Békés Megyei Népújság, 1966. május (21. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-21 / 119. szám

W68. május 21. 4 Szombat Új szolgáltató részlegek a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz-ben Sáráncli József javítás közben. túl, az elmúlt .években 8—10 községben felvevőhelyet szer­veztek, hogy a javításra szánt cipőket, csizmáikat a megbízott átvehesse és továbbítsa a javí- tórészlegihez. A cipész ktsz dolgozói közül 230-an foglalkoznak cipőjavítás­sal. Tavaly 9 és fél millió fo­rint értékű munkát teljesítettek s ebben az évben a szolgáltató- munka továbbfejlesztésével egy 10 millió forintos terv megva­lósítására készülnek. A ktsz ezekben a napokban gépeket vásárol, gumi vulkáni záláshoz kazánokat állít fel és m<jg né­hány sor műszaki intézkedést tesz a munka megjavítására. Legforgalmasabb javítórészle­ge á ktsz-nék Békéscsabán, az Irányi utcában van. Itt napon­ta 120 pár cipőt vesznek át és adnak ki felújított állapotban. Pi* o pa ga n d a fogás Szombaton a Békéscsabai Előre labdarúgó-mérkőzéséről igyekez­tem magam kipréselni a kapun. A pálya mellett a Balkán Cir­kusz sátorozott. A hangosbe­mondó kezelője — értesülve a helyi csapat győzelméről — imi­gyen invitálta a győzelemtől elégedett nagyérdemű közönsé­get. „Halló, halló, figyelem! A győzelem után ne mulassza el megtekinteni a Balkán Nagy­cirkusz műsorát. Szerezzen ma­gának további örömet. Három­órás kacagás stb.” Ügyes propa­gandafogás volt, de mit mondott volna a szurkolóknak, ha kika­pott volna az Előre? Talán ezt: „Ne keseredjen el. ne veszítse el fejét a vereség miatt. Gon­doljon családjára, ilyen ál­lapotban ne menjen haza, elő­ször nézze meg a Balkán Nagy­cirkusz műsorát. Háromórás kacagás stb. stb.” D. S. Békés megye kétharmadát már behálózzák a Körösvidéki Egyesült Cipész Ktsz javítórész­legei. Jelenleg 56 helyen foglal­koznak javítással, hat helyen méretes lábbelit készítenek, a ktsz fenntart öt telepet. Ezen Neves írók és költők a Békés megyei Ünnepi Könyvhéten Az egész országban egyre nép­szerűbbé válnak a minden évben megrendezésre kerülő ünnepi könyvhetek. Békés megyében immár ha­gyományosan május 28-a és jú­nius 5-e között rendezik meg az ünnepi könyvhetet. A városok­ban és a községekben könyvsát­rakban árusítják a szép- és tu­dományos irodalom legújabb vagy újra kiadásra kerülő műveit. A Békés megyei könyvhét ünnepé­lyes megnyitására május ' 29-én délelőtt 10 órakor Békéscsabán, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Értelmiségi Klubjában kerül sor. Ezen az ünnepségen Rajzkiállítást rendeztek a ntezöberéni/i II. szántű általános iskolában Varga Mária a kisebbeknek bemutatja a legjobb rajzokat. neves íróvendégek is megjelen­nek: Cseres Tibpr, Kónya Lajos, Mesterházi Lajos és Zelk Zol­tán. A megnyitó beszédet Nagy Ferenc, a megyei tanács műve­lődésügyi osztályának vezetője tartja. A Békés megyei Ünnepi Könyv­héten író—olvasó-találkozókon részt vesznek még Fehér Klá­ra. Csoóri Sándor és Hubay Mik­lós írók, illetőleg költők is, akik olvasóikkal való találkozá­sukon a könyvhétre megjelent műveiket is dedikálják. Az ünne­pi könyvhét alkalmával a me­gyénkben élő írókat is költőket is több helyre meghívták irodai­„Mostoha sorsúak” Élesen berregett a telefon. — Tessék. — Kérem, tudomásomra jutott, hogy Békéscsabán ... G. M. S. egy kamrába zárva tartja édesanyját, s az idős, magával tehetetlen asz- szony életveszélynek van kitéve.) — Meggyőződött erről ? — Nem, kérem, csak gondol­tam, hogy... szólok az .újságnak... Hátha érdekes... A túloldalon az óvodások kis 'napozóban, körbefogódzkod ya, csi­lingelő hangon énekük: Lánc, lánc, eszterlánc.... A kapu zárva. Lenyomom a kilincset két&zer- háromszor, nem nyílik. A zör­gésre benuől élesen ugat fel egy kutya. — Nyugíhass! — nesz hangzik s néhány pillanat múlva... — Kit keres? l — ön G. Ms S? — Igen, miért? Szertartásos bemutatkozás ját­szódik le s a férfi, kinek kabát- ujján lóg le a rongy, szívélyes- kedő hangon percenként ismét­li: ..Kedves elvtárskám”... ma­gyaráz, ágál, kiabál. — Édesanyja? — intek fejem­mel a zöld növénnyel befutta­tott drótkerítés felé, amely alatt kopott nyugágyon, fején ócska szalmakalappal ül egy idős asz- szony. — ö az... Nagyothall. Odamegyek az idős nénihez. Kicsit félénken néz rám, hunyo­rog a nap felé. Hangosan, de fél­ve, nehogy ráijesszek, hisz lá­tok mellette két bögrét, meg­kérdem : — Mit reggelizett ma? — Tejet — mondja gyorsan, behunyja a szemét, G. M. S.-né már ideges. A férjével történt be­szélgetést még valahogy csak vé­gighallgatta, most kifakadt: — Biztos a szomszédaim, akik­kel haragban vagyok, azok jelent- getnek. — Gondozzák a mamát? — Tessék jönni. © — Ez a szobája — mondja az asszony' s én belépek a kicsit nyirkos helyiségbe, amelyben még érződik a friss meszelés szaga, s már hallom is: — Száz forintért meszeitettem. ezt használjuk konyhának is. anyósomnak az az ágya — int a sarok felé, ahol a régi, kopott, barna ágy szalmazsák­ja virít. Az asszony elérti pillan­tásomat, mór mondja is: — Az ágynemű kint szárad az udvaron... — Hogy került ide a mama? — Az úgy volt, kérem — kezd magyarázatba G. M. S. —, hogy mi 1965-ben eltartási szerződést kötöttünk a mamával, és az otta­ni házát, ingóságait eladtuk — ke­zembe adja a papírt, amelyből most már látom, mintegy 13 ezer forint értékben „rájuk szállt” a vagyon és tartják a mamát. — Ügy mostam ki az öreg­asszonyt a koszból, s ma is fürde­tem — így az asszony. — Hány éves a mama? — Már nyolcvanhat éves Mi gondját viseljük. Biztos a szom­szédok jelentgetnek fel bennün­ket — kezdi újra és én félig meg- győzetlenül csukom be magam mögött gyorsan a kaput.. o A szomszéd ház kapuján en­ged a kilincs. S bent a kiskertben egy nénike palántának fúr lyukat, s a ledugott karalábét kis locsoló­val öntözi. — Mit tud a szomszéd néniről? — Itt szokott ülni a túloldalon, egy nyugágyban. — Nem tudja, hogy bánnak ve­le? — Nem. kérem. Én is öreg va­gyok. Már hetvennyolc éves. Mi­ért is el eddig az ember, fájnak a lábaim, délelőttönként egyedül itt a házban, nehéz ez már nagyon... Hallgatom a nénit. És ő még mond egy sort az öregségről, a lábfájásról, a köszvényről és fel­csillanó szemmel az unokáról, aki már harmadikos. Csendben csu­kom be magam mögött a kaput, és gondolom, ez a néni még sze­rencsés, hogy bár fáj a lába, de kezében még van tettvágy, hisz unalmát űzve még most is palán­tái. © Mostoha ■ sorsúak. Mennyiszer hallunk panaszt öregektől, akik sírva adják elő bánatukat, hogy szinte rájuk sem néz fiúk vagy éppen lányuk. A békéscsabai vá­rosi tanács szociálpolitikai főelő­adójától kérdeztem, tudnak-e va­lamit G. M. S.-ék ügyéről. — Nem, nem hallottunk róla — hangzott a válasz. De bennem most is megválaszolatlan a kér­dés, vajon a telefonáló többet tud-e, mint én? Az adatok szerint Békéscsabán 180 rendszeres segélyben részesü­lő idősebb ember van, ezenkívül 120 idős hadigondozott és mint­egy 10 vak segélyezett. ÉzekneK az idős embereknek mintegy 60 százaléka teljesen a tanács gyá- molítására van utalva. Hálátlan gyermekek. Eszembe jut újra a palántázó nénike, s magam előtt látom, ahogy meggörnyedve áll az eső­csatorna mellett, kiegyenesedni nem tud, de szeme csiilanása el­árulja, hogy első az unoka és a kérdés, hogy miért is él az em­ber már fájó lábbal öregen, azt is bizonyítja, lehet így is. Hiszem, hogy G. M. S. mamája sem szenved hiányt, s ha mégis így lenne, akkor... A mezőberényi II. számú általá­nos iskola úttörői között rajzver­senyt szerveztek, s a legjobb raj­zokból kiállítást' is rendeztek. Az első helyezett Szíráczki Lívia he­tedikes tanuló, a második Varga Mária és Beregi András nyolcadik osztályos tanulók, a harmadik pe­dig Anda Emília ötödik osztályos tanuló lett. A legjobbak könyvju­talmat kaptak. VÍGYAZZ f ’ÍRQISWGVOH Egy sikeres rajz a kiállításról. Fotó: Demény A inezöberényiek példamutatása Már két héttel ezelőtt meg­kezdték a véradónapok szer­vezését Mezőberényben. A kétnapos véradáson há­romszázan adtak vért. Különö­sen kitettek magukért a gép­javító állomás dolgozói, akik közül összesen negyvennyolcán adtak vért. Példát mutatott a pamutszövő, valamint a Il-es téglagyár is. A jelentkezők kö­zött igen szép számmal voltak új véradók, akik először vettek részt ilyen akcióban. A vörös­keresztes aktívák közül kitűnt Bagi Lajosné és Mészáros Ilo­na körzete. Kerületenként át­lagosan 8—10 aktíva vett részt a szervezési munkában. Igen szép számmal vettek részt s szervezésben a nőtanács aktí­vái is Jakab Mihályné vezeté­sével. i KŐMŰVES SZAK- ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, BÁDOGOSOKAT, LAKATOSOKAT. HIDEGBUBKOLÓKAT, VASBETONSZERELŐKET a megye területén felve­szünk változó munkahelyre. Szállást biztosítunk, napi­díjat térítünk. Cím: Élelmi- szeripari Javító, Szerelő és Szolgáltató Vállalat 6. sz. gyáregység. Budapest, IX., Soroksári út 48 sz. 5620 Dóczi Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom