Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-01 / 50. szám

rím. mái MM 1» 5 Kedd Aki gondosabban dolgozik kapjon több munkabért A Békéscsabai Szőnyeg- és Ta- ják. Aki gondosabban, lelkiismc­Gondolattól a tettig kacsám Háziipari Szövetkezetben az általánosan szokásos mennyi­ségi (norma szerinti) bérezés meliertt a minőségi ösztönzőt is bevezették. Ennek módszere igen figyelemre méltó. Az exportnál a kiemelkedő minőséget külön A- kategóriába sorolták, melynek a bérét magasabban határozták meg. A B-kategóriába az az első- oszrtályú áru tartozik, ami a kö­vetelményeknek csak éppen meg­felel. Bérezésben a kettő között 8 —10 százalék különbség van, de egyes termékeknél — mint példá­ul a drágább importanyagból ké­szük! modern fésűs szőnyegek, melyeknek igényesebb a vásárló­körük — a 20 százalékot is eléri. A szövetkezetben folyó verseny értékeléséinél és a jutalmazások­nál is a kategória aránya a mérv­adó. A dolgozók kezdetben tiltakoz­tak a bérezés új formája ellen, most már azonban helyeslik. — Ne legyen egyenlőség! — mond­Ki lesz a termelési verseny első helyezettje? A megyei tanács vb. mezőgaz­dasági osztályén néhány nappal ezelőtt hozzáláttak az 1965. évi termelési eredmények értékelésé­hez, — közölte Nagy Gábor főelő­adó. Tavaly összesen 105 terme­lőszövetkezet nevezett be az or­szágos: versenybe, közülük eddig 25 gazdaság küldte be a zárszá­madás alapján összeállított ered­ményét. A terme 1 ó seöv e t k ezet ek mun- kaversenyónek eredményét Nagy G álbor főelőadó, a megyei verseny­bizottság március 8-i ülésére ál­lítja össze. csoportok. De nem tartoznak a munkásosztály fogalmába például az állami hivatalok alkalmazottai — még akkor sem, ha a munkás- osztály hatalmát képviselik, erő­sítik stb. Ugyanakkor az alkalma­zottaknak ezek a csoportjai sokkal közelebb állnak a munkásosztály­hoz, mint annak idején a burzsoá­ziához. Mégis az alkalmazotti ré­teghez tartoznak az államappará­tusban dolgozók közül mindazok, a-kik államhatalmi és államigaz­gatási funkciókat teljesítenek. Ilyenek például a tanácsok alkal­mazottad vagy a termelésben nem foglalkozó állami szervek alkal­mazottai. Ide tartoznak a társa­dalmi szervezetek adminisztratív alkalmazottai — tehát, akik nem választották és nem vezető funk­ciókban vannak. Az alkalmazotti réteg — persze a kapitalizmushoz viszonyítva, egészen más helyzet­ben — tehát fennmarad a szocia­lizmus építésének időszakában is. A munkásosztály fogalmáról hazánkban is vita folyik. A vita a mezőgazdasági állami gazdasá­gok dolgozóinak hovatartozásával kapcsolatos. Egyesek az egységes szövetkezeti szocialista paraszti osztályhoz sorolják őket. Mások — és ez a helyes álláspont — a munkásosztályhoz tartozónak te­kintik, mert a lenini osztálymeg­határozás alapján tulajdonviszo­nyaik egybeesnek az ipari munká­sokéval. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen azonosnak tekintjük az állami gazdaságok dolgozóit a gyári munkássággal. A munkás- osztálynak egy külön osztaga, amely szervezettségében, gondol­kodásában bizonyos mértékig kü­lönbözik az ipari, nagyüzemi munkásoktól. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a munkásosztály része és nem so­rolható az egységes szövetkezeti szocialista paraszti osztályhoz. retesebben dolgozik, kapjon löb- bet. Mivel általában ketten dol­ga znak egy szőnyegnél, a legki­sebb Hanyagság esetén is figyel­meztetik egymást, mert a pénzük­ről van szó. Ma a termékek több mint 90 százaléka az A-kategóriába tarto­zik, ami azt jelenti, hogy a dol­gozók munkabére jelentősen nö­vekedett. A munkafegyelem meg­szilárdult. A szövetkezet vezető­sége a béralapot egyrészt még a tavalyi teljesítménykövetelmé­nyek felülvizsgálata során, más­részt a tervezésnél teremtette meg. Ha a termékék 100 százalé­ka lenne A-kategória, a munka­bért akkor is ki tudják fizetni. A művezetőknek, csoportveze­tőknek, gyártáséi őkész í tőkn e k gondosan keli ügyelniük a kate­gória szerinti minősítés tárgyila­gosságára. Aki 3 százaléknál töb­bet téved, csökken a prémiuma. Ez egyébként a minőségi ellenőr­zésnél derül ki. A műszaki ak gyártás közben is befolyásolná törekednek a minő­séget. mert a prémiumnak első­sorban ez a feltétele. Az exportszönyegek minőségi színvonalának emelése azért szükségies, hogy a jó hírnévnek örvendő szőnyegszövői par tóvá li­ra is megtartsa a nyugati piacot, sőt a lehetőséghez mérten még szélesíteni tudja. Az országok kö­zötti versenyben nagy előnyt je­lent a megbízhatóság. Ezt a célt szolgálja tehát a bérezésnek így kialakított formája, ami annál is inkább szükséges, mert a HISZ ÖV (74 háziipari szövetkezet) export­jának 8 százalékát a békéscsabai szőnyegszövő termékei teszik ki és ilyen vonatkozásban országo­san az első helyen áll. P. B A munkásosztály meghatározá­sához tartozik az is, hogyan kell kezelni osztály-hovatartozás szem­pontjából, a munkásokból lett párt-, állami és egyéb, hasonló funkcionáriusokat, valamint értel­miségieket. Ez ma nálunk sok embert foglalkoztat. Azokat a funkcionáriusokat, akiknek gye­rekei már nem írhatják be, hogy édesapjuk munkásszáramzású, mert csak volt munkás, és ma már értelmiségi, vagy alkalmazott — sokszor sérti ez a kategorizá­lás. Másrészt és más oldalról so­kan szemrehányóan vetik fel, hogy a munkásosztály soraiból ki­kerültek ..elszakadtak a munkás- osztálytól'’ és nem értik meg a munkások problémáit, ezért nem is tudják képviselni érdekeiket. A proletárdiktatúra kivívása el­kerülhetetlenül szükségessé teszi, hogy a munkásosztály tagjai nagy számba kerüljenek a politikai és a gazdasági élet fontos területeire. Éneikül a munkásosztály vezető szeretjéről aligha beszélhetünk. Magyarországon például a szocia­lista államhatalom megszervezé­sének időszakában kb. 50 000 munkás került a közigazgatás, a karhatalom, a gazdasági és poli­tikai élet vezető és bizalmi helyei­re. Ahogyan helytelen a munkás- osztályhoz való tartozás leszűkí­tése csak a kétkezi, fizikai dolgo­zókra, olyan elfogadhatatlan az a nézet is, amely szerint a fentebb említett funkcionáriusok semmi­képpen nem tartoznak a munkás- osztályhoz. Jelenlegi foglalkozásu­kat tekintve, valóban nem munká­sok. de politikai értelemben, és csakis ilyen vonatkozásban — a munkásosztályhoz tartozónak te­kintendők. A képzett, az országos vagy egész társadalmi vonatkozásokat |^| a már természetes, hogy * * mindenkitől megkívánják munkahelyén a pontos és jó munkát. Az viszont előfordul, hegy egyugyanazon műnk s.Je­lyen dolgozók sem egyformán végzik el a rájuk bízott felada­tot. Most. napjainkban talán nincs olyan családi beszélgetés sem, ahol ne esnék szó a gazdasági rhechanizmusról, arról, hogy fej­lődésünk záloga mindannyiunk jobb, ésszerűbb munkája. Természetesen népgazdasági összefüggéseket látni vagy meg­követelni mindenkitől — a helyi ismereteken túl — buta dolog len­ne —, hiszen nem várható él a kőművestől, aki téglát rak egy­más után sorba, hogy tudja az építőipar előtt álló feladatokat, ismerje a mutatókat. Azt viszont jogosan kívánják meg tőle, hogy ha már a téglát rakja, akkor azt jól és pontosan csinálja. Lehet-e ésszferűsíteni mondjuk a tégla­rakást? Erre a kérdésre bizonyára minden kőműves tud válaszolni, de még az is, aki soha életében egyetlen téglát sem tett arrébb. Mert éppen a gazdasági mecha­nizmussal kapcsolatos viták a bi­zonyítékok rá; ebben az ország­ban egyre több közgazdász, egyre több szakember lesz. Komlós Já­nos: „Az érem harmadik, oldala" című műsorában már utal erre a témára, tehát ő utána idézem; va­lóban, mintha egy kicsit mindenki értene mindenhez szemlélet ka­pott lábra nálunk... Igaz, hogy éveken keresztül megmondhattuk szóban és írásban, hogy gondol­kozzon mindenki a saját fejével. Most viszont kiderült, hogy a sok gondolkozó közül éppen a gazdasági irányításról szóló vita során olyan nézeteket is pufíog- tatnak, hogy7 „a tervgazdálkodás csődje" és ehhez hasonlókat. Nem, eiről szó sincs, hanem inkább ar­ról, hogy érdemi véleménynyil­vánítás önálló gondolatot kíván. Azaz, kár szajkózni olyan néze­teket, amelyekről nem vagyunk meggyőződve. Sokkal egyszerűbb, ha önmagunk munkaterületén keressük meg azit, hogy mit is kell ésszerűsíteni, mit is lehet egysze­rűsíteni. Van-e ilyen? ismerő és megértő, vezetni képes volt munkás vázétól beosztásban jobban tudja képviselni a mun­kásosztály érdekeit. Természete­sen fennáll a munkásosztálytól való elszakadás lehetősége is. De az általánosan jellemző nem az, hogy a munkásosztály soraiból funkcióba kerültek elszakadnak az osztályuktól. A valóságban döntő többségük sokkal többet tud ten­ni és tesz is a munkásosztály ügyéért. Az eddigiekből láthatjuk, hogy a munkásosztály sokrétű, bonyo­lult társadalmi organizmus. Ge­rincét az ipari proletariátus adja, j ezen belül is a gyári, nagyüzemi munkások. Lenin megállapítása szerint csakis „a gyári, az ipari munkások képesek arra, hogy ve­zessék a dolgozók és kizsákmá­nyoltak egész tömegét a tőke igá­jának megdöntéséért folyó harc­ban, a tóke megdöntése folyamán, a győzelem megtartásáért és meg-1 szilárdításáért folyó egész harc­ban, az új szocialista társadalmi fend megteremtésének művében, az osztályok teljes megszünteté­séért folyó egész harcban'. (Le­nin Művei. 29. köt. 427—428. old.) Ugyanakkor a nagyüzemi mun­kások mellett vannak a munkás- osztálynak egyéb, szervezettségé­ben, öntudatban alacsonyabb fo­kon álló csoportjai is. Nálunk ma az ilyen, szélesen értelmezett munkásosztály — családtagokkal együtt — a lakosságnak körülbe­lül 60 százaléka és a tervek sze­rint 1980-ig ez az arány 80 száza­lék fölé emelkedik. A munkásosz­tály fogalmának ilyen értelmű felfogása segíti az ide sorolt ré­tegekkel kapcsolatos helyes poli­tika megvalósítását, a munkásosz­tály vezető szerepének tökélete­sebb érvényesülését. A z előzőekben emlegetett kő­” művesünk falazás közben sokszor találkozik olyan feladat­tal, hogy a sorokba tél téglát kell beépítenie. Mi történik ilyenkor? Előveszi az egész téglát (többször láttam), puff, ráüt a kalapáccsal, aztán farigcsálja még egy kicsit és a féltéglát jól, rosszul beilleszti a sarokba, míg a lehullott törme­lék pocsékba megy. A téglahalom- ban pedig ott áll egy csomó fél­tégla, amiért csak le kellett volna hajolnia. Tudom, líogy a fpnsbi példa túl egyszerű. Általában túlságosan könnyűvé válik a gazdasági mechanizmus magyarázata. Pedig valahogy így kellene elkezdeni, így, a kőművesnél, az eszterga­padnál vagy éppen a szabászat­nál, vagy a megfelelő munkahe­lyeken. Hallani olyan véleményt is, hogy a gazdasági mechanizmus nagyobb önállóságot biztosít a vállalatoknak. Igen ám, de vajon élünk-e majd ezzel a lehetőség­gel? Nem járunk-e úgy, mint a Ludas Matyi karikatúrájában sze­replő igazgató, aki évekig kíván­ta, követelte az önállóságot, s mikor azt megkapta, akkor szin­te félve dobta el magától. Az el­múlt hetekben megyénk közgaz­dászai, vállalataink szakemberei több hasznos tanácskozást foly­tattak. Egyik ilyen tanácskozáson szóba került a felújítási és a be­ruházási eszközökkel való gaz­dálkodás dolga is. Sokszor bosz- szantott bennünket és lapunkban nem egy cikk bírálta azokat az ésszerűtlen) felújításokat, amikor például úgy alakítottak ki laká­sokat régi, rossz épületekből, hogy azok drágábbak lettek, mint­ha újakat építettek vdlna. Vajon megszűnik-e ez? Jelenleg még csak szó van ar­ról, hogy a beruházások és felújí­tási hitelekkel való gazdálkodás új rendszere, az önállóság növe­lése tanácsainkra is kiterjed. Azt hiszem, erre nem egy községünk­ben és városunkban sóhajtanak fel a helyi vezetők. Megszabadul­Az ÉM 44. sz. All. Építőipari Válla­lat azonnal felvesz — budapesti mun­kahelyekre — villanyszerelőket, köny- nyűgépkezelőket (ElYI-viz-sgával) ku­bikosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak napi 15,— Ft, nem családfenntartóknak napi 10.—- Ft különélés! dijat fizetünk, amennyiben vidéki lakásbejelenté&sel rendelkez­nek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés elle­nében — biztosítunk. Tanácsi igazolás és munkaruha szükséges. — Továbbá felveszünk — szeptemberi beiskolázás­sal — kőműves, ács, vb.-szer., hideg­padló és parkettás szakmába ipari tanulókat — 8 általános iskolai vég­zettséggel. Jelentkezés levélben. Cím: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 13— 15, munkaerőgazdálkcdás. 50 Az ÉM Betonelemgyártó Vállalat szentendrei belonárugyár váci telepé­re — betone I emgy ár t.a.sí munkakörbe nának egy csomó olyan felesleges kötöttségtől, amely nemcsak az ő munkájukat, hanem a lakosság kommunális, vagy éppen szolgál­tatási lehetőségeit csökkentette. Ma még rengeteg bürokratikus formaság, nevén nevezve, egy­másnak sokszor szinte ellentmor dó rendelkezés bénítja hely; tanú csaink munkáját. Ezek feloldás i nem történhet egyik napról a má­sikra, nyilván ehhez is idő kell. Azonban érdemes helyi szerve­inknek is keresni azokat a lehe­tőségeket. amelyekkel csökkenthe­tik az ellentmondó rendelkezé­sek hatását. \/állatni a kockázatot? Bi­" zony, erről is szó van. Már a gazdaságirányításról szóló első ismertetésben is szerepelt a koc­kázatvállalás gondolata. Egy-egy új termék bevezetése vagy egy- egy új létesítmény felépítése, amely saját kezdeményezésre ké­szül. nagyobb felelősséget ró a kezdeményezőkre: érdemes volt-e forintot költeni ilyen célra? Nvil. ván tanácsainknál fokozottabban jelentkezik a felelősségvállalás gondja, hiszen ők nem csupán pénzügyi és egyéb rendelkezése!; útján számoltathatok el, hanem a tanácsrendszer alapjából követ­kezően. p választópolgárok ú* is. De talán éppen a nagyobb önállóság, a nagyobb kezdemé­nyezési kedv és tegyük hozzá, le­hetőség emeli majd fel odáig eze­ket a szerveinket, hogy tőré - ■ tudnak tenni a lakosság érdedé­ben. Könnyebben ki lehet majd mondani, hogy e|y-egy városren­dezési terv során ,.ne költsünk 100 ezreket erre az ócskaságra, ha­nem építsünk újat”, mert így ésszérű. A jelenleg folyó viták azrt bl­Ä zonyítiák, hogy az eddig csak közgazdászok megfogalmazá­sában szereplő gazdasági mecha­nizmus egyre nagyobb teret hódít az emberek tudatában. Egyre többen érzik, hogy van mit tenni és talán majd egyszer többem tudják is, hogy mit kell tenni. Dóczi Imre férfi segédmunkásokat azonnali belé­pésre felvesz. Tanácsi igazolás szüksé­ges. Munkásszállás varf. Jelentkezni le­het Vác, Kisrét dűlő 1 szám alatt. (Forte gyár és a váci kisállomás mel­lett.) 10830»> Az ÉM Betonelemgyártó Vállalat szentendrei beton árugyára betonelem- gyártási munkakörbe férfi segédAiun- kásokat azonnali belépésre felvesz. Tanácsi igazolás szükséges. Munkás- szállás van. Jelentkezni lehet a gyár­egység munkaügyi osztályán. Szent­endre, Dózsa György út 34. szám alait. 108301 Az eleki Lenin Tsz 1 fö üzemegység- vezetőt és 1 fő üzemegység-agronn- must vesz fel. Az állás be töltésé hez egyetemi vagy főiskolai végzettség továbbá 5 éves szakmai gyak* »Mar szükséges. Fizetés 16/1964. (XII. 30.) FM. rendelet szerint. Jelentkezés írásba Felvétel esetén útiköltséget térítünk 67 Farsangi rejtvénypályázat — Harminc forduló harminc nap alatt — Első dij 7 napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés az április 1-i számunkban — Tizenhármadig rejtvényünk: Idézet az egyik legszebb magyar regényből: 1 „Ha Tímea kíváncsi volt a fiókot is kihúzni, akkor ő is meg­látta az ékszereket. Ha meglátta, akkor egyre bizonyosan ráismert közülük arra a gyémántos'ékszerre, melybe az ő arcához annyira hasonló kép van foglalva. Az anyja képe lehet. És akkor tudni fog mindent.” " Kérdés: ki írta a regényt, az író,mikor és hol született; végűi mi a regény címe? Farsangi rejtvénypályázat 13. 1 9 1966. március I. szelvény j fCözüIetek munkaerőigénye ♦

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom