, s a Gyomai Fmsz könyvesboltja vezetőjét, számoljanak be az eddigi forgalomról. — Az eltelt napok alatt 68 500 forintért vásároltak a csabaiak könyvesboltunkban — mondta a Radnóti könyvesbolt vezetője. Főleg a mai magyar írók művei a legkelendőbbek. Mesterházi Lajos Isten, méretre című kisregénye már hiánycikk. Háromszáz példányt adtunk el belőle. Ugyanígy hiánycikk már Győry Dezső: Tűzvirág című regénye is. Nagyon népszerűek Szerb Antal és Fehér Klára művei. Ügy gondolom, az Ünnepi Könyvhét befejez- téig a forgalmunk jóval meghaladja a 70 ezer forintot. Szólni kell néhány szót az iskolán kívüli népművelésről is. Űj jelenség Sarkadon és a környező községekben is, hogy érettnek Iái - szik egy olyan elv megvalósítása, amely községenként anyagilag közös fenntartású művelődési otthonokat alakíthatna ki. A tanácsok és a termelőszövetkezetet; kulturális alapjából létrehozott költségvetés megszüntetné a kulturális szétforgácsolódást is. Ez logikus, hiszen egy tsz kulturális alapját művelődésre, hasznos szórakozásra alig 40—50 ember használja. A számtani középarányos pedig azt mutatja, hogy tsz - énként ez 25 ezer forint. Nagyon jó lenne megértetni a termelőszövetkezetek vezetőivel, hogy az egységes anyagi alappal támogatott községi kulturális program nagyobb lehetőségeket adna a hasznos tanfolyamoknak, szakköröknek, kluboknak, a kulturált szórakozásnak. Néhány gondolatot mondtunk el Sarkad és környéke művelődés- ügyével kapcsolatosan. Ezek azonban megyeszerte is érvényesek. Egészséges türelmetlenség szükséges ahhoz, hogy ezek valóra is váljanak, és természetesen a tárgyi és személyi feltételek minél sürgősebb javítása. Ternyák Ferenc — Lehetett volna nagyobb is az érdeklődés — válaszolt kérdésünkre Koós Etelka, a Gyomai Fmsz könyvesboltjának vezetője. — Eddig hétezer forint árú könyvet adtunk el; főleg Jókai újrt megjelent A lőcsei fehér asszon' című regénye iránt érdeklődtek az olvasók. — Hat bizományos árulja nálunk Kondoroson az Ünnep Könyvhét műveit. Külön örver detes, hogy a termelőszövetkeze tekben is szép számmal akad vásárló, nagy az érdeklődés nem csupán a szépirodalmi, hanem a szakkönyvek iránt is. Eddig a községben a bizományosok több mint 10 ezer forint értékben juttattak könyveket az olvasókhoz - tájékoztatott bennünket Körmi Lajosné könyvbizományos. T. F. „Mesterházi kifogyott” - 70 ezer forint forgalom a Radnóti könyvesboltban- Könyvbizományosok a kondorosi tsz-ekbeu — Soha nem látott érdeklődés az Ünnepi Könyvhéten —
