Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-21 / 119. szám

1966. május 21. Szombat Mi a véleményük? Csányi Tibor, a csanádapfácai Köztársaság Tsz párttitkára, azo­kat hívja egy kis eszmec'aerére, akik éppen a központ Környé­kén tartózkodnak és időt tudnak szakítani maguknak. Szepetnénk, ha elmondanák a vélenajsnyüket azokról a kérdésekről,, amelyek elsősorban a jovőnkrfü fejlődé­sünkre, de az egész ^emberiség életére is kihatnak. A jelenlevők a láovetkezők: Keller György, Márton Gyula, Dankó András. Dénes, László, Ko­vács István, Pacsika : Mihály tsz- elnök és Csányi Tibfjr. Párttagok, pártankívüliek, idegek, fiatalok. Ki jobban, ki kevés/bé, de mindnyájan íigy elemmel kísérték az SZKP XXIII. ^kongresszusát, az elhangzottakból/sokat meg is je­gyeztek. Az ij>ar korszerűsítésé­ről, fejlesztéséről, a mezőgazdasá­gi termelés fokozásáról, a jobb gazdasági vertetés megvalósításá­ról, az anyafái eszközök alkalma­zásáról néhé/nyan talán még kis­előadást is tudnának tartani. Szí­vük szeriní.4 megállapításokat tet­tek a kongresszus szószékéről a vietnami kérdésben, amikor meg­bélyegezték az Egyesült Államok gyalázatos népirtó háborúját. Ér- tetlenruek tartják a Kínai Kom­munista/ Párt vezetőinek egység­bontó tevékenységét, amikor a nemzetközi antiimperialista front megszilárdításának különösen nagy /a jelentősége. Az /eszmecserén részt vevők vé­leményét nem lehet szigorúan különválasztani. hiszen egyik hoz­zászólás követi, kiegészíti a mási­kai. Magnószalag tudná mindezt a leghitelesebben visszaadni, ám­de/ erre itt nincs lehetőség és a terjedelemnek is határt szabnak a! lap hasábjai. Keller György kezdi, aki egy kis büszkeséggel jegyzi meg. hogy ő alapító tag. Jól emlékszik a szö­vetkezet régebbi életére, a közös munka sikereire, balsikereire. Óriási az utóbbi évek fejlődése, a legfontosabbnak azonban az em­berekben végbement változást tartja. — Amikor a jövedelemelosztást ösztönzőbben határoztuk meg. ak­kor jqbban „rákapcsoltak" azok is, akik azelőtt húzódoztak a munká­tól. Kiosztottuk a földterületeket művelésre, s azt mondtuk: „Ez a tiéd, boldogulj.. A termés 20 százalékát megka­pod”. Többen 50 mázsa kukoricát vittek haza, de a szövetkezet is jól járt. Persze, akadnak még, akik a háztájira sem fordítanak kellő gondot. Örvendetes, hogy már nagyon kevesen. Márton Gyula a régi emlékeit idézi fel, amikpr még Asztrahán- ban szolgált a Vörös Gárdában. Pados István volt a komisszárjuk, sokat tanult tőle és az orosz ka­tonáktól is. Jól megjegyezte, hogy az a hadsereg, amely mögött a nép áll, legyőzhetetlen. Ezzel a kis bevezetővel kapcsolja össze a vietnami háború kérdését. A fel- szabadítási front igazságos har­cát most a világ valamennyi be­csületes embere támogatja. — Az a véleményerfi — mond­ja —, hogy a vietnami szabadság- harcosok minket is védenek. Er­kölcsi kötelességünk és érdekünk is, hogy tőlünk telhetőleg támo­gassuk őket. S úgy véli. legtöbb segítséget akkor nyújthatunk, ha minden üzem, gazdaság jó eredményt ér el. A csanádapácai Köztársaság Tsz is. Ki vonhatja kétségbe, hogy Márton Gyulának igaza van? Dénes Lajos fiatal agronómus, állattenyésztő. Figyelemmel kí­sérte az SZKP XXIII. kongresz- szusán elhangzottakat. Brezsnyev elvtárs a beszámolójában többek között ezt mondta: „Az új ötéves terv időszakában az a feladatunk, hogy a közös állattenyésztést mind az állomány növelése, mind pedig az állatállomány hozamá­nak fokozása útján fejlesszük.” — Mi magunk is főleg az utób­bira törekszünk — jelenti ki Dénes Lajos és azt is megmagya­rázza, hogyan akarják ezt elérni: — A takarmány ió előkészítése, hogy minél nagyobb tápértékű le­gyen. az etetéstechnika előírásai­nak betartása, a higiénia — ezek azok, amelyek alapvetően fonto­sak. A legjobban bevált módszereket igyekeznek alkalmazni és az ál­lattenyésztő brigád az eddigi eredmény alapján vállalta: évi 2200 liter helyett 2300 literre nö­veli a tehenenként! átlagos tej­hozamot, a hús előállítását is ol­csóbbá teszi. Kovács István a tsz-ben ural­kodó hangulatot próbálja ecse­telni: — Megelégedettek az emberek. Sokat adnak a háztáji gazdaság­ra is. Az árrendezés óta szinte nincs eladó borjú, mert minden­ki marhát hizlal. Süldőt sem visznek a piacra. A vietnami kérdésben is ál­lást foglal: — A tények bizonyítanak: ma már senki sem mondhatja, hogy az Egyesült Államok védi Vietna­mot. Az a véleményem, még több segítséget kellene adnunk a sza­badságáért küzdő népnek. Dankó András is megerősíti Kovács István szavait és hozzá­fűzi még: — Bebizonyosodott, hogy az amerikaiak nem tudják legyőzni a vietnami népet. Mire való ez az öldöklés? Pacsika Mihály, a tsz elnöke is messze túl lát a szövetkezet hatá­rain : — Amikor dolgozunk, arra is gondolnunk kell, hogy eredmé­nyes munkával az országot, a szo­cialista tábort, közvetve pedig a békét is .erősítjük. Ki kívánhatja jobban a békét, mint mi, amikor még nem felejtettük el az előző háború borzalmait sem? Elismeréssel beszél a szövetke­zet gazdáiról: — Versenyre hívták ki egymást a munkacsapatok, még a szomszé­dok is. Kongresszusi vállalást tet­tek, többek között, hogy cukor­répából 180 mázsa helyett 210, őszi árpából 16 mázsa helyett 17, korai : burgonyából 40 mázsa he­lyett 45 mázsa terméseredményt érnek el. , Talán soha nem voltak ilyen szépek a földek, mint most, bár­ki meggyőződhet róla. — Beszélnék, vitatkoznak a tsz gazdái, de a legfontosabb kérdé­sekben megegyezik a véleményük. Elsősorban pedig abban, hogy a békéért, a jobb életért érdemes még jobban, korszerűbben dol­gozni — mondja Csányi Tibor. Az SZKP XXIII. kongresszusa is ennek az elérését tűzte célul. Pásztor Béla Sorra megnyílnak a napokban a venelégláfóipari vállalat kert helyiségei Gyulán Közeleg a tartós jó idő, amikor az emberek szívesebben töltik el idejüket a szabadban, és szórako­zásra inkább választják a kert­helyiségeket, mint a „zárt" étter­meket, vagy más vendéglátóipari egységeket. Jogos tehát a kérdés: mikor nyitják meg kapuikat a kerthelyiségek ? Erről érdeklőd­tünk a Békés megyei Vendéglátó­ipari Vállalatnál, ahol az árufor­galmi osztályvezető elmondta, hogy, a napokban sorra megnyíl­nak a vállalat kerthelyiségei. Békéscsabán ma nyílik meg a strandvendéglő kerthelyisége. Itt melegkonyhai készítményeket is kiszolgálnak majd. — A továbbiakban? — Június 4-től újabb három kerthelyiség áll rendelkezésre. A város legnagyobb ilyen jellegű egysége a ligeti sörkert, valamint az erzsébethelyi 4-es számú sör­kert és a Rózsafa-vendéglő kert­helyisége. szintén június 4-től várja láto­gatóit a Vár-étterem kert- helyisége, a 1 Rondella-presszó és borharapó, valamint a cukrászda. — Mik nyíltak meg eddig? — Gyulán a strandbüfé, az Ott­hon-étterem kerthelyisége, s a 70-es számú cukrászda terasza. Békéscsabán a Kulich Gyula la­kótelepi Fehér Galamb kisven­déglő kerthelyiségében és a strandon, a 39-es számú cukrász­dában fogadnak vendégeket. Megtudtuk még, hogy Orosházán az Alföldben nem nyitják meg a kertet, de helyette a Halászcsár­dában szórakozhatnak „szabadté­ren” az arra járók. A gyopárosi étterem kerthelyisége június 4-én nyílik, s rövidesen vendégeket szolgálnak ki a strandon levő bü­fében és cukrászdában is. Napi négyszáz dupla az ötezer lakosú községben Almási Alajos gróf úr bizonyá­ra elcsodálkozna, ha látná, hogy egykori teljhatalmú birodalmá­ban, az ötezer lakosú Kétegyhá­Szloszjár Erzsiké boldogsága Segítő pajtások körében. Nagyon szomorú annaik az élete, aikit valamilyen betegség tétlenségre kárhoztat. Hatvány ér­ződik ez a gyermekinél, akit a futíkározás, a jókedv, a játék él­tet. Hiába szeretne pajtásai kö­zelében vidáman játszani, lab­dázni, nem lehet. Ennél nagyobb bánat talán nem is érhet egy gyermeket. Erzsiké járni nem tud, az alat­tomos betegség a lábait bénítot­ta meg. Csak nehézkesen mo­zoghat egyik helyről a másikra. A paralízás, a szülők és gyerme­kek réme őt is érte, több más ha­sonló kis társával együtt. Szarvason nem sóik ilyen kislány és kisfiú van. Mindössze 14. De közülük is 13 azért többé-ke- vésbé részt vehet osztálytársai, pajtásai játékában. Csupán Szloszjár Erzsiké nem teheti ezt. Sokat bánkódott is emiatt, de aztán csendes megnyugvással tűrte sorsát. Csak a lelke fino­mult. ki még jobban. Minden jóra vagy rosszra sokkal inkább reágál, mint társai. A legapróbb örömre is hálás mosoly a vá­lasz. Ha jók, figyelmesek vol­taik hozzá a felnőttek, gyerekek, nagyon tudott örülni. Aztán nagy bánat érte. Még azt a kis örömet sem élvezhette, hogy a környékben lakó gyermekek időnként meglátogatják. A csa­lád elköltözött, idegen környe­zetbe került Erzsiké. így még árvábbnak, még elhagyatottabb- nak érezte magát, mint eddig. Nem sokáig. A szarvasi nőbanács felkarol­ta Erzsikét. Amikor összehívta a paralízisen átesett gyermekek szüleit, hogy megbeszéljék velük a nőtanács aktívái, milyen segít­séget nyújtsanak, mit várnak az édesapák, édesanyák, akkor Er­zsiké anyukája is ott volt. El­mondta bánatát, a kislány rna- gárahagyatottságát. Erzsiké sor­sát megtudták az I. számú ál­talános iskola úttörői is. A he­tedik osztály Kutató-rajának ta­nulói vállalták, hogy segítenek neki a tanulásban. A Tyeresko- va őrs hét tagja azóta minden­nap meglátogatja hatodik osztá­lyos pajtásét. Felváltva járnak s a hatodik osztály tantárgyait felosztották egymás között. Aki legjobb magyarból, az a szép verseket, olvasmányokat, nagy íróink és költőink műveit szeret­teti meg a kislánnyal. Termé­szetesen a nyelvtan sem marad el. A lóidrajz eminense a világ térképét magyarázza Erzsiké­nek, egy másik pajtás a törté­nelmet, és így tovább. Hogy könnyebben menjen az anyag átvétele, elővették tavalyi váz- latfüzeteiket és azok alapján se­gítik Erzsikét. A Szloszjár csa­lád kis otthona egy-egy délután iskolává változik. Naponként másfél-két órát töltenek együtt s készülnek vele a vizsgáikra, ha pedig kész a lecke, játszanak. Erzsiké arcán azóta egyre többször jelenik meg az önfe­ledt mosoly. A pajtások kedves figyelmessége, segítőszándéka melegséget vitt a kis otthonba. Az édesanya szeme pedig sok­szor megítélik könnyel, amikor a csendes tanulást vagy a vi­dám beszélgetést, játékot és kis­lánya boldog mosolyát látja. Ma már az ismétlések idején, az eredményes vizsgáikért nem­csak Erzsiké és édesanyja izgul, hanem a Tyereskova őrs min­den tagja és az egész raj, az út­törők népes csoportja. Feszülten figyelik a kislány fejlődését, és együtt örülnek egy-egy jó vá­laszon, örülnek, hogy segíthet­ték. A jubileumi évben a Tettek könyvébe nyugodtan feljegyez­hetik a pajtások e nemes cse­lekedetet, mert kell-e szebb és magasztosiaibb tett, mint boldog mosolyt varázsolni egy társuk arcára. Kasnyik Judit za községben vasárnapokon 400 duplát isznak a hajdani zsellé­rek, kapások, számadó juhászok. De hétköznapokon sem ritka a 250—300 adag ízletes forró fekete... — Ha a községeket cukrász módra lehetne kategorizálni, ak­kor a kétegyháziakat a krém es - evők közé kellene sorolni — mondja Szikes András, a patika tisztaságú kis presszó üzletvezető­je. — Ugyanis ünnepnapokon és vasárnapokon ezerkétszáz darab krémes is gazdára talál ebben a jó étvágyú faluban. Az igények egyre fejlődnek, de a cukrászda méreteiben sajnos, nem képes fejlődni. Mi az akadály? — Nem tudunk terjeszkedni, mert nincs hová — mondja Szikes mester. — Kicsi a cuki, kicsi a műhely, kicsi a raktár, pedig ez az egység látja el cukrásztermé­kekkel Kétegyháza mellett a lc- kösházi cukrászdát és három mozgóárust is. Ki gondolná, hoey ebben a kínos tisztaságú kis mű­helyben naponta másfél mázsa fagylalt készül. De a szakemberhiány is égető. Segéd nincs. Ha van fiatal, az nem jön el Kétegyházára, és fur­csa módon, valahogy kevesen vá­lasztják ezt a régi hagyományú szép „édes” szakmát. No meg a nagy forgalomhoz a nagy admi­nisztráció megterhelést jelent, kü­lönösen a habverőhöz szokott cuk­rászkéznek. A községi tanács vezetői előtt / sem újak ezek a problémák. Mmt megtudtuk, terveik szerint 1970 vendéglátó kombinát épül majd itt, ahol helyet kap a tervezett új bisztró, melegkonyhás vendég­lő, no és a korszerű cukrászda­presszó a szolgáltatóhelyiségek­kel együtt. S. 1. Tavaszi-nyári reitvénypályázat Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj: egy darab 1800 forintos Orionton táskarádió — Eredményhirdetés: a július 1-i számunkban 6. rejtvényünk Mi volt Radnóti Miklós harmadik kötetének címe, melyet 1933- ban a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma adott ki? (Magjai írod. Lexikon!) c Tavaszi-nyári reitvénypályázat 1966. május 21. 6* szelvény /

Next

/
Oldalképek
Tartalom