Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

íf(Wf. április 22. 3 Péntek Á legelőművelésről Kukoiicatermesztésünk időszerű kérdései A kultúrnövények termésátla­ga országszerte növekszik, ugyanakkor a rétek és legelők még mindig olyan állapotban vannak, mint a korábbi évtize­dekben. Ez annál is nagyobb probléma, mert az állattenyész­tés előtt álló feladatok nem old­hatók meg a természetes lege­lők és rétek korszerűsítése nél­kül. Milyen munkálatok elvégzésé­re van szükség? A nagyobb zöld­hozamok érdekében szükséges a területrendezés, a szántás, vetés, a növényápolás, a növényvéde­tem és trágyázás, valamint a be­takarítás. A területrendezéshez tartoznak a vízrendezési, talaj- védelmi és öntözési munkálatok is. A víztelenítés alapját a jól lerakott csőhálózat biztosítja. Ezt is megfelelő gépesítéssel végzik. Ennek éppen az ellenkezőjét jelenti az öntözés feltételeinek a megteremtése. Fő módszere a permetező vagy az alagcsöves rendszer. bizonyos esetekben pedig alkalmazni kell az árasz­tó módszert is. Ezeknek a mun­kálatoknak is megvannak ma már a megfelelő erőgépei. A talajmunkálatoknál szüksé­ges a legelők egyengetése, de még- inkább az elavult cserjés rétek kezelése. Itt más nem se­gíthet. mint a megfelelő erőgé­pek alkalmazásával a cserje be- szántása. majd boronálás és hengerelés, utána pedig a ve­tés. A széltében-hosszában alkal­mazott „rávetés” — bár a ja­vításnak egyik eszköze — nem helyettesítheti a tényleges ve­tést. Az eddigi vizsgálatok azt'mu­tatták, hogy a rétápolás minden mozzanatának a végrehajtása 5 —10-szeresére emeli a hozamot. Magyarország takarmányszük­séglete, az állattenyésztés fej­lesztése nélkülözhetetlenné teszi természetes legelőink hozamá­nak növelését. Ebben nem lehe­tünk elég gyorsak és körültekin­tőek. Minden nap számít. Az idő pedig elérkezett a munkálatok végzéséhez. Ma kezdődik a Békés megyei KISZÖV kétnapos küldöttközgyűlése Ma, pénteken délután 2 óra­kor kezdődik el á, Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének kétnapos kül­döttközgyűlése Békéscsabán, a KISZ-táborban. Április 22-én tartja meg a KISZÖV vezetősé­ge és ellenőrző bizottsága a be­számolóját, majd határozati javaslatot terjeszt elő. Ezután a mandátumvizsgáló bizottság je­lentése következik, és megkez­dődik a vita a beszámoló és a határozati javaslat felett. A 23-i napirend a hozzászólá­sok folytatásával kezdődik, majd a választásokra kerül sor és megtörténik a beszámoló és a határozati javaslat feletti sza­vazás. Ezt követően tartják meg a választásokat. A kül­döttközgyűlés a KISZÖV elnö­kének zárszavával ér véget. Az elmúlt évek eredményei szükségszerűen felvetik a kukori­catermesztés néhány problémájá­val való fokozott foglalkozást. Fő­leg az elmúlt évi jó időjárás és az ezzel párosuló nagyobb termés isok gondot okozott a betakarítás­ban, az őszi vetésekben, egyben sok tennivalót hagyott hátra az új, az 1966. évre is. Igen sok szántat- lan terület (kukoricaföld) maradt tavaszra. A termelőszövetkezetek­ben az intézkedési tervek elké­szültek, sok helyen már ápriljs első hetében elkezdték a kukorica vetését. Megyénkben zömmel a Marton- vásári—1-es hibrid kukoricát ter­mesztik. Tenyészideje az elmúlt évben az időjárás következtében 10—12 nappal hosszabbra nyűit. A legtöbb termést adta, de későb­bi érésével a munkák összetorló­dását eredményezte. A vetés ide­jének eltolódásával részben sza­bályozható az érés ideje, de ez nem minden évben sikerül. Szükséges más hibridfajták ve­tésével is foglalkoznunk. Az el­múlt évben már sok termelőszö­vetkezetben és állami gazdaság­ban a Martonvásári—48-as hibri­det is vetették. Az elmúlt évi ta­pasztalat bizonyította, hogy az Mv—1-es hibridnél 10—12 nap­pal korábban érik és termésered­ménye alig kevesebb. Járási Vöröskereszt A kongresszusi munkaverseny szellemében vezetőség választó gyűlések a megyében Megyénk járási székhelyein a napokban zajlanak le a Vörös­Textiles szakszervezeti aktívák összevont tanácskozása Békéscsabán kereszt járási vezetőségválasztó gyűlések. Az eddigi tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy a vá­lasztott társadalmi aktívák többsége az elmúlt években de­rekasan helytállt, tevékenyen részt vett a Vöröskereszt mun­kájában. Ezért többségüket ezeken a gyűléseken újravá­lasztják. Április 19-én Sarkadon került sor a vezetőségválasz­tásra, ahol a megyei Vöröske­reszt képviseletében dr. Rucz László főorvos, a Megyei Vér­konzerváló Állomás igazgató­ja vett részt és üdvözölte a jelenlevőket. Szarvason április 20-án tar­tották meg a vezetőségválasztó gyűlést, április 23-án pedig a gyulai járási értekezletre kerül sor. fogadta el, de ígéretet tett arra, hogy a megfelelő időpontról érte­sítést küld. Ez az értesítés elma­radt lefele, de a főispánnak je­lentette április 17-én: ,,Vonatko­zással Körösladány községben észlelt munkásmozgalom tárgyá­ban f. évi március 31-én felter­jesztett jelentésemre, van szeren­csém tisztelettel jelenteni, misze­rint a mozgalom indítói vissza­vonták a munkásgyűlés engedé­lyezése iránt hozzám beadott kér­vényt, s a mozgalom teljesen megszűntnek tekinthető.” Ugyancsak április elején tett jelentést a békési főszolgabíró a köröstarcsai munkáskor megala­kulása tárgyában. Eszerint a szol­gabíró személyesen megjelent a kör alakuló és alapszabályelfoga­dó gyűlésén. Itt figyelmeztette a megjelenteket a „titkos gyűlések tiltott voltára, a gazdasági rendet felforgató erőszakos elvek veszé­lyességére, s arra, hogy a hatóság amellett, hogy az ily egyesületek működését lehetetlenné teszi, al­kalmas eszközökkel rendelkezik az egyoldalú bérkövetelések föl- csigázása ellen, a túlkövetelők kárára, a gazdaközönségnek segé­lyére lenni.” — Egyébként felhív­ta a békési szolgabíró a községi elöljáróságot, hogy éberen figyel­je a kör tevékenységét és a hely­beli lelkészeket a nép befolyáso­lására. A körök szervezését kísérő bér­mozgalmak már 1891 februárjá­ban megkezdődtek. (Tudósítónktól) A Textilipari Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottságának kezdeményezésére megyei aktíva- értekezletet tartottak a Békéscsa­bai Kötöttárugyár kultúrtermé­ben, amelyen megyénk hat tex­tilipari üzemének képviseletében szakszervezeti titkárok, szocialis­ta 'brigádvezetők és KISZ-titkárok vettek részt. A tanácskozás célja az volt, hogy ismertessék a IX. pártkongresszus tiszteletére indí­tott munkaverseny célkitűzéseit és megbeszéljék az ezzel kapcso­latos tennivalókat. Volent Zoltán elvtárs, a megyei bizottság kultúrfelelőse, a SZOT póttagja adott tájékoztatást a SZOT április 1-1 teljes üléséről. Ezután azokat a feladatokat vá­zolta, amelyek megyénk textiles aktivistáira hárulnak a kongresz- szusi munkaverseny szervezésé­ben. Fontos jelentőséget tulajdo­A csorvási munkáskor tagjai határozatot hoztak februárban, hogy csak robot és uzsora nélkül vállalnak harmados kukorica- művelést. A csorvási gazdák erre Orosházán kerestek munkásokat, de az orosházi szervezett munká­soknál sem értek célt. Csorváson Mészáros Endre, Gyarmati Ist­ván, Puskás János napszámosok március 12-ére összehívták társa­ikat, hogy folyamodványt készít­senek gr. Wenckheim földbirto­kos részére szólandó, kérve a grófot: sima harmadán — robot és uzsora nélkül — biztosítson vészükre kukoricaföldet. Másnap megjelent a küldöttség a grófnál Gerlán, aki meghallgatta ugyan kívánságaikat, de kijelentette, hogy jelentős számú csabai mun­kást szerződtetett a csorvási ura­dalomba. akik nem léptek fel kö­vetelésekkel. A csorvási munkáskor március második felében határozatot ho­zott a munkabéreket illetően, és­pedig: 1. Fizessenek a birtokosok télen 10, tavasszal és ősszel 20, illetve nyáron 20 krajcár órabért a nap­számosoknak; 2. Csak azok kapjanak napszá­mosmunkát, akik tagjai a mun­káskörnek. (Úgy hírlik — írta az Orosházi Újság —, hogy a ható­ság feloszlatja a munkáskört.) Dr. Virágh Ferenc (Folytatjuk) nított egy-eigy üzemen belül a tö­megszervezetek, elsősorban a párt- és KISZ-szervezetek, vala­mint a szakszervezetek kollektív együttműködésének. E szerveknek az érzelemre, értelemre ható tevékenysége a dolgozókból oly an lelkesedést válthat ki, amely alapvetően biz­tosíthatja a munkaverseny sike­rét és eredményességét. Rendkí­vül fontos követelmény, hogy ez a kollektív összefogás a gazdasági vezetők, műszakiak bevonásával, intenzív közreműködésével páro­suljon. Ez azért is elengedhetet­len, mert a helyesen megszerve­zett munkaverseny alapkoncep­ciója az, hogy a vállalati tervet versenyfeladatként üzemrészekre, brigádokra bontja le. Mindezt ki­egészíti még a szocialista brigá­dokkal való beható foglalkozás és az ideológiai irányelvek érvénye­sítése, tudatosítása, amely utóbbi elsősorban, az oktatásban, a to­vábbképzésben jut kifejezésre. Az előadó néhány olyan ötle­tet is bemutatott, amely több na­gyobb vállalatnál máris megvaló­sult. Ilyen például az operatív jelzőszolgálat megszervezése, a gépek karbantartása, gyors cse­réje, a minőség javítása. az anyagellátás gyorsítása érdeké­ben. Elengedhetetlen követel­mény a munkaverseny helyes megszervezése, a kivitelezés elő­segítése, ellenőrzése, gyors és pontos nyilvántartása, s ez utóbbi révén a nyilvánosság biztosítása. A. felszólalások során Lehman Béla, a Gyulai Harisnyagyár szb­titkára bejelentette, hogy üze­mükben már februárban megha­tározták a versenyfeladatokat, a jutalmak mértékét és azok kifi­zetési feltételeit. Szabó Ferencné (kötöttárugyár) az egyéni meó- zás (ellenőrzés) fontosságát han­goztatta és közölte, hogy ennek tanulmányozására a vállalattól nyolctagú komplexbrigád tesz a közeljövőben tanulmányutat a Habselyem Kötöttárugyárban. Élénk érdeklődés fogadta Freji Erzsébetnek, a Mezőberényi Pa­mutszövő szb-titkárának közlését: A munkagépeknél naponként gyorsjutalomban részesítik azokat a dolgozókat, akik megfe­lelő fejlődés után tartósan kima­gasló teljesítményt érnek el. Tóth Jolán szervező titkár be­jelentette, hogy a kötöttárugyári KISZ-szervezet vezetősége négy új brigádot szervezett a kongresz- szus tiszteletére. A Szakma Ifjú Mestere mozgalom felkarolására és az új brigádok segítésére in­tenzív segítséget kér a gazdasági vezetéstől. Rámutatott, hogy a gyárban korábban megszervezett ifjúsági radarszolgálatnak haté­konyan elő kell mozdítania a [ kongresszusi munkaverseny segí­tését. Az elhangzott sok és újszerű ötlet között az az indítványozás is figyelmet érdemel, hogy része­sítsék jutalomban azokat a 100 százalékon alul teljesítő dolgozó­kat is, akik gyors és jelentős elő­rehaladást érnek el (pl. 75—80-ról 90 százalék fölé emelkedik a tel­jesítményük). Az ötlet nem leki- csinylendő, megfontolást érdemel! Kazár Mátyás Épül a ^ázszá rí tó-állomás A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat kardoskúti kirendeltségé­nek szomszédságában épül az or­szág második gázszárító és kezelő üzeme. A Budapesti Kőolajipari Gépgyár, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat és több alvállalkozó kivi­telezésében készülő létesítmény első szárí'tóáUomásánál a mun­kálatok gyorsan haladnak, s a tervek szerint július elsején he­lyezik üzembe. Ezzel megoldódik az üveggyár gázellátásának prob lémája, mivel az egység naponta 30 ezer köbméter 2900 kalóriás gáz kibocsájtására képes. Ugyan­csak az év második felében kezdi meg az üzemelést a soványgázke- zelő állomás, amely közvetlenül bekapcsolódik a Kardoskút—Du­naújváros közötti földgázvezeték táplálásába. Ez a létesítmény na­ponta maximálisan egymillió köb­méter 8400 kalóriás gázzal látja el a Duna menti szocialista várost. Békés megye területére kétéves kísérleti eredmények alapján ja­vasolható még a Martonvásári— 48-as hibriden kívül a Martonvá­sári—53-as és a Martonvásári— 59-es hibrid termesztése is. A kétegyházi Béke Termelőszövet­kezetben kétéves kísérleti tapasz­talatok alapján javasolható tér­in esztésük. A Martonvásári—53-as hibrid • középkései érésű fajta. Pár nap­pal az Mv—1-es előtt érik. Csöve- sedése és fattyasodása jó. Élel­mes, a talajjal szemben nem igé­nyes, a szárazságot igen jól tűri. Állóképessége jó. Morzsolási szá­zaléka 84—86 közötti. Csöves ter­mése holdanként 50—51 mázsamá­jusi morzsoltban számítva. Két- egvházán holdanként 38—39 má­zsát termett. Tőszáma holdanként 19—21 ezer között változhat. A magasabb tőszámot bírja. A Martonvásári—5»-es hibrid: míg az Mv—1-es egy mindszent­puszta! sárga és 3 amerikai bette- 'ny észtett törzs keresztezéséből Iszármazik, addig az Mv—59-es 2 mindszentpusztai sárga és 2 ame­rikai beltenyésztett törzs keresz­teződésének eredménye. Nagy elő­nye a hibridnek, hogy mind az anyai egyszeres, mind a kétszeres kereszteződés előállításaikor nem kell címerezni, mert az anyai komponensek hím- sterilek. A Martonvásári—1-es hibridnél csaknem 10 nappal ko­rábban érik. Szárazságtűrő. Szá­ra középmagas, elég erős, gyak­ran antóciános. Levélzete dús, közepesen fattyasodó. Kétcsövű- ségre hajlamos. Csöve hengeres, a cső vége kissé hajlott. Morzsolá­si százaléka 84—86. Valamennyi hibridünk közül legjobban ellen­áll a rostos- és golyvásüszögnek. Talajban nem válogatós, a 19—21 ezer holdankénti tőszám jó ered­ményt hoz. Csöves termése Kéí- egyházán holdanként 44—45 má­zsa, morzsolási százaléka 82. Ezt igazolják a kétegyházi kísérleti eredmények is. Zielbauer György ált. isik. igazgató, Kétegyltás*

Next

/
Oldalképek
Tartalom