Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
1966. május 1. / 6 Vasárnap Közművelődési % problémák Békéscsabán Lépést kell tartani az élet, a tudományok és a művészet eredményeivel A NÉPMŰVELÉSI FOLYAMAT lényege az emberek személyiségének formálása. Ezt megvalósítani, ennek érdekében munkálkodni rendkívül változatos és összetett tevékenység. A népművelés e sajátosságát a különböző tervek igyekeznek harmonikussá és hatékonyan átfoghatóvá tenni; ezért fordítanak népművelőink külön gondot arra, hogy terveik! reálisak és következetesek legyenek. Bár a népművelés tartalmilag sohasem lehet lezárva, lépést kell tartania az élet, a tudomár nyok és a művészetek eredményeivel, egyes rész-szakaszait azonban szigorúan és tudományos igénnyel kell megtervezni. Ezt a régen felismert igényt szolgálta az is, hogy a békéscsabai városi pártbizottság a közelmúltban vb-ülésen foglalkozott a városi tanács művelődésügyi osztályának jelentésével, mely tájékoztatót adott a város közművelődésének helyzetéről. A művelődésügyi osztály megállapítja, hogy Békéscsabán a közművelődési tevékenység mind igényesebben szolgálja a lakosság általános műveltségének emelését, szakmai ismereteinek bővítését, világnézeti nevelését és szórakozását.. A SZEMÉLYISÉGFORMALÁS vonatkozásában az elmúlt időszakban mind jelentősebb helyet foglal el a város népművelésében a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Terjeszti a társadalmi és természettudományos ismereteket, | ápolja a magyar tudomány és művészét hagyományait, segíti kibontakozni a város tudományos és művészeti, irodalmi életét. A TIT-nek Békéscsabán 1960 óta van önálló városi szervezete és az elmúlt évek során évente mintegy 75—120 üzemben, intézményben 600—1000 ismeretterjesztő előadást tartottak. Bővítették az akadémiai tagozatokat, az ifjúsági, munkás-, termelőszövetkezeti, a szülők, az ülnöki és a művészeti akadémiákat. A TIT városi szervezete az 1965—66-os évadra 120 üzemmel, intézménynyel kötött szerződést 893 előadásra. Néhány helyen azonban^ még mindig előfordul, hogy előadások maradnak el, ezek elsősorban szervezési hibákra vezethetők vissza. A továbbiakban a városi pártbizottság elé terjesztett jelentés a békéscsabai könyvtárak tevékenységét vázolja, megállapítva, hogy a megyei könyvtárban korszerűen kialakított felnőtt és ifjúsági szabadpolcos kölcsönzőhelyiségek várják a közönséget, az olvasótermekbe 341 bel- és külföldi folyóirat jár, országos hírű zenei könyvtára pedig több mint ezer hanglemezzel rendelkezik. Hasznosnak tartják az SZMT központi könyvtárának tevékenységét is, bár ez főként az üzemekben, vállalatoknál létrehozott letéti könyvtárak támogatására szorítkozik. Ezután a három békéscsabai moziról szólva a filmesztétikai nevelés igényére és ennek kielégítésére is rámutatnak, és az évenkénti, átlagos 15—18 filman- kétot kevésnek tartják. A jelentés regisztrálja a Jókai Színház épületének felújítását, mely közel 17 millió forintba került, megemlékezik a Munkácsy Mihály Múzeumban nyitott állandó kiállításról és belső felújításokról, a múzeum fokozott bekapcsolódásáról a város közművelődésébe. RÉGI GOND, hogy Békéscsabán ugyan több művelődési ott- j hon is működik, ezeknek állapota, j helyzete azonban olyan, hogy nem jj gácsolva. | képesek ellátni látogatóik, vendé- í geik kulturális igényeit. A legje- I lentősebb ezek közül a Balassi Művelődési Otthon, mely a vezetésében történő gyakori személyi változás miatt hosszú éveken át stagnált, a sok huzavona rá* nyomta bélyegét az intézmény művelődési otthonában főként a fenntaitó szervvel kapcsolatos szakmai tanfolyamok, esetenként klubélet és művészeti műsorok, de főként táncos rendezvények töltik ki a programot. Évekkel ezelőtt a városi pártbizottság vetette fel, hogy a művelődési otthonok összevonása, közös irányítása gyorsabb fejlődést eredményezne. A megegyezések alapján várható, hogy ez év július 1-re az egységes irányítást megvalósítják. A végrehajtó bizottság a jelentés e részénél az összevonás régebbi elvi és gyakorlati akadályait újból elemezte és állást foglalt a közös irányítás fontossága mellett, megállapítva, hogy a különböző szakmák központi szakszervezeti szervei által hangoztatott aggályok j nem olyan vonatkozásúnk, me- 1 lyek gátló hatással lehetnének a művelődési otthonok közös irányítására. Az átszervezés előnyös anyagi szemponból is, mert a kulturális célt szolgáló anyagi eszközöket összevontan lehet kezelni; a szakszervezetek 132 ezer forintja, valamint a városi tanács 319 ezer forintja már tekintélyes összeg, egyesítve sokkal jobban lehet hasznosítani, mint szétforA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG a jelentés további vitája alkalmával kiemelten foglalkozott az ismeretterjesztéssel, a tanyai népművelés tennivalóival, hiszen Békéscsaba tanyavilágában 8 ezer ember él. Szó volt a városi néptartalmi és gazdasági tevékenysé* ) művelési tanács tevékenységéről is és arról, hogy országos, sőt nemzetközi hírű művészeti csoportjaink (a Balassi táncegyüttes, a Napsugár bábegyüttes) konstruktívabban építsenek a város népi hagyományaira, más fogalmazásban: tegyék frissebbé és változatosabbá műsorukat. * Békéscsaba népművelési mungére is. Öt esztendeje, azóla, j ahogy a függetlenített apparátus | stabilizálódott, a művészeti cső- j portok és szakkörök munkája so- kát fejlődött. Az otthonban jelen- ! leg nyolc művészeti csoport, öt [ művészeti tanfolyam, hat köz- j hasznú tanfolyam és három szak- I kör működik. Az 1966-os költség-