Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-02 / 78. szám

u«e. április *. 5 Szombat Harmadszor szerepel szarvasi gimnazista a „ Ki miben tudós? ” döntőiben Wenckheim Ena grófnő és Doboz papja mellett ez a megkülönböztetett A szarvasi gimnázium tantestü­lete és ifjúsága nagy lelkesedés­sel sziurkol a „Ki miben tudós?” kémia elődöntőjében kiemelke­dően szerepelt Marossy Kálmán­nak, hogy az április 2-án sorra kerülő erőpróbán is sikerüljön helytállnia a televízió nézőserege előtt. De drukkol érte a megye egész lakossága, hiszen a szarvasi A Kunágotai Általános és Mezőgazdasági Szakközépiskola Petőfi Sándor Üttörőcsapata ma, április 2-án nagyszabású csapatgyűlést rendez, melyen felavatják az új úttörőket és a KISZ ifivezetőket. Liker And­rás pedagógus, csapatvezető irányításával orosz népdalver- senyt és szellemi vetélkedőt tartanak, a levelező szakkör pe­dig kiállításon mutatja be a kül­földi pajtásoktól érkezett leve­(Tudósítónktöl) A' TIT gyulai természettudo­mányi bemutatóterem ünnepélyes megnyitásán láttunk olyan rend­kívül nagy érdeklődést, mint ami­lyen a TIT egészségügyi és bioló­giai szakcsoport járnak legutóbbi előadását ikísérte. Dr. Buga László Érdemes orvos, az Országos Egészségügyi Választ, many titkára bevezetőjében figye. lemre méltó adatokkal igazolta az egészségügyi felvilágosítás jelen­tőségét. A nálunk is népbetegségnek számító rákos betegségek iránti ér­deklődés országosain nagy. Derült, séget keltett a kozmetikával és a tisztasággal kapcsolatos megálla­pítása, amiből kiderült, hogy ná­lunk csak 60 deka pipereszappan jut egy lakosra, ami nagyon kevés. Er. Kódé Iván egyetemi tanárt, az orvostudományok doktorát, az Onkológiai Intézet vezetőjét, so­kan ismerték hírből az Őszinte szavak a rákról című kitűnő könyve alapján, ez is fokozta az orvosok és egészségügyi dolgozók érdeklődését. Gyakorlati és kellemesen köz­vetlen stílusban tartott előadásá­ban hangsúlyozta, hogy az el­méleti tudomány még nem tisz­tázta ugyan a rákbetegségek vég­ső okát, de a klinikusok megfi­gyelései, tapasztalatai alapján már meghatározták a rákot okozó je­lenségeket. A hámszövetek megbetegedését tekinti a tudomány ráknak és így az emberi agy daganatos megbe­tegedései nem ide tartoznak. Évek, sőt évtizedek alatt történik a rák kifejlődése, ezért van je­lentősége az „előző állapotnak”, amit már fontos jelezni és ilyen­kor meg is előzhető a rákbeteg­ség. A gyakorlatban ismert rák­okok között az öröklési fejlődési rendellenesség inkább fiatalabb korban és igen kis százalékban okoz rákot. A 40—60 éves korban jelentkeznek a hosszú ideig tartó, krónikus és maximális erejű fi­zikai vagy kémiai hatású, külső ingerekre keletkező betegségek, ami az esetek 95 százalékában jelentkezik rák-okként. Az emberi középiskolások az egyetlenek a megye összes gimnazistái és tech­nikum«; ai közt, akiknek sorá­ból az előző években történelem­ből és biológiából, most pedig ké­miából sikerült valakinek bevere­kednie magát tehetsége és jó fel­lezőlapokat. Az ünnepségre szovjet katonát is meghívtak. Az Úttörők a hazáért mozga­lomba a csapat minden őrse bekapcsolódott, melyet havonta értékelnek. A legjobb őrs ván­dorzászlót kap. Márciusban a zászlót az V./a osztály leányőr­se nyerte el, melynek vezetője Major Mária. Kunágotai Petőfi Sándor Úttörőcsapat riporter őrse szervezet ugyanis a mértékletes életmódra, a mérsékelten űzött szenvedélyekre és szokásokra nor­málisan reagál, nem lesz belőle rákbetegség. Viszont a mértékte­len dohányzás, valamint a mér­téket nem ismerő evés és ivás, te­hát az alkoholizmus, alkalmas hosszú idő után esetleges rák elő­idézésére. A tapasztalat szerint a férfiak­nál előforduló rákbetegiségak kö­zött 10 százalék esik a szájüregi, 20 a tüdőben és 30 a gyomorban jelentkező rákbetegségekre, ame­lyeknél gyakran szerepel okként a mértéktelen dohányzás és alko- holdzdmus. A női rákbetegségek fő típusai a mellrák, valamint a méhrák, a medencében jelentkező gyulladásos megbetegedésekkel le­hetnék összefüggésben. Ezért a nők minden medencén. belüli gyulladásos betegségnél éljenek a rákszűréssel. E két női rákbeteg­ség az összes rákbetgségek 62—65 százalékát adják. Befejezésül felhívta a figyelmet a professzor, hogy csüggedésre nincs ok, mert egyrészt a rák, megelőzésének is vannak kedve­ző eredményei, másrészt a radio­lógia is évről évre nagyobb ered­ményeket ér el a gyógyításban. A rákbetegségek időben alkalmazott terápiával gyógyíthatók. Az Agrártudományi Egyetem megyénk több termelőszövetkeze­tében különféle nyomelemekkel — cinkkel, magnéziummal és egyebekkel — kísérleteket folyta­tott a termésfokozó hatás kutatá­sára. Mivel ez a munka mindösz- sze egy esztendős múltra tekint vissza, hiteles eredményekről még nem tudnak számot adni, de már­is megállapítható, hogy a külön­féle nyomelemek kiadagolva je­lentős stimulálószerként visel­kednek és számottevő termésnö­KezdŐdik a játék Maradjunk az első levélnél, melyben mégis akad már valami, amiért akár vissza is vonhatnám az előbb írtakat: „nincs kivetni­való ebben a levélben”. De nem vonom vissza, mert mégiscsak ár­tatlan, így, egymagában. Arról a mondatról van sző, melyet Wenck­heim grófnő így fogalmazott: „Talán van egy pár ember Ger­lén, aki szívesen eladna nekem olyan tárgyakat, ami otthoni em­lék.” Hogy ez mit jelent, hogy mit akart tudni Eugénia, vagyis Ena, nem tudom. A későbbiek majd többet mondanak, amikor többet tud meg az olvasó is. Minden­esetre a levél e részét jegyezzük meg magunknak. Annyit elért a grófnő — iga­zán nagyon tisztelem emberi vo­násáért •—, hogy apja holttestét exhumáltatta a plébános úr köz- reműiködésével. S mert az első látogatása során Ena állítólag csupán ezt a végtiszteletet akarta megadni az öreg profnak — hát nem mondhatjuk tisztességtelen­nek céljait. Meg is történt az exhumálás, amit mind a gerlaiak, mind a do­boziak igazolnak. S ha ez nem lenne(,elóg, itt van Steib plébános úr lefele budapesti ismerőséhez. A keltezés: 1965. április 5. A le­vél egy részét már csak az érde­kességért is idézem, melyben pa­naszolja „Doboz papja”, hogy misére kevesen járnak. Legutóbb (még akikor) „Doboson 14 személy­nek prédikáltam, Gerlán meg csak ötnek.” A levél másik részében az ex­humálásról számolt be: „Gerlén exhumáltuk Wenck­heim Jenő holttestét, talán meg is írtam ezt neked, hogy még annak idején a kastélykertben feleségé­vel kinéztek egy helyet, s meg­egyeztek, hogy aki hamarabb meghal, azt oda temetik, hogy a másik as ablakból oda lásson. Most ott van a futballpálya... A költséget fizeti a halottnak leá­nya, aki Argentínában hétezer holdnak tulajdonosa...” Én ezért nem vetném a volt­cselédek szemére, hogy futball- pályát karcoltak a kastélykertben. Legfeljebb azt, ha nem ezt csinál­ták volna. Viszont meg kell hagy­ni, hogy a halottnak kijáró tisz­teletet a mi szerveink helyesen támogatták ós engedélyezték az exhumálást. Most mar a halott gróf családjának sírboltjában van. Csak más ne történt volna! De történt. S amíg megérkezik újra a grófnő, mert jön még, beszé­lünk a plébános úr levelezéseiről. Ugyanis ezek sejtetik, hogy még­iscsak sok, ami sok. A plébános úr levelezései Meghalt Dobozon a harangozó. Megüresedett a lakása is. Ne is csodálkozzunk, hogy sok volt a velő hatást fejtenek ki. Ezt iga­zolja a tótkomlós! Viharsarok Tsz- ben és még több gazdaságban folytatott kísérlet is. Az eddigi eredmények számba­vételére és a további feladatók meghatározására csütörtökön, március 31-én a.tótkomlósa Vihar­sarok Termelőszövetkezetben az Agrártudományi Egyetem megbí­zottjával megyénk és a termelő- szövetkezet vezető beosztású szak­emberei véleményt cseréltek. II. harangozó-jelentkező. Igen, a la­kásért is, nemcsak a hitért. Tud­juk, de isten bocsá’ ez biztosan nem olyan nagy bűn. Tudósítja erről pesti nőismerősét a plébá­nos úr, jelezve, hogy legjobb len­ne valami nyugdíjas apáca erre a posztra. „Nem arra gondolok, hogy te lennél az a nyugdíjas apácahe­lyettes. Neked nem való a lépcső­járás a haranghoz. De legalább befoghatnám a lakásra pályázók száját. Akikben alig vám istenhit, csak lakás kellene. De az oltár­hoz engedni ilyeneket????!” Egy másik levelében olyat ír, amit nem is merek kommentálni, szót sem fűzök hozzá. Inkább gon­dolkozzon az olvasó. A levél: „Jelentkeznek harangozónak bő­ven. Most vasárnapon, amíg oda jártam Gerlán, átjött a szomszéd Péter bácsi unokája. Alkalmasnak tartja magát erre az állásra. Sip­ka a fejében, cigaretta a szájában, aztán szórta a hamut a földre. Mint otthon, a földes szobában... Ilyen sültparaszt még egy sem je­lentkezett. Na, ez gyönyörűen rendben tartaná nekem a finom selyem miseruhákat, a drága ké­zimunkákat. És mikor elment, azt kérdezte: hát akkor nem számít­hatok rá?... Azóta meg van sér­tődve. Ezt is a jó Jézusnak ad­juk oda. Legyen ez is virág ab­ban az áldozatos csokorban, amit adnunk kell Jézuska felé...” Ezt sem hallgatom el az olvasó előtt — de szintén meditáció nél­kül. Szavamra mondom, nem tu­dok mit mondani: „Mennyi alkalom arra, hogy vi­rágokkal kedveskedjünk a Jézus­kának??!! Nagyon elfáradtunk a Gyulavári atyával együtt: kivág­ta mind az akácot a töltés olda­lában, ahol megyünk a Körösön keresztül. Kétéves hajtás és ne­hogy elvigyék valaki protekciósok, kivágtuk. Novák testvér földszint levágta, mi meg testvéremmel le­nyakaztuk. Rőzsébe kötöttem a vékonyát, a vastagát meg rúdban hagytam. Finom, jó tüzelő lesz abból.” Legyen ebből elég. Levelek, sa­ját kezű aláírással, így: „a Doboz papja, Steib János”. Árulkodnak a számok Elnézést, tisztelendő atyám, én ezt, mi ezt nem tennénk meg. Az ön leveleiről viszont reproduk­ciót csináltatnék és odavinném a Wenckheim-kastélyba, valame­lyik iskolai tan terembe, hogy néz­ze meg Doboz papjának leveleit Doboz parasztja, tanítója, közal­kalmazottja. De szívesen tenném! Ezzel a statisztikai adattal együtt, melyet a gróf gazdasági évkönyvéből vet­tem. 1939. Ez az év is, mint 1845-ig a többi év is, magyaráza­tot ad arra, hogy a plébános úr nem az egyházi kegyosztásért szorgoskodott a grófnő hazai láto­gatásainak szervezésén. A pontosan vezetett kimutatás jelzi: Steib János plébános fize­tése 1939. I. negyedév: 300 pengő. Korponay Erzsébet pedagógus 1939 I. negyedévi fizetése: 38 pen­gő 10 fillér. És nézhetjük mások fizetését is, ugyanebben a negyed­évben. öntöző: 10 pengő; gépke­zelő: 20 pengő; igáskocsis: 10pen­gő; tehenész: 10 pengő... , Kell magyarázat? A lelkiek bánásmód is serkentette a plébá­nost a grófi családihoz. Folytassuk, de az érzelmek fel- korbécsolása nélkül, tárgyilago­san, hűen az igazsághoz. A grófnő, Eugénia 1965. július 28-1 dátummal Olaszországból, a tengerpartról írt az isten dobozi „helytartójának”. Közli, hogy „rém el voltam foglalva, de szep­tember 10 és 15 között valamelyik napon megjelenek Dobozon”. Ebben a levélben a grófnő pa­naszaiból ts megtudunk egyet s pást. Az IKKÁ-n keresztül szeret­né megajándékozni volt ismerő­seit. Viszont az argentin deviza- írendelet nem engedd a dollárt csak úgy pocsékolni, ezért csupán a szülők, a házastárs és a gyer­mek részére biztosít dollárldvitelt. Ena kapcsol, s azt írja Dobozra, hogy majd Becsből küldi a cso­magot. „Különben — folytatja — feketepiacon kellene megvenni a dollárt, ez pedig bizonytalan és drága” — mint írja — hivatalosan 170 peso, feketén 300 peso egy dollár. Ezt pedig még a 7000 holdon gazdálkodó grófnő sem engedhe­ti meg- magáinak! 1905. augusztus 27-én jön Becs­ből a Hotel Bristol cégjeles le­vélpapírján néhány sor a plébá­nos úrnak. A Wenckheim grófnő közli, hogy előre kellett hoznia magyarországi' látogatását, meri utána vissza kell sietnie az Ar­gentin Gerlára, ugyanis ott óriási szárazság van, s veszélyben, van nak a szarvasmarhái. Megrendelt találkozók A levelezések oka természetese: nemcsak a „kedves vendég"-nek kijáró fogadtatás előkészítése, ha­nem a „kedves emlékek” felderí­tése és összeszedése is. És szeptemberben megjelent a grófnő, akinek fogadását Steib plébános úr nem kevés ügy buzga­lommal készítette elő. Prédikálta a templomban, s kérte a hívőket, méltán várják grófnőjüket. Útvo­nalat dolgozott kt a volt Wenok- heim-birtokon, találkozókat „ren­delt” meg a volt cselédekkel. A hivatalos szerveket is bekapcsol­ta, már amelyiket tudta... Mindenesetre a gerlai kastély kapu előtt ezen a szeptemberi va­sárnapon 15—20 ember összeverő­dött, kik megoszlottak kíváncsiak­ra és érdekeltekre. A grófnő igazi szeretethá2i nagylelkűséggel rágó­gumit osztogatott. Óriási! Egyesek viszonozták a nagylel­kűséget, sajnos volt cselédek is hajlongtak, ünneplősködtek a grófnő előtt. Lehet, hogy itt egy­két embertől olyan érzelmek éb­redtek Ena lágy szívében, hogy még visszavárják a drága jó úr­nőjüket. Kár viszont, hogy nem hallotta a többieket, akik nem voltak benne a 15—20 tagú „foga­dó bizottságban”. Mert bennül. egyben-másban eltérő érzelmek kavarogtak. Hallgassuk őket meg és aján­lom ezt Ena grófnőnek is. Mert a visszhang talán miheztartás vé­gett ad egy-két jó tanácsot. Ho­gyan mondta Réda János volt grófi cseléd? — Jobb, ha ottmarad a grófnő, ahol van. Boldogítsa azokat oda­át... Furcsa, hogy éppen most lett olyan kíváncsi a volt cselédekre... Varga Tibor (Folytatjuk) készültsége révén a döntőkbe. —tar— Nagyszabású csapatgyűlést rendeznek a kunágotai úttörők Megelőzhetők és gyógyíthatók a rákbetegségek hangoztatta dr. Hódé István professzor gyulai előadásán Márai György Nyomelemek használata a növénytermesztésben

Next

/
Oldalképek
Tartalom