Békés Megyei Népújság, 1966. április (21. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-16 / 89. szám

IMS. április 16, 6 Szombat CSALÁD-OTTHON / ' Ä tettes: a fog A gócelmélet beigazolódott — A második betegség— A rossz fogak és az emberi szervezel A gyakorló orvosok évszázadok óta tapasztalják, hogy bizonyos betegségek, amelyek makacsul ellenálltak mindenféle gyógymód­nak, elmúlnak vagy legalábbis ja­vulnak, ha a beteg rossz fogait eltávolítják. A fogakhoz később csatlakozott a mandula, majd — bár ritkábban — néhány más szerv is, a vakbél, az epehólyag stb. A foggyökerekben, a gyökerek között, az állcsontban, a mandu­lákban néha lassú, lappangó, pa­naszokat alig vagy egyáltalán nem okozó gyulladásos folyama­tok zajlanak, amelyek ugyanak­kor a szervezet más helyein okozhatnak gyulladásos megbete­gedéseket, például a szívben, ve­sében, ízületekben, a szemben, a bőrön stb. Ezeket nevezik „második betegségeknek ‘ Az első ugyanis a fog vagy a mandula betegsége. A „második betegség” jelenték­telen lehet, de súlyos is, amely a beteg munkaképességét vagy akár életét veszélyezteti. Régen úgy képzelték, hogy azok a baktériumok, amelyek a fog- vagy a mandulagyulladást okozzák, a véráram útján eljut­nak a test különböző szerveibe, s ott gyulladást okoznak. Később ez a felfogás megdőlt, a kutatók megállapították, hogy nem ma­guk a baktériumok, hanem az ál­taluk termelt mérgek okozzák a „második betegséget”. A fogban, mandulában levő elváltozást gócnak nevezik, orvosi szóval: fókusznak. Az álta­luk előidézett betegséget pedig gócfértőzés névvel jelölik. A „gócelmélet” megszületésekor az orvostudományban nagy szen­zációt keltett. Fogak és mandu­lák százezrei estek áldozatául. Ma sem vitás, hogy gennyes, súlyos gyulladásokat fenntartó fogakat, mandulákat a második betegség­től teljesen függetlenül is el kell távolítani. Ilyeneket nem szabad megtűrni a szervezetben. Mi történjék azonban a kétes ese­tekben? Ilyenkor a második be­tegség jellege befolyásolja döntő­en az orvos elhatározását. Ha a második betegség súlyos, akkor nincs helye bizonytalankodásnak. Egy vagy több rossz fog, vagy mandula egyszerűen nem éri meg, hogy miattuk veszélyben fo­rogjon egy ember általános egész­ségi állapota. Ha viszont jelen­téktelen második betegségről van szó, akkor felesleges nagyobb- szabású fogászati vagy gégészeti, sebészeti beavatkozásnak kitenni a beteget. Ezt egy orvos többnyire nem tudja eldönteni: a második be­tegséget kezelő orvos rendszerint kikéri a fogorvos, a gégész, a se­bész véleményét és együtt dönte­nek. Ha csupán egy-két fog gyö­keréről van szó, akkor a döntés nem nehéz. A gócfertőzés körül tehát van­nak még bizonytalan pontok: sok orvoskutató foglalkozik tisz­tázásukkal. Mit tegyen a beteg? Rá kell bízni magát az orvosok alapos meggondoláson nyugvó el­határozására: s még kellemetlen­ségek árán is vállalnia kell a kisebb bajt a nagyobb veszély elkerülése érdekében. Dr. Kovács György az orvostudományok kandidátusa TORNÁZZUNK! A tavasz beköszöntővel megle­pődve tapasztalhatjuk, hogy a téli kényelmesebb élet felesleges kilókat eredményezett. Itt az ide­je tehát a friss mozgásnak, a ke­vesebb kalóriát tartalmazó étke­zésnek, de leginkább a tornának. A gyakorlatok megmozgatnak minden izmot, s ha következete­sen naponta csak öt-tíz percet áldozunk e tornagyakorlatokra, az alku Élt Tobbsincs fa­luban két jó barát. Az egyik Oktondi, a má­sik Furfangos Ok­tondi. Oktondi olyan csacsi volt, hogy egyszer, amikor sült almára éhezett, megevett egy öklömnyi almát, s rá­ült a forró kemencé­re, hogy megsül­jön az alma. Furfan­gos az ellenkezője, igen eszes ember volt: a víz íodrozásá- ból is megmondta, merre van a legtöbb hal, hol lehet a leg­jobban halászni. Nem is értette sen­ki a faluban, hogyan lehet az: Oktondinak annyi arany meg ezüst pénz hevert a kamrájában, hogy ki­rakhatta volna vele a háza udvarát, Fur­fangos meg olyan sze­gény volt, hogy még az egerek is elszöktek a kamrájából. Azt mondja egy­szer Oktondi Furfan­gosnak: — Hallod-e, ko­mám, add él nekem az eszedet. — Szívesen, pajtás, ha megadod az árát! — így Furfangos. — Amennyit kérsz, megkapod — mondta Oktondi —, csak hát, hogyan lenne a cse­re? — Nincs' anoai egy­szerűbb — felelte Furfangos. — Te min­dennap adsz nekem egy mérő aranyat, én meg mindennap meg­tanítalak valamire, amit csak ón tudok. Megegyeztek, Ok­tondi mindennap fi­zetett, Furfangos min­dennap tanított. Tel­ték az évek, lassan­ként Oktondi egész vagyona átvándorolt Furfangoshoz, igaz, Oktondira mind ke­vésbé illett mór ez a név. Egy napon azt mondja váratlanul Oktondi: — Idehallgass, Fur­fangos, holnapra hozd vissza a pénzem, amit eddig adtam, de az utolsó rézgarasdg, hi­ánytalanul. — Hogyan hoznám! — fortyamt fél Fur­fangos. — Tanította­lak, hát enyém a pénz. Így alkudtunk! Oktondi erre bepa­naszolta Furfangost, a bírónál: rútul becsap­ta őt. — Az volt az egyez­ség — védekezett Furfangos —, hogy mindennap ad nekem egy mérő aranyat, én pedig mindennap megtanítom őt vala­mire, amit csak én tudok. — Nem így van, bíró uram — szólt közbe Oktondi. — En azt mondtam Furfan­gosnak: — Hallod-e, komám, add el ne­kem az eszedet! Ha ideadta volna az eszét, ahogy megal­kudtunk, akkor most nem védekezne ilyen okosan! — Igazad van, paj­tás — szólt hirtelen elcsendesedve Fur­fangos. — Ne is per­lekedjünk tovább, gyere, vidd a pénzed. Visszaadom. Amikor a bíró meg­hallotta Furfangos szavait, összecsapta a kezét, és csodálkozva felkiáltott: — Nohát, Furfangos, én még ilyen Ostobaságot nem hallottam, visszaadsz olyan pénzt, amiért becsülettel megdol­goztál? Úgy látom, neked teljesen el­ment az eszed! — No, ha így látja bíró uram, akkor meg is nyertem a pert, mert ha elment az eszem, akkor csak Ok- tondihoz mehetett, aki íme, milyen ra­vaszul akarta vissza­kapni a pénzét, ami pedig engem illet! Oktondi elvesztette hát a pert, s attól kezdve már senki nem hívta Oktondi­nak, hanem — Rásze­eredményt két-három hét múlva már tapasztalhatjuk. Első gyakorlat. A derék- és a csípőizmokat mozgatja meg. Ke­zünket a tarkónkra helyezve, me­rev derékkal és lábbal, néhány­szor előre hajlítjuk törzsünket. E gyakorlat folytatásaként kezün­ket csípőre téve. mélyen lehajol­va törzskörzést végzünk. Második gyakorlat. Az egész test ruganyosságát szolgálja. Elő­rehajolva lendítsük karunkat mé­lyen a földig, s érintsük meg a jobb kezünkkel a bal bokát. Las­san felegyenesedve ismételjük meg a gyakorlatot, egyre gyorsít­va a hajlongó mozgás ritmusát. Harmadik gyakorlat. A hátiz­mokat erősíti, ha előrehajolva, egyenes derékkal karjainkat két oldalt kinyújtjuk, majd kereszt­ben zárjuk. Ezt a gyakorlatot nyitott ablaknál helyes végezni, mély légzőgyakorlatokkal össze­kötve. Negyedik gyakorlat. A test'ru­galmasságáról megbizonyosodhat az, aki nyújtott lábbal, merev térddel tud felemelni a földről valamilyen tárgyat. Eláruljuk, hogy ez nem mindenkinek sike­rül, főként nem első alkalommal. K. M. Add nekem az üveggolyót! Fotó: Varga Gyula MiMiHMiiHmHtnimmimiuuiiuHmmmuiiiiiiiiiimimwuiiunuiniiiiuimmmiMiiiuiiiiiHitiiimuiNiiNUMUHuiiiiiiimiumuttimuia A háziasszony segítői: a korszerű vegyszerek i tiszta, kellemes környezet megteremtése — mi tagadás, sok fáradsággal jár. A háztartási vegyipar újfajta készítményei azonban mindinkább csökkentik ezt a gondot, s e vegyszerek se­gítségével a munka egyre köny- nyebbé válik. Itt a tavaszi nagytakarítások ideje. Milyen vegyszereket hasz­náljunk ahhoz, hogy otthonunk­ban minél kevesebb fáradsággal teremtsük meg a tisztaságot, frisseséget? A kárpitozott bútorok és sző­nyegek tisztítására a rövid idő alatt népszerűvé vált „Expressz” a legalkalmasabb. Egy vödörbe 2—3 liter vizet ön­tünk, s hozzáadunk 2—3 deci tisztítót. Jól összekeverjük, amíg dús hab képződik rajta. A habot a tisztítandó kárpitra vagy sző­nyegre tesszük, majd szivaccsal — melyet tiszta vízben nyomko­dunk ki — leszedjük. Az Expressz zsíralkoholos vegyszer, tehát a zsírfoltokat, a szennyet oldja. A lakás tisztán tartásánál nél­külözhetetlen másik vegyszer 'a szalmiákszesz. Nem kellemes a vele végzett munka, de az egyik TALÁLÓS KÉRDÉSÉR Hol volt, hol nem volt, Magasan volt, zsemle volt. Sarló lett és kifli lett. Ki mondja meg, hogy mi ez? (Hold) Egy kis házban öt kis szoba Sorakozik szépen — S öt kis ember Bújik oda Melegedni télen. (Kesztyű) Az én labdám sose pattan, Földhöz vágom — szétlapul. S akárhogyan vigyázok rá, Tél utolján elgurul, S kergethetem egész nyáron, dettnek. Péter Zsuzsa i Egész ősszel — nem lelem, Ámde télre visszahozza Két szomszédos emberem. ' (Hógolyó) Vegyél el belőle idinél többet, S meglásd, annál NAGYOBB lesz, Tegyél hozzá Minél többet, S meglásd, annál KISEBB lesz. (Gödör) Az én órám olyan vekker. Hogy felhúzni soha nem kell, Mégis ébreszt minden reggel Pontosan — Nincsen neki mutatója, Se kereke, se rugója, Nincsen neki felhúzója — Tolla van! (Kakas) Krecsmáry László [ leggyorsabban tisztító vegyszer. Ezt tartalmazza a Tükör ablak­tisztító. amelytől pillanatok »alatt ragyogó lesz az ablak, és bármi­lyen üvegtárgy, tükör. A szalmi- ákkal elkészített padlómosó ke­verék a súrolás nehéz munkáját könnyíti meg. Tíz liter langyos vízhez te­gyünk 1 dl szalmiákot, és 2 cso­mag Ultra mosogató port. Ezzel a keverékkel kenjük fel a parket­tet. Negyedóra után jó meleg vízhez tegyünk Ultra mosóport és ezzel súroljuk fel a parkettet. A szalmiákos oldat fehéríti, az Ultra feloldja a beeresztőt és a parkett­ra, padlóra rakódott szennyet. Ha a súrolást nyeles kefével végez­zük, a munka kisebb fáradsággal jár. I szőnyegnek, asztalnemű­nek, bútorhuzatnak a foltok és pecsétek kellemetlen csúíítói. Ke­vés munkával e foltok is eltávo- líthatók, ha megfelelő vegyszert használunk: Zsír- és olajfolt könnyűszerrel eltávolítható gyapjúszőnyegből tiszta benzinnel vagy benzin—szal­miákszesz keverékkel. Az arány 3/4 rész benzin, */4 rész szalmiák­szesz. Tintafoltos részt tejbe áztatunk. Ezután citromsavat kevés vízben feloldunk, s ezzel áztatjuk a fol­tos részt. Utána, ha kiöblítettük a textilt, a foltnak nem marad nyoma. Penészfoltot 5 százalékos hid- rogénperoxidos oldattal lehet el­távolítani. Utána a kimosott hol­mit lehetőleg napon szárítsuk. Kisebb felületű zsír-, korom-, kenőcsfoltokat sikeresen tisztítha­tunk az Eg-Gü elnevezésű német háztartási vegyszerrel. A foltos felületet a folyadékkal átitatott vattával jól átdörzsöljük, majd a holmit megszárítjuk, és kiszellőz­tetjük, hogy a vegyszer jellegze­tes szaga elpárologjon. ■ S. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom