Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-30 / 101. szám
1ÍM5S, április 30. Ssombaí CSALÁD-OTTHON WVSAVVVVVVVVVVVVVVVAA/VVb^VVW« Ne kezdje el, mert ha megszokja... • • Ügyeskedj l A dohányzás szenvedéllyé vált. mióta Kolumbusz Kristóf 1492- ben feljegyezte hajónaplójában a bennszülöttekről, hogy csónakjukban „füstöt ittak”. A sors különös játéka folytán Európába Francisco Hermandez orvos hozta be az első dohányleveledet. A középkor orvosai pedig dohányfüsttel próbálták „elriasztani” a járványos betegségeket. Miből áll a cigarettafüst? Méreg a szervezetnek A cigarettában 15—25 milligramm nikotin van. A nikotin pedig erős méreg! Két cigaretta tömény nikotinjának lenyelése néhány perc alatt halált okoz! A rágyújtás után a dohányzó szervezetébe a nikotin égési gőzként hatol be. A dohány izzásakor a nikotin 35 százaléka elég, 40 százaléka eloszlik a levegőben a szívások közötti füsttel. Az a 1’üst, amely a parázstól a száj felé halad szíváskor, kezdetben még 25 százalék nikotint tartalmaz, de a cigaretta hideg részén áthaladva a nikotin jelentős része lecsapódik. A nikotin végül a cigaretta csonkjában gyűlik össze, ezért a „csikk” végigszívása a legnagyobb méreg a szervezetnek. A füst ingerlő gőzének és a keletkező gázok hatására a hör- gönyálkahártya öntisztulását biztosító hámsejtek mozgása megbénul. A fokozott mennyiségben termelődő hörgőváladék eltávolítása már csak erős köhögés, krá- kogás útján lehetséges. A dohányzás és a rák Hiába kombinálták a cigarettát filterrel, a dohányfüst kátránytermékei — ha csökkent mennyiségben is — bejutnak a szervezetbe! Elgondolkoztató: a városok levegőjéből és a dohányfüstből készített sűrítmények a kísérleti állatok bőrén rákot idéznek elő. Elgondolkoztató mindenesetre, hogy a tüdőrákos megbetegedések száma hozzávetőleg ötszáz százalékkal emelkedett, s hogy a napi 10 cigaretta # tízszeresére, 20 cigaretta tizenhatszorosára, 30 pedig huszonötszörösére növeli a tüdőrákos megbetegedés esélyét. A szenvedélyes dohányzás nem mindig vezet tüdőrákhoz — mondják a dohányzók. Ez igaz, de a tüdőrákban meghalt emberek zöme erős dohányos volt! Egy tény: a dohányos ember nagyobb valószínűséggel kaphat tüdőrákot, mint a nem dohányzó. Divat vagy szenvedély? Szokás-e a dohányzás vagy szenvedély? Egyesek ídegesillapí- tónak használják, mások az emésztés fokozására, ismét mások íogyasztószerként. A legtöbb esetben csak szokás, amihez a rágyújtás szertartásai, a játék öröme kapcsolódik; feszélyezett- séget, félszegséget, gátlásokat palástol, elősegítheti a társalgás megkezdését stb. Van, aki divatnak tartja. A dohányzás inkább szenvedély, és éppen olyan erős lehet, mint bármely más kábítószer élvezete. Régebben a dohányost az egyházi és világi hatalmasságok büntették, ma elsősorban — önmagát bünteti— Turáni Miklós Tasnádi Varga Éva: Rigó Rigó Peti ugra-bugrál, sárga csőre tátog: — Kicsi vagyok, nem láttam meg ilyen szép világot! Puha fűszál simogatja két fekete szárnyam, ide lépek, oda lépek fénylő napsugárban. A mamámat várom vissza — — ő hoz majd ebédet, repkedni csak most tanulok, s aztán vár a fészek. — Mennyi virág, piros, sárga,- susogó, zöld ágak, s nézem, hogy a ház előtt a gyerekek labdáznak. Nemsokára megnövök én. Huss! — Messzire szállók, várnak majd a kertek, utak, s a rigópajtások! Tanulás Icőzben, de a mindenin&ípd otthoni rendrakás közben ás sokszor gondot okoz, hogy hová tedd a papírt meg egyéb apró szemetet, hulladékot. Nos, erre adunk most egy ötletet. A tarka kas papírkosár alapanyaga bármilyen kemény karton. Négy egyforma nagyságú trapézlapból s egy négyszögletes alaplapból kell készíteni. A nagyság tetszés szerinti. Ha nagyobbat készítesz, sarokba lehet állítani, ha kisebbet, akkor helyes kis fogóval, kis színes szalaggal bárhová a falra is felfüggeszthető. A kartont összeragaszthatod ,,Tech- nokol-rapid” ragasztóival, felhasználhatsz fekete szigetelőszalagot is hozzá. A kislányok pedig összeölthetik az Gidaiakat színes pamiitmuradé- kokkal. Érdekes lesz a papírkosár, ha a kézim unka-papírtasakban levő színes lakkpapírból különféle színes foltokat teszel rá. (Sz) A televízió és a gyermek Ismerős családnál töltöttük a vasárnap estét. Érdekes, izgalmas filmet jelzett a műsor, de hangsúlyozottan tizennyolc éven félü- lieknek. A család tízéves, szöszke hajú kislánya azonban éppen olyan várakozással ült a televízió eié, mint édesanyja és édesapja. Amikor megkockáztattam a kérdést, vajon nem kellepe-e lefektetni, hiszen 'ez felnőtteknek szóló film. édesanyja azt mondta: — Ugyan, Kati ma jó kislány volt, ezért jutalmul megnézheti a nagyfilmet... flz eset nem egyedülálló. S hogy nem egy családban megismétlődik, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legutóbbi szülői értekezleten is napirendi pontként szerepelt a „Televízió és a gyermek”... — Kérem a kedves szülőket — mondta az együk általános iskola VII. osztályának osztályfőnöke —, hogy válogassák meg, mikor és mit nézzen meg a televízióműsorból a gyermek. Mi, pedagógusok érezzük leginkább annak hatását, hogy a televízió előző este milyen hosszú műsort sugárzott. Különösen az utolsó órákon a gyermekek * figyelme lankad, majdnem elalszanak, ha a tv- műsor tizenegykor ért véget. A gyermekek iskolai viselkedését is befolyásolja a televízió. Ha valamilyen bűnügyi filmet vetítenek, másnap az egész osztály nyomoz, „leüt” és „üldöz”. Ha a film szeWVWWWVWWVWWVMVWWWN/WWVWWV Kíváncsi Kati kalandjai naü elmerülten szemlélte, édesanyja hogyan készít habot a nagy rézüstben. S amikor édesanyja térült-fordult, elcsente; s egy törül- iözövel a kezében kiosont az udvarra. Hogy minek? Hát Kata is ionuriyan vette a közlekedési szabályokat, de leginkább azt, hogy •épjarmuYün csak bukósisakban leket közlekedni! relrnes volt, akkor a fiúk megvitatják a „nőket” és a kislányok beszédtémája a szünetben a szerelem... A televízió műsorában korosztályokhoz igazodva sugározzák a gyermekműsorokat is: a .kicsiknek az esti mesét, a bábfilmeket, a vasárnap délelőtti intervíziós gyermekműsorokat. A nagyobb korosztály megnézheti _ a tudományos és technikai témájú kisfil- meket, és ha a „nagyfilm” vagy tv-játék gyermeknézőknek is megfelel, ezt a korábbi kezdés vagy a rövidébb időtartam is jelzi. A felnőtteknek szóló műsor megnézését azonban nem helyes í megengedni. Ez a gyermek számára nehezen felfogható ismereteket, s beszédtémát jelent, eltereli figyelmét a tanulásról, a játékról. Sok szülő azzal „védekezik”, hogy a televízió abban a szobában van, ahol a gyermek alszik, s ha a szülők nézik a műsort, lehetetlen, hogy a gyermek ne lássa. Mindenre van lehetőség. A lehalkított hang, s a gyermek fekhelyének eltakarása akár egy kis függönnyel — megoldás lehet. Vannak, akik — mint a cikk elején említett házaspár is — a tv-nézést jutalmazásra használják fel. A televízió egyes műsorszámai a gyermek iskolában tanult ismeretéit vizuálisan gyarapítják. Ezeket lehetőleg ajánljuk is a gyermek figyelmébe. A televízió- nézést, mint jutalmat azonban nem tartjuk megfelelő pedagógiai módszernek. ^ II gyermek szokja meg, hogy a televízió híradója után nap mint nap az esti lefekvés következik attól függetlenül, hogy jól vagy rosszul viselkedett-e. A szülő pedig ragaszkodjék ehhez, így nem lesz panasza a pedagógusoknak sem, nem lesznek álmosak, durcásak az órákon a gyermekek. Csak egy kis szülői követ- ! kezetesség szükséges ehhez... i K. M. Piros szegfű helyett AZ ASZTALON fekvő ap^ró piros dobozból kiararnylik az ötágú csillagos érem. Ez a fény visszatükröződik arcán, amikor a régmúlt időkre emlékezik. A SZOT aranyjelvénye ugyan majdnem friss, hiszen csak tavaly kapta több évtizedes szakszervezeti munkája elismeréséül, az emlékek viszont nagyon regiek. Akkor még csak 22 éves volt, ma ezüstfehér a haja. Jeszenszki Judit már fiatal korában eljegyezte magát a munkásmozgalommal. Tizenhat éves sem volt, amikor Békéscsabán jelentkezett az akkori Hubertus-ba — a mai Férfifehémeműgyár — felvételre, s alig néhány év telt el, már a három város textilgyári munkásainak szószólója len. Nevét ismerték már 1918-ban is a békéscsabaiak. A fényes érmet kezében forgatva, a hosszú, mozgalmas, eseményekkel teli élet sok-sok emléke rohanja meg. — Ha arra járok, a gyár előtt — mondja halkan — önkéntelenül is felnézek az első emeleti ablakra. Ott volt az én figyelő- helyem. Ha kavics koppant az ablakon, tudtam, ez nekem szól. Gyorsan vettem ,a mindig készenlétben tartott zsineget és engedtem lefelé az ablakból. Kis cédula, pár sor, ez s került rá. Így szereztem tudomást arról is, hogy a Mercurban — a jelenlegi Pamutszövő — három bizalmit letartóztattak. GYORSAN KELLETT cselekedni, mert úgy hírlett, hagy másnap el is viszik őket, s Zalaegerszegre internálják. Perceken belül összejött a szakszervezet vezetősége. A három gyárnak egy szakszervezeti vezetősége volt és akkor engem bíztak meg elnöknek. Mit/tegyünk? Töprengtünk. Beszélni kell az igazgatóval. De kié legyen a szó? Jucié — mondták a többiek. Es ón mentem. — Ha nem engedik ki a három bizalmit, leállónk — mondtam igazgatónak. Intézkedjen, magának van szava a másik gyárban és a rendőrségen is. Másnap szabadok lettek. Am, nem volt ezt olyan könnyű megtenni, mint ahogyan itt leírom. Mennyi bátorság kellett ahhoz; egy fiatal nőnek, hogy akkor az igazgató elé álljon, a munkások ügyéért emeljen szót! Nem kell ezt bővebben magyarázni. A következménye sem maradt el. Jeszenszki Judit sorsa is megpecsételődött az évek. során. Aktív munkáját megsokallták, s 1932-ben feketelistára került. Békéscsabán sehol sem vették fel ezután. Pestre ment, ahol évekig tengődött. A tekintete ismét visszatér az elismerést kifejező aranyjelvényre. Üjaibb emlékek képe villan: a május elsejéké. — A szakszervezet fennállása óta minden évben megtaláltuk a módját, hogyan ünnepeljük meg május elsejét. Piros szegfű a férfiak kabátján, a gomblyukban, a lányok ruháján vagy hajába tűzve. Ez volt a jelkép, s utunk mindig a Bandika-fához vezetett. Gyűlés, majális, vidám énekszó, játékok... Szép ünnepek voltak ezek, de kitartó kísérőnk is volt: a félelem. Egysze r-másszor nem is oktalanul: csendőrök zavarták meg ünnepségünket. Végül is betiltották a piros szegfű viselését. JÖTT AZ ŰJABB EV. újabb május elseje. Mit tegyünk? Va- laliogy meg kell ünnepelni és külsőleg is kifejezést kell adni ennek. • A női leleményesség segített. Jeszenszki Judit a gyár igazgatója elé járult: engedélyezze piros pulóverek gyártását. A kér- i désre, hogy miért, az volt a válasz: nagyon tetszik ez a lányoknak és szeretnének ilyet hordani. Es május elsején a Hubertus lányai, asszonyai a Bandika-fánál piros pulóverekben ünnepelték május elsejét. A dal, a vidámság ekkor tálán még magasabbra csapott, a tiltó rendelkezés feletti diadal érzése emelte az ünnep hangulatát. — A legszebb ünnepünk azért mégis az 1919-es május elseje volt. Az emberek felszabadultan, boldogan vonultak ki az utcákra, lobogtak a piros és nemzetiszínű zászlók, s a régi vásártér — a mai Puskin tér — megtelt vidáman nevető, daloló emberekkel. Békéscsaba apraja-nagyja ott volt. És negyevenöt után minden május elsején... Kasnyik Judit
