Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)
1966-05-01 / 102. szám
1 1966. május 1. Vasárnap • Éljen és erősödjék a nemzetközi munkásosztály internacionalista összefogása ! ** * Ünnepélyes Elűzem-avatás Szarvason Hatvanezer forint jutalmat kaptak a dolgozók A munka ünnepének a küszöbén adta át Mészáros István, az FM Gépesítési Főigazgatóságának vezetője az Élüzem címet, az oklevelet és az ezzel járó pénzjutalmat a Szarvasi Gépjavító Állomás vezetőinek és dolgozóinak. Az április 29-én ciélután megtartott ünnepségen részt vett Klaukó Mátyás elvtárs. a párt megyei bizottságának első titkára és Csatári Béla elvtárs. a megyei tanács vb megbízott elnöke is. Ünnepi beszédének bevezetőjében Mészáros elvtárs példamutatónak nevezte a Szarvasi Gépjavító Állomáson kibontakozott versenyszellemet, amely az utóbbi évek gyors ütemű fejlődéséi, a ' Élüzem lett a Hajtómű- és Felvonógyár A Hajtómű- és Felvonógyár 1963-ben 101,2 százalékra teljesi- tette teljes termelési tervét, exportprogramját pedig 104 száza- adta át a földművelésügyi mi- lékra. niszter által adományozott Kiváló | Ennek eredményeképp élüzem- Dolgozó jelvényt és az ezzel já- : zászlóval tüntették ki az üzem ló pénzjutalmat. Rajtuk kívül ; nunden gyáregységét, közöttük a még tizen érdemelték ki a Kivá- békéscsabait is. A békéscsabai ló Dolgozó jelvényt és huszonkét- | gyáregység hasonlóan dolgozott, len az oklevelet. Az elért ered- j mint a többi üzemek, a múlt év- ménvekért legtöbbet dolgozók ljen bsszes tervmutatóját teljesí- között 60 ezer forint jutalmat ; iUetve túlteljesítette Szombat délben ünnepélyes élüzem- avatót tartottak, ahol 14 ezer foter- köosztott ki Barta Imre elvtárs. j ő j Ezenkívül Adamik András szoci- | alista brigádja háromezer, Antal1 ...... György szocialista brigádja pedig, ™»t fiaimat osztottak ki kétezer forint részesült. különj utalom báni me lésben élenjáró .dolgozók zött. Kétezer kőid kukoricát vetettek szombaton gépjavítás új módszereit, eredményesebbé tételét és végső fo a mezőkováesházi járásban Megkezdődött a lucernakaszálás — Termelőszövetkezeteknek segít a Bánkúti Állami Gazdaság A Bánkúti Állami Gazdaságban kon az Élüzem címet eredményezte. A fejlődés érzékeltetésére Mészáros elvtárs megemlítette, hogy az 1964. évi 14 millió forint értékű javítóüzemi tevékenység és 18,8 millió forint értékű gépi munka helyett tavaly 22,1 millió forint értékű javítóüzemi tevékenységet és 15.7 millió forint értékű gépi munkát' végeztek. E J folyt feladatok teljesítése közben az | na táblákon üzem két brigádja érte el a szocialista címet, az egyik. Adamik András brigádja1 például 141 százalékra teljesítette a tervét. Az oklevél és a pénzjutalom átvétele után Barta Imre elvtárs, a gépjavító állomás igazgatója el-* baion. Egyetlen nap alatt kétezer mondotta. hogy az eddig elért ; jóidon került földbe e fontos ta- eredményeket tovább akarják . karmánynövény magja. A Mezö- növelni az állomás dolgozói.: hegyesi Állami Gazdaság szom- Példa erre, hogy bekapcsolódtak j baton befejezte a kukorica veté- a kongresszusi versenybe és tér- | sét pedig nem kevesebb, mint forint értékű ; fS00 holdon terem e fontos nöA hét végére szép idő köszöntött megyénkre. A mezők munkásai jól kihasználták a kedvező időjárást, s már kora reggel benépesült a határ. Teljes üzemmel a kukorica vetése, a gabo- a vegyszeres gyomirtás, sok helyen növényápolók nagy csoportjától tarkállótt a határ. A mezökovácsházi járásban 114 gép vetette a kukoricát szoma központi üzemegység már befejezte a kukorica vetését, a lö- kösházi üzemegységben pedig az utolsó holdakon forogtak szombaton a vetőgépek. A híres magtermelő állami gazdaságban egyébként szépen zöldellnek a maghozó sárgarépa és cukorrépa dugványok. Nagy csoport növényápoló egyelte a cukorrépát, a mákot és a salátát. A Bánkúti Állami Gazdaság több géppel segít a nagykamarás: Űj Élet és a lokösházi Haladás Termelőszövetkezetben, saját gazdaságukban pedig megkezdték a lucerna kaszálását és a fajtaborsó vegyszeres gyomirtását. ven felül 600 ezer munkát vállaltak. | vény. Az utolsó holdakon egyelték j A javítóállomás legjobb dolgo-; a szépen fejlett cukorrépát is a eddig 2500 holdon vetették el a Az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben zói közül háromnak, Czvalinga í gazdaságban. Egyébként a nagyPál üzemegységvezetőnek, Gye- mengyi András műhelyszerelönek és Antal György szocialista brigádvezetőnek Mészáros István elvtárs kukoricát. Szombaton teljes erő- f vei vágták a lucernát. Holdan- j ként 140—150 mázsa zöldlucernát [ kevés maradt vetetlen a Máté Tsz határában is. teimék Az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat hordozható csempe kályhái jóformán az egész országban ismertek és kedveltek. Az üzem új típusu fűtőberendezéssel kívánja meglepni a vásárlókat. Képünkön a gázfűtéses cserépkalyha prototípusa látható. Fotó: Malmos bánhegyesi Kossuth Tsz is befejezte a kukorica vetését s igen , . , , . . , ... ... Zalka I va8tak a gepek. A feherjedus 1 zöldtakarmány egy részéből azon- ! nal siló készül, a többit hideg és meleg levegős szénaszárítással tartósítják. A cukorrépaföldön háromszázan egyeltek a kígyósi határban, sokan kapálták a vöröshagymát, a kertészetben pedig a női szocialista brigád több ezer hajtatóházi zöldpaprikát szedett, ^ csomagolt az ünnep előtti napon A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban 14 gép vetette szombaton a kukoricát. Nagy gondot okoz ebben a gazdaságban a magas talajvíz. Csak válogatni lehet a kukoricavetésre a munkalehetőséget, ahol lehet dolgozni, ott viszont kiválóan előkészített magágyba kerül a vetőmag. Megyénkben egyébként nagyon sok gondot okoz még most is a belvíz, a magas talajvíz. Egy-két milliméteres csapadék már kényszerpihenőre ítéli a mezők munkásait. Jellemző, hogy a megye egyes részein már kiegyelték a cukorrépát, másutt még a sarabolást sem lehet elkezdeni, i Az állarhi gazdaságok és a termelőszövetkezetek egyaránt igyekeznek kihasználni a jó idő minden percét, hogy az időszerű munkával ahol csak lehet, halad- i janak. —Ary— Köszönet érte! A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kutató Intézet dolgozói dr. Fazekas Lajos osztályvezetőnek, a közgazdasági tudományok kandidátusának irányításával — az 1965-re kiírt tématerven felül — összeállították Békés megye termelőszövetkezeteinek gazdaságfejlesztési alapját. A mű igényes munkát tükröz. A megye valamennyi termelőszövetkezetével felvették a kapcsolatot, összegezték, elemeztek a gazdálkodás tapasztalatait. Az eredményeket viszonyították az igen pontosan körvonalazott talaj- és éghajlati adottságokhoz. Ilyen előzmények után közga/.dászi felkészültséggel tették meg javaslatukat: hol, merre, milyen irányban fejlődjék megyénk mezőgazdasága. A kutató kollektíva vizsgálata mintegy alátámasztja a korábbi megyén belüli elgondolásokat. Eszerint a megye északi járásaiban — elsősorban — a szarvasmarhatenyésztés felkarolását ajánlják. Ez a terület ugyanis évtizedek óta nem ad annyi szemes abrakot, amennyi az állat- tenyésztés sokoldalúbbá tételéhez szükséges lenne. Felvetették, vajon megéri-e a népgazdaságnak, hogy az amúgy is gyenge minőségű földet szántják, vetik, alig termelnek rajta valamit, ugyanakkor az év első felében a tömegtakarmányok termesztésére itt ,ió lehetőség kínálkozik. A megye déli részén a baromfiés a sertéstartás fokozotiabb szervezését, a középső részen pedig az igen fontos ipari, kereskedelmi növények termesztését ajánlják. A gyakorlati életben a vonalak elmnsódottabban jelentkeznek. s jóllehet valamelyik északi részen gazdálkodó szövetkezet a marha tenyésztése mellett a sertés- vagy éppen a baromfitenyésztéssel is foglalkozik. Ez adottság kérdése, mint ahogyan adottság kérdése volt a szocialista gazdálkodás viszonyai közepette végbement növénytermesztési specializálódás is. A termelőszövetkezeti gazdálkodás a maga újszerűségével kétségtelen hozott valamit a megye mezőgazdaságának. Ez az új dolog nem más, mint a területegységről — a korábbinál — letakarított többlettermcs. Sok helyen új, eddig ismeretlen üzemágak kifejlesztéséhez láttak hozzá és a gazdasági versengésben állják helyüket. A korábbi, tájjellegnek megfelelő gazdálkodási forma sokat bővült, most új, az előzőnél nem merőben, de lényegében azért mégiscsak más üzemszervezési körülmények es arányok alakultak ki. Dr. Fazekasék nagyszerűen összegezett munkájának értékét növeli, hogy amit Békés megyének adtak, azt tématerven felüt adták. Köszönet érte! (sík) Nem mindegy A földvédelmi törvény gyakorlati megvalósításában kissé túlfűtött ambícióval dolgoztak földrendezőink és segítőtársaik. Bár igaz, a több ezer hold szántónak minősített területből akad néhány száz, amelynek védelme jogos, de akad bizony több ezer. amelyet nem lett volna szabad szántóföldnek minősíteniük. Korábban ezek a területek holdanként megadták az öt-nyolc mázsa szénaértéket. Ahogy néhány éve felszántották, a megvédett föld se szénát, se szalmát nem terem. Ez az erőszakolt művelésiág-változtatás eredménye! Csak a kiadás, a túlzott üzemi költség terheli az üzemeket, haszon pedig sehol. Az egészben az a legkirívóbb, hogy a szántónak minősített föld feltörésére, javítására az állam erőforrásait is igénybe vették. Most a hitel visszafizetése esedékessé vált. Nyilvánvaló: a több ezer holdba befektetett tőke befagyott. Az állam erőforrását tehát nem kellően használták ki és fektették be. Talán jobb lett volna, ha egyes esetekben a feltörés helyett a legelőgazdálkodás színvonalán javítanak. Talán ez kevesebbe is került volna. Jó kezekben holdanként 25—30 mázsa szénát is teremhetnek a most szántónak minősített legelők. Vagyis az lett volna a gazdaságos — még a népgazdaságnak is —. ha nem nyúlnak az ősgyephez. A mostani tavasz is mindjobban ezt igazolja. Több terület víznyomás alá került, összefolyt, nem terem semmi. Míg a korábbi években a gyep hasznosította a vizet és így ez a föld is megadta azt, amire képes volt. Manapság, amikor egyre több 'műtrágya, gép és vegyszer áll a mezőgazdaság rendelkezésére — az öntözéses gazdálkodás lehetőségeit is ideszámítva —, 30—40 mázsa holdankénti szénaértékel is betakaríthatnának ezekről a területekről. Ez még mindig gazdaságosabb lenne, mint a jelenlegi jóformán semmi. A földvédelmi törvény megvalósításának gyakorlati eredményeit napirendjükre tűzhetnék a megyei szervek, hogy testületileg foglaljanak állást a végrehajtás további és tényleges tennivalóiban. Hiszen nem mindegy, hogy jövedelemmel vagy pedig ráfizetéssel hasznosulnak etek a területek, hogy teremnek-e valamit, vagy pedig nem. (dupsi) Víz-9 fűtés-és gázszerelő szakmunkásokat AZONNALI HATÁLLYAL felveszünk: ■Jelentkezés az ÉM Békés megyei Állami Építőipari Vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy utca 4. 48471
