Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-26 / 97. szám

1966. április 26, 3 Redd ] Él ien a szocial izmus 0vozcli néér ti larrn! n main ar né] i! A békéscsabai szőnyegszövő elnyerte a Kiváló Háziipari Szövetkezet címet A Békéscsabai Szőnyeg- és Takácsára Háziipari Szövetke­zei az 1965. évi eredménye alap­ján — 15 éves fennállása alatt először — nyerte el a Kiváló Háziipari Szövetkezet címet. Iparcsoporton belül a HISZÖV keretében országosan az első he­lyezett lett. Exporttervét több mint 15 százalékkal túlteljesítet­te, jelentősen növelte a terme­lékenységet és csökkentette a termelési költségek arányát. Tíz brigád tűzte célul a szocialista cím elnyerését, amit hatnak ítélték oda. A Kiváló Háziipari Szövetke­zel cím, oklevél és vándorzászló átvételére, valamint a 15. év­forduló megünneplésére május 6-án kerül sor. Ez alkalommal adja át a szövetkezet vezetősége a Kiváló Dolgozó jelvényeket, okleveleket, pénzjutalmakat az arra érdemes dolgozóknak. r % Elüsemavatóra késsülnek Szabadkígyóson, Felsőnyomáson és Szarvason A múlt évi nagyszerű munkája alapján immár másodízben nyert Elüzem címet a Szaibadkígyósi Tangazdaság és a Felsőnyomási Állami Gazdaság. Az élüzemek sorába lépett ugyancsak tavalyi jó munkája alapján a Szarvasi Gépjavító Állomás is. Az él üzem­avató ünnepséget a Szarvasi Gép­javító Állomáson április 29-én a délutáni és esti órákban tartják jutalomosztással és közös vacso­rával egybekötve. A Szabadkí- gyósi Tangazdaságban 30-án dél­után 3 órakor, a Felsőnyomási Ál­lami Gazdaságban pedig délután 5 órakor kezdődik az él üzem­avató ünnepség. Mindkét helyen ugyancsak jutalmat és közös va­csorát adnak azoknak, akik jó munkájukkal hozzájárulnak a ki­tüntető cím elnyeréséhez. Naponta ötszáz holdon vetik el a kukoricát Mezőhegyesen Hazánk legöregebb állami gaz­daságában, Mezőhegyesen teljes nagyüzemmel halad az időszerű tavaszi munka. Szemes és siló ku­koricából több mint ötezer holdat vetnek s ezt a nagy munkát má­jus 1 előtt, szeretnék befejezni. A traktorok éjjel készítik a kitűnő magágyat s naponta huszonnégy vetőgéppel 500 holdon rakják a földbe a magot. Ezenkívül négy­százan gyomtalanítják a cukorré­paföldeket. Mivel nemcsak ki- való munkával, de tiszta majo­rokkal is szeretnék köszönteni a munkásság nagy ünnepét, Vala­mennyi központi majorban meg­kezdődött a rendcsinálás, a taka­rítás Mezőhegyesen. amely kélesztendös tevékenysége alatt jelentősen hozzájárult a nemzetközi vasúti teherszállítás racionalizálásaihoz. Hogy fogalmat alkossunk ennek gazdasági jelen­tőségéről, elég megemlíteni, hogy körülbelül százezer vasúti kocsit bocsátottak a K GST-országok a közös kocsipark rendelkezésére, amelyek együttes szállítási kapa­citása mintegy 100 millió tonna. A közös kocsipark felállítása meg­teremtette a feltételeket a teher­kocsik üresjáratának csökkentésé­re, a szállítási kapacitás teljesebb kihasználására. Mindennek óriás,i jelentősége van a szocialista or­szágok gazdasági együttműködése szempontjából. Hiszen a vagonok üresjáratának egyetlen, százalékos csökkentése egymillió tonnával növeli évenként a szállítható ja­vak mennyiségét. Különleges szerepet tölt be a KGST-országok nemzetközi gaz­dasági szervezeteinek sorában a KGST szabványügyi intézete, melynek döntő szerep jut a bosszú lejáratú. sokoldalú gazdasági együttműködés további megszer­vezésében. Az intézet most dol­gozza ki a legfontosabb ipari ter­mékek KGST-szabványaira vonat­kozó alapelveket, különös tekin­tettel a legfontosabb vegyipari, gépipari és fémipari termékekre. Az említett több oldalú együtt­működés alapján álló KGST-szer- vezeteken kívül számos olyan nemzetközi szervezet működik a KGST keretében, amely kétoldalú termelési együttműködésen ala­pul. Ilyen például az immár he­tedik éve működő, Magyarország és Lengyelország által szervezett HALDEX, a lengyelországi szén- meddőhányók hasznosítására, vagy a* 1964-ben létrehozott bolgár­magyar INTRANSZMAS, a belső üzemi szállítást megkönnyítő gé­pek közös tervezésére stb. A felsorolt vázlatos példák is jelzik, hogy a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának munká­ját egyre inkább a termelés speci­alizálódásának magas foka. s et­től elválaszthatatlanul a terme­lés nemzetközi kooperációjának előtérbe kerülése jellemzi. Éppen ez teszi különösen fontossá a mintegy két esztendővel ezelőtt létrehozott KGST-bank működé­sét. Az európai szocialista orszá­goknak ez a nemzetközi bankja éppen azért alakult, hogy pénzügy; eszközökkel segítse elő a minél, gyorsabb és hatásosabb áttörést a j nemzetközi szocialista együttmű- , ködés magasabb formáira. A bank segítségével lehetővé vált a szoci­alista országok fizetéseinek sok­oldalú megszervezése átváltható rubelben, a külkereskedelmi és más gazdasági műveletek nem­zetközi hitelezése, a közös terme­lési vállalkozások nemzetközi fi­nanszírozása. A bank természete­sen tevékenységének csak kezdeti lépéseit tehette meg — de már mű­ködésének első évében csaknem 23 milliárd rubel forgalmat bo­nyolított le és másfél milliárd ru­bel értékben folyósított nemzet­közi hiteleket. Magától értetődik. hogy a KGST-re éppen a fejlődés rend­kívüli gyorsasága és bonyolultsá­ga miatt igen nehéz feladatok há­rulnak. Szüntelenül újabb és újabb problémákat kell megolda­ni. A legutóbbi időszak eredmé­nyei azonban jelzik, hogy a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa sikeresen lépett be működésének új, magasabb rendű, a nemzetkö­zi termelési együttműködés által jellemzett szakaszába. „Salgótarján legyen példa Orosháza számára...” Kilyukadt üvegkemencék — Bravúros munkaszervezések — Mik a gyermekbetegségek az Orosházi Üveggyárban 7 Nyilatkozik Pál Gyula vezérigazgató Válságos napokat éltek át a kö­zelmúltban az Orosházi Üveggyár olvasztókemencéinek munkásai. A nemrégen épült gyáróriásban egymás után három helyen kelet­kezett kritikus műszaiki hiba — az új kemencék „kilyukadtak”, falaik nem bírták el az olvasztó- hőséget. Rövid időn belül gyors műszaki és munkaátszervezésre volt szükség. Ezekben a napok­ban még minden bizonnyal a hi­bák kijavításán dolgoznak. Hogy milyen tényezők játszottak közre a hibáknál, s milyen lehetőségek vannak a termelés megszervezé­sére, arra az Országos Üvegipari Vállalat vezérigazgatója, Pál Gyula elvtárs szinte az eseménye­ket követő pillanatokban adta meg a választ, Mi a gyár lelke? — Egy gyár lelke a műszaiki szervezettség és a munkafegye­lem — mondotta. — Orosházán, úgy gondolom, az előbbinek ala­pos fontolóra vételére van szük­ség, de ami a legfőbb: igen gyors erőelirendezésre... — Konkrétan? — Röviden szólva, a fiatal gyár gondjaival küszködnek még min­dig. Az egyébként jo kollektíva ezért tanulhatna munkaszervezési kérdésekben régebbi gyáraktól, ahol az ilyen termelésbem zökke­nőket, műszaki átszervezéseket, felújítást vagy hibaelhárítást mór minden fennakadás • nélkül meg tudnak oldani. — Az orosháziak minden bi­zonnyal kíváncsiak lennének ilyen régi 'gyárak műszaki szerve­zettségére, s úgy tudjuk, hasonló problémákat jgen kitűnően olda­nák meg Salgótarjánban is. — Valóban. Legyen példa j Salgótarján . Orosháza számá­ra. A Zagyvapálfalvai Sík- ; üveggyárban jelenleg az or- | szag legnagyobb üveg'kemencéi-! nek felújítása, illetve újjáépítése folyik. Bravúros műszaiki és mun- j kaszervezéssel. bravúrosan rö­vid idő alatt kívánják az építési munkákat elvégezni. A salgótar­jániakról példát lehetne venni... A vezérigazgató állja a szavát... \ A beszélgetésünket követő napon már Salgótarjánban érdeklődbe- ' tünk. — Példái adni a mi munkánk­kal?... — nevet a síküveggyár mű­szaki osztályának fiatal vezetője, Palócz Imre. A gyár igazgatójá­nak és főmérnökének távollété­ben ö teljesíti a vezérigazgató ígé­retét. — Szívesen mondom el akár a legkisebb részletet is a szervező munkánkról. Részben ismerem az alföldiek gondjait. — Üj gyár. de tele gyermekbeteg­ségekkel — tette hozzá az osztály- vezető és már sorolta is: — Nálunk 75 nap alatt két óriás­kemencét kell felújítani, amikre i egyenként 11 millió forintot köl­tünk. A legnagyobbík teljesítmé­nye átlag 750 tonna üveg, s hogy • szemléltessem => gyárunk terme­lésének méreteit is, néhány szám­adatot mondok. Az idén mintegy 7 millió 100 ezer négyzetméter 2 milliméteres üveget gyártunk. Még nem gondolkoztam rajta, de esetleg a Balaton „beüvegeaésé- nél” számba jöhetnénk. A mű­szaki szervezettséget tekintve ki­váló kollektívánknak is rengeteg gondot okoznak a felújítási mun­kák. Hogy milyet? Sorolom; a tervkészítés legalább egyéves munkával, amelyben a gyár mű­szaki vezetőin kívül a kivitelező szerv stb. kooperál. Az üzemen belüli megszervezése a kivitele­zésnek. Nálunk úgyszólván min­den hatalom a műszaki munkák idején a főmérnök kezében össz­pontosul. Ö, ha kell, éjjel-nappal személyesen vesz részt a kemen­ceépítési munkákban. Miért? Probléma gyakran, hogy az épí­tők nem mindig tudnak elegendő munkást biztosítani. Ilyenkor a helyzetnek megfelelően villám­gyorsan intézkedhet a főmérnök, hogy milyen munkát részesítse­nek előnyben. Rajta kívül a mű­vezetők, esetleg más műszakiak is besegítenek az irányításba. Az úgynevezett Zagyva I-es legna­gyobb kemence már készül, azaz folyik az átalakítása, a régi ősé- gős néven ismert módszerrel szemben most az akna« égőtípu­sokat alkalmazzuk. A szervezettség titka ... — És hadd jelentsem ki — állt meg egy pillanatra Palócz Imre a beszédben —, nincsenek különös. féltve őrzött titkai a gyárnak a műszaki szervezésben. A munká­kat, amelyeket most is végzünk, jórészt saját nyolcfős tervezőgár­dánk tervezte és saját szemével győződhet meg bárki, hogy míg az egyik kemence felújítása folyik, addig a másik régi a legcseké­lyebb üzemzavar nélkül termel. Persze . azt azért nem lehet el­hallgatni. hogy olyan régi törzs- gárdája van a gyárunknak, amelynek legtöbb tagja családos­tól együtt szánté itt nőtt fel az üvegiparban. A vezető apparátus úgyszólván együtt gondolkodik a tervezőasztalnál és a kemencek mellett, s annak ellenére, hogy az egyes műszaki vezetők funk­ciói jól elhatárolódnak, igen jó az együttműködés is — hangsú­lyozta. És mindehhez, amit üzenetként az orosházi üveggyáriaknak szinte szó szerint lejegyeztünk, csupán még egy gondolatot fűzünk. Na­gyon igazak Pál Gyula vezérigaz* gató szavai, amit majdnem min­den nagyüzem számára mondha­tott volna, amikor az orosházi gyárban történteket összegezte: „...Nem eióg a nyersanyag és a ; munkaerő, no meg a korszerű be- j rendezések. A gyáraknak leik* van... S ez a műszaiki szervezett­ség..*’ Wegroszta •Sándor A pereli Felsőfokú Baromfitenyésztési Technikum hallgatói közül 12-en orosházi. 12-en békésszentandrási termelőszövetke­zetben vettek részt egyhetes pulykatenyésztési gyakorlaton. Fotó: Malmos

Next

/
Oldalképek
Tartalom