Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-02 / 78. szám
u«e. április *. 5 Szombat Harmadszor szerepel szarvasi gimnazista a „ Ki miben tudós? ” döntőiben Wenckheim Ena grófnő és Doboz papja mellett ez a megkülönböztetett A szarvasi gimnázium tantestülete és ifjúsága nagy lelkesedéssel sziurkol a „Ki miben tudós?” kémia elődöntőjében kiemelkedően szerepelt Marossy Kálmánnak, hogy az április 2-án sorra kerülő erőpróbán is sikerüljön helytállnia a televízió nézőserege előtt. De drukkol érte a megye egész lakossága, hiszen a szarvasi A Kunágotai Általános és Mezőgazdasági Szakközépiskola Petőfi Sándor Üttörőcsapata ma, április 2-án nagyszabású csapatgyűlést rendez, melyen felavatják az új úttörőket és a KISZ ifivezetőket. Liker András pedagógus, csapatvezető irányításával orosz népdalver- senyt és szellemi vetélkedőt tartanak, a levelező szakkör pedig kiállításon mutatja be a külföldi pajtásoktól érkezett leve(Tudósítónktöl) A' TIT gyulai természettudományi bemutatóterem ünnepélyes megnyitásán láttunk olyan rendkívül nagy érdeklődést, mint amilyen a TIT egészségügyi és biológiai szakcsoport járnak legutóbbi előadását ikísérte. Dr. Buga László Érdemes orvos, az Országos Egészségügyi Választ, many titkára bevezetőjében figye. lemre méltó adatokkal igazolta az egészségügyi felvilágosítás jelentőségét. A nálunk is népbetegségnek számító rákos betegségek iránti érdeklődés országosain nagy. Derült, séget keltett a kozmetikával és a tisztasággal kapcsolatos megállapítása, amiből kiderült, hogy nálunk csak 60 deka pipereszappan jut egy lakosra, ami nagyon kevés. Er. Kódé Iván egyetemi tanárt, az orvostudományok doktorát, az Onkológiai Intézet vezetőjét, sokan ismerték hírből az Őszinte szavak a rákról című kitűnő könyve alapján, ez is fokozta az orvosok és egészségügyi dolgozók érdeklődését. Gyakorlati és kellemesen közvetlen stílusban tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az elméleti tudomány még nem tisztázta ugyan a rákbetegségek végső okát, de a klinikusok megfigyelései, tapasztalatai alapján már meghatározták a rákot okozó jelenségeket. A hámszövetek megbetegedését tekinti a tudomány ráknak és így az emberi agy daganatos megbetegedései nem ide tartoznak. Évek, sőt évtizedek alatt történik a rák kifejlődése, ezért van jelentősége az „előző állapotnak”, amit már fontos jelezni és ilyenkor meg is előzhető a rákbetegség. A gyakorlatban ismert rákokok között az öröklési fejlődési rendellenesség inkább fiatalabb korban és igen kis százalékban okoz rákot. A 40—60 éves korban jelentkeznek a hosszú ideig tartó, krónikus és maximális erejű fizikai vagy kémiai hatású, külső ingerekre keletkező betegségek, ami az esetek 95 százalékában jelentkezik rák-okként. Az emberi középiskolások az egyetlenek a megye összes gimnazistái és technikum«; ai közt, akiknek sorából az előző években történelemből és biológiából, most pedig kémiából sikerült valakinek beverekednie magát tehetsége és jó fellezőlapokat. Az ünnepségre szovjet katonát is meghívtak. Az Úttörők a hazáért mozgalomba a csapat minden őrse bekapcsolódott, melyet havonta értékelnek. A legjobb őrs vándorzászlót kap. Márciusban a zászlót az V./a osztály leányőrse nyerte el, melynek vezetője Major Mária. Kunágotai Petőfi Sándor Úttörőcsapat riporter őrse szervezet ugyanis a mértékletes életmódra, a mérsékelten űzött szenvedélyekre és szokásokra normálisan reagál, nem lesz belőle rákbetegség. Viszont a mértéktelen dohányzás, valamint a mértéket nem ismerő evés és ivás, tehát az alkoholizmus, alkalmas hosszú idő után esetleges rák előidézésére. A tapasztalat szerint a férfiaknál előforduló rákbetegiségak között 10 százalék esik a szájüregi, 20 a tüdőben és 30 a gyomorban jelentkező rákbetegségekre, amelyeknél gyakran szerepel okként a mértéktelen dohányzás és alko- holdzdmus. A női rákbetegségek fő típusai a mellrák, valamint a méhrák, a medencében jelentkező gyulladásos megbetegedésekkel lehetnék összefüggésben. Ezért a nők minden medencén. belüli gyulladásos betegségnél éljenek a rákszűréssel. E két női rákbetegség az összes rákbetgségek 62—65 százalékát adják. Befejezésül felhívta a figyelmet a professzor, hogy csüggedésre nincs ok, mert egyrészt a rák, megelőzésének is vannak kedvező eredményei, másrészt a radiológia is évről évre nagyobb eredményeket ér el a gyógyításban. A rákbetegségek időben alkalmazott terápiával gyógyíthatók. Az Agrártudományi Egyetem megyénk több termelőszövetkezetében különféle nyomelemekkel — cinkkel, magnéziummal és egyebekkel — kísérleteket folytatott a termésfokozó hatás kutatására. Mivel ez a munka mindösz- sze egy esztendős múltra tekint vissza, hiteles eredményekről még nem tudnak számot adni, de máris megállapítható, hogy a különféle nyomelemek kiadagolva jelentős stimulálószerként viselkednek és számottevő termésnöKezdŐdik a játék Maradjunk az első levélnél, melyben mégis akad már valami, amiért akár vissza is vonhatnám az előbb írtakat: „nincs kivetnivaló ebben a levélben”. De nem vonom vissza, mert mégiscsak ártatlan, így, egymagában. Arról a mondatról van sző, melyet Wenckheim grófnő így fogalmazott: „Talán van egy pár ember Gerlén, aki szívesen eladna nekem olyan tárgyakat, ami otthoni emlék.” Hogy ez mit jelent, hogy mit akart tudni Eugénia, vagyis Ena, nem tudom. A későbbiek majd többet mondanak, amikor többet tud meg az olvasó is. Mindenesetre a levél e részét jegyezzük meg magunknak. Annyit elért a grófnő — igazán nagyon tisztelem emberi vonásáért •—, hogy apja holttestét exhumáltatta a plébános úr köz- reműiködésével. S mert az első látogatása során Ena állítólag csupán ezt a végtiszteletet akarta megadni az öreg profnak — hát nem mondhatjuk tisztességtelennek céljait. Meg is történt az exhumálás, amit mind a gerlaiak, mind a doboziak igazolnak. S ha ez nem lenne(,elóg, itt van Steib plébános úr lefele budapesti ismerőséhez. A keltezés: 1965. április 5. A levél egy részét már csak az érdekességért is idézem, melyben panaszolja „Doboz papja”, hogy misére kevesen járnak. Legutóbb (még akikor) „Doboson 14 személynek prédikáltam, Gerlán meg csak ötnek.” A levél másik részében az exhumálásról számolt be: „Gerlén exhumáltuk Wenckheim Jenő holttestét, talán meg is írtam ezt neked, hogy még annak idején a kastélykertben feleségével kinéztek egy helyet, s megegyeztek, hogy aki hamarabb meghal, azt oda temetik, hogy a másik as ablakból oda lásson. Most ott van a futballpálya... A költséget fizeti a halottnak leánya, aki Argentínában hétezer holdnak tulajdonosa...” Én ezért nem vetném a voltcselédek szemére, hogy futball- pályát karcoltak a kastélykertben. Legfeljebb azt, ha nem ezt csinálták volna. Viszont meg kell hagyni, hogy a halottnak kijáró tiszteletet a mi szerveink helyesen támogatták ós engedélyezték az exhumálást. Most mar a halott gróf családjának sírboltjában van. Csak más ne történt volna! De történt. S amíg megérkezik újra a grófnő, mert jön még, beszélünk a plébános úr levelezéseiről. Ugyanis ezek sejtetik, hogy mégiscsak sok, ami sok. A plébános úr levelezései Meghalt Dobozon a harangozó. Megüresedett a lakása is. Ne is csodálkozzunk, hogy sok volt a velő hatást fejtenek ki. Ezt igazolja a tótkomlós! Viharsarok Tsz- ben és még több gazdaságban folytatott kísérlet is. Az eddigi eredmények számbavételére és a további feladatók meghatározására csütörtökön, március 31-én a.tótkomlósa Viharsarok Termelőszövetkezetben az Agrártudományi Egyetem megbízottjával megyénk és a termelő- szövetkezet vezető beosztású szakemberei véleményt cseréltek. II. harangozó-jelentkező. Igen, a lakásért is, nemcsak a hitért. Tudjuk, de isten bocsá’ ez biztosan nem olyan nagy bűn. Tudósítja erről pesti nőismerősét a plébános úr, jelezve, hogy legjobb lenne valami nyugdíjas apáca erre a posztra. „Nem arra gondolok, hogy te lennél az a nyugdíjas apácahelyettes. Neked nem való a lépcsőjárás a haranghoz. De legalább befoghatnám a lakásra pályázók száját. Akikben alig vám istenhit, csak lakás kellene. De az oltárhoz engedni ilyeneket????!” Egy másik levelében olyat ír, amit nem is merek kommentálni, szót sem fűzök hozzá. Inkább gondolkozzon az olvasó. A levél: „Jelentkeznek harangozónak bőven. Most vasárnapon, amíg oda jártam Gerlán, átjött a szomszéd Péter bácsi unokája. Alkalmasnak tartja magát erre az állásra. Sipka a fejében, cigaretta a szájában, aztán szórta a hamut a földre. Mint otthon, a földes szobában... Ilyen sültparaszt még egy sem jelentkezett. Na, ez gyönyörűen rendben tartaná nekem a finom selyem miseruhákat, a drága kézimunkákat. És mikor elment, azt kérdezte: hát akkor nem számíthatok rá?... Azóta meg van sértődve. Ezt is a jó Jézusnak adjuk oda. Legyen ez is virág abban az áldozatos csokorban, amit adnunk kell Jézuska felé...” Ezt sem hallgatom el az olvasó előtt — de szintén meditáció nélkül. Szavamra mondom, nem tudok mit mondani: „Mennyi alkalom arra, hogy virágokkal kedveskedjünk a Jézuskának??!! Nagyon elfáradtunk a Gyulavári atyával együtt: kivágta mind az akácot a töltés oldalában, ahol megyünk a Körösön keresztül. Kétéves hajtás és nehogy elvigyék valaki protekciósok, kivágtuk. Novák testvér földszint levágta, mi meg testvéremmel lenyakaztuk. Rőzsébe kötöttem a vékonyát, a vastagát meg rúdban hagytam. Finom, jó tüzelő lesz abból.” Legyen ebből elég. Levelek, saját kezű aláírással, így: „a Doboz papja, Steib János”. Árulkodnak a számok Elnézést, tisztelendő atyám, én ezt, mi ezt nem tennénk meg. Az ön leveleiről viszont reprodukciót csináltatnék és odavinném a Wenckheim-kastélyba, valamelyik iskolai tan terembe, hogy nézze meg Doboz papjának leveleit Doboz parasztja, tanítója, közalkalmazottja. De szívesen tenném! Ezzel a statisztikai adattal együtt, melyet a gróf gazdasági évkönyvéből vettem. 1939. Ez az év is, mint 1845-ig a többi év is, magyarázatot ad arra, hogy a plébános úr nem az egyházi kegyosztásért szorgoskodott a grófnő hazai látogatásainak szervezésén. A pontosan vezetett kimutatás jelzi: Steib János plébános fizetése 1939. I. negyedév: 300 pengő. Korponay Erzsébet pedagógus 1939 I. negyedévi fizetése: 38 pengő 10 fillér. És nézhetjük mások fizetését is, ugyanebben a negyedévben. öntöző: 10 pengő; gépkezelő: 20 pengő; igáskocsis: 10pengő; tehenész: 10 pengő... , Kell magyarázat? A lelkiek bánásmód is serkentette a plébánost a grófi családihoz. Folytassuk, de az érzelmek fel- korbécsolása nélkül, tárgyilagosan, hűen az igazsághoz. A grófnő, Eugénia 1965. július 28-1 dátummal Olaszországból, a tengerpartról írt az isten dobozi „helytartójának”. Közli, hogy „rém el voltam foglalva, de szeptember 10 és 15 között valamelyik napon megjelenek Dobozon”. Ebben a levélben a grófnő panaszaiból ts megtudunk egyet s pást. Az IKKÁ-n keresztül szeretné megajándékozni volt ismerőseit. Viszont az argentin deviza- írendelet nem engedd a dollárt csak úgy pocsékolni, ezért csupán a szülők, a házastárs és a gyermek részére biztosít dollárldvitelt. Ena kapcsol, s azt írja Dobozra, hogy majd Becsből küldi a csomagot. „Különben — folytatja — feketepiacon kellene megvenni a dollárt, ez pedig bizonytalan és drága” — mint írja — hivatalosan 170 peso, feketén 300 peso egy dollár. Ezt pedig még a 7000 holdon gazdálkodó grófnő sem engedheti meg- magáinak! 1905. augusztus 27-én jön Becsből a Hotel Bristol cégjeles levélpapírján néhány sor a plébános úrnak. A Wenckheim grófnő közli, hogy előre kellett hoznia magyarországi' látogatását, meri utána vissza kell sietnie az Argentin Gerlára, ugyanis ott óriási szárazság van, s veszélyben, van nak a szarvasmarhái. Megrendelt találkozók A levelezések oka természetese: nemcsak a „kedves vendég"-nek kijáró fogadtatás előkészítése, hanem a „kedves emlékek” felderítése és összeszedése is. És szeptemberben megjelent a grófnő, akinek fogadását Steib plébános úr nem kevés ügy buzgalommal készítette elő. Prédikálta a templomban, s kérte a hívőket, méltán várják grófnőjüket. Útvonalat dolgozott kt a volt Wenok- heim-birtokon, találkozókat „rendelt” meg a volt cselédekkel. A hivatalos szerveket is bekapcsolta, már amelyiket tudta... Mindenesetre a gerlai kastély kapu előtt ezen a szeptemberi vasárnapon 15—20 ember összeverődött, kik megoszlottak kíváncsiakra és érdekeltekre. A grófnő igazi szeretethá2i nagylelkűséggel rágógumit osztogatott. Óriási! Egyesek viszonozták a nagylelkűséget, sajnos volt cselédek is hajlongtak, ünneplősködtek a grófnő előtt. Lehet, hogy itt egykét embertől olyan érzelmek ébredtek Ena lágy szívében, hogy még visszavárják a drága jó úrnőjüket. Kár viszont, hogy nem hallotta a többieket, akik nem voltak benne a 15—20 tagú „fogadó bizottságban”. Mert bennül. egyben-másban eltérő érzelmek kavarogtak. Hallgassuk őket meg és ajánlom ezt Ena grófnőnek is. Mert a visszhang talán miheztartás végett ad egy-két jó tanácsot. Hogyan mondta Réda János volt grófi cseléd? — Jobb, ha ottmarad a grófnő, ahol van. Boldogítsa azokat odaát... Furcsa, hogy éppen most lett olyan kíváncsi a volt cselédekre... Varga Tibor (Folytatjuk) készültsége révén a döntőkbe. —tar— Nagyszabású csapatgyűlést rendeznek a kunágotai úttörők Megelőzhetők és gyógyíthatók a rákbetegségek hangoztatta dr. Hódé István professzor gyulai előadásán Márai György Nyomelemek használata a növénytermesztésben
