Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-26 / 97. szám

2 Kedd 1966. április 26. Malmot szkij mar*aII megérkezett Moszkvába Ünnepélyes búcsúztatás a Ferihegyi repülőtéren Á szovjet katonai küldöttség — amely R. J. Malinouszkijnak, a Szovjetunió marcalijának. a Szov­jetunió honvédelmi miniszterének vezetésével baráti látogatást tett hazánkban — vasárnap reggel el­utazott Budapestről. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren katonai tiszteletadással, ünnepélyesen bú­csúztatták. Jelen volt a búcsúztatásnál Fe­hér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány el­nökhelyettese, Czinege Lajos ve­zérezredes. honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Korovi Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára. Rácz Sándor, a Központi Bizottság osz­tályvezetője, Erdélyi Károly kül­ü gy min iszterh ély ettes. Ott voltak a Magyar Néphadsereg tábornoki és parancsnoki karának tagjai, va­lamint a társ fegyveres testületek vezetői. Amikor a vendégek a repülőtér­re érkeztek, felcsendült a ma­gyar és a szovjet himnusz,, majd R. J. Malinovszkij Czinege Lajos­sal együtt ellépett a küldöttség tiszteletire felsorakozott díször- ség előtt, és üdvözölte a katoná­kat. A szovjet hadsereg magas ran­gú küldöttei ezután elköszöntek a megjelentektől. Úttörők virág­csokrot adtak át a delegáció ve­zetőjének és tagjainak, majd az ünnepélyes búcsúztatás a disz&r- ség díszmenetével éri véget. A vendégeket a jelenlevő párt-, állami és katonai vezetők a repü­lőgéphez kísérték, ahol még egy­szer szívélyes búcsút vettek tőlük. Malinovszkij marsall és a küldött­ség tagjai beszálltak az IL—18-as különgépbe, amely útnak indult Moszkvába. * MOSZKVA: Budapestről vissza­érkezett Moszkvába a szovjet ka­tonai küldöttség, amely Mali­novszkij marsall honvédelmi mi­niszter vezetésével baráti látoga­tást tett Magyarországon. (MTI) Hazaérkezett Sík Endre Katolikusok tüntetése a Ky-kormány ellen Vasárnap háromezer katolikus tüntetett Saigonban a katonai ve­zetők ellen, mean — a felvonulók jelszavai szerint — tehetetlenek és nem nyújtanak védelmet a ka­tolikusoknak. Ugyancsak tüntet­lek a katolikusok Da Nángban, mert április 18-án ismeretlen sze­mélyek kézigránátot dobtak a tö­meg közé: a róbbanás megsebesí­tett két katolikust. A dél-vietnami szabadsághar­cosok Saigontól északnyugat­ra aknavetővel lőtték a Bien Hoa amerikai támaszpont felé vezető út mentén fekvő léte­sítményeket. Egy textilgyárban tűz keletkezett a támadáá nyörtián. A partizánok Saigonban is sikeres akciót haj­tottak végi-e: kézigránáttal és gép­pisztollyal támadást intéztek egy rendörállás ellen: tizenhat rendőr megsebesült. Saigon külvárosában egy másik hasonló támadás során több rendőr életét vesztette. Hazaérkezett Sík Endre, az Or­szágos Béketanács elnöke, aki ha­zánk képviseletében részt vett Pá­rizsban az európai kerekasztal- koníerencián, majd az angol bé­ketanács meghívására látogatást tett Angliában. Fogadtatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Harmati Sándor, a béketanács al- elnöke, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára. (MTI) Szovjet kísérletek éj típusú hordozórakétákkal keleti hosszúság 172 fok 49 perc, A Szovjetunióban új rendsze­réket dolgoztak ki kozmikus ob­jektumok számára. Ebből a célból 1968. április 25-től július 31-ig a Csendes-óceánon két, negyven tengeri mérföld sugarú körzetben új típusú hordozórakétákat pró­bálnak ki. Az egyik körzet középpontját az északi szélesség 37 fok 14 perc és Couve de Murville nyilatkozata Berlin közölte, hogy Franciaországnak | a másik körzet középpontját pe- : dig az északi szélesség 26 fok 50 I perc és keleti hosszúság 176 fok 10 perc koordináták határozzák meg. A TASZSZ-t felhatalmazták an­nak bejelentésére, hogy a szovjet kormány felkéri a csendes-óceáni tengeri és légi útvonalakat haszná­ló országok kormányait, utasítsák a megfelelő szerveket, hogy hajóik és repülőgépeik az említett idő­szakban naponta 12 órától 24 órá­ig ( helyi idő szerint) kerüljék el a fent említett térségeket. (MTI) Csata, amelyhez „gyomor" kell A rhodesiai cowboy-kormány (önöké, Ian Smith, a független­ség eg> oldalú kikiáltása óta gyakran idéz történelmi példá­kat. Úgyszólván minden szónok­latában emlékeztet a „Pionír Oszlop'’-ra, a Rhodesiába érke­zett első száznyolcvan telepesre. Majd poharát magasra emelve, - az „V. Henrik”-ből olvas fel egy részletet: „Akinek a gyomra nem bírja ezt a csatát, vonuljon vissza.” Nos, az angol kormánv úgyne­vezett embargó-intézkedése óta már jó hosszú idő telt el és a hónapok múlásával most már felmerül az alapvető kérdés, csatázik-e valóban ' tényleges célkitűzésekkel London Salis- buryvel? A legújabb „szenzá­ció”. hogy a Beira kikötőbe be- 1 futott a Joanna V. tartályhajó, az olajszállítmányt Rhodesiának szánták és ezután megkezdődött a bonyolult és hosszadalmas hu­zavona ... Az angolok tiltakoz­tak, később Nagy-Britannia mé­gis elfogadta a hajó parancsno­kának érvelését: a hajórako­mány egy részét ki kell üríteni ahhoz, hogy a hajó átkelhessen a beirai kikötő bejáratánál levő homokzátonyon, majd arról vi­tatkoztak, hogy mennyit szabad kiürítenie, stb. Az ügybe bekap­csolódott a Lonrho olajtársaság, melynek tulajdonában van az ottani olajvezeték. Négy angol igazgató Lisszabonba utazott, ahol öt portugál kollegájukkal el kellett dönteniük, szivattyúzza­nak vagy ne szivattyúzzanak. A négy direktor hősiesen kijelen­tette, hogy mint brit állampol­gárok, a szivattyúzás ellen lesz- | nek. Ezt könnyen megtehették, mert jól tudják, hogy Portugália öt taggal képviselteti magát a vállalat igazgatóságában, tehát övék a többség. Az sem érdekte­len, hogy épp a napokban egy rhodesiai forrásokból pénzelt társaság hat új olajtároló építé­sét kezdte meg Beirában. A ta­pasztalt pénzemberek nyilván nagyon jól tudják tehát, hogy ■ újabb szállítmányokra is szá­míthatnak. I A politikai egyenlet egyik ol­dala tehát ez: van is olajembar­gó meg nincs is. A nagy közép- keleti olajtermelők nem akar­ják leállítani Rhodesia nyers­olajellátását. A Mocambique-ban uralkodó Portugália szintén se­gédkezet nyújt és az ót nemzet­közi olajtársaság sem akar le­mondani arról, hogy használja a beirai olajvezetéket. Portugália és Dél-Afrika pedig, bár hivata­losan tartózkodott a Smith-ue- zsim azonnali formális elismeré­sétől, de minden alkalmat meg­ragadott, hogy segítő kezet nyújtson a fajüldöző kormány­nak. A második tétel: Anglia diplo­máciai síkon is képmutató játé­kot folytát. A beirai incidens után kérte ugyan a Biztonsági Tanács haladéktalan összehívá­sát, viszont az angol határozati javaslatok nagyon is átlátszóak. Nem szolgálnak felhatalmazásul katonai erő igénybevételére, a kilátásba helyezett rendszabá­lyok csupán egy harmadik ha­talom hajói ellen irányulnának, igy Nagy-Britannia továbbra is belügyként kezelhetné a rhode­siai kérdést. Az embargó érvé­nyesítése is teljesen London ke­zében maradna. Lényegileg ar­ról van szó, hogy a brit kor­mány „sürgős” határozati javas­latával megpróbált elébe vágni azoknak az afrikai országoknak, amelyek épp a gazdasági szank­ciók csődje láttán erélyes fellé­pést követelnek a fajüldöző Smitih-rezsim megdöntésére. Jel­lemző, hogy a londoni tervezet­ben nem is szerepel Dél-Afrika, holott onnan folyamatosan szál­lítanak olajat Rhodesiába, sót még egy olyan bizarr ötlet is felmerült Londoniban, hogy ép­pen Dél-Aírikát kérnék fel a közvetítő szerepre. A Rhodesiával kapcsolatos po­litikai tragikomédiát ügyesen il­lusztrálta egy fantáziadús beirai vendéglőtulajdonos, aki nagy előkészületeket tett a kikötőbe érkező hét nyolcezer rhodesiai tavaszi látogatására. A menü fő étke az étlap szerint: bélszín á la Wilson, mely a jelzés szerint , jó puhára párolt”. Sümegi Endre Az együttműködés új útjai a . Couve fje Murville francia kül­ügyminiszter a nyugat-berlini te­levíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, De Gaulle francia elnök, azzal a céllal látogat el Moszkvába, hogy előmozdítsa ha­zája kapcsolatainak megjavulását a szocialista országokkal. A külügyminiszter cáfolta, hogy az utazás Célja valamilyen megál­lapodás aláírása lehne, de hangoz­tatta, hogy Franciaország törek­szik minél jobb kapcsolatokat ki­építeni Kelet-Európával és ez „természetesen a Szovjetunióval kezdődik”. Egy másik kérdésre válaszolva A Neues Deutschland vasárnapi száma megdöbbentő leleplezéseket tár a világ elé. A lapban megje­lent a nyugatnémet Bundeswehr számos titkos okmányának szöve­ge és fényképmásolata. Ezekből az okmányokból a következő tények derülnek ki; .1. A Bundeswehmek az atom­fegyverek használatára kiképzett egységeit az agresszív „előnyomu­lás! stratégiának” meafelelően ..frontközeibe'', azaz az, NDK-yal és a Csehszlovákiával határos te­rületekre helyezték, illetve helye­zik át. 2. Bonn azt követelj, hogy a NATO Nyugat-Németországban ál­lomásozó haderőit, is helyezzék az NDK-hoz és Csehszlovákiához’kö- zelebb, továbbá, hogy ezeket es a nincs szándékában katonákat tar­tani Nyugat-Németországban a bonni kormány akarata ellenére. Viszont — fűzte hozzá — bízik benhe, hogy valamilyen megoldást lehet találni a nyugat-németor­szági francia csapatok státusára vonatkozóan azt követően, hogy Franciaország haderejét kivonják a NATO egyesített katonai pa­rancsnoksága alól. Röviden kitért a Közös Piacra is, és Anglia esetleges csatlakozá­sát kommentálva, kifejezte meg-f gyözödesét, hogy a „jelenlegi fej­lemények pozitív irányban hat­nak”. (MTI) el az atomfegyverek minden faj­tájával. 3. Az atomfegyverek bevetésé­hez szükséges anyagokat a páncél­gránátos hadosztályoknál 1961 óta megtízszerezték. 4. Hassel bonni hadügyminisz­ter minden cáfolata ellenére már­is létezik a Bundeswehr vezérka­ra, s minden előkészület megtör­tént a NÄTO-ba nem integrált .„német, haderők” parancsnoksága megalakítására. 5. A Bundeswehr 22 katonai is­koláján évek óta tanfolyamokat j tartanak a legkülönfélébb atom- 1 fegyverek alkalmazásáról. 6. A Bundeswehr jelenleg már 460 000 embert tart fegyverben. (MTI) A Kölcsönök Gazdasági Segítség Tanácsában a különböző bizottsá­gokban és vezető szervekben most folyik az európai szocialista országok új ötéves terveinek ösz- szehangolása. Már készen állnak azonban azok a döntések is, ame­lyek e munka befejezése után új­ra napirendre tűzik az egyes tag­országok fejlesztésének távlati — tehát 1970 utáni problémáit. Ez a hatalmas munka már ön­magában is jelzi, hogy a KGST országai milyen nagy utat tettek meg a nemzetközi szocialista gaz­dasági együttműködés fejlesztésé­ben. A gazdasági szervezés és együttműködés eredményeinek alapvető anyagi bázisa természe­tesen a szocialista országok gyors gazdasági fejlődése. Az utóbbi másfél évtizedben ezek az orszá­gok 370 százalékkal növelték ipa­ri termelésüket a tőkés világ 110 százalékos növekedésével szem­ben. 1965-ben a KGST-országok 700 milliárd kilowattóra villamos energiát, jóval több mint egymil- liárd tonna szenet, több mint 250 millió tonna olajat és 120 millió tonna acélt termeltek. Együttműködésük fejlődésénél? legközvetlenebb mutatója termé­szetesen. az egymás közötti külke­reskedelem fejlődése — amely a KGST-országok ipari növekedésé­nél is nagyobb ütemben fejlődött. 1965-ben a KGST-országok közötti árucsere értéke körülbelül ötször KGST-ben akkora volt, mint másfél évtized­del ezelőtt, A KGST fejlődésének az utób­bi években kibontakozó új voná­sai közül azonban éppen az a leg­jelentősebb, amelynek lényege a kétoldalú kapcsolatok fokozatos kiegészítése a többoldalú gazdasá­gi kapcsolatokkal és a nemzetközi termelési együttműködéssel. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a külkereskedelem háttérbe szorul — hanem azt, hogy előtér­be kerülnek a nemzetközi szoci­alista munkamegosztás fejlettebb formái. Éppen ezért időszerű megvizsgálni a jelenleg működő szocialista kollektív gazdasági szervek tevékenységét, miután ez alkotja a KGST munkájának gaz­daságpolitikailag leghaladóbb ele­mét. Igen nagy jelentősége van ezek sorában az európai szocialista or­szágok közös energiahálózatának, amelynek központi elosztó állo­mása Prágában működik. Az ener­giahálózat ilyen nemzetközi ki­használása lehetővé teszi a vil- lanyenergia-felesleg átirányítását azokba az országokba, amelyeknek az adott időpontban legnagyobb szükségük van rá. így stabilabbá vált az európai szocialista orszá­gok villanyenergia-ellátottsága, jelentősen növekedett az erőmű­vek kapacitásának kihasználási fo­ka és á kisebb erőforrásokkal ren­delkező országok számára is lehe­tővé vált a gazdaságilag jobb ha­tásfokú, nagyobb méretű erőmű­vek építése. (Érdemes egyébként megjegyezni, hogy az európai vil- lamosenergia-termeíés történeté­ben első és egyedülálló lépes volt a közös erőműrendszer prágai köz­pontjának létrehozása.) Röviddel ezelőtt ünnepelte meg­szervezésének egyéves évforduló­ját a KGST-országok két igen fontos nemzetközi ipari szerveze­te, az Intermetall és a golyós- csapágy-gyártás összehangolására létrehívott organizáció. Alig egy­éves munka után megállapítható, hogy mindkettő igen jelentős eredményeket ért el. Az Interme- tall megtette az első hatásos lé­péseket a nemzetközi együttmű­ködés új formáinak kialakítására a fém termelésben, s a különböző fémipari termékek gyártásának összehangolásában. Közvetlen cé­lul tűzhette ki az eredmények alapján a íémhengerművek opti­mális nemzetközi programjainak kidolgozását. A maga területén hasonlóar komoly eredményeket ért el a golyóscsapágy-gyártás nemzetközi megszervezésére ala­kult szervezet. Az első eredmény az volt, hogy gyorsan fokozódott a spécializálódás az egyes orszá­gok között. Magyarország például a nemzetközi együttműködés erő­södésével kétharmadával tudta csökkenteni az előállított típusok számát, ami a gyártási költségek gyors csökkentéséhez vezetett. Az 1966—70-es évekre a szervezet már teljesen kidolgozott specializálási ajánlásokat nyújt át az egyes KGST-tagállamoknak, amelynek alapján a termelési költségek to­vábbi 11—15 százalékkal csökken­nek. Különösen fontos helyet foglal el a KGST nemzetközi szerveinek sorában a közös vasúti kocsipark, A Bundeswehr! atomháborúra készítik fel A Neues Deutschland leleplezései Burideswehr-egységeket is lássák l

Next

/
Oldalképek
Tartalom