Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-01 / 50. szám
T ÄC6. märJSjiä J, Kedtf rO inat be tu a fa tó a Le (hujkőt légi ara fia a Érdekes divatbemutatóra került sor Békéscsabán, a Kulich Gyula kozepiskolas leánykollégiA Budapesti Ruházati Mintatervező Vállalat kezdeményezésére * i JL képpeni divatbemutató, mély különösképpen manekenek nélkül zajlott le, ötletes újítással. A mailekének három kis dobozban eltértek, ugyanis a ruhákat színes diapozitívek vetítésével mutatták Solt Uczsoné divattervező. Törő Viktória. Pipis Zsuzsanna é* Oravecz Erzsi kérdéseire válaszol. ízSésformáiló előadásokat tartanak megyénkben. Az előadások közönségét — 14—16 éves iserdülö lányokat — a Békés megyei KISZ- bizottság szervezi. Az. előadást Solt Dezsöné, a Mintalervező Vállalat divattervezője tartotta. be. Így igen változatos és nagy számú ruhát láthattak a tiatalok, Sporthoz és alkalomra nagy tetszést arattak a Mintalervező Vállalat modelljei. NagVon tanulságos volt számukra, hogy a kollekcióban alakra nem illő, ízléstelen A mintegy ötven főnyi közönség nagy előadást. tetszéssel figyeli az — Fiatal korban kell kialakítani az ember ízlését addig, amíg azt a szélsőséges behatások nem torzítják el — mondotta a többek között. Az öltözködésnek még négy alapvető szempontját kell fegyelembe venni: a korszerűséget, az alkalomszerűséget, a higiédarabok is szerepeltek, s ezeket a tankok bírálták felül és mondták el, hogy a modelleken mi a helytelen. A megyei KlSZ-bizottság szervezésében sorra került előadás nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok ízlése kultuOrvan József technikai munkatárs a modelleket vetíti. Költözik a hivatal... n Honfoglalás" a Békéscsabai Kötöttárugyár új irodaházában (Tudósítónktgl) A Békéscsabai Kötöttárugyárban a második ötéves terv során több lépcsőben lebonyolított rekonstrukció csaknem félezer tonnával növelte a vállalat termelési kapacitását. A nagyszabású fejlesztés az ügyviteli munka bővítését, korszerűsítését is megkívánta. Ennek ellátására a régi irodaépület már évek óta szűknek bizonyult. ' A rekonstrukció utolsó szakaszaként csaknem kétmilliós beruházással felépült az új irodaház és kerékpárszín. Tavaly májusban fogtak hozza az alapozáshoz, s az építők igyekezetét bizonyítja, hogy december végén már megtörténhetett a műszaki átadás is, január 11-én pedig a minisztérium kiadta az üzemeltetési engedélyt. A bekötözést néhány hétig még a telefon bekötése és az a körülmény késleltette, hogy az elavult irodai berendezés jó részét kicserélték, a többit pedig házilag felújították. A múlt héten ederkezett a nehezen várt nap. A háromszintes, központi fűtéses, impozáns épület huszonnyolc irodájában nyertek elhelyezést a vállalat termelés- irányító és ügyviteli dolgozói. A ragyogóan tiszta, világos irodák összehasonlíthatatlanul kedvezőbb munkakörülményeket biztosítanak. A dolgozók ízléses, praktikus berendezkedéssel is emelték .,új hazájuk” esztétikai színvonalát. A díszítő elemek még a lépcsőházból sem hiányzanak: az új konfekcióüzem munkatermeiről készült, nagy méretű, színes íény- kényfelvételek díszítik a falakat. A beköltözés természetesen te- rületnveréssel jár. A technológiai munkahelyek átcsoportosítása most két újabb varrodai blokk termelésbe állítását teszi lehetővé. Az új irodaház Kazinczy utcai fő portáját azonban csak az útburkolat elkészülte után nyitják meg a forgalom számáré. — kazár — Az 52-es körzet tanácstagja Szeghalmon sokszor emlegetett ember az 52-es körzet tanácstagja, Kovács Imre. Körzetének száma megegyezik éveivel: 52 éves. A hatgyermekes családapa a napi munka mellett rengeteg időt szentel választóira. Újtelepen Imre bácsi kezdeményezése és irányítása mellett ifjúsági parkot létesítetted, melyhez 15 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakosság. Az újabb terv: mintajátszóteret építenek az vapróságoknak. Kovács Imre, mint a községfejlesztési állandó bizottság elnöke, már újból szervezi a társadalmi munkasokat, s ahogy számoljak, újabb 10 ezer forint értékű pluszmunkává' tovább csinosítják községüket. I 5 perc telefon lilénkül az ismeretterjesztő munka Békéscsabán Varga Lajos, a TIT békéscsabai titkára telefonon adott felvilágosítást. a senkire nézve sem kötelező de mégis oly közhasznú ismeretterjesztéssel kapcsolatban. — Előadásaink iránt városszerte mind nagyobb az érdeklődés — hangzott a vonal túlsó végéről. Ügy vélem ezzel nem is mondok nagy újságot, hiszen a Népújságban mind gyakrabban olvasható népes, jól sikerült előadásokról tudósítás. — Hallhatnánk a legutóbbiak közül néhányat? — Hogyne. Például február 18- án szépszámú hallgatóság előtt az ötödik kerületben a Hazafias Népfront helyi csoportjával közösen í-endezttink előadást Enyém és miénk címmel az egyéni és kollektív érdekek kötelező társadalmi összhangjáról s a közösségi n. unkafegyelem kialakításának problémáiról. Még azon a napon az ÁUatforgalmi Vállalat dolgozói számára dr. Bodrogközi Tamás bőrgyógyászati és tisztálkodási szempontból világított az ember szellemi és fizikai erőnléte mennél további megtartásának a feltételeire. Az iskolák is igénylik előadásainkat. Szervezésünkben Futaki László, a megyei pártiskola tanára a Rózsa Ferenc Gimnázium Fórum-körében 22-én 1 tartott előadást Külpolitikánk alapelvei címmel. Indul a Színház — cím alatt ugyanakkor a Jókai Színház rendezője, Máté Lajos az intézmény új évadi tevékenységi programjáról tájékoztatta a Megyei Moziüzemi Vállalat dolgozóit. Ezzel egy időben került sor a KlÓSZ-ban. a kisiparosok Kossuth Lajos téri székhazában Balázs János: Hogyan védekezzünk a balesetek ellen című előadására. — Nőhallgatóságuk is van az ismeretterjesztő előadásoknak? Ugyanis az a bizonyos „kétmiiszak”... — Erre csak azt válaszolhatom, hogy a városi nőtanács titkára, Gyebnár Jánosné egyik kulturális értekezletén közölte, hogy a Háziasszonyoknak és a Tsz-asszo- nyoknak című előadássorozatokat évadonként többször' is meg kell ismételni. Némelyiken nem ritka a harminc—negyven hozzászólás sein. — Ügy vélem — mondta telefonbeszélgetésünk végén Varga Lajos titkár —, hogy ez a néhány példa is egyértelmű cáfolata annak. hogy a rádió, televízió, mozi és esti oktatás korában nem jut közönséghez az ismeretterjesztés. Friss, közérdekű téma és jó előadó esetében mindig lesz érdeklődés! —hr— Bura Márton: A munkásosztály összetétele a szocializmus építésének idejen niat és a test méreteihez való alkalmazkodást. Öltözködésünk legyen divatos, de kultúrált. Szó volt még a hajviseletről, a szem- és szájfestésről is. Ezután következett a tulajdolíráit irányban fejlődjön. Hasznos lenne más témakörből is — zene, képzőművészet, kulturált viselkedés — előadásokat szervezni és minél több iskolában, kollégiumban megrendezni. KÖZÜLETEK, MAGÁNOSOK, FIGYELEM! A Gyoma és Környéke Építőipari Ktsz, GYOM A, Dózsa György út 10. parkettázást vállal ragasztott vagy szegezett kivitelben, az érvényben levő egységárak alapján. 74 A munkásosztály a szocializmusban és a szocializmus építésének idején is csak sokrétű, bonyolult, több rétegből álló osztályként fogható fel. Természetesen itt is a nagyüzemi ipari munkásság a gerince. A szocializmus építése — a történelem eddigi tapasztalata szerint — megköveteli az ipar létrehozását, ill. fejlesztését, s ez objektíve szükségszerűen együtt jár a nagyüzemi ipari munkásság létszámának nagyarányú növekedésével. A Szovjetunióban például 1928 és 1937 között a nagyiparban foglalkoztatottak száma 3,8 millióról 10,1 millióra, vagyis 2,7- szeresére növekedett. Hazánkban 1949-től 1960-ig az iparban (az építőiparral együtt) a keresők száma majdnem kétszeresére nőtt. Az ipari, nagyüzemi munkásság minden szempontból a munkás- osztály fő osztagát alkotja. Ezt természetesen senki sem vitatjd. A kapitalzimushoz viszonyítva, lényegesen egyértelműbb a termelési folyamatban közvetlenül részt vevő műszakiak besorolása a munkásosztály fogalmába. Ez rögtön kiderül, ha a lenini osztálymeghatározást alkalmazzuk. Nem kizsákmányolt, mert megszűnt a * Résziét a saerao ..A munkásosztály vezető szerepének néhány kérdése” című, most megjelent könyvéből. (Kos- sutit Könyvkiadó, 1966.) tőkés rendszer, rendelkezik (a szocialista tulajdon állami formáján keresztül) a termelési eszközökkel, a termelési folyamatban nincs alárendelve a tőkének és nem munkaereje eladásából él. A szocialista társadalomban a termelést végző, a gépeket, később automata gépsorokat kezelő munkás és az ezekre felügyelő mérnök és technikus új típusú dolgozók, akik egyszerre végeznek szellemi és fizikai munkát, amelyből a fizikai munka egyre inkább alá van rendelve a szellemi munkának. Ez a fejlődés abban gyökerezik, hogy a szocializmusban megszűnik a szellemi és fizikai munka közötti ellentét és megkezdődik a lényeges különbségek megszűnésének folyamata is, bár ez csak a kommunizmusban következik be teljesen. Magyarországon is nagymértékben növekszik a mérnökök és technikusok aránya. 1949-hea , viszonyítva a mérnökök száma több mint háromszorosára növekedett, 1963-ban már kevesebb, mint húsz munkásra jutott egy mérnök vagy technikus, míg 1949-ben csak minden harminc munkásra. 1963-ban több mint hétszer annyian szereztek műszaki diplomát, mint 1938- ban. Ugyanakkor növekszik a szakmunkások száma is — a kültúr- íorradalom és a termelési teltételek következményeinek megfelelően. A marxi elemzés alapján tehát a termelési folyamatban részt vevő, az ,,össz munkás” fogalmába tartozó műszakiak a szocializmusban is, a szocializmus építésének idején is beleértendők a munkásosztály fogalmába. A kereskedelmi alkalmazottak a ml viszonyaink között, a szocializmus építésének időszakában is a munkásosztályhoz tartoznak, annak egyik osztaga. Ez vonatkozik a többi alkalmazott nagy többségére is. Például a kórházak személyzete, az irodai alkalmazottak zöme szintén a munkásosztályhoz tartozik. Ezt a besorolást egyrészt az indokolja, hogy bérviszonyaik, osztályeredetük hasonló az ipari munkásokéhoz (például ma Budapesten az alkalmazottak 42 százaléka munkás származású). A legfontosabb azonban az, hogy az alkalmazottak tekintélyes részének megváltozott a helyzete a termelésben — elsősorban a technikai fejlődés eredményeképpen: az irodai és a nyilvántartó munka gépesítése, az a tény, hogy az irodai alkalmazottak nálunk is egyre inkább nagy létszámban dolgoznak egy helyen (például a bankokban, minisztériumokban, Tervhivatalban, Statisztikai Hivatalban stb.) bizonyítja ezt. De nem minden alkalmazott tartozik a munkásosztály soraiba. Alkalmazottak például a pedagógusok is, de nem a munkásosztályhoz, hanem az értelmiséghez tartoznak. A szocializmusban megszűnik a burzsoáziához tartozó alkalmazottak csoportja. S ha a statisztikai kimutatások egybeolvasszák a munkásokat és alkalmazottakat, összességüket mégsem lehet a munkásosztály részének tekinteni. A munkásosztályhoz tartoznak a kereskedelmi alkalmazottak vagy az összmunkás fogalmába tartozó t
