Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-02 / 78. szám

1866- április 2. Szombat CSALÁD-OTTHON A sportos ruházatta! az alkalmi öltözékig Békés megyében meg­alakult a megyei KISZ végre­hajtó bizottsáig kezdeményezésé­re a fiatal asszonyok és lányok tanácsa. Ennek keretében Orosihá- záin, Csór vason és Békéscsabán az ízléses, kulturált öltözködésről diavetítéssel egybekötött előadá­sokat tartott a Ruházati Minta­tervező Vállalat tervezője.. Az ifjúság nagy érdeklődéssel fogadta ezeket az előadásokat, ezt bizonyítja a hozzászólások, kérdé­sek sokasága, s bizonyítja azt is, hogy ma már a főváros és vidék között az öltözködésben nincs olyan differencia, mint a múltban vélt. A vidéken élő ifjúság épp olyan divatosan öltözik, mint a városi, éppen úgy érdeklődik a divat iránt. S megvan a lehető­sége arra is, hogy öltözködési kultúrája fejlődjék, amit az ilyen előadások, divatbemutatók hat­hatósan elősegítenek. Ma az öltözködés, a divat nemcsak egy kis réteget érdeklő kérdés, mint az a múlt rendszer­ben volt, mikor a tömegektől tá­vol állt a divatos öltözködés „gondja”, hisz elegendő gondot okozott az is, hogy az időjárás el­len valamilyen ruhadarabbal vé­dekezzenek. A divatos öltözködés viszont ma már nem elérhetetlen. Nagy konfekciógyáraink vannak, s kon­fekcióiparunk egyre fejlődik, s mindjobban az a törekvés érvé­nyesül, hogy bő választék álljon a vásárlóközönség rendelkezésére. ' Másrészt a konfekció mindinkább lépést tart a divattal, tehát a di­vatos. öltözködés gyakorlatilag is könnyen megoldható kérdéssé ' ált. Ez természetesen nem , je­lenti a divat uniformizálódását, sem az egyhangúságát, hisz a di­vat többrétű, s így mindenki úgy választhat belőle, ahogy az egyé­niségének legjobban megfelel. A részletmegoldások teszik gaz­daggá, ötletessé a divatot. Egy csinosan megkötött szatén vagy lakk masni a friss, hófehér piké- gallér alatt, hozzáillő övvel, fia­talos, divatos megoldás és a leg­egyszerűbb konfekcióruhát is egyénivé varázsolja. A blaser — kis kabátka — pi­ros, kék vagy nagy kockás, csíkos alapanyagból készítve arany gom­bokkal, a zseben emblémával, csinos, fiatalos, s jóformán egész | sebb, alacsonyabb sarkú cipő di- évben viselhető ruhadarab. Ta- vatos. A táskák is sportos jelle- vasszal, ésszel különböző szók-1 gűek, kis alakúak, rövid, hosszú nyákkal kosztümnek, nyáron hű­vösebb időben ruha fölé, kardi­gán helyett csinosan, jól öltöztet. A különböző kis mellénykék blúzzal pulóverrel ugyancsak vál­tozatossá teszik az öltözködést. A jól VÓ!osztott kiegészítő kellékek: cipő, táska, kendő, öv stb. a legegyszerűbb ruhát is di­vatossá teszik, míg ha rosszul vá­lasztjuk meg, a legdivatosabb ru­hát is elrontják. így a jelenlegi divatos szoknyahosszhoz, ami a fiataloknál térdig ér, stílbstalan a magas sarkú, nyújtott orrú cipő viselete. A rövid ruhákhoz szélé­vállra akasztható fogóval, kosz­tümhöz, sportos jellegű ruhák­hoz csinosak. Az öltözködésnél nagyon fontos az összehangoltság, ehhez nyújtott és nyújt segítséget a Ruházati Mintatervező Vállalat, j A közeljövőben, május 25-én Bé­késcsabán, 26-án pedig Gyulán tart ifjúsági divatbemutatót, ahol is bemutatja az ifjúság részére készült kollekcióját a sportos ru­házattól az alkalmi öltözékig. Schiffer Pálné Ruházati Mintatervező Vállalat Az öreg ló és az oroszlán Mit mondtál már megint!? „Jaj, de rossz ez a gyerek!” — j magyarázó szóval kell megertet- mondják a szülők vagy más fed- ni, hogy mindez méltatlan az em nőttek a kisebb gyerekek viselke­désére panaszkodva, főiként a csúnya kifejezések használata miatt. Sajnos, még a leggondo­sabban nevelt gyermeknél is meg­történik, hogy az ilyen kifejezések bő terméséből valamit összeszed és felhasznál. A felnőttek egy része a trágárságok hallatán jó­ízűen kacag és „eredetiségnek” vagy a gyermek „jópofaságának” tartja. Mások, ha egymás között vannak, egyszerűen elhallgatják, ha pedig idegenek előtt történik, akkor megszidják, sőt meg is bün­tetik érte a gyereket. Vannak olyan szülők is, akik nagy ügyet csinálnak a dologból, igen ke­mény büntetést helyeznek kilátás­ba, ha még egyszer ilyesmit hal­lanak. És hallanak, de természe­tesen a beígért „parazsat teszek a nyelvedre”, nem következik be. Az ilyen nevelési módszert hely­telenítjük. Inkább arról beszél­jünk, hogy milyen csúnya, ha a felnőttek is ilyen szavakat hasz­nálnak. „Biztosan te már tőlem is hallottál ilyesmit! Én is nagyon szégyellem, de néha elfelejtkezem magamról. Szeretném, ha te nem szoknál rá, mert magad is látod, hogy csúnya, ha valaki ilyesmiket mondogat!” A szülő és a nevelő részéről csak az őszinteség lehet célrave­zető. Legjobb, ha a dologból nem csinálunk nagy ügyet, mert ha a trágárságok hallatán csodálko­zunk vagy szörnyűlködünk, a gyerek még inkább érdekességet vél benne felfedezni, őszinte, bar magatartásához, különösen gyermekek esetében. Ne álszenteskedjünk, de ne hunyjunk szemet sem felette. Részlete ez a gyermek magatar­tásának, s ezért kellő tapmtatta! ezt is rendezhetjük. K. B. Volt egyszer egy sze­gény földműves, s an­nak egy lova. Hűsége­sen szolgálta a ló sok éven keresztül a gazdá­ját, de a fáradságos munkában úgy megrok­kant, úgy megöregedett szegény állat, hogy nem tudott már dolgozni. Mikor látta a gazdája, így szólt hozzá: — Ha dolgozni nem tudsz, én bizony nem tartalak tovább. Aki nem dolgozik, ne is egyék. Eredj hát szépen világgá és vissza se gye­re, míg erősebb nem le­szel, mint egy orosz­lán. Szegény öreg ló búsan világgá indult és célta­lanul bolyongott az er­dőben, amikor a róká­val találkozott. — Mi bajod van, ko­mám? — kérdezte a ró­ka. — Miért adtad bú­jlak a fejed? — Jaj, nagy bajom van, róka pajtás — fe­lelte a ló. —» A gazdám elfelejtette, mennyit dolgoztam sok éven át és mivel most már nem bírom a munkát, elza­vart; menjek világgá l Azt mondta, vissza se menjek hozzá, míg olyan erős nem leszek, mint egy oroszlán, —t Sose búsulj, komám —4 mondta barátságosan a róka —, majd én se­gítek rajtad. Feküdj csak le szépen ide az út­ra, nyújtózkodjál jól ki, egészen úgy, mintha el­pusztultál volna, a töb­bit meg bízd rám! A bén paripa megfo­gadta a tanácsot, a ró­ka pedig elsőm fordáit egy oroszlánhoz és így szólt hozzá: — Oroszlán uram, itt fekszik az úton egy el­pusztult paripa. Gyere oda velem és meglátod, milyen jóízűen megebé­delünk a húsából! Több se kellett az oroszlánnak, kapott a jó alkalmon, elindult azonnal a rókával. Mi­kor odaértek, megszólalt a róka: — Itt helyben bajos lenne elfogyasztani ezt a nagy lovat, ha pedig belekezdünk és itthagy­juk, a hiénák és a saká­lok felfalják. Hanem tu­dod mit, oroszlán uram? Én majd jól odakötözöm a farkad a lóhoz, s szépen hazahúzod a bar­langodba. Ott pedig ké­nyelmesen megebéde­lünk és megvacsorázunk belőle. Az oroszlánnak, tet­szett az ötlet, lefeküdt, hogy a róka összekösse farkát a lóéval, —4 Tedd össze a hátsó lábaidat, úgy könnyeb­ben megy majd a dolog — szólt a ravasz róka. Az oroszlán gyanút­lanul beleegyezett, a ró­ka pedig a lábait is hoz­zákötötte a ló farkához, úgy, hogy nem tudta többé kiszabadítani ma­gát, / Mikor a róka elké­szült, rákiáltott a lórai — Húzd meg, komám, húzd meg! Nosza felugrott a ló, s futott, ahogyan csak tu­dott. Vonszolta maga után a földön hentergő oroszlánt. A földműves már messziről látta és na­gyon megijedt, hogy a lova most megbosszulja őt kegyetlenségéért és nyakára szabadít egy oroszlánt. Elszaladt hát szomszédjához és meg­kérte, hogy lőjje le az oroszlánt. A szomszéd megölte az oroszlánt, le­nyúzták a bőrét, elvit­ték egy kereskedőhöz és a kapott pénzen igazsá­gosan megosztoztak. A szegény földművest vá­ratlan örömhöz juttatta az oroszlán bőréért ka­pott pénz. Mikor este hazaért, háza előtt várta az öreg ló. —* Na, kedves gazdám, most már láthatod, hogy erősebb vagyok, mint egy oroszlán és hálát­lanságodért nem fizet­tem hasonlóképpen, ha­nem még pénzhez is jut­tattalak. —» Látom bizony, hú szolgám —» mondta « földműves —, nem is ker­getlek él soha többé. És az öreg ló élete vé­géig gondtalanul élt a földműves házánál. Arab mese. Fordította: Pfeifer Vera PILLANAT Tréfás húsvéti tojások Aíz ötlet kislány ólmaik szól. Hímes tojást mindenki adhat locsolójának, de tréfás tojást is, ha kicsiit ügyes. Nem k^6 hozzá más, csak a papírbolt­ban kapható ragasztós felületű, színes lakkpapír (in. osztályosok kézimunka- csomagja). A nyuszifej szürke papírral borí­tott tojás. Ügy vágjátok ki a papírt, hogy a szem és az orr helye üresén maradjon, fekete tussal rajzoljátok améú meg. Keménypapírral bélelt fü­let kell a tojásra ragasztani, s kész az újszerű, húsvéti nyúl. „Mari néni” figurája papírra gastz- tással készül. Háromszögletű, piros- fehér pöttyös papírból ragasszuk a kendöt. Fekete lakkpapírból lesiz a szem, a haj szálai. Piros az orcája és szív alakú szája. Az orrát tussal húz­zátok meg. „Gergő”-nek neveztük el ezt a baju­szos figurát. Fekete kartonból van a kalapja, fekete lakkpapír a szeme bajusza, piros az orra*

Next

/
Oldalképek
Tartalom