Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-02 / 129. szám
19W. június 2. 3 Csütörtök Megkezdődtek a szóbeli érettségi vizsgák a középiskolákban Szerdán számos gimnáziumban és «közgazdasági technikumban megkezdődött a nappali tagozatén idén végző fiatalok szóbeli érettségi, illetve képesítő vizsgája. A gimnáziumokban az érettségi vizsgák június 25-ig véget érnek. Szóbelire azokat a jelölteket bo- esájtották, akik legalább egy kötelező tárgyból sikeres írásbeli dolgozatot készítettek. Az a tanuló, akinek elégtelen dolgozata volt, abból a tárgyból szigorított szóbeli vizsgát tesz, ami azt jelenti, hogy nemcsak a húzott tételből kell felelnie, hanem más kérdéseket is intéznek hozzá. Az írásbeli dolgozatok eredményét egyébként — az elnök döntésétől függően — vagy a szóbeli kezdete előtt, vagy utána ismertetik a jelöltekkel. A vizsgaszabályzat érA munkaverseny élenjárói a dombegyházi öli Tsz-ben A damibegyházá Petőfi Tsz-ben a IX. kongresszus tiszteletére indított munkaversenyben eddig Tapasztó Mihály 100 tagú brigádja halad az élen, amely 300 holdon minden kapálási és egyelési munkát kiváló minőségben végzett el. Utána sorrendiben Varga János és Gaál János brigádja következik. A mezőkovácsházi járási KISZ- trizottság által indított munika- versenyben a két ifjúsági munkacsapat ugyancsak kiváló eredményt ért el a növénytermesztésben és a lucernabetakarításban. Kiemelkedő az eredménye a esir- kenevélő munkacsapatnak is, amely 3,5 elhullása százalékkal 13 ezer 10 hetes csirkét adott át 1 kiló 20 dekás átlagsúlyban. telmébep egy-egy diák felelete legfeljebb 15 percig tarthat és a felkészülésre legalább 20 perc időt biztosítanak. A nappali tagozaton ebben az oktatási évben — előzetes számítások szerint — a különböző típusú középiskolákban országosan mintegy 50 000 fiatal fejezi be tanulmányait. Ugyancsak szerdán kezdődött meg a dolgozók gimnáziumaiban az írásbeli érettségi vizsga. A dolgozók gimnáziumaiban a szóbeli érettségi vizsgákat június 20 és július 16-a között tartják. Meggyorsulnak a szociális jellegű építkezések megyénk állami gazdaságaiban és gépjavító állomásain A MEDOSZ megyebizottsóga legu tóbbi ülésén napirendre tűzte, hogyan valósulnak meg a szociális beruházások megyénk állami gazdaságaiban és gépjavító állomásain. Ebből a szempontból bizony nem nagy a fejlődés, s elsősorban nepa a gazdaságok és a gépjavító állomások hibája miatt, hanem azért, mert a korábbi években ilyen célra nem, vagy alig kaptak hitelkeretet. A MEDOSZ megyei bizottsága elismerését fejezte ki az állami gazdaságok és a gépjavító állomások vezetődnek azért, mert’ a különböző építkezési anyagok hiánya ellenére nemcsak a kapott hitelkeretet, hanem a lehetséges helyi forrásokat is felhasználták szociális és kulturális épületek létesítésére. Például megyénk állami gazdaságaiban 1964—65. évre 33 tehenész lakásépítésére állt rendelkezésre tervhitel. Ezzel szemben az élmúllt év végéig 44 tehenószlakás készült el. Az idén csaknem 9 millió foMunka, melyre nincsen norma, sem órabér Az irodában ritkán találjuk őket. Ajtajukon rendszerint hiába kopog az ember, zárva. Nem ülnek az íróasztal mellett, elveszve a jelentések, beszámolók írásainak tengerében — bár néha erre is keli időt szakítani —, hanem a legtöbbször valamelyik üzemegységben vagy munkahelyein beszélgetnek ad emberekkel. Munkájukra nincsen sem norma, sem órabér. A politikai élet irányítói mezőgazdasági nagyüzemeinkben. Párttitkájjok. Miért kell hajnalban /elkelni? — kérdeztük Fülöp MihálytőS, a mezőkovácsiházi Űj Alkotmány Tsz párttá tikárától, ugyanis azt hallottuk, hogy már hajnali háromkor elindult otthonról. — A tehenészeket csak ilyen korán tudom megtalálni a munkahelyükön — válaszol —, igyekeznem kell tehát nekem is, ha beszélni akarok velük. Megbeszélni való pedig sokszor akad. Most ópcennél fogják bevetni az új fegyvert — szólalt meg leveset hörpölve. — Valami gránát lesz, ami elszívja az oxigént a levegőből, s mindenki megfagy tőle. Hiába vannak olyan sokan az oroszok, az mind nem ér semmit, ha egyszer nem tudnak lélegezni, s megfagynak. Laci Jenőre nézett, s látta, idegesen megrándul a szája. — És akik tőlük néhány száz méterre, a front másik oldalán harcolnak, azok mind megmaradnak, azoknak lesz levegő s meg sem fagynak... Ugyan, Marci bátyám, hogy lehet ezeket elhinni?.™ — De azért van az elszakadás, a rugalmas elszakadás, hogy jó messzire elkerüljenek tőlük — makacskodott Papír Marci. — Hol hallja'maga ezeket a ...híreket? — kérdezte Jenő. — A pártból hozza a Feri komám, a kolléga. Az benn van a nyilasoknál, nekik meg a német parancsnokság adja le... Szóval, el lehet hinni. Laci nem szólt bele a vitába, nem akarta magát leleplezni, Jenő azonban nem tudta magát türtőztetni. — Nézze, Marci bátyám, a német birodalom harapófogóban van. Az egész világ összefogott ellene, minden oldalról szorongatják. Az angolok és amerikaiak partra szálltak, az oroszok Moszkva álól eljöttek, mindenféle „vonalakon” benyomultak, beszakadt az „Árpád-vonal” is... Én nem várom őket, nekem nem hiányoznak, értse meg... De a realitásokkal számolni kell. — Az ám... — mondta a házigazda s gondterhelten meredt maga elé. Homloka súlyos ráncokba gyúródott, arcán, ezen a földön járó, ólomlábú ravaszságtól nyugtalan, burjánzó húsoktól szabdalt nagy parasztarcon ott sötétlett a gond: — „hozzák nekünk a kolhozcsajkát. Az asz- szonyok is közösek. Mindenfelé megerőszakolják és megölik az asszonyokat.” — Nem kell mindent elhinni.. Sok ám ebben a propaganda is — jegyezte meg Laci óvatosan. — Mindenki hazudik?... Csak az ellenség nem'?... — kérdezte Papír Marci szúrósan. Laci nem válaszolt. Eszébe jutott, Feri elmesélte, mikor itthon volt, hogyan gyilkoltak le Ukrajnában a magyar partizánvadászok egész falvakat. De hogy lehetne ezzel a hatalmas, kövér szolgaparaszttal vitatkozni, ezzel az urak szolgájával, aki aggódó tekintetét folyton legkedvesebb vagyonán, felesége farán járatja?... Nehézzé vált a levegő (Folytatjuk) pen a kongresszusi verseny van soron. Az emberek — a tsz-tagok is — szeretnek mindenről tájékozódni. Igénylik és elvárják, hogy a vezetők ne csak a közgyűlésen, brigád értekezleteken mondják el a tennivalókat, ismertessék a terveket, hanem menet közben is megbeszéljék velük közös gondjaikat. A szövetkezet elnöke és más gazdasági vezetők ritkán jutnak él a tsz-tagoklhoz. Leköti őket a gazdasági vezetés millió gondja. A legtöbb ideje az emberekkel való beszélgetésre a párttitkámak van. Ez az egyik nagy feladata. Így hát, ha csak lehet, köztük vagyok. Persze alkalmazkodnom kell a munkaidejükhöz. Hajnalban vagy délután, olykor éjszaka is menni kell, attól függ, kivel akarok találkozni. Politikai munka nyújtott műszakban Fülöp Mihály tősgyökeres mezőkovácsiházi. Jól ismerik a községben és a termelőszövetkezetben, s ő is sok embert ismer. Korábban községi párttitkár volt. Amikor megbízták, hogy a tsz- ben vállalja a politikai munka irányítását, örömmel fogadta. — Nehéz a termelőszövetkezetben a politikai munka, de igen szép is — mondja Fülöp eivtárs. — Szép, mert többségében egyszerű emberek vannak itt, akik a maguk logikájával, gondolkozásmódjával próbálják megérteni a nagy eszméket, a közös érdeket, a gazdasági élet bonyolult kérdéseit. Nekünk ezeket kell megmagyarázni úgy, hogy az eredmény a többtermelésben, a jövedelem gyarapodásában mutatkozzon meg. Ha azt akarjuk, hogy munkánk sikeres legyen, akkor jó kapcsolatot kél] teremteni a vezetők és a tsz-tagok között. Az elmúlt gazdasági év megmutatta, mát jelent, ha nem tájékoztatjuk időben és kellően az embereket bizonyos kérdésekről. Nálunk ez történt és a vezetés bizony eltávolodott a tagságtól. Ez volt a legnehezebb évem, mióta párttitkár vagyok. Baj volt a gazdasági irányítással, hibák csúsztak be, mélyekhez az időjárás és a különböző természeti csapások is hozzájárultak. A tagság bizonyos intézkedésekkel szemben értetlenséget tanúsított. A magyarázattal a közgyűlésig vártunk. Nem csoda hát, hogy ez a gyűlés aztán egy kissé viharossá vált. Ennek nyomán a főkönyvelőnek ^1 kellett mennie, a főállattenyésztő pedig itt akart hagyni bennünket. Szinte minden embernek külön-külön kellett megmagyarázni az intézkedések helyességét és megértetni velük a további feladatokat. Így adódott, hogy ezek az egyéni beszélgetések sokszor bizony kora reggeltől késő éj szakáig tartattak. A párttitkár ilyenkor nyújtott műszakban dolgozott. Kis és nagy ügyek Persze emellett a különböző rendezvényeket sem hanyagolhatta el. Az értekezletek, közös tanácskozások szintén megnyújtották a párttitkár egy napját. Azután ott van az oktatás. A tsz-ben dolgozó párttagok közül három csoportban 67-en járnak politikai foglalkozásokra. Ezeket is meg- meg látogatja, ezenkívül részt vesz brigádgy üléseken, nem szólva más elfoglaltságáról. Tagja a járási és községi párt-végrehajtóbi- zottságnak, a járása földműves- szövetkezet választmányának és munkásőr. Talán sok is ez a funkció. A beszélgetések, látogatások során sokan fordulnak hozzá egyéni gondjaikkal, Ms és nagy ügyekkel is. Ezeket — bár sokszor külön terhet jelentenek — szívesen segít megoldani, mert mint mondja: az embereknek nagyon fontos, hogy ügyes-bajos dolgaikkal is törődjünk. A tanulást szintén fontosnak tartja. Tavaly fejezte be tanulmányait a mezőgazdasági technikumban, az idén esti egyetemre jár. — Csak úgy tudjuk megfelelően tájékoztatni az embereket, ha magunk is tájékozottak vagyunk — fejezi be Fülöp elvtárs pontot téve beszélgetésünkre. Majd útnak indul ki a földekre. Várják az emberek. Kasnyik Judit rint tervhitel áll a gazdaságok rendelkezésére szociális jellegű létesítmények építésére. Ebből 1,7 milliót újabb szolgálati lakások«, 2,2 milliót munkásszállásokra és zuhanyozókra, a többi összeget pedig a szarvasmarha-telepeken és a sertéstelepeken hiányzó szociális épületek pótlására fordítják. A beruházások új reftdjét szabályozó rendelet megszüntette a felújítási építési mutatót. A gazdaságok ezután a tényleges szükségletnek megfelelően végezhetik el a felújításokat. Megyénk gépjavító állomásai a második ötéves terv időszakaiban 33,5 millió forint beruházási hitelkeretet kaptak a legszükségesebb épületek kivitelezéséhez, gépek és berendezések beszerzésére. Ebből a jelentős összegből még 2 millió forint se jutott szociális épületekre. Az elmúlt két évben mdndösz- sze a gyulai és az Orosházi Gépjavító Állomáson épült új öltöző és fürdő, s a Szarvasi Gépjavító Állomáson új konyha és étterem. Ezek a javítóéUomások, de a dévaványai és a kétegyházi is felhasználta a saját erőforrás egy részét fürdő, öltöző, étterem és I konyha bővítésére. Gépjavító áldomásaink már elkészítették az 1966—70. évekre szóló fejlesztési tervet, finnek fő cólikdtűzése a komplettírozás, ezen belül is első helyen a még hiányzó szociális létesítmények és a közművesítés megvalósítása. E célokra mintegy 18 millió forintot fordítanak, s úgy, hogy a hiányzó szociális létesítmények legkésőbb 1968-ra elkészüljenek. K. I. A bélyeggyűjtők is megemlékeztek a III fennállásának 125. évfordulójáról A TIT 125 éves jubileuma tiszteletére Békéscsabán — elsőnek az ország megyeszékhelyei közül — közös ünnepi összejövetelt tartottak a város 12 bélyeggyűjtő körének képviselői. Országszerte sokoldalú és széles körű együttműködés bontakozik ki a TIT és a MABEOSZ között. Békéscsabán mintegy 1500 szervezett bélyeggyűjtő van jelenleg, de újabb körök alakítása is folyamatban van. Az ünnepi megemlékezés alkalmával Budapestről Békéscsabára érkezett Péntek Gyula újságíró, a Filatéliai Szemle szerkesztője, a MABEOSZ országos ifjúsági bizottságának titkára. A bélyeggyűjtés az ismeretterjesztő munkában címmel tartott előadást nagy érdeklődéssel fogadta a hallgatóság, majd élénk vitában tárgyalták meg a bélyeggyűjtők és a TIT együttműködésének megyei lehetőségeit és a hazai filatélista élet aktuális problémáit. Vas Tibor 5730