Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-16 / 89. szám
!•*«. április 16. 5 Szombat rr ()sl)emuiató a szutliázlniu Cserhalmi Imre: Alku nélkül című drámája Békéscsabán Bizonyítványosztás felnőtteknek Érdemjegy a borítékban Tegnap este 7 órakor mutatta be á Békés megyei Jókai Színház Cserhalmi Imre újabb darabját, Alku nélkül címmel. A darabban a szerző egy mai kisváros életébe világít be, feltárva emberi sorsokat, viszonylatokat; nyíltan és őszinte hangon beszélve néhány olyan problémáról, melyek megoldása közügy. Az új Cserhalmi-darabban szereplő művészek igen jó, egyéni alakítást nyújtottak és Miszlai István, a rendező ezúttal is bizonyította hozzáértését, tehetségét. Három felvételünk a darab egy- egy érdekes jelenetét mutatja be. F, Nagy Imre és Körössár, István. Stelanik Irén és Szoboszlay Sándor. Körösztös István és Cserényi Béla. Fotó: Demény Bizonyítványt osztottak a közelmúltban a vállalatok zöménél és valójában az is bizonyítványnak tekinthető, ha erre nem kerülhetett sor. Az érdemjegyekről ezúttal a kézhez vett borítékok vastagságából, tehát a forint' „nyelvéh” értesülhettek az érdekeltek. A nyereségrészesedés ugyanis sajátosan összegezi a jövő idejű anyagi ösztönzést és a múlt idejű értékelést, minősítést, s ezt is kettős értelemben: a kollektívák, illetve a dolgozók nézőpontjából. Mielőtt a múlt évi eredményekről valló osztályzatokét közelebbről áttekintenénk, fontos azt is aláhúznunk, hogy idén az eddigieknél sokkal szélesebb körben érvényesült a nyereség- részesedés differenciáltan értékelő, a végzett munkát minősítő jellege. Korábban, mint ismeretes. a nyereségrészesedés ösztönző hatását nagymértékben rontotta a jobbára egyenlő, vagy legfeljebb a munkahelyen eltöltött évek számát mérlegelő elosztási módszer. Most viszont már általában alkalmazták a Munka Törvénykönyve tavaly érvénybe lépett új rendelkezéseit — amelyek a folyamatos munkaviszony, a fegyelmi vétségek s egész sor egyéb szempontból részben a nyereségrészesedés elosztását is— szabályozzák. Figyelemre méltó új vonás, hogy idén a vállalatok java részénél valóságos „házi szabályzatokat” dolgozott ki az üzemi tanács, részletesen körvonalazva, milyen mértékben csökkentik a részesedést például az igazolatlan késések, hiányzások és általában a vállalat jövedelmezőségét rontó hibák. A hatékonyabb, ösztönzőbb elosztási elvek érvényesítéséhez idén a tavalyinál több pénz is rendelkezésre állt, ami a nyeMindcn évben a járási-városi művelődésügyi osztályokkal közös rendezésben megbeszélésre hívjuk a filmszínház üzemvezetőket. A legutóbbi megbeszéléseken sok újszerű, népművelési vonatkozású feladat ellátásáról szóltak üzemvezetőink, melyek közül a legjobb és legcélravezetőbb módszereket szabad legyen a gyakorlati kivitelezés számára javasolni. Általánossá vált, hogy évente a városi és községi tanácsok napirendre tűzik filmszínházuk tartalmi munkáját. Az egyre jobb és céltudatosabb határozati javaslatok nyomán helységeinkben szélesedik a propagandisták hálózata — a tantestületekkel, iskolákkal. tömegszervezetekkel való kapcsolat, a KÖFÁ-ból való anyagi támogatás —, egyszóval, szélesedik a filmszínházak részére nyújtott községi erkölcsi és anyagi segítségadás munkájuk elismerése. A vésztői filmszínház és művelődési ház együtt készíti fel propagandistáit a községben várható kiemelkedő művészeti eseményekre. A megye húsz nagy mozijában rendszeressé vált a filmviták rendezése, filmklubok működése. Nagyon hasznosan és jól fejlesztik fiatalságunk filmértését e rendezvények, melyek többségét irodalom, történelem szakos tanárok vezetik. Évente a megyeszékhereségrészesedési „bizonyítvány” javuló osztályzataira utal. Az állami iparban összesen mintegy háromnapi bérnek megfelelő összeggel, háromszázmillió forinttal többet osztottak ki, mint a múlt évben. Fontos jelzőszám az is, hogy a vállalatok mintegy 90 százaléka fizetett idén nyereségrészesedést. Mindez a gazdálkodás intenzívebb, hatékonyabb módszereinek kedvező hatását tükrözi, olyan, tavaly érvénybe lépett intézkedésekét is, mint a fegyelmezettebb munkára késztető új munkaügyi jogszabályok, a takarékos létszámgazdálkodásért járó többletbér, általában: a jövedelmezőség nagyobb súlya a vállalati irányításban. Mindamellett a valóság mégis az, hogy a nyereségrészesedés ösztönző hatása a javuló elosztási módszerek ellenére sincs még arányban a kifizetett összegekkel. Kis túlzással azt is mondhatnék: a nyereségrészesedés mindmáig többé-ke- vésbé „idénycikk” — általában a kora tavaszi hetekben kezdünk gondolni rá, s csupán a kifizetéskor kerül a közérdeklődés középpontjába, hogy azután ismét hónapokig alig essék szó róla. A most kiosztott és a tavalyinál jócskán magasabb összegek szempontjából érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehetne egész évre „tartalékolni” valamennyit ebből a tavasz tájt „esedékes” érdeklődésből, ösztönzésből. Két fontos megjegyzés kapcsolódik ehhez. Egyrészt: az úgynevezett korrekciós módszer hátrányai, ami azt jelenti, hogy a vállalatok mérlegbeszámolóját utólag korrigálják lefelé vagy felfelé a gazdálkodást befolyásoló tényezőknek megfelelően, s ezért év közben sok helyütt még a vállalat vezetői sem tudják hatályén több napos továbbképzést rendezünk a klub- és vitavezetőinknek, nyárra pedig bentlakásos tanfolyamot tervezünk részükre, melynek témája szintén az eszte- itikai nevelés köréből épül fel. lEz irányú népművelési munkánk 'tematikus filmösszeállításokat, vitavázlatokat, központi továbbképzéseket^ igényelnének, mely segítséget sürgősen kérjük és várjuk a Filmtudományi Intézettől, illetve a várva várt Filmklubok Szövetségétől. Az épülő művelődési otthonok és filmszínházak berendezéséhez, a kinotechnikai kivitelezéshez mindenütt messzemenő segítséget biztosítunk. A közös művelődési kombinátok szépek, jól felszereltek. Többségükben egyszemélyi vezetést biztosítottunk. A csanád- apácai filmszínház példája nyomán ma már mozgalom kezdődött az úgynevezett „telt házak” vagy nagyobb mennyiségű jegyeladások biztosítása céljából. Sok, a fentiekhez hasonló tevékenységről számoltak be megyénk filmszínház üzemvezetői, akik munkájuk során szorosan együttdolgoznak a népművelőkkel, együtt formálják a művészeteket szerető fiatalok, felnőttek filmesztétikai ismereteinek gyarapodását. Borlca József a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója rozottan, mennyi nyereségrészesedés „jár” majd az esztendő végén. Kétségtelen azonban, hogy ezt a módszert a jelenlegi gazdálkodási mechanizmusban csak javítani lehet, d'- teljesen megszüntetni nem. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egész sor zavaró tényező, például az árrendszer egyes torzulásainak hatásait csak utólag lehet igazságosan „kiszűrni”. A másik megjegyzés, hogy ennek ellenére is sok helyütt alka'- maznak már olyan jól bevált módszereket, amelyek lényegében egész évre „elosztják” a nyereségrészesedés vonzó hatását. Egyetlen jellemző példa: a kohó- és gépiparban például -— még ha csupán kísérleti jelleggel, mindössze tíz vállalatnál is. de — személyre címezve meghatározták azok jutalmát, akik különösen sokat tehetnek az export javításáért, s ily módon már most, a nyereségrészesedés idei kiosztásakor sokan kaptak nagy összegű többletjutalmakat. Aligha túlzó követelmény azt állítani, hogy ehhez az elvhez hasonlóan a vállalatok, sőt a műhelyek, üzemrészek zömében lehetséges előre kitűzőt l feladatokhoz is kötni a nyereségrészesedési átlagot lényegesen meghaladó jutalmakat. Te*- rfiészetesen itt a vállalati sa jé tosságok, a különleges és csak helyileg meghatározható köve telménvek dominálnak. Nyilvánvaló az is, hogy a vállalat egy-egy fontosabb pontján cé1- szerűen, okosan alkalmazott „húzóerő” az egész gazdálkodást alapvetően javíthatja. Ha végül hozzátesszük mindehhez, hogy a zömében még előttünk álló esztendőt egyfelől a magasabb követelmények, másfelől az új mechanizmus kidolgozásával, illetve részleges alkalmazásának előkészítésével kapcsolatos változások jellemzik, aligha szükséges bizonyítani, milyen nagv szükség le“z az anyagi érdekeltség valamennyi lehetőségének hatáso sabb érvényesítésére. Mostanában a szokásosnál jobban megtelnek az üzletek- vásárolunk a frissiben kapót I nyereségrészesedésből. Mégsem e jó hangulat „ünneprontása", ha közben gondolunk arra is: hogyan lehet jövőre még több nvereségrészesedést kiérdemel ni! Tábori András ÉM Budapesti Bctonárugyár Bp. XXI.. (Csepel) Rákóczi F. u. 289., azonnali belépéssel alkalmaz botonelemgyártó munkára férfi és női segédmunkásokat, azonkívül gyakorlattal rendelkező marós szakmunkást /elvételhez munkakönyv. Mii. lap és tanácsi igazolás szükséges. Munkásszállást és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében biztosítunk. Felvételre jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportján. 4492 A íilmszínházvezetők: népművelők
