Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-01 / 102. szám

t966. május 1. 7 Vasárnap Amire büszkék is lehetnénk, ha • • • Idejében elkészülnek a kombájnok Képes beszámoló az Orosházi Gépjavító állomásról Miről beszelnék: az emberek legtöbbet, s mire panaszkodnak? Én azt hiszem, senkinek nem kell találgatni; mindenki tudja, hogy ez csak a lakáshelyzet lehet. E cím is azt jelzi, hogy az elmúlt néhány esztendő eredményed azért már olyanok, amelyek jogos büsz­keséggel tölthetnek el bennünket „ha” nélkül is. Hisz a számada­tok perdöntő bizonyítékul szolgál­nak. Amiért a „ha” mégis szere­péi, az az, hogy minden eredmé­nyünk ellenére is még változat­lanul gondokkal küzdünk. A magánerős építkezések helyzete Az évenként megjelenő statisz­tikai adatok bizonyítják, hogy megnőtt az építkezési kedv és egyre többen építenek családi há­zat. Sajnos azonban, ennek még ma is van olyan akadálya mint amit Lökösházám hallottunk; hogy esetleg három hónapba telik, míg végre építési engedélyt le­het szerezni. Hosszú utat kell te­hát megtennie annak, akiben megvan az elhatározás, hogy csa­ládi házat építsen. Nem állítha­tom azt, hogy a sok bürokratikus megkötés' akadályozza az építke­zést, de hogy nem kedvcsináló, az tény. Éppen ezért ma már sokkal szívesebben választják az embe­rek az OTP által dicséretes mó­don kitaposott utat. Az egyéni családiház-építkezós évenként 1500—2000 lakást produkál me­gyénkben. Ez a szám óriási, és örömmel tölthet él bennünket. Hozzátehetjük, hogy a harmadik ötéves terv hasonló számai körül­belül ugyanennyit jelentenek. Éhhez az is kell, hogy tanácsaink további erőfeszítéseket tegyenek) a telek és a közművesítés biztosí­tására. Ha e féltételek megvan­nak, úgy csupán az anyag és a kapacitás biztosítása marad hát­ra; na meg a bürokratikus út, és máris épülhetnek a házak százai, ezrei. A magánépítkezésnek, mint az előzőekben már jeleztem, leg­biztonságosabb útját az OTP nyújtja, hisz Békéscsabán, azaz egyetlen városban öt év alatt mintegy 2500 egyéni családi ház épült még segítségéved. Képesség és lakásigény Először egy megdöbbentő szám­adattal kell kezdeni. És ez sajnos ismét a „ha” körébe tartozik, mert mögötte húzódik egy csomó fel- tételezés és az is, hogy mi min­den másképp lett volna, ha vala­mit másképpen valósítunk meg. 1960 és 1965 között Békés megyé­ből 18 ezer 500-an vándoroltak éli Ehhez tessék hozzászámítani azt isi, hogy az elköltözők vagy elván­dorlók többsége a munkaképes korosztályból került ki. Ez pedig már azt is jelenti, hogy megyénk iparosításának még mindig van tartaléka. Szép eredmény a most avatásra került konzervgyár és örömmel tölt el bennünket az Orosházi Üveggyár perspektívája, de azt szomorúan állapítjuk meg, > hogy a munkaerőhivatalnál nem- [ csak Békéscsabán, de mindhárom | városunkban még mindig száza­ikat tartanak nyilván, akik csak j szezonban tudnak elhelyezkedni. Ha úgy végezzük a vizsgálódást, Jjhogy egymás mellé állítjuk az 3 ipartelepülés tényét és az öt év I lakásépítkezését, akkor megkap- ij juk a magyarázatot is. Mert arról I van szó, hogy a második ötéves terv sarán Békéscsabán a lakás- állomány 14 ezer 139-ről 16 ezer 490-re növekedett, Gyulán ugyan­ez alatt az időszak alatt 626, Oros­házán pedig 542 lakás épült fel. Tehát, ha városainkban nagyobb Perspektivikus vázlat a Dózsa út 2—4. számú épületek he­lyére tervezett középmagas lakóházról. (LAKÓTERV, Budapest) (ütemben folytatjuk az ipartelepd- , tést és a lakásépítkezést, csök- j kentjük a megyéből az elvándor­lást. Városainkban jelenleg még i mindig sok a lakásigénylő, így 'Gyulán 1100, Békéscsabán 2420, s Orosházán 510. Még tovább rom­lik az arány, ha úgy is vizsgálat tárgyává tesszük a jelenlegi la­káshelyzetet, hogy a három város lakásainak mintegy 60—70 száza­léka egyszobás. További — hely­zetet rontó — adat, hogy a lakó­épületek talán 15—20 százaléka csak tégla vagy kőalap, a többié vert, vagy vályog. A várható fejlődés Az előzőekben említett kis csa­ládi ház-ép í tkezés mellett tehát ebben az évben is tovább kell szorgalmazni, sőt a harmadik öt­éves tervben is a lakásépítkezés ütemének növelését; azaz minél több lakás épüljön fel. Az ötéves j tervben az OTP Gyulán 400, Oros­zházán 344, Békésen 116, Gyomén j 100, Mezőberényben 120, Nagyszé­náson 48, Tótkomlóson, Sarkadon, ; Szarvason pedig mintegy 24—24 iársasházat kíván felépíteni. Bé­késcsabán állami erőforrásból I ezer lakás épül meg, amelyből f fele arányban szövetkezeti lesz, |még ehhez 650 OTP-társasház is 1 megvalósul. i Amiről feltétlenül beszélnünk i kell, az, hogy a harmadik ötéves tervben eljött az ideje annak is, hogy ma már városképet emelő építkezésekbe kezdjünk. Tudomá- | sül kell vennünk, hogy sajnos, I ilyen téren Békéscsaba lemaradt a többi megyeszékhely mögött, de I Gyula és Orosháza sem dicseked­het. Arról van szó ugyanis és itt j ismét Központi Statisztikai Hi- I vatal által közölt adatokat is idéz- hetnéAk, hogy megyénkben szinte ■ fetisizáltunk, azaz túlságosan ra- gaszkodtunk a minisztérium által j megadott szanálási százalékarány 1 betartásához A második ötéves terv során megyénkben a régi, el­avult lakások lebontása alig-alig haladt. Ennek következménye te­hát az is, hogy szinte muzeális emlékként őriztetjük Békéscsa- ; bán, a Tanácsköztársaság útján a félig roskadozó, földszintes kóce- rájokat. Ma mér szerencsére van a városi végrehajtó bizottságnak egy olyan határozata, hogy meg Kkell kezdeni ennek az útnak kor- 1 szerűsítését és átépítését. És itt i ismét ddcsérően kell szólnunk az | OTP-ről, amely maigára vállalta ! az építkezés oroszlánrészét, azaz a város főútvonalára minden igényt kielégítő öröklakásokat kí­ván építeni. Hisszük, hogy ez a szándék találkozni fog az állami |és nem utolsósorban a kereske­delmi szervek támogatásával is, mégpedig úgy is, hogy a lehetősé­gekhez mérten meggyorsítják a régi, elavult épületek szanálását, új házak, üzletek építését. Tud­juk, hogy ehhez nem csupán a helyi szervek óhaja szükséges, ha­nem a népgazdsági erőkből is ál­dozatokra van szükség. Dóczi Imre hangzott a válasz. Harminc AC és ACD kombájn már kijavítva várja az aratás kezdetét, az SZK —3-as és 4-es gépeket pedig most javítjuk. Harminc silókombájn javításán is dolgoznak a szerelők, s bízunk abban, hogy minden gé­pünk elkészül határidőre. Rövid sétát tettünk ezután a gépjavítóban. Megörökítettük munka közben: A hatalmas szerelőcsarnokok­ban szorgalmas szakemberek dol­goznak már egy hónapja az aratás előkészültein. Innen indulnak el azok a gépek, amelyek betakarít­ják a gabonát. — Hogyan halad a javítás? — érdeklődtünk Szabó Ferenc fő­mérnöktől. — Április első napjaiban kezd­tük meg teljes erővel a gabona­betakarító gépek javítását — Pusztai József meóst (jobbról), aki Oláh József szerelővel az egyik kijavított kombájn ellenőrzését végezte. Gibala Antal lakatost akkor kaptuk lencsevégre, amikor kor­szerű köszörűgépével az egyik silókombájn vágószerkezetét élesí tette. Miskár István géplakatos és Sz atmári Lajos harmadéves ipari tanulók, akik egy cséplőgép dobkosarát javították. Fotó, szöveg: Opauszky László 1 önálló munkakörbe több KÖNYVEKET AKAR ELADNI? ÖRÖKÖLT KÖNYVTÁRÁT ŰJ KÖNYVEKKEL KÍVÁNJA FELCSERÉLNI? éves gyakorlattal MEGBÍZHATÓ ÁRAJÁNLATOT rendelkező .SAK AZ autómotorszerelöt ANTIKVÁRIUMTÓL KAPHAT KÖNYVEKET, KÖNYVTARAKAT, FOLYÓIRATOKAT felvesz a MAGAS ÁRON VÁSÁROLUNK. Békéscsabai Kertészeti és ANTIKVÁRIUM Köztisztasági Vállalat. 48429 Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 8. Telefon: 20—36. 48409

Next

/
Oldalképek
Tartalom