Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

1966. június 2. 6 Csütörtök A szisztéma A film története egy tengerparti üdülőhelyen játszódik. Az alkotok a maga visszataszító voltában, kendőzetlen őszinteséggel ábrázol ják azt a kegyetlen, cinikus játékot, melyet nem egy fiatal űz — a szerelemmel, az emberi érzésekkel. (Bemutatja a füzesgyarmati November 7. mozi június 2—3-án.) A Magyar Tv műsora június 2-án, csütörtökön <8.05 Isfkolar'tv. Környezetismeret, ol­vasás. (Alt. isk. ív. oszt.) Év végi is­métlés a mezőgazdasági témákból. MOZI JÜNIUS 2. Békési Bástya: Phaedra. Békéscsabai Brigád: Folytassa KLeo! Békéscsabai Szabadság: Első előadáson: Baráti kül­detésben. A kerek labda nyomában. Második előadáson: Díszimagyair. Bé­késcsabai Terv: Mamma Róma. Gyu­lai Petőfi: Fügefalevél. Mezőkovács­házi Vörös Október: Ezen a nyáron ó-kor. Orosházi Partizán: Üzlet a kor­zón. Sarkadi Petőfi: Kék rapszódia. Szarvasi Táncsics: Halálkanyair. Szeg­halmi Ady: A vonat. Színház műsora Június 2-án, csütörtökön este 7 óra­kor Békéscsabán: A NÉMA LEVENTE (Móricz-bérlet) Június 2-án, csütörtökön este fiel 8 órakor Kondoroson: SZEGÉNY KIS BETÖRŐ 9.30 Amíg mellettem vagy... Maigyaa'ul beszélő nyugatnémet film,, (ism.) (iß éven felülieknek!) 11.05 Kisfiúnak, l. Holtpont. 2. Böbe. 13.35 Környezetis­meret. (ism.) 17.35 Hírek. 17.40 Hétmér. földes kamera. Üttörőhíradó. (ism.) 17.55 Sorsok, emberek. A fonóban szól a nóta... Riportfilm egy tanítóházas- párról. 18.15 Telespoirt. 18.40 Ipar a homokon. Riportfilm Szabolcs-Szatmár megyéről. 19.00 A világ térképe előtt... 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 Keik expresz. A csapda. Magyarul be­szélő francia rövidfilm. 20.15 Forog az idegen! A döntőbe jutott csapatok ve­télkedője. 22.05 Tv-híradó — 2. kiadás. ; 22.25 Szülők, nevelők egymás közt. Ha a szülők elválnak... II. rész. A román tv műsora CSÜTÖRTÖK 18.00 Esti tv-híradó. 18.15 Rajzolnak a gyermekek. 18.35 Tanulóknak: Isko­la és hagyomány. 19.00 Három kép a hétről. 19.15 Film: Az utolsó ábrá­zolás, Harry Piellel a főszerepben. 20.35 Vita kirakatban. 20.50 A jasisi irodalmi központ. 21.15 Zenei változa­tok. 21.45 A tv éjszakai híradója.. 21.55 Idő járásjelentés. 22.00 Műsorzárás. Hfiifitttflmi Érdekes műsorelosztása volt a békéscsabai moziknak. Mindket­tőben olyan filmet vetítettel?, amelyben az alkotóknak az volt a szándéka, hogy a néző nevetve szórakozzon. Eddig a közös vonás a két filmben, de hogy mennyi különbség van nevetés és nevetés között, az nagyon szépen kitűnik a két film összevetése alkalmával. A Brigád moziban a Minden kezdet nehéz című filmet vetítették, amelyben a 45 utáni esztendőket pergették vissza. Az elmúlt időket mindig megszépíti a visszaemlékezés, s ez az egészséges emberi vonás adja az alapkoncepciót. Annak idején biztos nem nevette)? az éjszakai vetkőztetésen, a vonat tetején va­ló utazáson, az „elegáns” ruhájú „kocsitulajdonosokon”, a vastap­sokon és az egyre magasabb emel­vényeken. Ma már, amikor mind­erre biztos talajon állva és biztos távolságról nézhetünk vissza, könnyedén tör fel az emberből a jóízű kacagás. Az egész filmnek intellektuális humora van. A má­sik moziban a Szárnyas Fifi című francia vígjáték ment. Ami­kor megjelent a főszereplő, azok a gyerekek (este fél 9 órakor), akik már ki tudja hányadszor látták, szinte visongva fogadták. A han­gulat tehát már adva volt, s La- morisse rendkívül jó ritmusú filmje ezt tartotta is. A siker nagy, és telt háza volt a mozinak. A közönség boldog volt, mert végre azt kapta, amit sokszor kíván: jó szórakozást. S aki kutatni akar­ja az összetevőket, amelyek ezt a sikert eredményezik, könnyen megtalálja. Remek helyzetkomi­kumok és jellemkomikumok, burleszk-verekedések — most nem krémeslepénnyel, hanem an­tik órákkal — üldözés autóval, hátaslóval, helikopterrel és bicik­livel, sexbombák és szentimentá­lis érzelgősség — mindezt össze­adva: kész a sikerfilm. Végül mi a konklúzió a két film után? Az előzőnek a humorán le­hetett kacagni, az utóbbinál pe­dig csak úgy spontán nevetett együtt az ember a közönséggel, minden különösebb gondolkodás nélkül. Péter László Edzzünk korszerűen A labdarúgók felkészítésének lélektani kérdései Amáikoir egy-egy sportkör a legfiata- laibb korcsoport résziére labdarúgó-to- boraót tart, és a több vagy kevesebb jelentkezőből a legalkalmasabbakat kiválogatja, akkor az összes megfigye­lési szempont közül talán éppen a lé­lektani tényező esik a legkevésbbé lat­ba. Ki gondol például arra, hogy egy kapusjelölt a már most jól látható ru­ganyossága mellett elég határozott és bátor legyein? Vagy: az igen ügyesen cselező szélső félénk és a labda visz- szaszerzése érdekében semmit sem tesz. Majd fog az menni! — szokták az érdekeltek megállapítani, és ezzel az ügy lezártnak tekinthető'. Pedig az eredményesség szempontjából a ké­sőbbiek folyamán a fizikai és tech­nikai adottság mellett a psziohiikaiak is jelentő® szerepet játszanak és sok játékos tűnt el már mint tehetség azért, mert a kiválogatásnál az akara­ti tulajdonságait alig vagy egyáltalán nem vették figyelembe. Pedig az összes szempontok, tehát a lélektaniak figyelembevételével is vá­logatást kell rendeznünk, ha úgy tet­szik, felvételi vizsgát, és aki a leg­jobban megfelelt, csak azzal kezdjük meg a célszerű és rendszeres foglal­kozást. A labdarúgás lélektanának első és legfontosabb kérdése a fentiek sze­rinti kiválogatás. Ez az eljárás egyáltalán nem szorítja háttérbe a nevelhetőséget, az akarati tulaj­donságok kialakításának lehetősé­gét. A vizsgálatnál abból kell kiindul­nunk, hogy az ember, tehát a sporto­ló is egy pszichofizikai, testi-lelíki egy­ség, akinek a felkészítésénél nemcsak a fizikai, hanem és sokszor főleg a lelki, erkölcsi szempontokat is feltét­lenül figyelembe kell vennünk. En­nek igazát az egyszerű nézők is lát­ják, és amikor néhány közismert meg­állapítást idézek, ezzel csak a lélek­tani tényezők létéit és súlyát akarom bizonyítani. Ilyenek: ,,Jó játékos len­ne, ha küzdeni is tudna!” „Lelkileg nincs együtt a csapat.” Vagy az ezek ellenkezője. „Egészséges önbizalom jellemzi a játékosokat. Van szívük egymásért vállvetve küzdeni!” Kiderül tehát, hogy a lélektani tu­lajdonságokkal való törődés legalább olyan fontos a játékos és a csapat szempontjából, mint az erőnléti, tech­nikai és taktikai feladatok megoldása. Kár, hogy sok esetben a pszichikai bajok orvoslását edzőváltozással és ami még rosszabb, egyes játékosok dug pénzzel való táplálása által pró­bálják elintézni, ami a legszerencsét­lenebb eljárás az együttes^egységének megmentése érdekében. Hol van te­hát a hibák forrása és mi a teendő? Az eredménytelenség okát elsősor­ban a játékosok kiválogatásában kell keresnünk. Ez vonatkozik nemcsak a labdarúgó-tobo-rzókra, hanem a csa­patok összeállítására, illetve azok fo­lyamatos kialakítására is. Közel azo­nos képességű játékosok esetében fel­tétlenül az akarat erőssége a döntő. Az akarat a személyiség olyan meghatározó sajátossága, amely­nek alapján annak tulajdonosára mindenkor ék mindenütt építeni lehet és kell! Az akarat garancia arra nézve, hogy birtokosa szor­galmával, az állandó gyakorlás ré­vén megszerzi a fejlődéshez szük­séges képességeket és tudását a készség fokára fejleszti. Az akarat teszi lehetővé a labdarúgó sportszerű felkészülését, amely dön­tően meghatározza a mérkőzésenkénti teljesítményeket. Ehhez nemcsak az edzések száma, azok időtartama, a Cassius Clay nehézsúlyú ökölvívó világbajnok a Londonban Coopers lelett aratott győ­zelme után Nasszer elnök meghívásá­ra egyhetes látogatást tett aiz Egyesült Arab Köztársaságban. Clay, aki láto­gatása alatt Mohamed Ali néven sze­repelt, nagyon népszerű volt. Ameri­kába való visszatérése előtt fogadta Nasszer elnök is. gyakorlatok mennyisége és minősége tartozik hozzá, hanem az egész heti, mondhatnám évi, sőt több évi önmeg­tartóztató életmód, amely a szerzett képességek tudás formájában való ér­vényesülését teszi lehetővé. Mi az, ami az akarat állandó ébren tartásiát. annak erősségét és irányát biztosíthatja? A válasz: a kitűzött, cél reális volta. A sportolók akarata nem önmagá­tól alakul, hanem azoknak a viszo­nyoknak a hatására, amelyekben él: tehát a család, a baráti kör, a csapat közössége, a munkahely és annak környezete, stb. A jó edzőnek mindezekkel törődnie kell, ha azt akarja, hogy játékosai a maximumot nyújtsák mérkőzésről mérkőzésire. Amikor egy edző egész évi munkatervét készíti, a következő szempontokat kell feltétlenül szem előtt tartania: Megfelelnek-e a célkitűzések a ren­delkezésre álló játékosállomány aka­rati és egyéb tulajdonságainak? Al­kalmazkodik-e módszereiben a játéko­sok beállítottságához? Képes-e tanít­ványait a kitűzött célok elérésére ügy j lelkesíteni, hogy azok önállóan is tö­rekedjenek az ismert feladatok minél jobb megvalósítására a pályán belül és azon kívül is? Ismeri-e annyira a leendő tanítványait, hogy a felmerülő nehézségek legyőzésére őket képesnek tarthassa? Pontosabban meg kéül . szervezni Kéteilabdasportunk hiányossága, hogy kevés az átlagon felüli lövőerő­vel rendelkező játékos, 12—44 méter­ről is gólveszélyes játékosunk pedig nincs is. A gondosabb kiválasztás és a kü­lönféle erőfejlesztő gyakorlatok alkal­mazásának elhanyagolásán kívül sze­repet játszott ebben az is, hogy csa­pataink a játékidő nagy részében figu­rális játékra törekedtek. Ezekben a figurákban az átlövőknek többnyire csak súlypontképző vagy figyelemelte­relő feladatuk volt, és ha el-el lőttek egy labdát, rendszerint dorgálásban részesültek. Kevés volt az olyan terv­szerű elgondolás, amelyben a lövő já­tékosoknak végrehajtó, befejező szere­pük volt. Önbizalom, biztonság Ez a játékfelfogás azt eredményezte, hogy átlövőink elbátortalankodtak, bizonytalanná váltak és az ötletjáték­ban is a jó helyzetnél még jobbat ke­restek. Fontos feladat tehát egyrészt a figurális megoldások egészséges mértékűre történő csökkentése — köz­tük olyanok alkalmazása, melyek az átlövők helyzetbe hozását is segítik —, másrészt játékosaink olyan irányú nevelése, hogy ha rést látnak az ellen­fél védelmi falában, habozás nélkül, bátran próbálkozzanak meg a kapura- lövéssel. Az ehhez szükséges önbizal­mat és biztonságot természetesen csak ! a minél több ' és változatos módon végzett gyakorlás hozhatja meg, A távoli — 12—14 méterről történő — kapuralövéseknél megengedhetjük a szélesebb mozgást, a nagyobb „neki- készülést” is, hiszen a védelemtől viszonylag távol lő a játékos. Ezenkí­vül így nagyobb erőt is lehet adni a dobásba. A dobóállás felvétele leg­többször utánlépésből (sasszé) történik, a mozgás sok tekintetben a gerelyve­tőéhez hasonlítható. A felugrásból végzett távoli dobásnál gyakran a lé­pésszabály teljes kihasználásával lő­nek a játékosok, bár a tapasztalat sze­rint többnyire elegendő, ha a len­dületben levő játékos egy lépésből lö­vi a labdát kapura. Ez azt jelenti, hogy jobb kezes támadó bal lábra, tikai gyakorlatok sorrendjét és meny- nyiségét, hanem a sportolók olyan er­kölcsi nevelésének módozatait és a fo­kozatosan követendő lépéseket is. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy ne essünk a dajkálás hibájába! Hozzá kell szoktatnunk neveltjeinket az ön­állóság gyakorlásához úgy, ahogyan a mérkőzéseken is előfordul az. Kerülni kell tehát az állandó utasítgátást már az edzéseken is. Élőire kell megadminll?! a megvalósítandó szempontokat és utólag értékelni azok százalékos vég­rehajtását. Ezzel egyúttal az értelem foglalkoztatása is előtérbe kerül, ami­nek lélektani hatása szintén pozitíve fog jelentkezni azokon a sorsdöntő mérkőzéseken, amelyeken hasonló fi­zikai és technikai képességű ellenfele­ink értelmi (taktikai) képzettsége fe­lett állunk. A sport, ezen belül a labdarúgás lé­lektana tehát nem valami csodálatos valami, hanem konkrét tényekre fel­épített eszközök és módszerek alkal­mazása. Ezeknek tudatos és tervszerű felhasználásával a sportoló a legne­hezebb időket is képes átvészelni mindazoknak a megelőző és kísérő pszichikai folyamatoknak a jelenléte ellenére, amelyek erősségük szerint segítik vagy gátolják a meglevő fizi­kai képességek megfelelő időbeni cél­szerű érvényesülését. De ezekkel majd a legközelebbi alkalommal foglalko­zom. Glózik Pál veszi át a labdát, majd jobb lábas lé­pés után bal lábáról felugorva vég­zi el a kapuralövést. Rövid mozdulattal A szaggatott vonal közelében — a lövés erőssége és pontossága mellett — fontos követelmény a gyors és rö­vid mozdulattal történő végrehajtás. A felugrásos dobás például egy lé­pésből vagy még inkább — levegőben átvett labdánál — úgynevezett lépés nélküli felugrásból célszerű végezni. Utóbbinál jobb kezes játékos jobb lábra veszi át a labdát és bal lábról felugorva lő kapura, ami a lépéssza­bály helyes értelmezése szerint nem számít lépésnek. Igen eredményes lehet az állóhely­zetből — egy vagy páros lábról — történő felugrásos kapuralövés is. Lövésszínesség A kapu közelében jelentős szerepei kap a lövésszínesség is. Ha ugyanis játékosaink csak egy-két átlövési mó­dot tudnak, azt a védők hamar kita­pasztalják, és hárítani tudják. A nagy lövőerő mellett tehát szükséges, hogy a támadók többféle kapuralövési mó­dot ismerjenek, és azt gólveszélyesen fel is tudják használni. Átlövések alkalmazása A különféle kapuradobási módok alkalmazásánál sok hibát vétenek játé­kosaink. Vagy nem célszerűen választ­ják meg, vagy pedig nem kellő gyor­sasággal hajtják végre őket. Igen sokszor hiányzik az egészséges önbi­zalom és határozottság is. Gyakran előfordul például, hogy a védelem legmagasabb játékosát felugrással próbálják átlőni. Általában a támadók nem keresik tudatosan a védelem se­bezhető pontjait, például a gyengéb­ben sáncoló, alacsony vagy lassú vé­dőjátékosokat. Holott a területvédelem egyik gyengéjét — azt tudniillik, hogy a támadó választhatja meg. hogy melyik védőnél lő kapura — ki­használva, sokkal eredményesebbé “te­hetnék játékukat. nemcsak az erőnléti, technikai és bak­As átlövő játékosok képzéséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom