Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

1*M. Június 25, 5 Szómba! Ki miben bízik Almáskamaráson Tavaly a búza 16,4 mázsa átlag­terméssel fizetett Almáskamará­son. Az idén is ugyanennyit, de inkább többet várnak. Hogy több legyen a termésük, 400 holdon még annak idején vegyszerrel ir­tották a gyomot, s ugyanekkor karbamiddal is levéltrágyázták a vetést. Tavaly a kiváló termés eredményeként kétszeresére tel­jesítették búzaeladási tervüket. Az idén is erre törekszenek. Ezen­kívül 900 mázsa cirokszakállt. 400 mázsa étkezési borsót és 24 ezer mázsa cukorrépát értékesítenek a többi között. Adottságukhoz mér­ten kevés a burgonya, a dinnye és a kertészeti növény. Az almáska­marás) Sallai Tsz-be is ezek hoz­nák a sok pénzt! Az állattenyésztés most már fel­lendülőben van. A szarvasmarha­állomány kiheverte a száj- és kö­römfájást. A sertéstörzsállo­mányt felfrissítik. Erre a tsz saját erőforrását használja. Száz kocát állítanak tenyésztésbe. Vettek egy takarmánykeverő gé­pét is. Igényeltek koncentrátumot es így a mezőkovácsházi járásban — majdnem az isten háta mög tt — a takarmányadagok összeállí­tásában is a maguk gazdái akar­nak lenni. A kétezer hold körüli közös gazdaság rendelkezik min­den olyan alappal, amely szüksé­ges és kell is a termelés fokozot­tabb ütemű szervezéséhez. — Nem éppen — szól közbe Bálint Ferenc, a szövetkezet elnö­ke —, mert nálunk is kellene még valami, hogy dolgaink jobban menjenek. Csak a legfontosab­bakat említem. Még év elején beterveztünk — a járás is meg­erősítette — gumiszalag-vásárlást. Sehol sem tudjuk beszerezni, Ha az aratásig nem kapjuk meg, ak­kor a kombájnszérű gépesítettsé­géhez fűzött reményünknek fuccs. A szállítószalag ugyan's arra lenne jó, hogy a garmadából felvigye a termést az egymás mellé állított két cséplőgépre. Ha a szalagot mégsem tudjuk besze­rezni, akkor 50—55 éves asszo­nyok hajlongva vedrezik majd a búzát reggeltől estig. Hogy meny­nyire fárasztó ez a munka, gondo­lom, nem kell különösebben bi­zonygatnom. Öregedőben a tagság, az ellágyult izmokat itt már csak a gép pótolhatja. Sallai Károly, a tsz anyagbe­szerzője egy listát nézeget. Né­hány órával ezelőtt érkezett haza egy országos kőrútról. Azért ment el, hogy a szóban levő gumiszala­got és néhány, két tonna teherbí­rású, gumikerekű kocsit vásárol­jon. Pénzük lenne erre a célra, de sajnos, semmit sem kapott. Járt Szentendrén a kocsigyárban. Onnan Kecelre küldték. Ha majd lesz útja, hát elmegy oda is és megnézi, reménykedhetnek-e gu­mikerekű kocsi után. A mostani anyagbeszerzési kör­út azért is volt sikertelen, mert kocsi ráfot is kellett volna szerez­nie. Ezt sem kapott. Lassan 40 lovaskocsi 160 kereke ráf nélkül áll. Negyedévenként mindössze 100 kiló vasra kapnak kiutalást. Ebből bizony nem győzik a kocsi­kat foltozgatni, meg a lovakat patkolgatni. Mivel szállítsanak? — Miért nem gépesítenek az eddigieknél jobban? — kérde­zem Ambrus Attila főagronómust. — A lófogatban jobban bízom, mint a gépben. Tavaly ősszel is a lovak húzták ki a tsz-t a sárból. A rossz időjárás ellenére mi min­dent betakarítottunk. Ahol gépe­sítettek. ott tavaszra maradt a kukorica behordása. Ezért én lópárti vagyok, de a gépet azért nem vetem meg. Egyelőre azon­ban drágának tartom és ráadásul kevés is van belőle, csak kiuta­lásra adják. A tsz elöregedésének a gépesí­tettség színvonala is oka lehet? Valószínű. A megye több gazda­ságában a gépesítés, a technika vonzza a fiatalokat. — Hazajönnek azok, ha majd rendben mennek a dolgok — em­lítette Török Ferenc, a pártszer­vezet titkára. — Néhányan mór kopogtattak. Budapestről akarnak visszajönni. Oda voltak két-há- rom esztendeig. Segédmunkásként dolgoztak s mit mutattak fel? Egy-két szűkszárúra szabott, nad­rágot meg az enyémnél hosszabb hajat! Akik viszont idehaza ma­radtak és becsülettel dolgoztak, anyagilag jobban jártak. — Az az igazság, hogy szeret­nénk Almáskamarást megfiatali- tani. — említi a tsz elnöke. — Tettünk is intézkedést. A közgyű­lés határozatot hozott, hogy azok­nak a fiataloknak, akik önálló tagként belépnek a szövetkezetbe, de szüleikkel egy háztartásban élnek, év végén 400 négyszögöl kukorica termését adjuk ajándék­ba. E határozatnak van már eredménye. Talán még nagyobb lenne, ha több olyan fejlett ter­melési eljárást alkalmaznánk, ahol és amiben a fiatalok kiélhet­nék magukat. Mindenesetre most már egyre többen látják, hogy a termelési lehetőségeink maximális kihasználására törek­szünk. Igaz, ma még egyszerűbb eszközeinkkel. Az előbbre lépés Almáskamará­son is fokozatos. Két évvel ezelőtt még 19 forintot ért egy munka­egység, tavaly pedig már 30 fo­rintnál is többet. A fejlődés most már gyorsabb is lehetne, ha az ipartól megkapnák mindazt, melyite igényüket időben jelez­ték. Bupsi Károly Északmagyarországi túrára mennek a csorvási asszonyok Már hagyomány a csorvási Ady Termelőszövetkezetben, hogy a jól dolgozó asszonyok jutalomkirándulásokon vesznek részt. Az idén már Gyulán vol­tak egy kiránduláson a nőbizott- ség szervezésében. Most pedig egy észaikrnagyarországi két­napos túrára készülnek. Augusz­tus végére tervezik az utat, s a kiránduláson harminchármán vesznek részt. Ütjulk alkalmával ellátogatnak Deb récén be, Mis­kolcra és visszafelé Hajdúszo­boszlón pihennek meg, ahol a porgramban a híres gyógyfürdő­be való látogatás is szerepel. Hol az üdítő ital ? A Békés megyei Tanács Szik- víz- és Szeszipari Vállalata öt­fajta üdítő italt gyárt: erdei bambit, málna gyöngyét, csip­kerózsát, parment és vadkörtét. Mind gyümölcsalapanyagú, sok vitamint tartalmazó, egészséges, jó ízű. A málna kivételével szinte korlátlan mennyiségben készíthetne belőle a vállalat, ha lenne megrendelés. A kereske­delem és a vendéglátóipar azon­ban csak annyit igényel, ameny- nyit a meglevő gépeken egy műszakban gyártanak. Pedig —! ahogy erről Eisner Tibor, a vál­lalat 1-es számú telepének a vezetője tájékoztatást ad — há­rom műszakban is lehetne ter­melni és természetesen így len­ne az gazdaságos. De vajon miért nem rendel töb­bet a kereskedelem és a ven­déglátóipar? Talán kevés a fo­gyasztó? Aligha, mert akkor nem hangzanának el, panaszok itt is. ott is, hogy képtelenség üdítő italt kapni. Persze nem mindegyik boltról és vendéglá­tóipari egységről van szó, de azért elég sokról. Olcsó, ké­nyes és súlyra sem könnyű <: palackozott üdítő ital, megnehe­zíti a vele való foglalkozást az üveg visszaváltása is. Sok mun­ka és kevés haszon. Ki szeret ilyesmivel foglalkozni? Bezzeg a pálinka vagy a sör... Vagy 40 üveg üdítő .ital ára teszi ki egy liter pálinkáét! Hogy is néz ki az az alko­holizmus elleni harc? Ennél a kérdésnél jó lenne az elméletiről a gyakorlati síkra át­térni, mert tudvalevő dolog, hogy az ittas emberek nem a jellegekben, hanem a- földön járnak, hacsak éppen nem az árokban próbálják kipihenni fá­radalmaikat. Egy-két éve még szépen fej­lődött az „üdítőital-mozgalom” mostanában azonban úgy tű]iik, mintha visszaesés állt volna elő. Talán valamilyen premziálással ezt is meg lehetne oldani és ak­kor nemcsak a magukról köny- nyen megfelejtkező emberek, családtagjai és -munkatársai járnának jól, hanem azok is, akik nem a részegség elől me­nekülnek az üdítő italhoz, hanem azért, mert szomjasak és szere­tik! » —or. Megvitatták a Kossuth Könyvkiadó 1967. évi tervjavaslatát A megyei pártbizottság agitá- ciós propagandaosztálya az SZMT titkárával, a járási párt- bizottságok meghívott munka­társaival, a megyei könyvtár vezetőjével és a TIT megbízott­jával megvitatta a Kossuth Könyvkiadó 1967. évi tervja­vaslatát. A résztvevők egyetér­tettek azzal, hogy az elméleti kérdésekkel foglalkozó művek számát a kiadó tovább növeli. Olyan vélemény alakult ki, hogy helyes lenne a gazdasági mechanizmus reformjával fog­lalkozó kiadványokat, valamint a népszerű történelmi sorozatot is bővíteni és több olcsóbb könyvet a vásárlók rendelkezé­sére bocsájtani. A Kossuth Könyvkiadó a ja­vaslatok figyelembevételével törekszik gazdagítani az 1967- re tervezett művek választékát ÉRTESÍTÉS! Értesítjük Békéssámson és környéke lakosságát, és a közületeket, hogy törpejéggyártási üzemünket június hó 27-vel beindítjuk, s a legnagyobb készséggel állunk kedves megrendelőink ren­delkezésére. Békés sámsoni Földművesszövetkezet Igazgatósága 305 és színvonalát, hogy minél szélesebb olvasóréteghez jusson el a politikai irodalom. MESai Óhatatlan az összehasonlítás két új francia kalandfilm, a HAJSZA A GYÉMÁNTOKÉRT és az ARANYCSEMPÉSZ között. Már címük is azonos, s mindkettő lát­ványos, fordulatos, izgalmas, tele száguldással, küzdelemmel, lövöl­dözéssel. Mégis az összehasonlítás során, értékelve a két filmet, a Hajsza a gyémántokért egy érték­telen, pusztán csak a látványra törekvő, úgynevezett kommersz- film. Viszont az Aranycsempész ezen a jellegen túl nagyon érde­kes gondolatot is illusztrál. Hőse — akit Belmondo alakít — kivételes képességű ember. Kitűnően ve­rekszik, gyorsan felismeri a hely­zetet, s ha hárman lefogják, egy alkalmas pillanatban ártalmatlan­ná teszi valamennyit. Ez a, hős megpróbál szembeszállni egy Tegnap vélték át diplomájukat a Szarvasi Óvónőképző Intézet végzős növedékei A Szarvasi Óvónőképző Intézetben tegnap, június 24-én, délután fél 6 órai kezdettel tartották az állam­vizsgát tett hallgatók diplomaát­adó ünnepségét az intézet torna­termében. Ez alkalommal ünnepi műsort rendezett a képző igazgató­sága és KISZ-szervezete. A Him­A felnőttoktatás helyzetéről tárgyal ma a Gyulai Járási Tanács V. B. A Gyulai Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága ma, június 25-én a felnőttoktatás helyzetéről, s a további feladatokról tárgyal. A többi között szó esik arról, hogy a már eddig is működő eleki és két- egyházi dolgozók gimnáziuma mellett Lökösházán is szerveznek egyet a következő tanévre. Az ál­talános iskolák igazgatóinak segít­ségével a járási tanács művelő­désügyi osztálya felméri a terme­lőszövetkezeti tagság iskolai vég­zettségét, nemre és korra való te­kintettel, hogy ezzel újabb beis­kolázási területeket fedezzenek fel. nusz elhangzása után dir. Tóth Lajos, az intézet igazgatója ünne­pi beszéddel bocsátottfa útjára a végzett növendékeket, majd át­adta a diplomákat. Az új óvónőket kisóvodások köszöntötték, az elsőévesek nevé­ben Fazekas Erzsébet KISZ-tit- kár vett búcsút. A végzősök ne­vében Ótott Zsuzsanna és Nagy Sándorné új diplomások mondot­tak köszönetét az intézetnek a törődésért, az oktatásért. Az ün­nepség további részében szavala­tok, énekkettősök hangzottak el, s fellépett az intézet énekkara is. A műsor az Internacionálé éneklésével fejeződött be. aranycsempész szervezettel. Két- ségbesetten küzd, s ellenfelein szemtől szembe mindig felülkere­kedik, s a leglehetetlenebb hely­zetekből vágja ki magát. A szer­vezet ellen mégsem tud győzni. Hiába vannak kivételes képessé­gei, nem tud boldogulni. A mo­dern társadalom a tökéletesen összehangolt szerkezetek kora, amelyben nincsenek ugyan kivé­teles emberek, de a sok közepes­nek ereje összegeződve többszö­rösen felülmúl bárkit, aki egye­dül, saját erejére támaszkodva próbál küzdeni, még ha az olyan kivételes képességű is, mint aki) Belmondo alakít. Az Aranycsem­pész című film ezt a gondolatot adja az igényesebb nézőnek. A másik viszont — a Hajsza a gyémántokért — az értelmetlen, vaktöltényekkel való lövöldözé­sen, gépkocsi-bravúrokon, repülő­gép-jeleneteken kívül semmi mást nem nyújtott. Főhőse — Jean Marais — a 40-es évek férfi­sztárja próbál ráncaival illúziót kelteni. Szerepe tipikus Belmon- do-szerep, s őt próbálta utánozni. Tökéletesen rosszul sikerült. Az a színész, aki a romantikus sze­repekben öregedett meg, most egy modern, jó kedélyű, fiatal amorozó szerepében csak szánal­masan erőlködött. A film egyéb jelenetei is csak olcsó, hatásvadászó fogások is­mételgetése volt. A sok lövöldö­zés a régi cowboy-filmeket idézte, a története bárgyú és ostoba, tele valósághamisítással. Ha az iroda­lomból vennénk a hasonlítást, ak­kor ez a film olyan volt, mint a régi 20 filléres tarka fedelű pony­vatermékek. Üres és tartalmat­lan. Péter László A Békés megyei Tanács Építőipari és Tatarozó Vállalat felvételre keres egy fő jogügyi előadót, lakatos szakmunkásokat és vízvezeték-szerelőket Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Békéscsaba, Kétegyházi út 1921/2 sz. 366

Next

/
Oldalképek
Tartalom