Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-24 / 96. szám

1966. április 24. 7 i Vasárnap Őrtüzek KlSZ-fiatalok ezrei több száz őrtüzet gyújtottak tegnap este megyénkben, s álltak mellette vietnami őrséget a gyarmati if­júsággal való szolidaritás nap­jának előestéjén. Április 24-e az ázsiai és az afrikai független országok 1955- ben megtartott bandungi érte­kezletére emlékeztet. Ekkor 29 független ázsiai és afrikai or­szág képviselője gyűlt össze, hogy erőfeszítéseket tegyen a gyarmati uralom teljes felszá­molására. A Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség felhívására 1958 óta ezen a napon a haladó ifjúság tiltakozik a neokolonia- lizmus, az imperializmus ellen, s szolidaritását fejezi ki a sza­badságukért igazságos harcot vívó népekkel. Vietnam. Naponta közük az újságok az Egyesült Államok terrorcselekményeit, s a tele­vízióban láthatjuk, a rádióban hallhatjuk, hogy az agresszorok milyen szégyenletes, szennyes háborút folytatnak. Azonban ugyanakkor láthatjuk a vietna­miak hősies harcát, a Nemzeti Felszabadítási Front erejét. Es e távol-keleti harcosok tudják: számíthatnak más népek támo­gatására. Lehetetlen mindarról beszá­molni, amit az ifjúkommunisták tettek a vietnami nép segítésé­ért. És jó érezni, hogy ennyi jót tehettünk, hogy nem merünk belekezdeni a felsorolásba, mert ugyan mikor érnénk a végére... A Vádoljuk az imperializmust mozgalomba sorra kapcsolódtak be a fiatalok, s az eddig eltelt néhány hónap alatt számtalan­szor fejezték ki tiltakozásukat az agresszió ellen, és mutatták meg: segíteni akarunk! Társa­dalmi munkaakciók, gyűjtések, felajánlások, ifjúsági társadalmi bíróságok, tiltakozó táviratok, gyűlések. Sok-sok ezer kiszes megmozdulásának eredménye. A Gyarmati Ifjúság Napjával befejeződött a mozgalom első szakasza. De nem ért véget a Vietnammal való szolidaritás. A mozgalom második szakaszának fő célja a gyarmatosítás és a neokolonializmus leleplezése, hogy az imperializmus a népek rabtartója, kiszipolyozója. Ma, a Gyarmati Ifjúság Nap­ján, akárcsak az ezelőtti három napon, ifjúsági nagygyűlésekre kerül sor megyénkben. A teg­nap esti, vietnami őrtüzek már kialudtak, ellobbant utolsó lángjuk. De a szolidaritás esz­méje, s az igazságérzet tovább­ra is benne él nemcsak me­gyénk, hanem az ország, s a vi­lág haladó ifjúságában. V. Z. Mindenkinek igaza van? A MAVAUT másnapi utasát csabai lakásáról a közeli posta- hivatalba kérik. Bucsa közli vele telefonon, hogy amennyiben idő­ben akar a megbeszélt előadá­son jelen lenni, reggel üljön a Hunyadi térről J.59 órakor Deb­recen felé induló buszra. Reggel időben ott van a Hu­nyadi téren és a MÁVAUT jegy­pénztáránál jegyet kér Bucsára. — Harminchat forint és ötven fillér — közli a pénztáros. Kifizeti s a biiétát gondosan a pénztárcájába helyezi. A Szeged felől menetrendi pontossággal befutó busz már robog is vele tovább. Megpillantva a kalauzt, előzékenyen nyújtja a jegyét. Amaz hökkenten tolja fel sap­kája ellenzőjét: — A kedves utasnak jegye van? Nem fogadhatom el. — Hogyhogy? — Távolsági járaton csak én, a kalauz adhatok jegyet. Rá­adásul ezen az áll ceruzával, hogy a délután 14.30 órakor in­duló járatra érvényes. Vagy újat vált a kedves utas, vagy Béké­sen, az addigi viteldij megtérí­tésével, le tetszik szállni. A kedves utast azonban Bu- csán várják, tehát nem száll le s ismét jegyet váltva, az útikölt­ség kétszereséért sikerül eljut­nia céljához. Másnap — szelíden bár — megkérdi Csabán a jegypénztárnál, hogy miért kel­lett így megjárnia? Hasonló sze­lídséggel közük vele, hogy miért nem nyilatkozott, miszerint jegyváltáskor óhajt utazni és nem délután vagy másnap? Fél­szegen bólogat, megróva önma­gát, hogy miért nem gondolko­dik utazás előtt dialektikusán, miért szól csak úgy szimplán be az ablakon, hogy „kérek egy je­gyet Bucsára”. — Az ügy lezár­ható azzal, hogy a jegykiadónak, a távolsági kalauznak és az utas­nak is igaza van — potom har­minchat forint ötven fillérért.-új­Kicsit hangosabban! Értekezlet. Férfiak, nők vannak jelen. Hozzászólásokra ke­rül sor. Egy férfi kö­vetkezik, nem fiatal már. — Kicsit hangosab­ban! — figyelmezte­tik mindenfelől, de mintha észre sem venné, folytatja. Űjra — de most már na- gyiobb hangerővel — kiáltoznak közbe egyesek: — Nem halljuk! Egy pillanatra ab­bahagyja a mondóká- ját, a tekintetét kör­bejáratja a termen, aztán megszólal: — Nős ember va­gyok, megszoktam, hogy halkan beszél­jek — mondja bűntu­datosan és eánézést kér. Mintha az értekez­leten részt vevő nők legalább egy fejjel felmagasodnának. Vagy talán csak mi, férfiak látjuk ezt így? —or Nemcsak a liba tollasodik meg— TÖBB PÉNZE LESZ, ha libahizlalási és szerződést toliértékesítési köt A FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETTEL! A libahizlalási szerződést kötők állami áron takarmányt is kapnak. 181 KÖZELÍT A FÖLD Kedves, szívderítő látványban azonban a napi foglalkozásnak részesednek hetek óta a békés- csak a kisebb része. Az órák a csabaiak. A Magyar Honvédelmi levegőben töltött néhány perc elő- Sportszövetség Békéscsabán szer- készületeivel telnek. Az ernyő vezte meg a magyar ejtőernyős sziromjainak sorba, egymás mellé válogatott edzését, felkészítését az való rakása, az ernyő összehajtá- idei versenyekre. Napjában — ha sa igen alapos, körültekintő mun­Beszállás a repülőgépbe. Fenn a magasban. Dankó Lászlónc az ernyőjét „csomagolja”. Ként maradjon ura. Mikor nyis­son ernyőt, mikor csináljon olyan mozdulatokat, melyek révén a ki­jelölt célhoz legközelebb érhet föl­det. A magasban minden egyes ug­rás próbára teszi a válogatottba került fiúk, lányok erejét, idegét. Az ejtőernyősök között ugyanis lányok, asszonyok is vannak, akik férfiaknak illő bátorsággal hódol­nak a sport szépségének. Milyen az ejtőernyősök élete? Beosztott. Hajnalban, délelőtt és délután repülnek, ugranak. Ez A földet éré3 pillanata. Az ugrásra előkészült csoport a repülőgéphez tart. egy cigarettaelszivás idejére is kát, figyelmet igényel. Egyetlen de — megállnak a gyulai úton közlekedők és nagy szakértelem­mel nézik, bírálják, miként ugra­nak, érnek földet a bátor embe­rek. A földről felemelő látvány a levegő ellenállásától dagasztott ernyő. Akinek viszont a feje fö­lött feszül, jóleső érzés töltheti él: úszni a levegőben, látni, miként közelít a föld. tévedés is végzetes lehet. A fia­talok tudják ezt, napközben azon­ban mindez eszükbe sem jut. Bá- , torsággal hódolnak szenvedélyük­nek. Ez teszi igazi sportolókká valamennyiüket. Íme, néhány pillanat életükből. Kép, szöveg: Dupsi K. Az ejtőemyősélet azonban nem jelent egyet az ugrással. Ehhez csak férfias bátorság szükséges. A tudás ahhoz kell, hogy ugrás, zuhanás közben az ember — ég és föld között — önmagának mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom