Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

1##6. június 2. 5 " Csütörtök Névtelen hidak A budapesti hidak, de különö­sen a gyönyörűen ívelő Erzsé- bet-híd újjáépítését. őszinte örömmel fogadta az egész or­szág és ebből az örömből mi, csabaiak is kivettük részünket. Erzsébet. Szabadság, Árpád, Pe­tőfi és a többiek. Mind hídnév, ami egyébként elvitathatatlan tartozéka minden valamirevaló hídnak. Csak éppen a mi helyi Dunánk, az Élővíz-csatorna hid­jai nélkülözik a hivatalos elne­vezést, az egyetlen Széchenyi-hi- dat kivéve, bár erős a gyanúm, hogy ez is csak a ligettől kapta nevét és nem valamely hivatalos szervtől, amint ez illene. Ne ku­tassuk most ezt, hanem örüljünk annak, hogy ezt a hidat is újjá­építették és méltó nevet visel, mert Széchenyink csinált egyet- mást az ő korában még elég szo­morú Magyarországon. Gyulai úti, Járásbírósági, Bánszki ut­cai, két „kátrány”-híd: ezek az elnevezések ragadtak meg a gyakorlatban. Ügy illene, adjunk nevet végre a mi hídjainknak is, tartsunk hídkeresztelőt, persze nem .,magnum aldumás'’ ürü­gyéül, hanem a pontos topográ­fiai elnevezés rögzítésére. De meg vannak elegen, akik egy híd nevében tovább élnének emlé­keztetőül. Nem kívánok itt neveket ja­vasolni, ez inkább a tanács joga, de szeretném azt indítványozni a gyulai Várfürdő példájá- ra hivatkozva, a városi tanács kérdezze meg a sajtó útján a közvéleményt egy — például — Minek nevezzelek? című felhí­vással a hidak elnevezésére vo­natkozólag. Bizonyos, hogy a józan közvélemény meg fogja lelni a megfelelő neveket, me­lyeket egy ugyancsak megfelelő emléktáblával együtt végre rá­húzhatunk hídjainkra. A legjobb nevet beküldő pedig nyerjen jo­got ahhoz, hogy a keresztelő megtörténte után elsőként me­hessen át a hídon. Ingyen! Sft Kutya a szállodában... Gyermekkori meséimben a kacsalábon forgó tündérkasté­lyokat hegyes karmú oroszlánok és hétfejű sárkányok őrizték, akikkel a mesebeli királyfinak meg kellett vívnia, hogy célját elérhesse. De hasonló harcra kell felké­szülnie annak a gyanútlan szál­lodai vendégnek is—ha nem is ki­rályfi az illető —, aki a mezőko­vácsházi szállodában óhaj* akár csak egy éjszakát is tölteni. Ha nem is hétfejű sárkány, de egy hatalmas, egyfejű farkasku­tya állja útját a szálló folyosó­ján, rettenetes, félelmetes fogait vicsorítva. Éjjel-nappal jtt őrködik a ku­tya, hogy mi célból, azt csak a magasságos vendéglátó igazgató­ság tudhatja. Tény az, hogy éj­szaka se ki, se be. De még alvás közben is olykor megremegnek az ablakok a dörgő hangú, borjú nagyságú kutya ugatásától. Amikor bátortalanul ugyan, de határozottan szóvá tettem a dolgot, a szálló vezetőnője moso­lyogva bátorított: szólítsa nyu­godtan nevén az ebet, majd megbarátkozik vele. Én részemről más barátra vá­gyom, s ha már barátkozom, igyekszem fizikai adottságaim­hoz megfelelő barátot keresni. Elhiszem, hogy egy ilyen ha­talmas kutya kosztolása házilag nagy anyagi megterhelést jelent, azt is tudom, hogy az étterem­ben összegyülemlett ételmaradé­kot jól hasznosítja hatalmas, mindent elemésztő farkasgyom­ra. Mégsem tartom helyesnek, hogy farkaskutya létére szaba­don hagyva riasztgassa a szál­lóvendégeket, akik már tavaly panaszkönyvi bejegyzést is tet­tek emiatt, de úgy látszik, ered­ménytelenül. S. I. Megírtuk : fi megyei távközlési üzem vezetője intézkedett A Népújság április 23-i számá­ban Miért kell telefon? cím alatt indokoltuk és sürgettük a község­től távol levő békési és' gyomai téglagyárba a telefon bevezetésé­nek szükségességét. A Békés me­gyei Tégla- és Cserépipari Válla­lat a szerkesztőségünkhöz küldött levelében arról ad tájékoztatást, hogy Palotai Mihály, a megyei távközlési üzem vezetője azonnal intézkedett és már működik is a 'telefon a békési téglagyárban. Ezért a vállalat köszönetét fejezi led. A levél további részéből meg­tudjuk, hogy a gyomai téglagyár­hoz a telefonvezeték kiépítése a szegedi távközlési üzemhez tarto­zik. amely ezt — kapacitás hiá­nyára hivatkozva — sajnos, csak 1967-re ígérte. Pedig nem ártana a békéscsabaiak példáját követni. /VHni- baedeker a MAGVARORSZÁC-ban Közeleg a nyár, az utazás főidé­nye, ez indokolta a Magyarország szerkesztőségének elhatározását, hogy az e heti számában Mini- baedeker címmel úti tájékoztató cikksorozat közlését kezdje meg. Elsőnek a csehszlovákiai utazás lehetőségeit, körülményeit ismer­teti a- lap, tájékoztatójában a va­luta- és vámrendelkezések éppúgy szerepelnek, mint az üdülő- és fürdőhelyek leírásai. Az ajánlott látnivalók felsorolása mellett át­tekintést ad a Mini-baedeker az árakról is meg a múzeumok vagy boltok nyitvatartási idejéről. A nyári idényben a Magyaror­szág minden héten más és más országról ad idegenforgalmi, utazási tájékoztatót. állami gazdaságok, fmsz-ek, ktsz-ek figyelem! Tűzvédelmi célra 200 literes víztároló kaphatót Állami gazdaságoknak és állami vállalatoknak 203,40 Ft, FMSZ-eknek és KTSZ-eknek 231,10 Ft. Megrendeléseket kérjük: Göngyölegfelújító Vállalat Budapest, XIII., Váci út 69. Telefon: 200—021. x Könyvúj donsúgoh • 9 a» Ünnepi Könyvhétre — Tallózás a Kossuth Kiadó tavaszi-nyári könyvei között — Az idei Ünnepi Könyvhétre valamennyi kiadóvállalatunk különös gonddal készült. A Kossuth Könyvkiadó könyvheti ajánlatai között is számos, nagy érdeklődésre számot tartó mű jelent meg. Ezek kö­zül mutatunk be néhányat lapunk olvasóinak. Jurij Trifonov: SIRÁLYOK A SIVATAGBAN nem lankadó feszültsége, melyben egy fiatal, tehetséges és embersé­ges nyomozó bogózza ki egy negy­ven évvel ezelőtti döbbenetes drámai ügy szálait. Miért kegyel­meztek meg a bitó alatt a fehér- gárdisták az utolsó pillanatban Loginovnak? Áruló-e ez az em­ber, akit a plakátok népszerűsíte­nek mint a Legfelsőbb Tanács je­löltjét? Melyik tanú mond igazat? Mire képes egy szerelmes lány? — és sok más, egymásból követ­kező izgalmas kérdés nem enge­di letenni a könyvet, csak ha ki­olvasta az ember. Liptai Ervin: Sirályok a sivatagban Ez az izgalmas, érdekfeszítő szovjet regény — Szirmai Mari­anne fordításában jelent meg — elviszi az olvasót szovjet Közép- Ázsiába, a Karakum-sivatagba. A könyv szerzője egy ashabódi új­ságíró, aki közelről tanulmányoz­ta azt a gigantikus munkát, ame­lyet a Karakum-esatorna építése jelentett. A türkmén nép évezre­des álmát látjuk megvalósulni a könyv lapjain, ahogy a munká­sok, mérnökök előrehaladnak a nagy mű építésében. Az őszinte, semmit sem idealizáló regény nagy sikert hozott írójának. Lev Sejnyin: KEGYELEM Lev Sejnyin Kegyelem A legizgalmasabb krimivel ve­tekszik Sejnyin kisregényének A MAGYAR TANÁCSKÖZ­TÁRSASÁG Ez a mű a Magyar Tanácsköz­társaság történetének első részle­tes, összefoglaló feldolgozása. Népszerű formában ismerteti, ho­gyan érlelték a magyar társa­dalom ellentmondásai a forradal­mi erőket. Szinte a szemtanú köz­vetlen élményével tudósít a ma­gyar nép történetének e ragyogó fejezetéről. Kovács Judit: UTAZÁS A NŐI EGYEN­JOGÚSÁG KÖRÜL Kovács Judit érdekes utazásra kei a női egyenjogúság körül, úgyszólván végig az egész föld- tekén. Meglepő, hogy a szerző mi­lyen nagy mennyiségű forrásmun­kát búvárkodott át, és milyen ha­Furcsa Ügy érezte a szentetornyai nép a felszabadulás és a földosztás után, hogy a föld mellé a kul­túra sem ártana. Azonban he­lyiség kellene hozzá, melybe el- járogatnának művelődni, szóra­kozni. Találtak a faluban egy gazdátlan romépületet, melyet rövid idő alatt közös erővel mű­velődési otthonná varázsoltak. Bevezették a villanyt, s az utób­bi években televízió is működik benne, melynek azonban nem sok nézője akad, tekintve, 'hogy a lakosság arányszámához mér­ten Szentetorrtyán van a legtöbb készülék a megye községei közt: három lakosra jut egy. Ettől függetlenül népes hely az ott­hon, különösen szombaton és vasárnap. Ezért aztán fájdalmasan érinti a helybelieket az épület zava­ros tulajdonjogi helyzete. Egy­szer ugyanis — állítólag tévedés­ből — a ház az Orosházi Föld­művesszövetkezetre íródott. Az­óta a szövetkezet úgy tartja nyilván, mintha örökké az övé helyzet lett volna, holott a fentiek bi­zonyítják, hogy pénzben, tár­sadalmi munkában két évtized alatt semmit sem tett és ma sem hoz érte áldozatot, a legcse­kélyebbet sem. A tévedésből született fura tulajdonjogi hely­zet miatt azonban a község kul­turális életét segítő Petőfi Ter­melőszövetkezet 40 ezer forintot ajánlott fel vételárként — ami­hez pluszként még hozzá kell számítani azt a 100 ezer forintot is, amit a lakosság pénzben és társadalmi munkában az épület­be ölt —, hogy a tulajdonjog mindenképpen azt illethesse, akit így is illetnie kellene, a községet. A földművesszövetke­zet részéről azonban hajthatatla­nok. Egyszerre terveket kezde­nek szőni, hogy ott majd cuk­rászda és egyéb szolgáltatórész­leg lesz. Az elgondolás helyes és közérdekű, de ne Szentetornya művelődési otthonának a meg­szüntetése árán váljék valóra! I H. R. talmas tényanyag felett ura. dük. A szerző a nőd egyenjogú- ügyében a szocializmusban elei eredményeket sem vonja az op . mizmus felhőtlenségébe; a kön; nőolvasóit éppen ez a mer. '. megyilágosító őszinteség viszi ki zélebb a nőmozgalom korszer kérdéseihez. Szil vasi Lajos: KINEK A SORSA? A mai magyar értelmiségi ..s- talok sorsáról mond el az író mindvégig érdekfeszítő és közel­múlt életünk súlyos és igaz prob­lémáit tükröző, az ifjúság sok kérdésére helyes választ adó tői ténetet. Leslie R. Groves: AZ ATOMBOMBA SZÜLETÉSE C3 atombomba születése 1941. december 6-án a Felié Ház jelentős összegeket irányzó.: elő az atombomba előállításúi.. A feladat végrehajtását a hadsc regre bízták és Leslie R. Grove- dandártábornokot állították a „Manhattan Project” fedőnévéi' folyó munkálatok élére. Ezek a munkálatok úgyszólván teljese' titokban folytak, s még a hábor után is sokáig titokban marad tak. Most, húsz esztendő múltán Groves elhatározta, hogy feltár­ja a titkot. Könyvéből megtudjuk . miként hozták létre az első atom­bombát, s miként igyekeztek fel­használni a háború után az ame­rikai imperialisták atommonopú- liumukat a világuralom megszel- zésére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom