Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-13 / 61. szám
8 KOROST AJ __________KULTURÁLIS MELLÉKLET__________ I I Bajesy-Zsilinszky Endre alakjának történeti értékeléséhez ..Bajesy-Zsilinszky Endre mindig arról álmodott, hogy népe szabad, íüggetlen legyen. Álmai most valóra váltak. Nem adatott meg neki. hogy tudását és képességeit a demokratikus Magyarország szolgálatába állítsa. Erejének teljében akkor költözött el az élők sorából, amikor politikai nézetei véglegesen kialakultak, amikor nagy államférfiévá lett.” Puskin szovjet követ mondotta ezeket a szavakat a nagy ifiagyar hazafi budapesti gyászünnepségén. 1945. május 27-én. Érdemes idézni beszédének befejező mondatait is: „Meg vagyok győződve róla, hogy a magyar nép hős harcosának, Bajesy- Zsilinszky Endrének emlékét nem fogják elhomályosítani a múló évek. Nevét együtt fogják emlegetni a magyar nép hőseinek: Rákóczinak és Kossuthnak nevével. Örök dicsőség Bajesy-Zsilinszky Endre emlékének !” Ha a móló évek nem is homályosiíották el emlékét, de a személyi kultusz és a szektarianizmus időszaka nem kedvezett emléke ápolásának, politikai pályafutása bemutatásának, meg nem alkuvó, bátor és tiszta élete idézésének. Csak felszabadulásunk 20. és születésének közeledő 80. évfordulója ösztönözték a történészeket arra, hogy elkezdjék felmérni azt a nagy Ívelésé és 'harcokban gazdag életpályát, amelyet a Horfchy-korszak legjelentősebb polgári ellenzéki politikusa Szegedtől Sopronkőhidáig befutott. De hol vagyunk még attól, hogy a magyar nép tömegei, nemzeti közvéleményünk helyesen lásson Bajesy-Zsilinszky történeti szerepe megítélésében? tkokat kell még termünk annak érdekében, hogy a személyével kapcsolatban gyűrűző téves nézeteket és hamisan kialakult történeti képet helyreigazítsuk. Szűkebb pátriájának, Békés megyének különösen érdeke, hogy a történeti igazságot megtudja Bajcsy- Zsilinszkyvel kapcsolatban. Szarvason született 1886. június 6-án, ahol apja a helybeli iskolában tanított. Nagyapja még mezítlábas parasztfié volt és apját Áchim János tartotta a keresztvíz alá. Ez a tény is azt mutatja, hogy milyen helytelen a két család olyan értelmű szembeállítása, mintha a helybeli osztály- ellentéteket ók testesítették volna meg. Maga Zsilinszky írja származásáról Szekfű Gyula történészprofesszorhoz intézett nagy llrtónelempolitikai tanulmányában 1941-ben: „Magam Békés megyei demokrata, jobbágyi, igaz, hogy hajdú múltban gyökeredző apák fia...” Hogy az Áchim és Zsilinszky családok közötti viszony milyen szívélyes volt, arról Ba.icsé-Zsilinszky nek barátjához, Németh Imréhez 1937-ben intézett alábbi sorai tanúskodnak: „S családunk és a magam gondolkodására jellemző az is, hogy, mint hei- delbergi diák, levelet írtam Áchimnak és föLháborodá- somat fejeztem ki az otthoni antiszociális viszonyokon s az ő jogtalan üldöztetésén.” De apja, idősb. Zsilinszky Endre is kiállt Áchim András szociális igazságai mellett. A legkevésbé az ifjú Zsilinszky Endrén múlott, hogy végül is 1911. május 14-én sor került a tragikus eseményre. A helybeli polgárság és értelmiség ellentétei Áohimmal szemben nemcsak politikai okokból éleződtek ki, hanem a parasztvezér dúvadszerű tula jdonságai miatt Is. A két Zsi- linszky-fiú az apjukon és családjuk nőtagjain esett sérelmek miatt keresték fel házában Áchimot és kértek tőle elégtételt. De a szóváltást i dulakodás követte, amelynek során Zsilinszky Gábor rálőtt a bátyját, Endrét fojtogató Achimra. S az egyik lövés halálosnak bizonyult. Maga Zsilinszky megindítóan őszinte hangú fent idézett levelében így ír a tragikus esetről: „...én egyenesen fájlaltam, amiért ez a sok érdekes tehetséggel, nagy lendülettel, bátorsággal megáldott, de sok hibával is megvert, gonosz kezekben mindinkább öntudatlan eszközzé váló, szerencsétlen nagy embertorzó nem tölthette be a maga hivatását.” Erre a tragédiára ma, a megfelelő történeti távlatból s nem utolsósorban Baj- csy-Zsilinskky mártírhalála után több mint két évtizeddel úgy kell tekintenünk, hogy úgy Áchim Andrásnak, mint Bajcsy-Zsilinsz- kynek történelmi igazságot szolgáltassunk. A tragédiát kiváltó szubjektív és helyi motívumokat elmosta az idő. Becsüljük meg a két kiemelkedő Békés megyei politikusban, ami maradandó és örök: Áchim L. András mint demokrata parasztvezér írta be a nevét a magyar történelembe, aki 1906-ban kibontotta a Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt zászlaját és egyesíteni tudta a kisbirtokos parasztság és a földért küzdő agrárpaöletariátus érdekét a feudális nagybirtokos osztály uralma elleni harcban. / Bajcsy-Zsilinszkyben becsüljük a független, szabad és demokratikus Magyarország kivívásáért folytatott küzdelem kiemelkedő vezető egyéniségét, azt az antifasiszta és demokrata politikust, akinek volt ereje szembefordulni tegnapi szegedi ellenforradalmár barátaival. ellenállni a hatalom csábításának és megtalálni az utat a munkásosztállyal, a kommunistákkal való szövetséghez, vállalva ezt egészen a bitóiáig. így kerülnek Äohim L. András és Bajesy-Zsilinszky Endre a magyar történelem lapjain egymás mellé. Mindketten — a maguk idejében — a magyar parasztság felemelkedéséért, a demokráciáért, az emberi szabadságért küzdöttek és a magyar progresszió élharcosai voltak. Igaz, Zsilinszky Gábor revolvergolyói kioltották ugyan Áchim L. András életét, de a halállal végződő felelősségre vonás ódiuma és nyomasztó .lelki terhe az ellenforradalmi rendszerben jól helyezkedő és zsíros gazdasági pozíciókban meghúzódó Gábor helyett — igazságtalanul — a közéleti ellenzéki politikai szerepet vállaló és fivérétől politikai okokból a teljes szakításig elmenő Bajesy-Zsilinszky Endrére hárult. Lapozzuk csak fel a parlamenti naplókat! Amikor a nyilas és imrédysta fasiszta söpredék Bajcsy- Zsilinszkynek az újvidéki vérengzésről, vagy a háborúból való kilépés követeléséről szóló parlamenti interpellációival szemben nem Mester László: ZSENI LEGYEN A GYEREK Hozza a fiam a számtankönyvet, hogy segítsek. Nagy feleltetések lesznek és ő ezekre meg ezekre nem tud válaszolni. Itt ni, az ösz- szefoglaló kérdésekre. Felteszem a szemüvegem: „Fogalmaiad meg, hogyan oszthatunk összeget egy számmal”. A hangom tele van szemrehányással. — Te ezt nem tudod? Szégyelld magad!... Szégyellj e is, mert, ez tényleg egyszerű. És én tudom, hogyan kell osztani összeget, de a precízen fogalmazott szabályt persze már elfelejtettem. Gondold/' Rezső: Végig csiholom lelkem szálát Életből tépett meséket írok az embernyi népnek ... Végig csiholom lelkem szálát más lelkek érdességén s fellobban a lobbanó éjben szívet nyugtató békén szavakká gyantáit féiiyem. Nézzétek, én is nézem e lényt mely pont az űrben és mégis mennyi minden fogan emberi céllá ebben a pontnyi tűzben mi holnap , tán kilobban de az utolsó lángja csillagokig kiáltja: — Jöjjön más s ha tud, hát lobogjon jobban! tudott ellenérveket felsorakoztatni. tehetetlen dühében az Achim-gyilkosság rágalmait szórta az ellenzék vezérszónoka felé, hogy ily módon próbálj^ elhallgattatni. Most, immár több mint két évtizeddel mártírhalála után, végre mossuk le Bajesy-Zsilinszky Endre tiszta alakjától az igaztalan rágalmakat. Békés megye népe pedig különösen legyen büszke két nagy fiára: Áchim L. Andrásra és Bajesy-Zsilinszky Endrére, akik az örök magyar történelem lapjain immár elválaszthatatlanul egymás mellé kerültek ! Dr. Vigh Károly lom, ha egy kicsit' rárecs- csentek a gyerekre, hátha eszébe jut, akkor nekem már csak bólintanom kell, hogy: Ügy van! — De tudom — mondja a fiam, s már hadarja is: összegét úgy osztunk egy számmal, hogy az összeg minden tagját osztjuk a számmal... De a kivetkezőt, azt már nem tudom... — Nem? — Nem. Felteszem megint a szemüveget. Na lássuk csak: Magyarázd el, hogyan oszthatunk különbséget egy számmal!... — Szóval, nem tudod? — Nem — mondja angyali nyugalommal a fiam. — Hm, hm. Különbséget ugyebár úgy oszthatunk, hogy ott is elosztjuk mindegyik tagot a számmal. — De ez nem elég — mondja a gyerek —, mert a hányadosokat a végén ki kell vonni egymásból. — Hát akkor mondd hozzá és megvan — csattanok rá. — így szól a szabály? — Igen, így szól a szabály — mondom egy árnyaatnyival bizonytalanabbul. — Neked kellene rá emlékezni! — Nem tudom a következőt se — ereszti el a füle mellett a szemrehányást, s közben sandán néz rám. Mintha már nem bízna any- nyira bennem? j „Magyarázd el, hogyan oszthatunk szorzatot egy számmal!” Hogyan is? Felrémlik előttem a szorzat. Háromszor öt, osztva... Nem, nem, rossz a példa, a hármat meg az ötöt nem lehet semmivel se -osztani, legalábbis az ötödik osztályban még nem... Nézzük csak A könyvben van egy másik példa: (25 x 10):5. Ez már jó. Még talán meg is tudom fogalmazni a szabályt az eddigiek alapján... — Szóval, figyelj ide — emelem fel a hangom —, ha szorzatot osztunk egy számmal, csak az egyik tagot osztjuk el, s azután a másik tagot megszorozzuk a hányadossal... De úgy is lehet, hogy összeszorozzuk a két tagot, ezután elosztjuk az osztóval. — De hogy van a szabály? — makaosikodik a gyerek. Hiszen éppen ez az. Hogy van a szabály? El tudom mondani, hogyan kell csinálni, de az elég-e? Hátha pontatlan így, másképp áll a tankönyvben, s akkor majd azt mondják a gyereknek az iskolában, hogy ne beszéljen mellé. Elvesztem a türelmemet. — Persze, büdös kölyök, mert sose figyelsz oda. Különben legalább azt tudnád, hogy hol lehet megtalálni a szabályt a könyvben. Ű figyelt — tiltakozik —, de ezek a szabályok nincsenek benne a könyvben. — Dehogynincsenek — csattanok fel •—, ne beszélj zöldségeket, csak kényelmesebb az apádat pyaggatni. Na majd én megmutatom neked, hogy igenis ott vannak! — Azzal komoran lapozgatni kezdek a kérdésektől visszafelé. Vastag betűs alcím: Következtetés. Aha! Következtetés. Erre szükség van didaktikai szempontból, aztán a végén ott lesz a szabály... De nem. így fejeződik be a szakasz: „Egy végben 23 m vászon van.” Még előbbre lapozok: Osztás írásban. De itt sincs szabály, csak példák. Rémülten fedezek fel egy bekezdést: — Gyorsabban számolhatsz, ha egyjegyű osztó esetében a maradékot nem írod le, hanem fej/
