Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-08 / 83. szám
1966. április 8. 3 Péntek CfaL&étel indái... lél felkészülve kezdték meg a gyártási idényt a megye korszerűsített építőanyagipari üzemeiben A kedvezőtlen időjárás ellenére jelentősen túlteljesítették az első negyedévi tervet Muzsikáló szarvasi lapok címmel műsort sugárzott a Magyar Rádió. Képünkön szarvasi gyermekek örökítik meg az adást magnón, egy kis szülői felügyelettel. Fotó: Malmos Akárcsak tavaly, az idén sem igen kedvezett az időjárás az épí- t«anyagipar idénykezdéséhez. Pedig a téglából, a cserépből hovatovább már alig lehet annyit termelni, ami el ne fogyna. Az idén még tovább növeli a keresletet a megyében az is, hogy az árvíz és belvíz több családi otthont, gazdasági épületet tett tönkre. Újjáépítésükhöz a téglagyári munkásoktól várják az építőanyagot ; mindazok, akiket ez a természeti csapás ért. Mindemellett az országos jelentőségű és a megyei beruházások is „nyelik” a téglát és cserepet. Ezért kerestük fel Árendás Bélát, a Békés megyei Tégla- és Cse- lépipari Vállalat tervosztályának vezetőjét, akitől néhány közérdekű kérdésre kértünk választ. Hogyan készültek fel az új gyártási idényre, milyen bérénNégy és fél millió forint bevétel szántóföldi zöldségtermesztésből a kondorosi Dolgozók Tsz-ben Kondoroson nem volt hagyománya az öntözéses zöldségtermesztésnek, és nem is sejtették, hogy az úgynevezett pótléka részen — ahol egyébként a búza, a kukorica, a lucerna és még néhány gazdasági növény nem a legjobb termést adja — a zöldségfélék kifogástalanul teremjenek, de azt sem, hogy ezen a területen a talaj alatt öntözésre alkalmas víz található. Ha korlátozott mértékben is, de ésszerű hasznosítással számításaink szerint körülbelül 250—300 holdat lehetne öntözni a házilag előállított esőkutakból. Ezt a kínálkozó lehetőséget használja ki a Dolgozók Tsz. II szántóföldi zöldségtermesztést 1959-ben kezdtük éL a faiskola mellett, ahol a továbbfejlődésre nem volt lehetőség. 1960- ban a tsz elnöke a vezetőséggel karöltve határozta el, hogy a faiskolát és a kezdetleges zöldség- kertészetet kettéválasztja és a zöldségkertészetet önálló üzemegységgé szervezi a kondoros— endrődi műút keleti oldalán fekvő pótléki határrészen. Ezen elhatározást az idő igazolta. Bebizonyosodott, hogy jó szervezéssel, hozzáértéssel ott is lehet jövedelmező zöldségkertészetet kialakítani, ahol ennek termelési hagyományai nincsenek. A tsz-tagság, mint más üzemágnál is, a gazdaságosságra törekedett és a zöldségtermesztést az egyik legjövedelmezőbb üzemággá fejlesztette. A zöldségfélék termesztésénél alkalmazott módszereink közül a következőket tartjuk a legfontosabbnak: A palántáról nevelt növények kiültetését teljesen gépesítettük úgy, hogy a további munkáknál a gépi művelés és a termésbetakarítás is gépesíthető legyen; a gépi ültetéssel a palánták egyidejű beöntözését az erőgépre szerelt víztárolóból oldottuk meg, ami biztonságosabb eredést eredményez; ikersoros ültetést alkalmazunk, ami lehetővé teszi a gépi kapálást és a szükséges növényvédelmiét; nagy gondot fordítunk a (mivel a legtöbb ráfordított kézimunkát a szedés igényli). A félautomata betakaríthat több éve alkalmazzuk. Dolgozóink megszerették és ennek köszönhető, hogy kevesebb fáradsággal, a régi szedesd móddal szemben 60—100 százalékkal nagyobb teljesítményt érnek el. Ez a módszer olcsóbb és gyorsabb, gazdaságosabb is a réginél. Tíz óra alatt az egy géphez beosztott tíz dolgozó átlagos teljesítménye 55—60 mázsa zöldpaprika. A palántanevelősnél a koraiság- ra törekszünk, ezért szaporítóházat építettünk. A palántákat tűzdeljük, illetve tápkockában előneveljük. Holdanként a maximális tőszámot kiültetjük. Ennek eredményeként 1965-ben a tűzdelt paprika holdanként 144 ezer forint bruttó bevételt adott. fl dOlgOZÓk anyagi érdekeltségére forintosított munkadíjat alkalmaz,unk, és a többletbevétel 30 százalékát prémiumként osztjuk szét. A prémiumot két alkalommal adjuk. Először a korábban lekerülő zöldségfélék betakarítása után (korai káposzta, korai karfiol, és a melegágyak utóhasznosításaként a primőr áru értékesítése után), július 1-én fizetjük ki, a többi növényből esedékes prémium csak a végleges betakarítás után kerül kiosztásra. A prémium kiosztásánál figyelembe vesszük: ki hogyan járult hozzá a többlettermeléshez. Az őszi betakarítás során végső soron a többletbevétel veszélybe kerülhet. Ezért a második alkalommal kiosztásra kerülő prémium felét október 1-én, a másik felét pedig a betakarítás befejezéséig ledolgozott napok után fizetjük ki. A gyakorlatban ez úgy alakult, hogy tavaly és azelőtt az október 1-e előtt ledolgozott munkanapokra prémiumként 11 forint, október 1-e után, a betakarítás befejezéséig 28 forint prémium került kifizetésre. Ezzel a módszerrel elértük, ho-gy a kertészeti növények idejében és jó minőségben lettek leszedve, illetve értékesítve. Ezen módszerek alkaliükazásával 1965-ben a zöldségkertészet 4 millió 500 ezer forint bruttó termelési értékkel járult hozzá a közös bevételhez. Ebből a tiszta bevételünk 1 millió 800 ezer forint volt, A következő években minden lehetőséget megragadunk, hogy zöíldségikertészetünket még gazdaságosabbá és jövedelmezőbbé fejlesszük. Rajki János a kondorosi Dolgozók Tsz főkertésze dezésekkel korszerűsítették a vállalat üzemeit? Véleményem szerint megfelelő előkészítés után a téli nagyjavítás most sokkal jobban sikerült, mint a megelőző esztendőben. Több telepen bizonyos fokú korszerűsítést hajtottunk végre. A békéscsabai II-es telepen a cserépprések jobb kihasználására átrendeztük a préseket. A mezőberényi II-es téglagyárban a Keiler-színek gépesített kiszolgálására göngősoros szállítószalagot építettünk, valamint a nyersátrakókat a technológiai folyamat szerint megfelelő helyre csoportosítottuk, továbbá egy saját tervezésű és kivitelezésű száraz átrakó berendezést is építettünk. A gyomai téglagyárban az eddiginél nagyobb teljesítményű szekrényes adagolót és egy 80 méter hosszú szállítószalagot építettünk be, s ezzel a termelés folyamatosabb lesz. A békési téglagyárban az egytengelyű tek- nőskeverőt kéttengelyűvel cseréltük ki, az agyagfelvonó berendezést ikerpályásra alakítottuk át. A műszáki fejlesztés programjának megfelelően a békéscsabai í-es számú téglagyárban elkészítettünk és beszereltünk két cserép- elszedő automatát, s ezek kiküszöbölik a kézi elszedést. A batto- nyai és a gyomai téglagyárban kilenc szárítószínt építettünk, Békésen négy kamrával meghosszabbítottuk a téglaégető kemencét. Jelenleg a battonyai és az eleki téglaégető kemence hosszabbítása van folyamatban. A múlt évihez képest az idén bizonyára növekedtek a feladatok. Hallhatnánk-e erről néhány adatot? A feladatok valóban növekedtek. Az idén az éves tervünk 21 millió nyers téglával, 8 millió égetett téglával és 1 millió 200 ezer égetett cseréppel nagyobb a tavalyinál. Mindennek teljesítése a nyersárutermelés maximális fejlesztését teszi szükségessé. A tavalyinál jóval több nyers tégla gyártása azonban csupán az idei tervek teljesítését teszi lehetővé. Számolva azonban a jö<vő évben szintén növekvő igényekkel, további 6—8 millió nyerstégla többlet gyártására törekszünk. Ennek úgy kívánunk eleget tenni, hogy a műszaki intézkedési terv tárgyalása kapcsán a téglagyárak vezetőivel műszakbővítést határoztunk el. Ezzel úgy véljük, elérhetjük, hogy a jövő esztendőre megfelelő fordulókészletet képezhetünk. Hogyan sikerült teljesíteni az első negyedévi tervet, milyen tapasztalatokat szereztek az idénykezdés után? Az előzetes adatok alapján igen biztató eredményekről számolhatok be. A vállalat az első negyedévben égetett tégla tervét 1 millió 30J) ezerrel, nyerstéglagyárfíasznos- segéd au yag a viharsarki földmunkás megmozdulások kutatói részére A Hazafias Népfront Békés keresés, tapogatózás fáradságos mozgalom véres május elsejéiének ™!?y.eí ®lzottsága- a TIT Hkés!és időt rabló munkája alól vala- 75. évfordulójára emlékezünk a füzetnek a következő fejezeteire hívjuk fel az érdeklődők figyelmét: „Ahol a földmunkásmozgalom dokumentumait őrzik.” „A Gyulai Állami Levéltár rövid ismertetése”. „Dokumentumok az 1891. évi viharsarki földmunkás- megmozdulásoikról”. Ezen belül gazdag adatanyaggal mutatja be az összeállító a mozgalmak gazdasági és társadalmi hátterét. Különösen az orosházi események kapnak igen részletes adattári ismertetést. Kiterjed a tájékoztatás a földmunkásmozgalmak másik jelentős színhelyéül szolgált Csa- nád, illetve Csongrád megyére is. r-r—» megyei Szervezete és a Békés j mennyiüket megyei Népművelési Tanácsadó j Igaz> hogy a külsőleg szerény a Dokumentumok az 1891. évi vi- . kis füzetecske címlapján ezt a harsarki földmunkás-megmozdu- figyelmeztetést hordja: „Segéd- lásokról című, dr. Szabó Ferenc í anyag előadók részére! Kézirat gyulai állami levéltári igazgató j gyanánt kezelendő!” Ami mintha által összeállított segédanyag a gyűjtemény használatának le- nyomdai sokszorosításának lehe- szűkítését célozná, hivatlanul és tővé tételével sok helyi és köz- kimondatlanul is hivatkozva kiponti kutatónak, de a történetku- j adói jogszabályokra. Erre nincs tatást és írást kedvtelésből, hasz- í szükség, úgy véljük, hiszen az nos időtöltésből űzőknek is olyan | összeállítás anyaga, szövegezési adatforrást juttatott a kezükbe, | és szerkesztési módja eleve megeéDi teta'Stósra^mél^ek 'kíT ' mely a é* a területen ' határozója a felhasználás terűgépi DetaKantasra, meiyneK ku gyorsan elisazitia okét. io kun- . íofónoir ti von .. j gyorsan eligazítja őket, jó kiin- , létének. Ilyen értelemben azonIonosén a paprika es a paradi- dulási bázist nyújt részükre, i ban hézagpótló kis mű. Most, szedéseméi van jelentősege (nagyban felmentve a próbálkozás,! amikor a viharsarki íöldmunkástási tervét 3 millió 400 ezerrel* égetett cserép tervét 400 ezerrel* nyerscserépgyártási tervét pedig 170 ezerrel túlteljesítette. Ha figyelembe vesszük, hogy az első negyedévben az időjárás nemigen kedvezett a nyersgyár- lásnak, úgy a közölt adatok még nagyobb jelentőségűek. Az első negyedévben ugyanis nemcsak a termelési tervfeladatoknak kellett eleget tenni, hanem a múlt évben az elemi kár nyomán keletkezett selejtet is el kellett takarítani. Dolgozóink ezenkívül messzemenően kivették részüket az árvíz- védemi munkákból. Az első negyedévi eredmények alapján telepeink közül különösem kitűnt a békéscsabai II-es, a mezőberényi I-es, az orosházi II-es és a békéscsabai I-es téglagyár. Különösen örülünk annak, hogy a mezőberényi I-es és a békéscsabai II-es telep dolgozói a legjobbak közé kerültek, mert tavaly az utolsóik között voltak. A mezőberényi I-es téglagyárban az első negyedévben 700 ezer nyers téglával és 550 ezer égetett téglával túlteljesítették a tervet. A békéscsabai II-es számú téglagyárban az égetett tégla tervet 1 millió 100 ezerrel, a nyerstéglagyártást 1 millió 150 ezerrel, az égetett és nyerscserépgyártási' tervet 300— 300 ezerrel túlteljesítették. Ezután is arra törekszünk — a tavalyi kedvezőtlen tapasztalatokból okulva is—, hogy a kedvező időjárást minél jobban kihasználják üzemeinkben. Azt szeretnénk elérni, ha az idén elkerülhetnénk a késő őszi gyártások következtében rendszeresen jelentkező, igen jelentős elemi kárt. Ezt azért is rendkívül fontosnak tartom, mivel így a munkások munkakedve is javul, s minden remény meglesz ahhoz, hogy idei terveinket nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is teljesítjük, s gazdasági eredményeink is javuljanak. Milyen intézkedéseket és kezdeményezéseket tettek az idei tervfeladatok sikeres és gazdaságos teljesítésére? Többféle intézkedést tettünk. A battonyai, az orosházi I-es, a békési, a gyomai és a gyulai gyárban két műszakban kezdtük meg a nyersgyártást. A többi üzemben pedig — a létszámlehetőség szerint — váltott munkásokkal hosz- szabbított műszakot vezettünk be Idei feladataink sikeres teljesítését jelentősen elősegíti az iparág részére biztosított bérrendezés és bérfejlesztés is. Ez nálunk mintegy 2 millió forintot tesz ki. Az anyagi ösztönzés nagyobb lehetőségeit úgy kívánjuk felhasználni hogy a többet és olcsóbban termelő üzemeink dolgozóit jelentős célprémiumban is részesítjük. A vállalat műszaki dolgozói számára biztosított prémiumkeretet nagyobbrészt az önköltség javításának ösztönzésére és a feladatok nyereséges megoldására használjuk fel. Az idei munka verseny kezdeményezője a vállalatnál a battonyai téglagyár volt, dolgozói felhívásukban kongresszusi munka- verseny elindítását javasolták. A felhívást a többi telepen elfogadták. A békéscsabai I-es és II-es számú téglagyár pórt taggyűlésén a kommunisták a versenyfelhívást magukévá téve elhatározták, s erre a többi üzem dolgozóit is felkérték, hogy az idén az Élüzem cím feltételeinek megfelelően dolgoznak. A kezdeményezések és a vállalások lehetővé teszik, hogy a vállalat teljesítheti idei tervét, ezenkívül pedig a múlt évhez képest mintegy 2. százalékkal javíthassa az önköltséget. Ezt segíti majd elő az a mozgalom is, amely üzemeinkben a termékek minőségének javítására és a selejt csökkentésére kibontakozott — fejezte be tájékoztatóját Árendás Bél* tervosztályvezető. r. r.
