Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-01 / 77. szám

M66. április 1. 3 Péntek Új Rapidtox A Budapesti Mezőgépgyár debreceni gyáregységében készül az RSHA nagy nyomású ventillátoros permetezőgép. A Rapid­tox szuper gépcsalád új tagját a moszkvai kiállításon mutatja be a gyár először. Az új típusú permetezőgéphez sokféle kiegé­szítő gépegység tartozik. A képen: szállítás előtt ellenőrzik a gépeket MTI-Fotó: Hadas felv. tizennyolc napi nyereségrészesedést kaptak a Gyulai Háziipari Szövetkezet dolgozói 4 legelőgazdálkodás eredményei és gondjai a gyomai járásban Csütörtökön délután a zeneis­kola hangversenytermében tar­totta mérlegzáró közgyűlését a Gyulai Háziipari Termelőszö­vetkezet, amelyen a tagokon kívül igen nagy számban meg­jelentek a bedolgozók is. Meg­nyitó után Geiszt György, a szövetkezet elnöke ismertette a vezetőség beszámolóját. Elmondotta, hogy a háziipa­ri szövetkezet 1965-ben 101,7 — Az csak az üzletvezető — mondta Crawford. ■— Külön­ben nem Higgsnek, hanem Hod- ges-nek hívják. Futólag láttam a bárban, mondhatom, nem va­lami bizalomgerjesztő arca van. — Miért? i — Nem tudom. Nem teszik nekem. Azt hiszem, nem árta­na az egész társaságot megfi­gyelés alá venni. Mrs. Tedder összeköttetésben van a fekete­piaccal, de nemcsak azért, hogy minél több élelmiszert és ital­árut szerezzen be mulatója szá­mára. Az a gyanúm, hogy ma­ga is élénken feketézik, vagy legalábbis pénzeli a dolgot. Van a White Clubnál még egy manchesteri ember, Kingnek mondja magát, aki szerintem a társa. Jó lenne őt is alaposan megnézni. A felügyelő jegyezgetett a könyvecskéjébe. — Annyi bizonyos — foly­tatta Crawford —, hogy Mrs. Tedder az a típus, aki mindenre képes saját kényelméért és gondtalan életéért. Ha kell, a ná­ciknak is eladja a hazáját, csak ne szenvedjen hiányt semmiben. Lehet, hogy csak szerelmeske­dés miatt csalogatja fel magá­hoz a fiatal repülőtiszteket, de az is lehet, hogy egészen más célból. — Mit csináljunk vele? — kérdezte Thompson. mm Egyelőre semmit — felelte százalékos teljesítést ért el, mi­után sikerült 8 millió 130 ezres tervüket túlteljesíteni. Export­tervüket 105,7 százalékban tel­jesítették. Különböző napirendi pontok megtárgyalása és jelentések el­fogadása után következett a nyereségrészesedés kifizetése. A szövetkezet dolgozói 18 napi ke­resetüknek megfelelő összeget kaptak. Crawford. — Hagyja rám. Mit tud Mrs. Watsonról? — Nem sokat — vallotta be a felügyelő. — Daniel Watson őr­nagy felesége. Ura nagyon ked­ves ember, és nemrégiben he­lyezték ide a nehézbombázók­hoz. Talán hat hónapja. Azt hi­szem, fiatal házas, de az asz- szonynek, úgy hallottam, már azelőtt is volt férje valahol In­diában. Hirtelen maradit özve­gyen. — Igen, igen, emlékszem — mondta Crawford. — Ezt állít­ja magáról. De nem igaz és ezt be is vallotta nekem, mivel tud­ja, hogy régebbről ismerem, amikor még egy kanadai óceán­járó fodrászszalonjában mani. kűzöröfct. Kissé könnyelmű nő, de ügyes, már csak amiatt is, hogy ilyen szép mesével hálójá­ba tudta keríteni Watson őr­nagy urat. Most aztán odavan, hogy aki ismeri, esetleg leleple­zi férje előtt. Az ilyen szeren­csétleneket szokták megkeresni a Gestapo emberei. Kezükben van és bármikor rákényszerít- hetik akaratukat. Bevált mód­szerük. Ezért írtam fel Betty Watson nevét is. Csaknem min­den szabad idejét azzal tölti, hogy férje baj társaival csavarog, járja a mulatóhelyeket. A kele­kótyát játssza, de nem az. Nyi­tott szemmel és füllel jár. Sok mindent tudhat. Ha egyszer nya. kára teszik a hurkot és megszo­rítják, mindent elmond, amit itt-ott hallott. (Folytatjuk) Elgondolkoztató szá­mok: a megye csaknem 100 ezer holdas legelőjéből tavaly mind­össze 5398 holdon gazdálkodtak úgy, hogy állami dotációt érdemel­tek ki érte a szövetkezeti gazdasá­gok. Ilyen az arány a gyomai já­rásban is: a csaiknem 10 ezer hol­das legelőből és rétből ezer vala- hánysláz holdra illett rá a minta jelző, ennyi területért részesült 1,2 millió forint dotációban hét terme­lőszövetkezet. Erre az ezer vala- hányszáz hold legelőre állítólag kiszórták a holdanként meghatá­rozott 6 mázsányi vegyes műtrá­gyát és sorban elvégezték a leg­fontosabb ápolási munkákat, vagy­is a víztelenítést, a fogasolást, a vegyszeres gyomirtást, a tisztító, kaszálást és szakaszosan legeltet­ték az állatokat. Az ecsegfalvi Egyetértés Tsz már hosszú évek óta mintaszerű legelőgazdálkodást folytat. Ott már természetes az öntözés és az, hogy az év 5—6 hónapjában 400 holdon biztosítanak jó legeltetési lehetőséget, s emellett nagy meny. nyiségű fűszénát is betakarítanak a legelőről résziben. Azért részi­ben, hogy a háztáji állatállomány se szenvedjen takarmányhiány­ban. Tavaly már két gyomai ter­melőszövetkezet, a Győzelem és az Űj Élet is öntözte legelője egy részét és a Győzelem Tsz 150 hold. ról 18 mázsa körüli átlag széna­termést is betakarított amellett, hogy az állatok egy részének dús legelési lehetőséget biztosítottak. Tavaly jelentős összegeket is fordítottak a legelők korszerűsíté­sére. Az endrődi Búzakalász és az ecsegfalvi Egyetértés új kutat ásatott és a többi szövetkezetek­ben is új vályúkat, sóedényeket helyeztek el a mintalegelőkön. De A legjobb kereskedelmi társa­dalmi ellenőröket hívták meg ar­ra a tanácskozásra, melyet a na­pokban Békéscsabán tartottak. Részt vettek a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának és a já­rási tanácsoknak a képviselői is. A beszámolót Lipták Pál, az SZMT vezető titkára tartotta, aki bevezetőben a társadalmi ellen­őrzés jelentőségét méltatta. El­mondta, hogy a megyében 2000 üzletben 8200 kereskedelmi dol­gozó több mint 3 milliárd forint értékű áruforgalmat bonyolított le az elmúlt évben. Munkájukat 80—100 hivatásos ellenőr vizsgál­ja, a társadalmi ellenőrök száma ennek mintegy négyszerese. A társadalmi ellenőrök. 1964- ben 1560, 1965-ben 2060 üzletet vizsgáltak meg a megyében. Sok esetben konkrét javaslatot is tesz­nek a kereskedelmi munka meg­javítására, a kulturáltabb körül­mények kialakítására. Az önki- szolgáló boltokban ügyelnek ar­ra is, hogy egyes vásárlók ne okozzanak kárt. A becsületes ke­reskedelmi dolgozók a társadalmi ellenőröket segítőtársaknak te­kintik. Befejezésül a szakszervezeti és a tanácsi szervek jó munkakap­csolatának szükségességét hangsú­lyozta Lipták elvtárs, majd meg­említette, hogy a következőkben a népi ellenőrzéssel való együtt­működés is szükségessé válik. A meghívott társadalmi ellen­esalk ezekről van szó. A többi 8 i ezer valahányszáz hold legelő ápo. I lásáról jóformán senki sem tud. Senki sem merne arra sem mér­get venni, hogy a szövetkezetek valóban a legelőre és nem más területre használták fel az e cél­ra rendelkezésükre bocsájtott mű­trágyát. Ugyanis nem ellenőrizte ezt senki sem tüzetesen. Az, hogy a járás 10 ezer holdas rétjének és legelőjének az az irányítója, aki a korszerű öntözéses gazdálkodás meghonosítását is szorgalmazza, azt bizonyítja, hogy.a nagy össze­gű állami dotáció ellenére is amo­lyan hátsórendű még a legelőgaz­dálkodás az irányító szerveknél is. Véleményünk szerint 10 ezer hold legelőtől nem volna szabad el spórolni akár két státuszt sem, nemhogy egyet. Mert ha továbbra is ilyen csigalassúsággal fejlődik a legelőgazdálkodás, akkor az Ár­pád-korabeli viszonyokat még hosszú évtizedek múlva sem tud­juk megszüntetni. Az ecsegfalvi Egyetértés és a gyomai Győzelem Tsz példája azt sürgeti, hogy min­den szövetkezetben legyen lega­lább egy-egy ember, aki tudásá­val, érveivel ráébreszti a vezetők mindegyikét, hogy milyen érték megtermelésére képes a legelő, ha fokozott gondot és energiát fordí­tanak rá. A szarvasi örki »okát tett már eddig is a megye legelő- gazdálkodásának fellendítéséért. Többek között évről évre helyet és oktatókat ad a legelőmesteri tanfolyamnak. A gyomai járásból heten vettek részt ezen a tanfo­lyamon tavaly is és az idén is. Ezek közül azonban kevesen kap­ták kizárólagos feladatként a le­gelővel való törődést. Például Gyomán a legeltetési bizottság őrök elmondták, hogy a kereske­delmi dolgozók többsége ma már igen jól képzett, udvariasan szol­gálja ki a vásárlókat, súlycsonkí­tás ritkán fordul elő. Megemlítet­ték, hogy sokszor baj van az áru­terítéssel. A higiénia főként egyes külterületi boltokban még nem megfelelő. A kiskereskedelmi vál­lalatok képviselői köszönetét mondtak az ellenőröknek. A tanácskozáson az SZMT ti­zenhat, a megyei tanács kereske­delmi osztálya és a járási taná­csok pedig összesen tizenkét tár­sadalmi ellenőrt jutalmaztak meg. P. B. A kenyérgabona-termesztésben több termelőszövetkezet magas hozammal tűnt ki már 1965-ben is. Az elért eredményt jórészt a búzatermesztés agrotechnikai elő­írásainak betartása hozta. A jó gazdaságszervező munkát kiegé­szítette a vegyszeres gyomirtással sgyidőben adagolt karbamidos levéltrágyázás. Több gazdaságban, így Újkígyóson, Hunyán, Füzes­gyarmaton és máshol kísérlete' folytattak a karbamidadag növe­lésére. Megállapították, hogy a holdanként felhasznált húsz kiló karbamid nem tett kárt a nő­megszűnésével egyidőben meg­szűnt a legelők feltörése és újjá- telepítése is. Tavaly a gyomai já­rás több szövetkezetének vezetője és legelőgazdálkodási felelőse járt tapasztalatcserén az ÖRKI-ben, Jónak, szükségesnek tartották a Gruber—Szabó-féle legelőtalaj­szellőztetőt. Azt mondták, hogy náluk is szükség volna az ilyesmi­re. A válasz az volt, hogy minden további nélkül megkaphatják en­nek a szerkezetnek a műszaki le­írását. Azonban még a mai napig sem jutott el odáig egyik szövet­kezet sem, hogyha másként nem, akkor összefogva elkészíttessenek belőle legalább egyet. Nem szeretnénk, ha az eddig leírtakból azt olvasná ki bárki a gyomai járásban, hogy fi­gyelmen kívül hagyjuk azt, hogy a megyében az ottani szövetkeze­tek érdemeltek ki tavaly a leg­több állami dotációt, azért, mert ott valósították meg a legnagyobb területen a mintalegelőt. Ezenkí­vül járási legelőgazdálkodási ope. ratív bizottságot is hoztak létre. A legeltetés megkezdése előtt, a já_ rási, a községi tanácsok és a szö­vetkezetek vezetői együttesen le­gelőszemlét tartanak, s ilyenkor nemcsak azt állapítják meg, hogy mikor és hol lehet megkezdeni a legeltetést, hanem a további fel­adatokat is meghatározzák. Ezen­kívül a tavalyihoz hasonlóan az idén is minden szövetkezet írás­ban megkapja a legelőrendtártást. Ebben szerepel az állatok védőol­tása, előkészítésének, körmölésé- rek, zöldtakarmányra való szok­tatásának, az itatásnak, pihente­tésnek módja és még egy egész sor szakmai útmutatás. Ez mind nagyon üdvös1, de hát az ember agyában újra és újra mo­toszkálni kezd az, hogy miért csak ezer valahányszáz hold legelő ad 18—25 mázsa fűtermést és miért nem 5—6 ezer hold mielőbb, aztán sorra a többi is. Az eddigi fű ter­mést megduplázó legelőgazdálko­dásra nemcsak az állami dotáció­ban való részesedésért kellene tö­rekedni, hanem azért, hogy ennél olcsóbb, fehérjedúsabb és egész­ségesebb körülmények közt fo­gyasztható takarmányt máshol nem tudnak biztosítani a szövet­kezetek. Ennek a megértetése a le­hetőségek kihasználási módjának felkutatása nem könnyű feladat. Éppen ezért legalább egy-egy ez­zel foglalkozó szakember kellene járásonként és szövetkezetenként is egy-egy hozzáértő felelős, aki éppúgy kiverekedne a legelőgaz­dálkodáshoz szükséges anyagi és más eszközöket, mint ahogy a fo- gatos kiverekszi lovának az abra­kot. Kukk Imre vényállományban, sőt hozamnöve­lésre serkentette a növényt. Ezek­ben a gazdaságokban 200—3'50 ki­ló termésnövekedést értek el az előbb említett korszerű búzater­mesztési eljárások alkalmazásá­val. Megyénk termelőszövetkezetei­nek ezen a tavaszon 78 vagon karbamid áll rendelkezésére, amely elegendő ahhoz, hogy a vegyszerezett kenyérgabonatermő táblákat kellő kezelésben részesít­sék. A karbamidos levéltrágyázás iránt moaj-eszerte igen na,gy az érdeklődés. A kereskedelmi társadalmi ellenőrök 19ő5-2ien 2060 üzletet vizlgáltak meg Tanácshozás Békéscsabán, az SZMT székházában Fleivennyolc vagon karbamid a búza levéltrágyázásához

Next

/
Oldalképek
Tartalom