Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-24 / 148. szám

S96B. Június 24.

3

Péntek

(Folytatás a 2. oldalról) gazdaság fejlesztését a III. ötéves terv időszakában is kulcskérdésnek tekintsük.

Az előterjesztett törvényjavaslat azt tűzi ki célul, hogy a mezőgazdaság termelése 1966—70

átlagában a megelőző öt év átlagához képest 13—15 százalékkal növekedjék. Ez a feladat, vagyis az előző időszaknál gyorsabb ütemű mezőgazdasági termelésnövekedés biztosítása — nagy követelményeket támaszt a mezőgazdasággal szemben, de rendelkezünk azokkal a feltételekkel, melyek a sikeres megvalósításhoz szükségesek. Engedje meg a T. Országgyűlés, hogy ezek közül csupán a legjelentősebbeket emeljem ki:

— A III. ötéves terv megkezdésekor a szocialista nagyüzemek kialakultak, a termelőszövetkezetek számottevő hányada gazdaságilag megszilárdult.

— Az előző öt évhez viszonyítva növeljük a beruházásokat és a beruházásoknak most nagyobb hányada szolgálja az állóalapok tényleges bővítését.

— Folytatjuk a gépesítést: többek között 38—40 ezer traktor,

35—38 ezer pótkocsi és 6—7 ezer gabonakombájn beszerzése válik lehetségessé.

— Az 1968. január 1-én életbe léptetett termelői áremelés és az amortizációs kötelezettség bevezetése, továbbá a termelőszövetkezeti tagok szociális és egészség- ügyi ellátását javító intézkedések növelik a parasztság anyagi érdekeltségét, fokozzák a termelési kedvet és a rendelkezésre álló eszközök — ezen belül a meglevő állóalapok és munkaerő — hatékonyabb kihasználását eredményezik.

— A háztáji és kisegítő gazdaságokkal kapcsolatban a következő tervidőszakban is folytatjuk világos és határozott politikánkat és ennek eredményeképpen azzal számolhatunk, hogy a gazdaságok termelési színvonala a mezőgazdasági népesség számának csökkenése ellenére sem esik vissza, sőt egyes ágazatokban (mint pl. a baromfitenyésztés) emelkedik.

— A mezőgazdaság munkaerőellátását javítja az a körülmény, hogy a tervidőszakban munkába lépő fiatalok évfolyamai nagy létszámúak és így a lehetősége reális a mezőgazdaságot életpályának választó fiatalok számszerű növekedésének. Ehhez azonban mind a termelőszövetkezeteknek, mind az állami szerveknek széles körű gazdasági intézkedéseket kell tenniük. Ezek között igen jelentős a termelőszövetkezeti tagok egyenletesebb — jövedelmet is emelő — foglalkoztatása, részben azáltal, hogy az eddigieknél fokozottabb lehetőséget nyújtunk a mezőgazdasági üzemekben termelt nyersanyagok helyi feldolgozására és közvetlen értékesítésére.

— A mezőgazdasági gépesítés során különös figyelmet kell szentelni az őszi betakarítás gépesítésére s ezzel az őszi munkacsúcsban jelentkező munkaerőhiány enyhítésére.

— A mezőgazdasági termelés előirányzatai szerint a növénytermesztés a tervidőszakban gyorsabban fejlődik, mint az állattenyésztés. Ez nem kismértékben a korábban telepített szőlők és gyümölcsösök termőre fordulásának következménye.

Ügy tervezzük, hogy az ország kenyérgabona-szükségletét hazai termelésből fogjuk kielégíteni. Ezért a megfelelő vetésterület biztosítását, az idejében történő gondos talajelőkészitést és vetést, a műtrágya szakszerű, céltudatos felhasználását továbbra is lényegében kötelező jellegű feladatként állítjuk a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok elé. Összhangban a lakosság igényeinek növekedésével, valamint az export fokozásával — ezen beiül különböző nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségekkel — a zöldségtermelést 1970-re az 1963—64. évek átlagához képest mintegy 45—56 százalékkal kívánjuk növelni.

— Az állattenyésztés növekedési üteme az előirányzat szerint a II. ötéves terv időszakában elért fejlődéssel azonos mértékű lesz. Legfontosabb feladatnak az adottságainknak megfelelő és külkereskedelmi szempontból is döntő fontosságú szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztését, tekintjük. A hazai szükségletek és exportigények kielégítése érdekében növelni kell a hústermelést. Ezt elsősorban a fajlagos takarmányfelhasználás és a tenyésztési munka hatékonyságának javításával tervezzük elérni.

— Az állattenyésztés előirányzatainak teljesítéséhez jó kiindulási alapul szolgál az az anyagi ösztönzés, amit az 1966. január 1-i árintézkedések biztosítanak.

Emellett a III. ötéves terv az állattenyésztés fejlesztése érdekében előirányozza a keveréktakármány-gyártás 56 százalékos, a fehérjeimport mintegy v40—45 százalékos növelését. A mezőgazdaság termelésére alapozva 1965 és 1970 között a felvásárlás 28—32 százalékkal növekszik.

— A felvásárlás fő formájának a III. ötéves terv időszakában változatlanul a szerződéses termeltetést tekintjük. A termelési biztonság növelése érdekében célszerűnek tartjuk a hosszú lejáratú termelési szerződések rendszerének kialakítását.

— Jelentős fejlesztési feladatokat kívánunk a tervidőszakban az élelmiszeripar területén megoldani. mert a lakosság állandóan növekvő igényei mellett nagy élelmiszeripari exportot is tervezünk feldolgozott termékekből, hogy így mezőgazdasági alapanyagainkat jobb hatásfokkal értékesítsük. A nyersanyagtermelés lehetőségeiből. továbbá a lakosság és az export igényeiből kiindulva azt tervezzük, hogy az élelmiszeripari termelés 1965 és 1970 között mintegy 28—32 százalékkal növekszik.

1970-ig 14—16 százalékkal emelkedik az egy főre jutó reáljövedelem

A szónok a továbbiakban kijelentette, hogy a terv előirányozza, hogy a szocialista építés előrehaladásával a lakosság életszínvonala és életkörülményei rendszeresen tovább javulnak. A III. ötéves terv előirányozza az egy főre jutó reáljövedelem 14—16 százalékos növelését. Számol azzal, hogy az életszínvonal nemcsak függvénye, eredménye a nemzeti jövedelem alakulásának, hanem ugyanakkor megalapozója, növekedésének elősegítője is. A lakosság jövedelmének növekedését túlnyomóan a személyes rendelkezésű — mindenekelőtt a

munkával összefüggő — jövedelmek formájában irányozzuk elő. A reálbér öl év alatt 9—10 százalékkal emelkedik.

A tervben — fontosságának megfelelően — figyelmet fordítunk a két alapvető társadalmi réteg, a munkások és alkalmazottak és a parasztság jövedelmének helyzetére. A mezőgazdaságban a munka termelékenységének növekedése és a foglalkoztatottak szakmai összetételének változása indokolja. a tervszerű munkaerógaz- dálkodás pedig egyenesen megkívánja a két alapvető réteg jövedelmi viszonyainak fokozatos lcö1 zelítését. Ennek a hosszabb ideig tartó folyamatnak a megvalósításában a III. ötéves terv is haladást jelent.

A szociális ellátás pénzben kifizetett juttatásai (nyugdíj, családi pótlék, segélyek stb.) öt év alatt összegükben 40 százalékkal, mintegy ötmilliárd forinttal növekednek.

A terv lehetővé teszi az egy főre jutó hús, tej és tejtermékek, tojás, állati fehérje, fogyasztás növekedését, viszont azzal számol, hogy a növekvő életszínvonallal összhangban természetes folyamatként a liszt és kenyér fogyasztása csökken.

Ruházati cikkekből is javul az árukínálat. A tervezett forgalomemelkedés a tartós fogyasztási cikkekben 40—45 százalék.

Többek között azzal számolunk, hogy 1970-ben minden második család rendelkezik televízióval, és csaknem minden harmadik család hűtőszekrénnyel.

300 000 lakás, új vízművek, jelentős egészségügyi beruházások

— A tervidőszakban folytatódik a 15 éves lakásépítési program végrehajtása. A III. ötéves terv 300 000 lakás építését tűzte ki célul, ebből 100 ezret az állami lakásépítés keretében. Ezzel a II. és a III. ötéves terv 10 éve alatt összesen 582 000 lakás épül fel, ami a népesség majdnem egyötödének új lakásba költözését jelenti. A megépülő lakások egy része — az állami lakásoknál csaknem 10 százaléka — lebontandó lakások pótlását szolgálja. A nagyszámú lakásépítés ellenére még sok jogos lakásigényt nem tudunk kielégíteni.

A mintegy 200 000 magánerőből építendő lakáshoz az állam öt év alatt 10 milliárd forint hosszú lejáratú hitellel, típustervekkel segíti a lakosságot. Ezen belül előnyben kívánja részesíteni a társasházépítést. A terv 20—30 ezer társasház építésével számol.

Tervezzük, hogy a közműfej- I lesztésre előirányzott központi erőforrásokból 13 városban új vízmüvet, 24 városban pedig új csatornát építünk. A lakosság helyi erőforrásai elsősorban a falusi közműves vízellátására célszerű fordítani. E célok megvalósításaként 1970-ben a lakosságnak mintegy fele vízvezetékkel ellátott. 27—29 százaléka pedig csatornázott területen fog lakni.

Biztosítani fogjuk, hogy 1970-re minden második család rendelkezzék propán-butángázzal vagy vezetékes gázzal.

Ajtai Miklós az oktatásról hangsúlyozta. hogy a távlati szakem- berszükseglet kielégítése érdekében bővíteni kell az oktatási kapacitásokat, komplex, átgondolt intézkedések révén pedig biztosítani kell a korábbi években született nagy létszámú korosztályok maximális továbbtanulásának lehetőségét.

A következő években gyorsabban fejlesztjük a szakmunkásképzést, 1968—1969-ben mintegy 10 000 fővel többet veszünk maid fel ezekbe az iskolákba, mint jelenleg. Figyelembe kell venni, hogy bár a következő években jelentős számú fiatal áll a szakmunkásképzés rendelkezésére, az 1970 utáni evekben azonban a korosztályok létszámának csökkenése miatt inkább bizonyos fokú hiány várható.

Az iskolában végző fiatalok jelentős része továbbra is az iparban. az építőiparban és a többi nem mezőgazdasági ágban fog dolgozni. Az előző éveknél nagyobb számban van azonban szűk- i ség fiatalra a mezőgazdaságban, j

A szónok az egészségügyről kijelentette: a terv mintegy 7—7500

kórházi ágy létesítésével számol. Tovább bővül a rendelőintézeti hálózat, az orvosi körzetek száma 4300—4400-ra (12—14 »/„-kai) növekszik. Nagymértékben fejlődik a vidéki fogászati ellátás, bővülnek az üzemorvosi, közegészségügyi, járványügyi intézmények, a bölcsődék és a szociális otthonok is.

1966—1970 között csaknem 4000-rel nő az orvosok száma és így 1970-ben 10 000 lakosra mintegy 22 orvos fog jutni — mondotta Ajtai Miklós, majd így fejezte be beszédét:

Az utóbbi években a párt vezetésével jelentős eredményt értünk el, leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. A következő, hosszabb időre szóló társadalmi cél a szocializmus teljes felépítése. A III. ötéves terv ennek a nagy feladatnak a szolgálatában áll, előirányozza a termelőerők további fejlesztését, a munka termelékenységének lényeges emelését, az életkörülmények további javítását, biztosítja a tudomány és a kultúra felvirágoztatásának további alapjait.

Fő társadalmi célunk, a szocializmus teljes felépítését szolgálja a gazdasági mechanizmus tervezett reformja is, amely a gazdasági fejlődés újabb forrásait, a nép alkotókészségének további kibontakoztatását fogja eredményezni. Harmadik ötéves tervünk összhangban áll a mechanizmus reformkövetelményeivel. A terv a fejlődés olyan programja, amelyben a párt politikája ölt testet és amelynek teljesítésére harcba hívjuk a magyar dolgozók millióit.

A fejlett tőkés országokkal is álljuk a versenyt

Szünet után Pólyáik Jánosnak, az országgyűlés alelnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás.

Friss István, a terv- és költség- vetési bizottság elnöke, a törvény- javaslat előadója emelkedett szólásra.

Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a népgazdaság III. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat jóval kevesebb számot, megkötöttséget tartalmaz, mint a korábbi hasonló dokumentumok. Ez annak a felismerésnek az eredménye, hogy a központi tervben szereplő sok mutató, a központi gazdálkodás alá vont anyagok nagy száma, ezzel együtt a tervlebontás eddigi rendszere bizonyos mértékig akadályozta, hogy a döntés azokon a fórumokon szülessék meg, ahol az arra leginkább hivatott, a feltételeket, a körülményeket és a követelményeket legjobban ismerő emberek dolgoznak. Az indokolatlanul sok központi előírás és megkötöttség elfojtja a helyi kezdeményezést és a kelleténél jóval Jcevesebb ember ügyévé teszi a gazdasági cselekvést, közvetetten tehát utat nyit voluntarista. szubjektív döntések meghozatalára.

— Ez indokolja — folytatta Friss István —, hogy a gazdaság- irányítás rendszerének továbbfejlesztése során fokozatosan megszüntessük a tervlebontás mai rendszerei és a döntés jogát általában azok kezébe tegyük le, akik a döntések meghozatalára a leghivatottabbak.

A mezőgazdasági előirányzatokról szólva a törvényjavaslat előadója kiemelte: a tervezett fejlődési ütem alacsonyabb a második ötéves tervben eredetileg tervezett ütemnél, amely — mint a gyakorlat igazolta — nem volt reális. A bizottsági tanácskozásokon felmerült a kérdés: nem azért ilyen szolid a mezőgazda- sági termelés tervezett fejlesztése, mert a mezőgazdasági jellegű beruházások hányada az összes beruházásokhoz képest valamelyest alacsonyabb, mint az előző tervidőszakban volt? A valóság az, hogy abszolút számokkal mérve a mezőgazdaság beruházási részesedése mintegy 4—5 milliárd forinttal haladja meg a korábbit, s a terv sok olyan beruházást is tartalmaz, amely közvetve a mezőgazdaság fejlesztését szolgálja.

Ezután az elnöklő Pólyák János ismertette, hogy 32 képviselő jelentkezett felszólalásra a törvény- javaslat vitájában

Ebédszünet után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós nyitotta meg az ülést. Elsőnek dr. Bodogán János képviselő emelkedett szólásra, majd Németh Károly képviselő, a budapesti pártbizottság első titkára beszélt. Egyetértésének adott hangot a harmadik ötéves tervjavaslattal, a benne foglalt fő célkitűzésekkel. Ezután így folytatta:

| A harmadik ötéves terv élért i eredményeink megszilárdításának, a szocializmus további építésének, az élet- és munkakörülmények javításának szolid, megalapozott terve, a szocializmus építésének öt évre szóló nemzeti programja.

Méltatta azt a munkát, amelyet a második ötéves terv időszakában pártunk vezetésével a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész dolgozó népünk végzett. A tisztelet és a megbecsülés

Németh Károly felszólal.

hangján szólhatunk csak arról a munkáról — mondotta —, amely az elmúlt öt esztendőben is maradandó alkotásokkal gyarapította hazánkat

Hibák, gyengeségek, következetlenségek is tarkították munkánkat. De ezek sikeres leküzdésének az is feltétele, hogy mindenki, aki becsületesen dolgozik — és népünk túlnyomó többsége j így dolgozik — tudja: van értelme a munkának, az erőfeszítések a haza, a nép javát szolgáló eredményekre vezetnek.

A tények azt mutatják — mondotta a továbbiakban —, hogy népünk életszínvonala nemcsak kibírja az összehasonlítást minden olyan tőkés országgal, amely a fejlődésnek nagyjából azonos fokán állt két évtizeddel előbb, hanem azokat magunk mögött is hagytuk. A fejlett tőkés országokkal is álljuk a versenyt, például a közoktatás, az egészségügy, szociális ellátás terén. Tudjuk, hogy tőlük még sok tekintetben el vagyunk maradva, de szocialista társadalmi rendünk minden tőkés ország fölött áll az emberiesség, a dolgozókról való féltő gondoskodás, a társadalmi fejlődés tekintetében.

A szónok ezután a lakosság fogyasztási cikk-ellátásáról szólt, megállapította, hogy az utóbbi években jelentősen javult, helyzetünket figyelembevéve kedvező.

Végezetül a harmadik ötéves terv végrehajtásában a főváros dolgozóira háruló feladatokat ismertette. a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot elfogadta.

Több képviselő szólalt még fel, majd az elnöklő Pólyák János bezárta a csütörtöki ülést. Az ország- gyűlés pénteken 10 órakor a terv- törvényjavaslat vitájával folytatja munkáját. (MTI)