Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-03 / 130. szám
Világ proletárjai, egyesüljetfM! 1966. JÜNIUS 3., PÉNTEK XXI. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Egy cseppA nemzetközi helyzet, a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi bonyolultságának körülményei között nem érvényes többé a „cseppben a tenger” kifejezés. Egyetlen Ihír „cseppje” sokszor félrevezető; esetleg a teljes valósággal szögesen ellentétes képet ad! Éppen ezért ellentmondásos és bonyolult korunkban fontosabb, mint valaha, hogy a gondolkodó ember ne csak a friss hírek mindennapi .pasztilláit” fogyasz- sza — de világosan lássa a nemzetközi helyzet fejlődését alapvetően meghatározó, úgynevezett állandó tényezőket is. Az SZKP XXIII. kongresszusa rendkívüli világossággal határozta meg ezeket az állandó tényezőket, s megállapításait a világ- politika valósága nap mint nap alátámasztja. A világhelyzet fejlődésének legfontosabb állandó tényezője a szocialista országok gazdasági, politikai és katonai erejének szüntelen növekedése, amely a nemzetközi erőegyensúlyt a szocializmus javára változtatja meg! A kongresszus ezzel kapcsolatban leszögezte: „A szocialista országok megtartják és tovább fokozzák fölényüket a gazdasági növekedés ütemében, egyre hatékonyabban hasznosítják a szocialista termelési mód előnyeit és ezzel teljesítik egyik legfőbb, valóban forradalmi feladatukat.” A szocialista országok ipari termelése 1965 végén a világ teljes ipari termelésének körülbelül 38 százalékát képviselte az előző év mintegy 35 százalékával szemben. A részesedés növelésének alapja az volt, hogy 1961 és 1965 között a szocialista világrendszer ipari termelése 43 százalékkal nőtt — a kapitalista rendszeré csupán 34 százalékkal. Ez a tendencia a legfontosabb állandó jellegű világpolitikai és világgazdasági irányzat — hiszen 1937-ben a szocialista részesedés a világ teljes ipari termeléséből még 10 százalék, s 1950-ben is még csak 20 százalék volt! Az alapvető világgazdasági tendencián belül az összehasonlítás leglényegesebb területe természetesen a szovjet—amerikai viszonylat. Két tényező is időszerűvé teszi az összehasonlítást. Az egyik az, hogy az utóbbi években az Egyesült Államokban ingadozó konjunktúra volt, amely 1965-ben megerősödött és ez fokozza az összehasonlítás realitását. A másik: 1965 — az 1958- basn megindított szovjet hétéves terv utolsó esztendeje volt. A tervidőszakban a Szovjetunió ipari termelése átlagosan évi 9,1 százalékkal nőtt. Ugyanebben a hét esztendőben az amerikai ipar átlagos évi termelésnövekedése 3,9 százalék volt. A nemzetközi fejlődés másik, állandóan ható tényezője a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődése, a gyarmati rendszer haldoklása, a szocialista országok és a felszabadító mozgalom alapvető együttműködése az imperializmussal, a gyarmatosítással szemben. Magától értetődik, hogy napi— vagy akár egy-két éves — távlatban itt is jelentékeny ellentmondások jelentkezhetnek. Nigériában reakciós, imperialistaba- rát rendszert buktathat meg egy váratlan fordulat, míg a közeli Ghánában reakciós katonai puccs ellenforradalmi irányú változásokat hoz létre. Indonéziát ellen- forradalmi hullám önti el — Szíria egyre határozottabban ha- és a tenger ladó politikát folytat. Az eseményeknek ez a vibrálása azonban nem változtathat azon a világ- történelmi tényen, amit a XXIII. kongresszus így fogalmazott meg: „A legutóbbi években számottevően továbbhaladt a nemzeti felszabadulás ügye. Ma már csaknem egész Ázsia és Afrika lerázta a gyarmati rabság jármát. Ez a népek nagy vívmánya az imperializmus elleni felszabadító harcban.’? Az ilyen és ehhez hasonló állandó világpolitikai tényezők hatását ma már egy-két évtizedes periódusokban lehet megfelelően értékelni, ami a történelmi folyamatok rendkívüli gyorsulására vall! Az állandóan ható folyamat szempontjából tehát nem az események pillanatnyi hullámzása az alapvető — hanem az, hogy a gyarmatosítás csaknem 400 évig szervezett építménye, lényegét tekintve a második világháború óta eltelt két évtized alatt ösz- szeomlott. Ezen a folyamaton belül rendkívül jelentős és ugyancsak állandóan ható tényező a fejlődő országok és a fejlett tőkés országok közötti gazdasági ellentétek erősödése. A tőkés világon belül a fejlődő országok helyzete tovább romlik. A világ összes kivitelében jelentkező részesedésük 1965-ben (becslés szerint) alig haladja meg a 20 százalékot, holott egy évtizeddel korábban még megközelítette a 30-at. Különösen figyelemre méltó, hogy a szocialista országok és a fejlődő országok kereskedelmi kapcsolatainak növekedésével szemben — a fejlett tőkés országok és fejlődő partnereik között lanyhul a kereskedelem. A fejlett tőkés országokba irányuló „fejlődő export” 1963-ban még 10 százalékkal, 1964-ben már csak 8 százalékkal, 1965-ben pedig mindössze 5—6 százalékkal nőtt. Ez az irányzat, a természetes politikai feszültségnövekedéssel párosulva, tartósan meghatározza a fejlett és a fejlődő tőkés országok viszonyárt, s jelzi, hogy a közöttük levő ellentét a kapitalista világ legfontosabb kibékíthetetlen ellentmondása. E tényező bomlasztó hatását fokozza, hogy a fejlett tőkés országok egymás közötti ellentéteit is a világpolitika állandóan ható tényezői közé kell sorolni. Eleven bizonyítéka ennek, hogy a kapitalizmus a különböző integrációs mozgalmakkal és blokk- alkotásokkal történelme során még sohasem tapasztalt erőfeszítéseket tett a fejlett tőkés országok „egységfrontjának” megszervezésére. Olyan tényezők, mint Franciaország független politikájának kibontakozása és a NATO bomlása, a Közös Piacon belül Nyugat-Németországot és Franciaországot szembeállító ellentétek — nyilvánvaló bizonyítékai annak, hogy ez az erőfeszítés csak ideiglenes eredményeket hozhatott, amelyekkel szemben fokozatosan utat tört magának az állandó tényező; a fejlett tőkés országok közötti ellentétek élesedése. A világpolitikai helyzet állandóan ható tényezői így alapvetően egy irányba: a kapitalizmus gyengülése, a szocializmus erősödése irányába mutatnak. Ez egyben fokozza a szocialista világ közvetlen nagy világpolitikai küldetésének, a béke megvédel- mezésének esélyeit. Gömöri Endre Ll Mikor kapcsolódik a g-siael lát siska egyenk la sírom városa Valóságos földgáztenger felett élünk Hatvannégymilliós tanácsi beruházás Békéscsabán Orosházán nagyrészt már kiépült a vezetékrendszer A kézi szállítású propán-bután gáz helyett jóval kényelmesebb, állandóbb a csőhálózatról kapott gáz. Mivel az ellátás szempontjából elsősorban számba jöhető városaink : Békéscsaba, Orosháza, Gyula lakosságát közvetlenül érinti a kérdés, azzal fordultunk Kelemen Jánoshoz, a megyei tanács vb tervosztályának főmérnökéhez, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot a helyzetről. — Megyénkben a szén és egyéb energiaforrás hiányában a ' földgáz mind az ipari üzemek, intézmények, mind pedig a lakosság szempontjából valóságos áldás. Valósággal földgáztenger felett élünk, hiszen hazánkban a megyénk alatt elterülő békési medence a leggazdagabb lelőhely. A feltárás azonban még nem minden. A fűtőenergiát el is kell vezetni a fogyasztókhoz, ami igen pénz- és anyagigényes feladat. Elsősorban a három város: Békéscsaba, Orosháza és Gyula lakosságának és ipari üzemeinek gázellátása a cél. Példaként Békéscsabát említeném, tekintve, hogy a másik két- \ tőben hasonló beruházási és kiviteli módon, és ütemben történik a megvalósítás. A beruházási és kiviteli tervek elkészültek. Békéscsaba 64 millió forint tanácsi beruházást kapott erre a célra. Az első szakaszban, vagyis 1970-ig ebből 30 milliót használnak fel, ami 2000 lakás ellátását biztosítja. A 60 atmoszféra szállítónyomású fűtőanyag, nyomásszabályzók közbeiktatásával, normális 1 atmoszférikus nyomással jut el a háztartásokba. Először a legsűrűbben lakott részeket, vagyis a lakások 70 százalékát látjuk el csőhálózat útján. A fennmaradó 30 százalék — főként a külkerü- letek — továbbra is a kézi szállítású, azaz palackozott gázt használ egy ideig. A harmadik ötéves tervben épülő közintézményeket — iskola, kórház, ÁBC-áruház, I Cape Kennedy Hírügynökségi jelentések szerint a Surveyor amerikai űrhajó szerdán éjszaka — magyar idő szerint 7.17 órakor — leszállt a hold felszínére. Ezzel megismételte a Luna—9 szovjet űrhajó teljesítményét. A leszállás sima, zökkenőmentes volt és az űrhajó fél órán belül megkezdte a televíziós képek továbbítását a földre. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában „egyenes adásban” közvetítették a Surveyor képeit. A képek jó minőségűek. Eddig három kép érkezett, az első az szálló — és lakóházakat már \ gázfűtésűre tervezik. — Először, a jövő év harmadik negyedévében a Kulich Gyula Lakótelepre fut be a gáz. Orosházán a múlt évben nagyrészt már kiépült a vezetékrendszer. Az első szakaszban 3000 lakást látnak el. Gyulán az első szakasz építése 12 millió forintos beruházással indult. Szerencsésen találkozott ösz- sze a megyében a gázfeltárás és a városfejlesztés. Ily módon a három városban mondhatná, egyszerre épül a víz-, gáz- és csatornahálózat, ami olcsóbbá és gyorsabbá teszi a közművesítést. A városok gázellátásával kapcsolatos kivitelezést, üzemeltetést és minden szolgáltató feladatot a Tiszántúli Földgázszolgáltató Vállalat végez majd — fejezte be a közérdekű telefontájékoztatóját a megyei tervosztály főmérnöke. I —ö— űrhajó „három lábát” mutatja, a második a hold felszínének egy részét és az űrhajó egyik antennáját, a harmadik képen közelről láthatók az űrhajó „lábai” és mint a tudósok közölték, a felvételről megállapítható, hogy a holdra szállás következtében az űrhajó „lábai” nem törtek el és nem deformálódtak. A Cape Kennedy-i támaszponton egybegyűlt tudósok nagy örömmel fogadták a kezdeti sikert és kifejezték reményüket, hogy még néhány száz jó minőségű felvételt fognak kapni a holdról. (MTI) fl Surveyor leszállt a hold felszínén Többet kell törődni a tsz-tagok egészségvédelmével A békéscsabai városi tanács egészségügyi és mezőgazdasági állandó bizottságának együttes ülése a Május t Tsz-ben Kitűnő módszerrel tartja üléseit hosszabb idő óta a békéscsabai városi tanács egészségügyi állandó bizottsága: rendszeresen üzemekben, termelőszövetkezetekben hívják össze a bizottság tagjait és a napirendnek megfelelően ott helyben, rögtön a gyakorlattal is megismerkedhetnek. Tegnap, június 2-án, amikor a napirenden a termelőszövetkezetek egészség- ügyi ellátottságát „tették asztalra”, a Május 1. Termelőszövetkezetben jöttek össze, együtt a tanács mezőgazdasági állandó bizottságával. Dr. Péterffy Gábor, az állandó bizottság elnöke irányításával előbb megtekintették a termelő- szövetkezet konyháját, a különböt ző vegyszerek tárolását, a gépjavító műhelyt, a tehenészetet, a sertéstelepet, valamint a kertészetet, majd utána a szövetkezet kultúrtermében beszelték meg a tapasztalatokat. A közös állandó bizottsági ülésen részt vett Palyik György elvtárs, a városi tanács elnökhelyettese, valamint a város négy termelőszövetkezetének meghívott egészségügyi felelőse is. A két állandó bizottság felkérésére a Május 1., a Lenin, a Szabadság és a Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet megbízottai tartottak rövid referátumot szövetkezetük egészség- ügyi ellátottságáról. Nagy Mihály, a Május 1. Tsz elnöke részletesen elmondotta, hogy milyen a szövetkezet vízellátása, tejkezelése, a tagok orvosi ellátása, az étkeztetés, a betegek ellátottsága, a szociális alap felhasználása, valamint a táppénzes betegekkel való foglalkozás. A másik három termelőszövetkezet ugyancsak hasonló témakörökben adott tájékoztatást a két állandó bizottságnak. A felszólalók, köztük Palyik György elvtárs, azt hangsúlyozták, hogy valamennyi termelőszövetkezetben sokkal több gondot kell fordítani az emberek egészségvédelmére, és hogy a gazdasági munka szervezése közben sem lehet megfeledkezni azokról, akik szövetkezeteinkben éppen a javak előállításán fáradoznak.
