Békés Megyei Népújság, 1966. június (21. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-02 / 129. szám

196«. június 2. 4 Csütörtök községi típusú tanyavilágban megrekedt a lakáskultúra Igaz. már 17 éve nem lakom Szarvason, de olt születtem, ott éltem le három évtizedet, ma is szűkebb pátriámnak tartom. És szíves-örömest találkozom földi­jeimmel. S nagyon • tüdők örülni, ha valami szépet, jót látok, hal­lok Szarvasról, környékéről. És nemcsak velük érzek, amikor va­lamilyen gondban vannak, hanem már szeretnék is valamit tenni, szeret ném a vállam neki vetni, mimt a kátyúba jutott szekérnek az arra menők, hogy kimozdítsák onnan. Egy kátyú körül topognak most, nincs erejük a „szekeret” kimoz­dítani. A tanyavitágról van szó. A járás lakosságának 46 százaléka a tanyákon él. Az már náluk fo­lyamattá vált, hogy a szétszórt ta­nyákon lakok a nagyobb települé­sek, a községek felé vonzódnak. Ennek eredője, forrása a társadal­mi változásban lejük. Azért mon­dom, hogy rejlik, mert rengeteg olyan hatás érte ezeket az embe­reket, melyek együttesen „húz­ták” és „húzzák” be a falvakba őket. Ezek a hatások ébresztették rá a szétszórt tanyáikon lakókat elszigeteltségükre, arra, hogy ez az életmód elveszi, „ellopja” tő­lük mindazt, amit a községekben megkaphatnak. Az utóbbi évek­ben 720 ilyen család épített házat a községekben; az ilyen tanyá­kon lakók 70 százaléka már le­bontotta a tanyáit. S csak örül­ni lebet, hogy ez a folyamat meg­oknál fogva sem szerencsések az olyan elképzelések, hogy minden eszközzel gyorsítani kellene az összefüggő, a községi típusú ta­nyarendszer megszüntetését is, mint az említett Ezüstsaölő vagy az érintett Örménykút, mely öt­hat kilométer hosszú párhuzamos tanyasor, s mint ilyenek, a föld­művelést sem akadályozzák. A szarvasiaknak és a környék­belieknek ekörül van a kátyú. Ugyanis hivatalosan a szétszórt tanyák és a községi típusú tanya­rendszer egyformának van minő­sítve. azaz: nem tekinthető belte­rületnek. S ezek a másfél évszá­zad alatt kialakult települések la­kói emiatt hátrányban vannak még annak ellenére is, ha néme­lyik helyen már kis beton járdács- kátkat építettek. Bizonnyal ez nemcsak a szarvasiakat és a kör­nyékbelieket érinti, hanem min­den olyan területet, ahol ilyen ta­nyarendszer alakult ki. Arról van szó, hogy megrekedt a lakáskul­túrájuk, mert a helyi államhatal­mi szervek, a tanácsok nem ad­hatnak engedélyt a tanyák felújí­tására. Ha csupán azt említem, hogy soknak a nádtetejét az idő megette, s lakói cseréppel szeret­nék kicserélni, felújítani, de nem lehet, mert nem kaphatnak ehhez engedélyt. Nyilvánvaló, a társa­dalmi fejlődés nem csupán az igé­nyeket növelte meg az ittlakó emberekben, mondjuk, hogy egy fürdőszobácskát ragasztanának a régi tanyához, vagy az egy szo­bához egy másik szobát, hanem az anyagi eszközök is megvannak ehhez. De hót erre nem kaphatnak engedélyt, mert egy régebbi ren­delkezés így intézkedik s emiatt helyenként oszlopokkal megtá­masztott falakat lehet látni. Van­nak. akik modernebb bútorokon, szőnyegen gondolkodnának, a szoba földpadlóját fapadozattal cserélnék fel, de bizonytalan előt­tük a tanya sorsa. Emiatt ez a tiltó rendelkezés felüli vizsgálatra szorul, s olyan módosítást igényelne, hogy ne akadályozná az ilyen típusú ta­nyarendszerekben a megfelelő kulturális, egészségügyi és más ellátottság kialakítását, a lakás- kultúra fejlesztését, hiszen ezeket évtizedekre lakóhélyeknek kell tekinteni. Cserei Pál HELTAI: ^ néma levente — Újabb bemutató a Jókai Színházban — gyorsult, különösen Békésszent- amdráson, mert a falú vonzóköre teljes. (Erről esetleg külön érde­mes lenne szólni, mert előfordult, mint Örménykúton, hogy olyan centrumot kívántak kialakítani, amelynek nincs vonzóereje.) De miilyen kátyúban Is vannak a szarvasiak és a környékbeliek? Olyanban, hogy községi típusú ta­nyaviláguk is van, ahol egy-egy i településen hat-hét százan laknak. Ilyen az Ezüstszőlő is, ahol kis betonja rdácskák is vannak már, villany világít. Nagyszerű dolog, mert nem dagasztják már a sarai, tiszta lábbeid vei kereshetik fel egymást, a postás is könnyebben ebviszi az újságokat, hallgathat­ják a rádiót, nézhetik a tévét. És ez nem konzerválása a tanyavi­lágnak, hanem annak a tudomá­sul vétele, hogy az jlyen típusú ta­nyarendszer évtizedekig fennma­rad, hiszen nincs meg az a ma- gárahagyalotteág sem. mint a szét­szórt tanyákon élőknél, ahol még a szomszéd serfi nézhet rájuk, ha beteg valaki. S az ésszerűség ha­táráig ^szükséges mindent megad­Az elmúlt héten pénteken mutatta be Békéscsabán a Jókai Színház Heltai Jenő: A néma levente című vígjátékát. Az előadást Vas® Károly rendezte, főbb szerepeit Stefanik Irén, Horváth László ési Szoboszlai Sándor alakították. Felvételeink az előadás egy-egy jelenetét idézik. ni, ami az ottlakók életmódját változtatja, a mi kimozdítja őket 1 a tanyaudvar látóköréből. Azért • örvendetes, ha ilyen helyeken ég i már a villany. Arról különöset»- 1 ben nem is szólok — ha egyéb [ körülményt nem vennék figye- j lembe —, hogy azért sem helyes | ma még beszélni, mint már meg­szűnőben levőről, mert ezeken a tanyákon teheneket tartanak, te­jet fejnek, csirkét nevelnek, az . alakból sok hízót, tojást visznek : a piacra, szóval, másoknak is ad- ' nak el fontos élelmiszereket és j saját magukat is ellátják. Igaz, a j szétszórt tanyákon is így van, de J ezek az összesnek csak 20—25 szó- j zaléka s megszűnésük ezért sem i okoz hirtelen nagy csökkenést a mezőgazdaságból szármázó élei- ; mi szerekben, meg azért sem, mert nem vezényszóra költöznek a falvakba ezeknek a lakosai, ha­nem folyamatosan, s közben pedig általában emelkednek a mezőgaz­dasági hozamok. Ezzel a kis kitérővel azt szeret­tem volna érzéke! telni; ennél az ; '/Min és a bakó öHözetében Agárdi Péter — Strtanik Irén és Horváth László. Az előadás kiemelkedő alakítását nyújtó Szoboszlai Sándor Bcppo szerepében Carlottával — Bállá Olgával. Nagy a sikere Garabuczy Ágnes festőművész szeghalmi tárlatának A látogatók ismerkednek az alkotóval és müveivel. A Vésztőről származó fiatal fes­tőművész kiállítása több mint egy hete nyílt meg a szeghalmi járási művelődési otthonban. Ez alatt az idő alatt mintegy kétez­ren tekintették meg a festőnő 30 olaj képét. Műveinek nagy ré­sze az építő ember erőfeszítéseit, eredményeit tükrözi. Képei vajúdva születnek, de készen frisseséget és kiforrottsá­got tükröznek. Csendéletei kör­nyezetének tárgyait ábrázolják a már Picassónál is megtalálható szimultán ábrázolási formában A magába mélyedé Gondolkodó öregember című képe — amely a művész ars poétikája is lehetne — már diplomamunkájában is foglalkoztatta. A játékos, sokszor dinamikus formák egészséges emberi érzése­ket keltenek a szemlélődőben. Fotó, szöveg: Esztergáig Keve Megyei sikerek az országos középiskolai tanulmányi versenyben A művelődésügyi miniszter oda­ítélte, az 1965—66-os oktatási évi országos középiskolai tanulmányi verseny díjait, s az illetékes bi­zottságok javaslata alapján egy­idejűleg megállapította a helye­zettek sorrendjét. A verseny so­rán megyénk középiskolásai a kö­vetkező helyezéseket érték el: az orosz nyelvi szakosított osztályok versenyében hatodik helyezett Árus Erika, a békéscsabai Rózsa Hangverseny Gyulán Ma este fél 8 órai kezdettel rendezi meg a gyulai Erkel Fe­renc Zeneiskola zenetanárainak hangversenyét a zeneiskola hangversenytermében. A hang­versenyen Beethoven, Vitali, Weber. Mendelsshon, Schuman, Schubert, Sa raste és Bartók- műveket szólaltatnak meg. A hangverseny iránt igen nagy az érdeklődés városszerte. Ferenc Gimnázium IV. osztályos tanulója. Földrajz: első díjat nyert Szűcs András, az Orosházi Tán­csics Gimnázium IV. osztályos ta­nulója, nyolcadik helyezett Rajtár Mária, az Orosházi Táncsics Gim­názium III. osztályos tanulója. Biológia: tizedik helyezett Szeni- cza Katalin, a Gyulai Erkel Fe­renc Gimnázium III. osztályos ta­nulója. Ülést tart az SZMT A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa .június 3-án délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart Békéscsabán, az SZMT székházában. Először a Békés megyei vasúti hálózat na­gyobb csomópontjainak, műhe­lyeinek, illetve vasútállomásainak munkavédelmi és egészségügyi helyzetéről tárgyalnak, majd az építőiparban a minőség és a tech­nológiai fegyelem betartásának vizsgálata kerül sorra. Tavaszi-nyári rejtvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: egy darab 1800 forintos Orionton táskarádió — Eredményhirdetés: a július 1-t számunkban 16. rejtvényünk A Népújság 1966. május 20-i számának 4. oldalán Hatodszor kivaló a Gyulai Kertészeti Vállalat címmel tudósítást közöltünk. Kérjük, olvassa el az említett cikket és annak alapján válaszoljon öt kérdésünkre! 1. Mióta áll fenn a vállalat? 2. Milyen mélységű a kút, melynek meleg vizét fűtésre is felhasználják? 3. Hányféle virágfajtát termesztenek? 4. Hány ezer tő egynyári virágot ültetnek ki Gyulán? 5. Mikor vizsgázott kertészeti tanulmányaiból a vállalatnál a gyulai gimnázium 40 diákja? favasz'-nyári rejtvénypályázal 1966. június 2. 16. szelvény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom