Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-24 / 148. szám
1W6. június 24. 2 Péntek (Folytatás az 1. oldalról.) is nőtt tehát a mezőgazdasági termelés és árutermelés is, bár tervünk túlzottnak bizonyult s így a kitűzött célokat nem értük el. A mezőgazdaság — ha nem is minden tekintetben zökkenőmentesen — biztosította a lakosság élelmiszerellátását és a külkereskedelemben képviselt jelentős hányadával hozzájárult népgazdaságunk egész .fejlődéséhez. A nemzeti jövedelem összesein öt év alatt 25 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem 22 százalékát fordítottuk felhalmozásra. Ezen belül — a harmadik ötéves terv készítésénél alapul vett árakon és konstrukcióban számítva — kereken 200 milliárd forintot fordítottunk beruházásra a népgazdaság szocialista szektorában, ami körülbelül 15—20 milliárd forinttal haladta meg a tervelőirányzatot. A beruházások több mint háromnegyede a termelő- ágazatok fejlesztését és csaknem egynegyede a kulturális, egészség- ügyi. szociális és kommunális ellátás, valamint a lakáshelyzet javítását célozta, a termelőágazatok beruházásai megalapozták az elért eredményeket, előkészítették a további fejlődést a harmadik ötéves terv időszakában és lényegesen javították a lakosság szociális-kulturális ellátottságát. 282 000 lakás építésével megkezdtük 15 éves lakásfejlesztési tervünk végrehajtásét. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme öt év alatt a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, több mint 18 százalékkal növekedett: lényegében ugyanilyen mértékben nőtt a parasztság egy főre jutó fogyasztásának reálértéke is. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére öt év alatt 9 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka százalékkal emelkedett. Tizenhárom százalékkal nőtt a munkások és alkalmazottak száma. A társadalmi juttatások 1965-ben körülbelül egyharmaddal haladták meg az I960, évi szintet. Mindezek alapján az egész lakosság fogyasztása öt év alatt 21 százalékkal emelkedett. A mező- gazdasági népesség átáramlása más ágazatokba és a mezőgazdaság szocialista átszervezése növekvő igényeket támasztott a központi árualapok iránt. Ezeknek az igényeknek a belkereskedelem lényegében megfelelt. Az élelmiszereladás öt év alatt 36 százalékkal emelkedett, • miközben a lakosság élelmiszerfogyasztása körülbelül 12 százalékkal nőtt. Jelentősen, 23 százalékkal nőtt a kiskereskedelem iparcikkeladása és ezen belül csaknem másfélszeresére emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Dolgozó népünk odaadó munkája, alkotó tevékenysége alapján népgazdaságunk tovább erősödött, az elért eredmények szilárd alapot adnak az új terv céljainak megvalósításához — mondotta, majd arról beszélt, hogy az előttünk álló időszakban mind nagyobb mértékben kell az intenzív fejlődés módszereit alkalmaznunk. Míg korábban nagyobb mértékben lehetett mozgósítani a népgazdaság munkaerőtartalókait — a mezőgazdasági munka szervezése egy ideig lehetővé, sőt szükségessé tette a munkaerő egy részének átirányítását más termelő- ágazatokba —, addig ma már ilyen lehetőségekkel nem, vagy csak korlátozott mértékben rendelkezünk. szakban a tervezett fejlődési ütem ( sok kivitelezéséhez szükséges mellett az életszínvonal folyamatos emelése és a népgazdaság jövőbeni fejlődése. A kormány a szocialista szektorban 5 év alatt végrehajtható beruházások összegét 250—2Ö0 milliárd forintban javasolja meghatározni, számolva azzal, hogy a felhalmozáson belül az állóalapok növekedése gyorsabb, a íorgóeszTovábbi feladat: a népgazdaság minden ágában gyorsítani a fejlődés ütemét Ezért abból indultunk ki, hogy | A nemzeti jövedelem emelkede. a tervidőszakban növekedni fog a sének ütemét lényegében a termelés két fő ágában, az iparban és a mezőgazdaságban előirányzott fejlődés alapozza meg. A terv keretei lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ipari fejlődés üteme meghaladja a tervezettet, ha az ipar exportképessége a terv megvalósítása során a számításba vettnél kedvezőbben alakul s ha az ipari üzemek a termelésben kedvezőbb hatékonyságot érnek el. így az ipar hozzájárulhat az egész népgazdaság fejlődési ütemének gyorsításához. Ez a terv túlteljesítésének kívánatos, lehetséges iránya. rendelkezésre álló eszközök fel- használásának hatékonysága. Az ipari termelés emelkedésének a korábbinál nagyobb hányada származik majd a munkatermelékenység növekedéséből, rendszeresen csökkennek a fajlagos termelési költségek. Szükséges, hogy az ipari termelés az eddiginél rugalmasabban alkalmazkodjék a belföldi és külföldi piacok igényeihez és ezáltal a termelés mennyisége és választéka az eddiginél jobb összhangban legyen a kereslettel. A gazdaságfejlesztés említett jellegzetességei szükségessé teszik, hogy az iparban és a népgazdaság egyéb ágaiban gyorsítsuk a műszaki haladás ütemét, az életszínvonal-politikában növeljük a bérek ösztönző szerepét, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával gyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét az elmúlt Időszakhoz képest. Mindezzel elérhetjük, hogy népgazdaságunk fejlődésének üteme az előző évekhez hasonló lesz, miközben a fejlődés minőségi jellemzői kedvezőbben alakulnak és egyidejűleg biztosítjuk a gazdaság szilárd egyensúlyát. A nemzeti jövedelem emelké- dése a terv szerint évi átlagban mintegy 4 százalék lesz. Ajtai Miklós beszél. kczok állományának növekedése pedig lassúbb lesz a korábbinál. Beruházási tervünket azonban nemcsak a nemzeti jövedelem arányai alapján határozzuk meg, figyelembe vesszük a beruházákapacitásokat is. Egyidejűleg szociális, kulturális létesítményekre és lakásépítésre körülbelül 47 milliárd forintot fordítunk többet, mint a II. ötéves tervben. A nemzeti jövedelem elosztásánál természetesen biztosítani kellett azt is, hogy a nemzetközi helyzet követelményeinek figyelembevételével erősítsük honvédelmünket, szocialista hazánk biztonságának, népünk békés építő- munkájának védelmét. Ajtai Miklós a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a népgazdaság összes beruházásainak 46—50 százalékát — vagyis mintegy 120 milliárd forintot — az ipar és az építőipar fejlesztésére fordítjuk. Az ipari üzemeknek, beruházóknak úgy kell beruházási terveiket, programjaikat összeállítaniuk és végrehajtaniuk, hogy a maximális legyen a termelést, a termelékenységet és a műszaki fejlődést közvetlenül szolgáló koi’szerű gépi beruházások aránya és viszonylag csökkenjen a sok esetben improduktív, költséges építkezések aránya. Az építőiparnak biztosítania kell a beruházási építkezések gyors és a szükségletekhez alkalmazkodó végrehajtását. A tervben ezért a korszerű építőanyagok és elemek gyártásának nagymértékű növelését és az építőipar nagyarányú gépesítését irányozzuk elő. Az Alföld és a Dunántúl egyes területein jelentős ipari fejlesztés valósul meg A tervidőszakban az ipar olyan i zását irányozzuk elő, a legkorszeterületi. elhelyezését. tervezzük, amelynek alapján jobban érvényesülhetnek az egyes országrészek fejlesztési adottságai, es tovább csökkenhet az egyes területek között ma még fennálló lényeges gazdasági különbség. Mindenekelőtt az Alföld és a Dunántúl egyes területein jelentős ipari fejlesztés valósul meg — mondotta, majd a terv fontosabb elgondolásairól ezeket mondotta: O Fűtőanyagszükségletünk fedezésében tovább kell növelnünk a szénhidrogének, vagyis a kőolaj és a földgáz fel- használását. E szénhidrogének részaránya az összes tüzelőanyag- felhasználáson belül 1970-ben az 1960. évinek mintegy kétszeresére, vagyis kb. 40 százalékra emel- | kedik. Ezzel fokozatosan közele- ; dünk a fejlett országok energia- Ami a mezőgazdaság tervét il- . fogyasztósj arányaihoz, leti, fo törekvésünk az, hogy a © © fejlődést mennyiségi és minőségi szempontból az összes számításba vehető tényező gondos figyelem- bevételével, az időjárási viszonyok öt év alatti kiegyenlítettségét feltételezve — a reálisnak vélhető színvonalon irányozzuk elő. A nemzetközi együttműködés kiszélesítésének legfontosabb bázisai továbbra is a testvéri szocialista országok. Az öt évre szóló hosszú lejáratú államközi megállapodások alapján azt tervezzük, hogy az áruforgalom a KGST-országokkal az átlagosnál gyorsabban nő. Ebben különösen nagy szerepet játszik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Biztosítjuk, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása A nemzeti jövedelem felosztása során biztosítjuk, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása. A tervidőszakba» a nemzeti jövedelem felhasználásának fő arányai, vagyis a e A kitűzött cél az, hogy tüzelőanyagbázisunk kalóriában mintegy 19 százalékkal bővüljön; villamos energia iparunkban pedig mintegy 1000 MW új kapacitást létesítünk. Ez a feladat az ipari beruházások körülbelül 30 százalékát veszi igénybe. A vaskohászat tervelőirányzataiban a termékek minőségével és a technológiai íeljesz- téssel kapcsolatos feladatok állnak előtérben. A minőségi acélgyártás növelésére új elektroacól- mű építését tervezzük. Az ötvözött acél korszerű továbbfeldolgozása szükségessé teszi egyes hengersorok korszerűsítését, az elő- és kikészítő kapacitás növelését, valamint új hőkezelő berendezések létesítését. Mindezek eredményeképpen az ötvözött hengerelt acél termelését 1965-ről 1970-re 60—65 százalékkal kell növelni. Alumíniumiparunk további fejlesztése a tervidőszak egyik legjelentősebb ipari progo rűbb alapon. Az alumínium félgyártmányok termelésének növelésére a III. ötéves tervben több beruházást indítunk a szűkén vett alumínium- iparon kívül is. A magyar iparfejlesztésnek a III. ötéves tervidőszakban is központi feladata marad a vegyipar fejlesztése. A vegyipari termelés tervezett fejlődési üteme évi 10 százalék, amely majdnem kétszerese az ipar átlagos fejlődési ütemének. Tovább folytatjuk a gépipar gyors fejlesztéséi, korszerűsítését, növelve a gépipari beruházások arányát az i par egészén belül. ’ A gépipar számára a terv az előző ötévinél 80 százalékkal nagyobb beruházási lehetőséget biztosít. A beruházás további jelentős részét a külkereskedelem és az ipar általános fejlesztése szempontjából igen jelentős közúti járműprogramra fordítjuk. Ezen belül — az a tervünk —hogy autóbuszgyártásunkat 1970-re körülbelül évi 7000 db-ra emeljük. A beruházások és a lakosság sokrétű igényei kielégítésében döntő feltétellé vált az építőipar. Az elkövetkező években az építőipar nem számolhat nagyobb arányú munkaerőbővítési lehetőségekkel. Ezért különösen nagy jelentőségűek azok a műszaki fejlesztési megoldások, amelyek az építőipari munkaráfordítást nagyobb mértékben képesek csők© kül a korszerű technikát nem lehet hatékonyan kihasználni. Az építkezések technológiájának korszerűsítésére tervbe vettük az előregyártó kapacitások jelentős bővítését és műszaki tervezésünkben a fejlett, gazdaságos építési elvek alkalmazásának ki- terjesztését. A terv előirányozza, hogy 1970- re az ipari, közlekedési és raktározási célokat szolgáló csarnok- épületeknek legalább a fele, a mezőgazdasági épületek vázszerkezetének körülbelül 70 százaléka üzemileg előregyártott szerkezettel készüljön. Különösen az ipari építkezéseknél szükséges a kivitelezési időtartamot lényegesen csökkentő előregyártott szerkezetek alkalmazása. A lakásépítési kapacitás korszerűsítésére, termelékenységének növelésére a tervidőszakban házgyárakat építünk. Az országos építőipar — az új technológiáknak megfelelő — gépesítéséhez több mint 3 milliárd forintot irányoztunk elő. Ennek eredményeképpen elérhető, hogy az ÉM építővállalatainál a gépállomány teljesítőképessége egy építőipari munkásra vonatkoztatva 40—42 százalékkal növekedjék. O A fogyasztási cikkeket előállító iparágakra nagy feladatok hárulnak mind a lakosság igényeinek kielégítésében, mind pedig az exportban. A textilipar fejlődésére jellemző a mesterséges szálasanyagok, főként a szintetikus szólamanyagok felhasználásának gyors ütemű tér. hódítása. Nálunk is csakúgy, mint világszerte a textiliparban a termelésen belül fokozódik a kötött, hurkolt termékek részaránya. A III. ötéves tervidőszak végére a kötszövőipari termelés részarányát a textilipar termelésében az 1965, évi 12 százalékról 15—16 százalékra növeljük. Mintegy ötmillió párral (körülbelül 20 százalék) tervezzük növelni a bőrcipő-termelést. Gyógyszeriparunk termelése kiállja az összehasonlítást a legfejlettebb országokkal is, A magyar gyógyszeripar világviszonylatban is jelentős, exportunk összessége tekintetében pedig a hetedik helyet foglalja el. A gyógyszeripar korszerűsítése, fejlesztése érdekében több száz millió forint értékű beruházást hajtunk végre. Közismert, hogy a lakosság igényeinek kielégítésében es az export növelésében nagy szerepet játszik a tanácsi ipar és a szövetkezeti ipar is. A tanácsi és szövetkezeti ipar feladatait a tervidőszakban tovább növeljük és jelentős támogatóst nyújtunk, hogy a belső piac rendkívül sokrétű áru- és szolgáltatási szükségletei megfelelő színvonalon kielégíthessék és fejleszthessék exporttevékenységüket is. A szövetkezeti és tanácsi iparban több mint kétmilliárd forint beruházást tervezünk. A lakosság ellátásában, elsősorban a javítási és szolgáltatási igények kielégítésében továbbra is számítunk a kisiparosokra — mondotta —, majd hangsúlyoz! a, hogy a tervidőszak folyamán az ipari termelés terve évi 6 százalékos fejlődési ütemet irányoz elő oly módon, hogy az ipari termelés növekedésének 80 százalékát a termelékenység emelésével biztosítjuk és legalább évi egy száza- a termelési © kenteni, és azok a szervezési, irá- 1 lékkai csökkentjük nyitási módszerek, amelyek nél- költségszintet. A mezőgazdaság fejlesztése a III. ötéves tervben is kulcskérdés fogyasztás és a felhalmozás ara- [ramja. A terv időszakában, első- nya az előző öt évhez képest vál- i sorban a magyar—szovjet alumí- tozatlan (7f 2) marad. Ily módon ' niumegyezmény értelmében, tim- hangolható össze az adott idő- , földtermelósünk jelentékeny fokoAjtai Miklós a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a lakosság életszínvonalát csak a mezőgazda- sági termelés fokozásával emelhetjük. Hazánk kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, s a mezőgazdaság — külkereskedelmi áruforgalmi aktívumával — segítséget nyújt az egész népgazdaság növekedéséhez is. Mindez azt indokolja, hogy a mező- (Folytatás a 3. oldalon)
