Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-07 / 82. szám

M6S. április 3 Csütörtök Útkeresés közben A KAPITALISTA VILÁGBAN a mezőgazdasági kutatás legki­emelkedőbb eredményei 10—15 év alatt terjednek el, válnak a gya­korlati élet elemévé. Ha egy ter­melési eljárás 10—15 esztendő alatt, közismertté válik, akikor an­nak a módszernek rendkívül nagy i jelentőséget tulajdonítanak. A mi i mezőgazdaságunk is gyakran me­rít egy-egy jó termelési, tenyész­tési módszert nyugatról is, s az a legérdekesebb, hogy nálunk a több és az olcsóbb termelést szol­gáló tapasztalatok — legyenek nyugatiak, a szocialista országok­ból valók, vagy éppen idehaza ki­munkáltak — a nyugati világénál gyorsabban terjednek, válnak közkincC'Sé. A hazai búza-, kukorica- és nap­raforgófajták kicserélése szinte | nák nagy adaigú műtrágyázása, a vegyszeres gyomirtás, a gépi be­takarítás. Hasonló a helyzet az állattenyésztésben is. A parlagi magyar fajták helyén legtöbb he­lyen már a nagyobb termelékeny­ségű sertést, baromfit és juhot tartják. Joggal vetik fel: mivel magyarázható, hogy nálunk a ter ­melés fejlett módszerei fele annyi idő alatt terjednek el, mint a nyugati mezőgazdaságban? A magyar mezőgazdaságot napjainkban is a nagyüzemi ,gaz- jdálkodás útkeresés© jellemzi. A j termelés szervezettsége még nem {teljesen kiforrott. A tsz-ek és a j többi mezőgazdasággal foglalkozó üzemek szakvezetése — az útke­resés során, — rendkívül fogékony az új iránt. Ennek objektív és szubjektív összetevői vannak. Is­Kétségtelen a hozamok továbbnö- veíése — a 18—20 mázsa holdan­ként! búza és a 28—30 mázsa sze­mes kukorica elérése után — ne­hezebb lesz ezután, mint az ed­dig volt. Pártunk és kormányunk ebben az esztendőiben azt kéri a mező- gazdasági üzemektől, hogy a ter­melés I színvonalát öt százalékkal növeljék s a tavalyinál ugyan­ennyi áruval értékesítsenek töb­bet. A termelés új módszereinek továbbterjesztésében, most újabb tartalékokhoz kell nyúlnunk. Szé­les körben, el kel! terjesztenünk a vegyszerezést, a karbamidos le­véltrágyázást, sőt a nyomelemek hasznosítását is. Tartalékaink vannak az előbbieken túl a köze­pesnél gyengébben gazdálkodó tsz-ek termelési színvonalának emelésében, sőt a háztáji gazda­ságokban rejlő lehetőségek kiak-i názásában is. Tartalékot jelentenek a kerté- i szeti növények termesztésében al- jkaknazott tápkockás előnevelési ! módszerek, az egyes termeltető és ( értékesítő vállalatok kooperáció­jának szélesítésével együttesen. A legfőbb tartalék azonban az érte- j lem, amely eddig is sok hasznos, új dolgot fogott fel, valósított meg, melynek feltöltése újabbnál újabb módszerekkel — sajnos — rendszerességében még nem való­sult meg. A kisparaszti- gazdaságból, az egyetemről mindenki vitt vala­mit a nagyüzembe, s ott produ­káltak valami jót, valami haszno­sat. Érdemes lenne ezeket megis­mertetni, bemutatni azoknak a vezető beosztású szakembereknek, 5 akik a közösség életének jobbra j fordításáért vállalták az irányítás- . sál járó munkát. A mérnök- és a tecbnikustovábbkópzésre gondo­lunk. Sajnos, erre eddig nem fu- I tóttá az időből. egyik évről a másikra valósult meg. Ki ne emlékezne arra a ver­senyfutásra, amely néhány tsz-t jellemzett 2—3 évvel ezelőtt a Bezosztája búzáért. Mára elértük, hogy a megye vetésterületének túlnyomó többségén ezt termesz­tik. Mindössze két esztendő kel­lett a martanivósári hibrid kuko­ricák elterjedésének. Annak ide­jén volt sok ellenvélemény, az élet azonban a jobbat igazolta. Ma talán egyetlen gazdaság sincs, amelyik a korábbi fajtákkal fog­lalkozna. DE NEMCSAK ÜJ NÖVÉNY­FAJTÁK követeltek helyet ma­guknak, hanem ezek agrotechni­kája is. Néhány év alatt általá­nossá vált a mélyszántás, a ,gabo~ mert a szövetkezeti gazdák öre­gedésének erős ütemű folyamata, s a szakvezetés munkája, törek­vése ennek ellensúlyozására. Csakis így érték el a mezőko-! vácsházi járásban is 1965 végére az ötezer forinttal taganként jutó nagyobb jövedelmet az 1961. évi­hez képest. A mezőkovácsházi já­rásban elért eredmény jellemzi az egész megye gazdaságát. A SZÖVETKEZETI EMBEREK közösből származó jövedelmének gyarapodása mindenekelőtt a ter­melés színvonalának növelésével áll összefüggésben. Bizonyos ér­telemben a fontosabb növények­ből már európai, sőt világszínvo­nalat döngető eredményei vannak szövetkezeti gazdaságainknak! Hétezerötszáz hold mintalegelő Négymillió forint állami dotáció A megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztálya ebben az évben is — lehetőségeihez képest — hozzálátott a legelőgazdálkodás fejlesztéséhez. Tavaly 5 ezer hold mintalegelőt készítettek a ter­melőszövetkezetek. Ebben az esztendőben az állam támogatá­sával 7500 holdra növelik az in­tenzív gazdálkodásba kapcsolt te­rületet. Az állam 1966-ban kere­ken 4 millió forint dotációt folyó­sít azoknak a közös gazdaságok­nak, melyek a legelőgazdálkodás! program megvalósítását vállalták. E program értelmében a terme­lőszövetkezet saját erőforrásaiból az állami dotációt 30 százalékkal köteles kiegészíteni. Ebben az évben legtöbb támo­gatást a szarvasi és a gyulai le­gelőgazdálkodáshoz nyújtanak. Szarvas 850 ezer, Gyula pedig 853 ezer forint segítséget kap. Mindkét legelőtársulás holdan­ként 2,5 mázsa pétisót használ fel a fűhozam növelésére. Rajtuk kí­vül a megyei tanács még húsz termelőszövetkezet legelőgazdál­kodását támogatja. Már tavaly is kiemelkedő eredményt értek el legelőik kar­bantartásával az ecsegfalvi Egyet­értés, a gyomai Győzelem, a zsa- dányi Dózsa, a nagyszénási Lenin Tsz és még mások. Voltak azon­ban olyan közös gazdaságok is, mint a köröstarcsai Petőfi, a bé­késcsabai Szabadság, a csabacsű- di Lenin Tsz, ahol igényelték ugyan az állam támogatását, ezt meg is kapták, de legelőik fel­újítására nem vették igénybe. Ugyanakkor az említett termelő­szövetkezetek saját erőforrásaik­ból sem igen fordítottak legelő­művelésre. Ebben az esztendőben a sar- kadi járás közös gazdaságaiban tapasztaltak legnagyobb érdeklő­dést a legelőgazdálkodás fellen­dítésére — említette Nagy Sán­dor, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának legelőgaz­dálkodási előadója. Ebben a já­rásban a zsadányi Dózsa Tsz mu­tatott példát. Ennek nyomába akar felzárkózni Mezőgyánban a Magyar—Bolgár Barátság Tsz, továbbá a biharugrai Felszaba­dult Föld. Az okányi Alkotmány Tsz-től visszavonták az állami dotációt, mert tavaly nem rendel­tetésszerűen hasznosította az állam nyújtotta kedvezményt­ENNEK MEGOLDÁSA a me­gyében egyre sürgetőbb. Az éven­te szervezett továbbképzés jó fó­ruma lehetne az újabb termelési eijáirásoik, módszereik terjesztésé­nek. A jól bevált termelési fogá­sok közkinccsé tétele összefüggés­ben áll a tervidőszakban esedékes hozamnövelési előirányzat tudato­sításával, az áruellátás biztonsá­gával, a szövetkezeti gazdák élet- színvonalának növelésével. Dupsi Károly Ahol a mézeskalács és a pemetefűcukorka készül Ebben az évben lesz tízéves a békési cukorkaüzem. Felkerestük Horváth Vincét, a cukorkaüzem igazgatóját, aki elmondta, hogy az elmúlt évet 101,6 százalékos terv- teljesítéssel fejezték be. Az idén megnövekedtek az üzem feladatai. Mind mennyiségben, mind pedig minőségileg többet vár a keres­kedelem a cukorkaüzem termé­kedtől. t Tíz évvel ezelőtt — az üzem megalakulásának esztendejében — kilenc vagon volt az évi ter­melés, az idén azonban már majd- 1 nem 60 vagon árut fognak elő­állítani. A jelentősen megnöveke­dett termelés ellenére az évek so­rán alig bővült az üzem s különö­sen a raktározási gondok növe­kedtek. A jelenlegi szükségmegol- dást az 1967-re tervezett másfél milliós beruházással lehet majd felszámolni, amellyel korszerűvé alakítják a békési cukorkaüze­met. Az üzem idei első negyedévi programját teljesítette, bár sok­szor bosszantó nehézségek akadá­lyozzák a termelést. így például j í a napokban elromlott az egyik j I exportra termelő gép, mely nya- lókákat gyárt nyugatnémet és svéd : megrendelésre. Jelentős időkiesést okozott, amíg Békéscsabáról meg­érkeztek a szerelők a javításhoz. A cukorkarészlegben az elmúlt héten korszerű présgépet állítot­tak be, amely sokkal termeléke­nyebben dolgozik a korábbi el- i járásnál. Az üzemiben szocialista mumkia- verseny folyik, Gáiik Pál brigád- | ja cukorkát, Hankóvszki János 1 brigádja pedig mézeskalácsot ké- [ szít, mindketten a szocialista cí- I mért versenyeznek. A csomagolóban 10—11 mázsa, i : cukorka kerül naponta az ízléses j dobozokba, tetszetős zacskókba, j | nagyrészt gépi csomagolással. A I tudósító ottjártakor vidám nóta­szó közepette csomagolták a kö- í högés ellem gyógypemetefű cu­korkát. Az üzem a maga sajátos i lehetőségeivel készül fel a tavaszi i influenza elhárítására ... Dobi János I Szovjet ' Vésztőn Április 4-én a vésztői általá­nos iskola VIII. a. osztálya meghívta vendégül Olga Szem-, jonovna szovjet asszonyt, akinek férje 1944 novemberében mint a szovjet hadsereg főhadnagya Vésztőin halt meg a felszabadító háborúiban. A nyolcadikosok osztályfőnö­ke, Kiss Jánosaié tanár mint „szállásadó” is fogadta az asz- szomyt. Vésztő lakossága pedig szeretettel köszöntötte a bős fe­leségét, Szemjonovna asszonyt. A pártszervezet, a községi ta­nács, a Hazafias Népfront ez alkalommal ünnepséget szerve- zjött felszabadulásunk 21. évfor­dulóján, Vésztőn. Képeink az ünnepségen ké­szültek. I Mernyikov Dimítríj Ivanovic* főhadnagy’ felesége, Olga Szem­jonovna. A községben mintegy háromszáz ember vett részt a szovjet hős síremlékének koszorúzásán, ahol a munkásőrség díszőrséget adott. A VIII. a. osztály lány diákjai Szemjonovna társaságában. Az úttörőlányok a hős feleségének megmutatják az úttörőcsapat albu mát. Ifjúsági kulturális és sporthetek a gyomai járásban Megnyitóünnepség április 30-án Endrődön A gyomai járásban a kulturális és sportheteket április 30-a és május 22-e között tartja meg a járási tanács művelődésügyi osz­tálya, a járási művelődési ház és a járási KISZ-bizottság irányítá­sával működő rendező bizottság. A megnyitó ünnepség április 30- án Endrődön lesz, amelyen a ter­vek szerint a megyéből meghí­vott tánczenekarok adnak mű­sort, majd ifjúsági táncest követ­kezik. A háromhetes rendezvény- sorozat kiemelkedő programja a KISZ Központi Művészegyüttes hatszoros VIT-díjas Rajkó-zene­karának vendégszereplése a járás négy községében, Endrődön, Dé- vaványán, Hunyán és Ecsegfaí- ván. Május 22-én rendezik meg az úttörő-, valamint a munkás- és parasztifjúsági találkozót. A kul­turális és sportheteket sportünne­pély zárja be, amelyen az orszá­gos élmezőnyhöz tartozó sporto­lók is részt vesznek. Este tábor­tűzzel, majd műsoros táncesttel fejeződik be az ifjúság tavaszi nagy megmozdulása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom