Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-26 / 150. szám
1966. június 26. 7 Vasárnap Az újító pedagógus CLARK ÁDÁM (1811—1866) X cinkuspusztai tanító híre már bejárta az országot, képes riportot közölt róla a Nők Lapja, cikkben méltatta munkásságát a Köznevelés, s kapcsolatot teremtett vele a Magyar Rádió is. Ügy éreztük, ideje nekünk is meglátogatni őt, aki valamiért ennyire híres ember lett — A nevelésről, a pedagógia aktuális kérdéseiről szívesen beszélgetek, vitatkozom is, magamról inkább hallgatni szeretek. — kezdte a beszélgetést Urszuly János, a kis pusztai iskola ötvennyolc tanulójának tanítója. — Azelőtt mintegy hat-hét esztendeje villanyunk sem volt, szinte ötvenéves állapotokat idézett az iskolánk tárgyi felszerelése. Aztán — teszi hozzá nevetve, miközben a hűvös szobában leülünk — „dialektikus kölcsönhatásba” kerültem a Szabadság Tsz-szel. Ennek az lett az eredménye, hogy 15 ezer forintos költséggel (már úgy értem, hogy a tsz költségével) bevezették iskolánkba a villanyt, s a lehetőségek egész sorát teremtették meg a nevelés, oktatás számára. Akkor született meg bennem az az ötlet, aminek az Ön szerinti országos hírnevet köszönhetem; oz ötlet, ami szükségből eredt. Á mi iskolánk teljesen osztatlan. Hatalmas munkát igényelt a heti 123 óra megtervezése, sokszor éjszakákba nyúlóan dolgoztunk a feleségemmel. Ö is nevelő. És még ezek után is a gyermekek önálló foglalkozása, ami annyira hátrányos helyzetet teremt az osztatlan tanyasi iskolás tanulóknak, erősen kétes értékű eredményeket hozott S ekkor jött az ötlet.. Nem sürgetem, de a kíváncsiság nagyon furdalja az oldalamat. Észreveszi, s most már rátér: — Mi lenne vajon, hogyha az önálló órák foglalkozási anyagát magnetofonra rözíteném, és a gyerekek füléhez eljuttatnám úgy, hogy a többit ne zavarja. Tessék csak jönni, megnézzük a valóságban az újítást Hatalmas, ósdi padokkal „berendezett” tanterembe lépünk, s a kíváncsiságom nőttön nő. — Íme, minden padba bevezettem egy fejhallgatót Ez itt a „hangszekrény” — mutat egy öreg szekrényre —, ebben van a magnetofon-készülék, s a harmincöt perces önálló foglalkozási óra anyaga eljut a gyermekek füléhez úgy, hogy a többieket nem zavarja. — Honnan szerzett költséget a berendezésekre? — Sehonnan. Vagyis hogy dolgoztunk érte a tsz-nek, a magnetofon-szalagokat pedig a saját pénzemből vásárolgatom. Nagyon bevált a gyermekek számára a foglalkozásnak ez a formája. A rádióból vettünk fel anyagokat: a 91 éves Dani András bácsi 1891- ből származó keserű élményeit sikerült a csodálatos magnószalaggal idevarázsolnom, amelyben András bácsi elmondta a gyerekeknek, hogyan is volt az, amikor a csendőrök kardlappal megverték. Aztán Sallai, Fürst, Kun Béla emlékműsort sikerült felvennem... Idehoztam a gyermekeknek Lenin hangját, három folytatásban lejátszottam nekik az Egri csillagok dramatizált változatát, amelyet szintén a rádióból sikerült magnószalgra rögzíteni. Egyre jobban kedvem támadt hozzá, s egyre többen ismerkedtek meg ezzel az újítással. Kenéz Sándor Csongrád megyei, sóshalom-pusztai kollegám és barátom, akivel annak idején együtt végeztem Kiskunfélegyházán a képzőt, szintén alkalmazta ezt az újítást Megyéjének művelődésügyi osztálya a terv előterjesztésekor minden anyagi támogatást megadott. Igen szoros kapcsolatba kerültünk a, Magyar Rádióval is. Tanulóim valósággal ujjongtak az örömtől, amikor az Iskolarádió egymásután küldte a már kész magnótekercseket — Aztán eszembe jutott, hogy ez mind szép, de a szemléltetést még tovább kellene fejleszteni. Vettem saját költségen egy filmfelvevő gépet. (Az iskolának televíziója nincs.) Aztán megkértem egy megyei kémiai szakfelügyelő kollégámat, hogy a bonyolultabb kísérleteket, amelyekhez nekünk sem helyiségünk, sem felszerelésünk nincs, vegye filmre. Hát ezt is sikerült megvalósítani. És az Iskolarádió itt is a segítségemre sietett, küldött ajándékba hat tekercs filmet — Gondolom, ezekhez az újításokhoz és eredményes törekvésekhez a mi megyénk művelődés- ügyi osztálya is megfelelő támogatást ad. — Hát én bízom benne, hogy ezt a támogatást majd megkapom... — Az a piros, sárga és zöld égő milyen célt szolgál? — kérdem és a tábla felső szélén levő égőkre mutatok. — Ez is egy már bevált újítás. Például egy önálló foglalkozási órán a táblánál csöndben dolgozik egy tanuló, én meg az asztalnál, mondjuk, magyar dolgozatot javítok. A kapcsolótábla mindig valamelyik padban van, a gyerekek szintén némán együtt dolgoznak a táblánál munkálkodó gyermekkel. Ha úgy vélik, hogy rosz- szul oldja a példát, megnyomják a piros billentyűt, s kigyullad a táblán a piros égő meg az én asztalomon is. Egy percig gondolkodhat a tanuló. Ha tévedett, „bocsánatot kérek, tévedtem” mondattal reagál a piros fényre. Ha viszont a padbeliek tévedtek, akkor nekik kell bocsánatot kérniük. Ha sikerült megoldani a példát, zöld fénnyel jelzik a tanulók, ha csak kis számolási hiba van benne, de a levezetés jó, a sárga fény villan feL — Min munkálkodik legújabban? — Diaképes padot tervezek — — mutatja a rajzot, s magyarázza milyen egyszerű. Egy padban négy gyermek nézheti egyszerre a pad közepébe beépített mikro- diaképes kamerát, amelybe tíz •szemléltető képet is el lehet helyezni. Amikor a tanár a magyarázatával odaér, hogy' szemléltetni akar, megnyomja a kapcsológombot az asztalnál, s a gyerekek színes diaképen láthatják a megfelelő ábrát. Tessék elhinni, hogy ez fillérekbe kerül, s érdemes vele komolyan foglalkozni. Én a nyarat erre szánom. A diafilmek elkészítésére megvásároltam az anyagot, s ennek a padnak a prototípusát a nyári szünidőben elkészítem. Nagyon szeretném, ha elfogadnák mint újítást, mert igen sokat nyerne vele az oktatásügy... Urszuly János arra kért beszélgetésünk elején, ne őróla beszélgessünk, ne őróla írjak, hanem a munkájáról. Egy embert igazán értékessé, s érdekessé a munkájának értése, szeretete tesz. A cinkuspusztai tanítót is ez teszi értékessé, aki a gyermekek nevelése érdekében valósággal kettéosztotta magát. Ternyák Ferenc Budapest legbecsesébb műemlékeinek egyike a Lánchíd. A Lánchíd építése előtt a Közép- és Al-Dunán nem volt állandó híd Traianus római császár óta. A Pest és Buda közötti forgalmat egy 42 hajóból álló hajóhíddal bonyolították le. A fejlődő hajó- és közúti forgalom mindinkább akadályozta egymást a hajóhíddal, s a múlt század elején felmerül a dunai állóhíd építésének szükségessége. A hídépítés gondolatának legállhatato- sabb és tevékeny képviselője Széchenyi István volt, akinek érdeklődése — méltán — az akkori legfejlettebb ipari ország, Anglia mérnökei felé fordult, akik már több komoly létesítménnyel gazdagították a sziget- országot. Széchenyi angliai — hídügy- ben tett tanulmányútja során ismeri meg a legnevesebb angol mérnököket, egy pest-budai állóhíd építésének lehetőségéről tárgyal Telforddal és W. T. Clarkkal — ez utóbbi készíti él a három nyílású Lánchíd terveit, melyet egy másik vállalkozó csoporttal szemben a Pozsonyi Diéta által kinevezett Hídedőkészítő Bizottság elfogad. Az 1839-ben induló építkezés helyszíni vezetője Clark Ádám szintén angol származású mérnök (a tervező névrokona), aki a szabadságharc alatt sem hagyta el az országot, s a hadicselekmények idején is gondoskodott arról, hogy a közlekedésnek még át nem adott hidat, amelyet a hadsereg már használ, tönkre ne tehessék; mert ilyen veszély is fenyegette a hidat mindkét fél részéről. A teljes megsemmisítés elhárítására Clark a lánckamrából — ahová a függesztőláncok vannak leerős;tve s fel- robbantása az egész híd tönkreA Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat az őszi és téli idényre készíti termékeit. Üj cikkei az idén: sertésvelúr férfi sportzakó, hétnyolcados juhvelúr női sportkabát és bárányszőrme- sapka gyermekek és felnőttek részére. Exportra szürke és fekete per- zsaláb-bundaanyagot szállít a vállalat csaknem 1 millió forint értékben. Az egyre növekvő igények szükségessé teszik az üzem bővítését. Terv szerint két korszerű munkaterem, egyúttal pedig öltöző, fürdő és ebédlő épül. Megfelelő gépeket szereznek be, amely lehetővé teszi majd az éves termelési érték mintegy 50 százalémenetelét okozná — nem engedte a vizet kiszivattyúzni, sőt a szivattyúgépet is összetörette, ezért 1849. május 24-én az osztrákok csak a pályát tudták felrobbantani egy rövid szakaszon: a megsérült pályát és néhány tönkrement kereszttartót köny- nyen pótolhatták. 1849. július 8- án Dembinszky akarta a fa pályaszerkezetet felgyújtani a Budát visszafoglaló császáriak előtt. Clark rábeszélésére határozott mégis úgy, hogy csak leszerelik a pályát és a kereszttartókat mintegy 25 m-es szakaszon, s pontonokra rakva a Dunán leúsztatják, hogy a helyreállítás nehezebb legyen. A hidat 1849. november 20-án adták át a forgalomnak. A Lánchíd folytatásaként a Várhegy alatti alagút építésének gondolata már Széchenyit is foglalkoztatta legelső terveiben is, a megvalósításra azonban csak 1853 elején került sor Clark Ádám tervei szerint és irányításával, a pesti polgárok kétkedő figyelme közepette, akik meg voltak győződve arról, 'hogy a hegy két oldalától egymás felé induló alagútépítők a hegy belsejében eltévednek és ki fogják kerülni egymást. A nagy munkát 1857. április 30-án fejezték be — sikerrel. Clark Ádám, aki első nagy hidunk és alagutunk tervezője és kivitelezője volt, végleg itt telepedett le, Magyarországon halt meg 55 éves korában, 1866. június 23-án. Nevét emléktábla és a róla elnevezett tér őrzi igán és nemes emlékműve: a Lánchíd és az Alagút között. Mihály Pál oki. mérnök, a TIT Műszaki Szakosztályának előadója kos növelését. A nagyobb meny- nyiségű és választékosabb szőrmeáru készítését elősegíti a fel- vásárlási árak szabályozása, amely kedvet ad a termelőknek arra is, hogy a nyersbőrt értékesítsék. A textilkonfekciót bedolgozók készítik, akik régi, hagyományos varrógéppel rendelkeznek. Ezeken a minőségi követelményeknek megfelelő új technológia nem vezethető be. A bedolgozók nagy része nem is szakember. Ez indokolja, hogy továbbra is egyszerű cikkeket gyártsanak, mint például munkaruhaféléket. Az üzem fejlesztésével tehát a munkaigényes divatcikkek gyártása kerül előtérbe. F E L H I V A S! Felhívjuk igen tisztelt megrendelőinket, hogy az őszi munkatorlódások elkerülése végett már most javíttassák meg as őssi és téli hónapokban használatos lábbelijüket Előzékeny és pontos kiszolgálással állnak összes helyi és vidéki részlegeink a lakosság és vállalatok rendelkezésére Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz Békéscsaba 294 Ahol az őszi és téli divatcikkek készülnek Értesítés! A KIOSZ békéscsabai járási csoportja közli az érdekelt szülőkkel és magánkisiparosokkal, hogy az ipari tanuló szerződéseket június 20-tól augusztus 15-ig, minden kedden és pénteken reggel 8 és 12 óra között köti. KIOSZ-VEZETŐSÉG
