Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-01 / 50. szám
IÜ6. máj is 1. 3 Kedd Kikelt a négyszázezredik csibe A Békéscsabai Baromfikeltető Állomáson ebben a keltetési idényben 426 ezer naposcsibét keltettek. Schriffert Mihályné szakmunkás a négyszázezredik csibe tálcáját emeli ki a gépből. Fotó: Demény seesB«**» »«****ii!ew»uiww»#»ii«*Beeiiw»*eBeiesiiweB««BeBw«ieB»eeEeeeeBeeweeee* Megjutalmazták a békési járás legjobb egyéni baromfitenyésztőit Február 19-én értékelteik a békési járásban az egyéni baromfi- tenyésztési verseny eredményeit. Pataki István., az FJK elnöke többek között elmondotta, hogy az egyéni baromfitenyésztés az elmúlt évben is nagyban hozzájárult a lakosság húsellátásához, valamint az exportterv teljesítéséhez. Ezután szólt arról, hogy a járásban eredményesen működnek a llbatömő társulások is. A járásban a baromiitenyészté- »1 versenyben első helyezést ért ei Darányi János békési tenyésztő, aiki 3976 kilogramm libát adott át, és ezen kívül 200 darab te- nyészüíbát nevelt fél. A második helyezett Takács Mátyásné. me- zőberényi tenyésztő, aki 16 mázsa 34 kilogramm baromfit adott át az fmsz-mek. A harmadik, helyezésit Mikó Istvánná, bél megyeri tenyésztő érte el 11 mázsa 65 kilogramm vegyes baromfi átadásával. Pataki István elvtárs ezután átadta a kiérdemelt díjakat. Darányi Jánosnak 1200, Takács Mátyásuknak 700, míg Mikó István- nénak 500 forint értékű vásárlási utalványt. Ezit követően Varga Imre, a Békési Fmsz elnöke a községi verseny győzteseinek adta át a díjait» A versenyben első Petras Györgyné, a második Bakos Já- nosné, míg a harmadik Almás! Gá- bomé. A helyezetitek tárgyjutalmat kaptak. A díjkiosztás után dr. Pacs István, a Gödöllői Kisáilattenyész. tési és Kutató Intézet adjunktusa, az FM és a szövetkezetek tanácsadója tartott szakmai előadásit. Többek között szólt arról, hogy a kisáüattenyes :lcv; nagyi ban hozzájárulnak az ország húsellátásának, biztosításához. valamint a baa'omfi-. a nyúl. és a ga_ lambtenyésztéssel lényeges . vai irtát biztosítanak az országnak. Elő. adásában szólt a kisállattenyésztés fontosságáról, valamint az azt elősegítő szaklapok jelentőségéről. Fodor Sándor problémáinak megoldásából származnak. Ugyanakkor jelentős segítséget tudnak nyújtani a nép- íronitbázoittságok a különböző tanácsi határozatok és intézkedések végrehajtásához; mozgósítom tudják a tömegeket ezek végrehajtására, azaz: mind szélesebb rétegeket tudnak bevonni az állami feladatok megoldásába. Eredményesen tudják segíteni a különböző szintű népfrontbdzott- ságbk a tanácstagok fogadónapjainak lebonyolítását, a tanácstagi beszámolók eredményes megszervezését. A népfrontbdzotitságok olyan módon is tudják segíteni a taná-» csők állandó bizottságainak munkáját, hogy aktívákat kérnék fel é» összekapcsolják a népfront akcióbizottságának tevékenységét az állandó’bdzattsagok munkájával. A gyakorlatiban bevált és helyes olyan kezdeményezés, mikor a községi népfrontbizottságok közös akciót szerveznek a községi tanácsokkal. A népfrontbizottságok jelentős tevékenységet folytathatnak a mezőgazdaság előtt álló iélada-' tok megoldásával összefüggésben is. Szervezhetik a mezőgazdaságban folyó muhkavarsenyt; segítséget nyújthatnák a szocialista brigádmozgátom fejlődéséhez, tevékeny felvilágosító munkát, agi- tációt végezhetnek a mezőgazda- sági termelés növelése érdekében. Jó munkamódszerek kiszélesítésével, elterjesztésével segítheti a népfront a községfejlesztési feladatok végrehajtását is. Tervdokumentáció elkészítéséire aktívákat kérnek fel, műszaki akcióbizottságot hozhatnak létre sfb. A tanácsok tekintélye és népszerűsítése növelésének igen fontos eszköze a jó községfejlesztési terv, Ennek megfelelő eredményes végrehajtása — amelyhez a népfront a maga eszközeivel széles körűen hozzájárulhat — erősíti a tanács tömegkapcsoilaitát; aktivizálja az embereket s még jobb és eredményesebb munkára az állami tevékenységbe való bekapcsolódására. „A Hazafias Népfrontnak tehát olyan széles, demokratikus tömegmozgalommá kell fejlődnie — írja cikkében dr. Nagy Ernő —, amely sokoldolú tevékenységet fejt ki a szocialista gazdaság és kultúra felvirágoztatása érdekében. Erre mozgósítja a dolgozókat, neveli őket az állami fegyelemre, a szocialista társadalom együttélési szabályainak megtartására s biztosítja a nép- tömegék részvételét az országos és helyi politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kérdésiek megoldásában. Ha a népfront olyan fórummá válik, ahol a dolgozók bátran vitatkozhatnak, elmondhatják véleményüket, bírálataikat, javaslatokat tehetnek s felvetett problémáikra őszinte és meggyőző választ is kapnak, ha jogos és megvalósítható javaslataikat a népfrontszervek felkarolják, akkor a népfront-mozgalom betölti fontos hivatását.” (Dr. Nagy Ernő: A tanács- és a nép- froníszervek együttműködéséről.) A népfront-mozgalom — mint eddigi eredményei is mutatják — ezww'az úton jár s fontos eszköze a dolgozók bevonásának az állami munkába, az állami élet szervezésébe. , A másik nagy emelő e feladat megoldásában a szakszervezeti mozgalom. A szakszervezetek a munkások legrégibb társadalmi szervezetei, egyben a munkásosztály legnagyobb tömegszervezetei, amelyek a bérből és fizetésiből lő dolgozókat tömörítik soraikba. (Folytatjuk)A gabonák fejtrágyázása és vegyszeres gyomirtása küszöbén Interjú Fabriczi Elememével, az AGROKER lerakatának vezetőjével Máskor február végéig kiszórták a fej trágya nagy részét gabonavetéseikre megyénk állami és -közös gazdaságai Az idén a nagy hó, aztán a hirtelen bekövetkezett és belvizet okozó olvadás miatt csak a talaj felszí kkadása után tudnak hozzálátni ehhez a fontos feladathoz.' Az őszi vetések — egyrészt azért, mert későn kerültek a földibe, másrészt, mert jó részüket elöntötte a víz — általában gyengén teleltek, s ezért nagyon igénylik a műtrágyát, de a megkülönböztetett tavaszi ápolást és a nagyarányú gyomosodásd veszély miatt, csaknem egész területükön a vegyszerezést. Ez utóbbiból nagyobb mennyiségre lesz szükség a kukoricaföídekre, meg a különböző növényi kártevők elleni védekezéshez is. Az ezzel kapcsolatos sok kérdésre kértünk választ Fabriczi Elemérnétől, az AGROKER műtrágya és növényvédőszer békéscsabai lerakatának vezetőjétől. — Milyen mütrágyaféleségeket rendeltek meg eddig megyénk gazdaságai és hogyan tudja a lerakat kielégíteni a szükségleteket? —- A műtrágyaigény mindig nagyobb, különösen nitrogénből, mint amennyi rendelkezésünkre áll. Ez évre 68 ezer 680 tonna nitrogén műtrágyát biztosított központi szervünk a megye állami gazdaságai, termelőszövetkezetei és háztáji gazdaságai számára. Ebből a mennyiségből 50 ezer 700 tonna jut a termelőszövetkezeteknek. Igényük jóval nagyobb ennél, de nincs lehetőség arra, hogy többet adjunk. Lerakatunk az ez évi műtrágyakeret 55 százalékát már leszállította. A gazdaságok nyugodtan hozzáláthatnak az őszi gabonák fej-trágyázásához. Mi azonban cseppet sem vagyunk nyugodtak. Azért, mert a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által lebontott műtrágyakeretet egyes járási tanácsok mezőgazda- sági osztályai nem bontották tovább a termelőszövetkezetekre. Telefonhívásunkra a sarkadi járási tanácstól azt a választ kaptuk, hogy még nem kapták meg a keretet. A békési, a szarvasi járási tanács mezőgazdasági osztályát és a békéscsabai városi tanács mezőgazdasági osztályát most sürgettük meg: -küldjék mielőbb a lebontott keretet. Azért okoz ez nekünk gondot, mert mi előszállítást eszközlünk s attól tartunk, hogyha véletlenül nagyobb meny- nyiséget küldünk egyik-másik helyre, akkor akadnak majd olyan szövetkezetek, amelyékbe a viszonylag korlátozott mennyiséget sem tudjuk leszállítani. Természetesen nem tétlenül pro-biémázunk ezen, hanem igyekszünk kiszállítani szövetkezetenként a tavaly felhasznált nitrogén műtrágyamennyiség 60—70 százalékát. — Tudomásunk szerint egyes gazdaságokban az ár- és belvíz tönkretette a tárolt műtrágya- készlet jó részét. Van-e lehetőség arra, hogy bizonyos mennyiséget kapjanak pótlólag a fejtrágyázás elvégzéséhez? — Erre az esztendőre 2700 tonna műtrágyát tartalékolunk s amennyiben az ár- és belvízkár indokolja, adunk bizonyos meny- nyiséget belőle a gazdaságoknak. Többek között a szeghalmi Rákóczi Tsz-nek — amelynek az árvíz tönkretette a tárolt műtrágya- készletét — csaknem 300 mázsa hatóanyagnak megfelelő nitrogént f adtunk. — A megye termő talajai a nit- I rogén mellett igénylik a táp-! erőt növelő foszfort és káli műtrágyát is. Igénylik-e ezeket gazdaságaink és ki tudja-e elégíteni a lerakat a kért mennyiséget? — Foszfor es káli műtrágyából nincs meghatározott keretünk. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló 38 ezer 420 tonnát igénylés, vagyis megrendelés szerinti meny- nyiségben szállítjuk a gazdaságoknak. A baj az, hogy egyes szövetkezetek halogatják a megrendelést a felhasználás idejére, vagyis augusztusra, más szövetkezetek pedig egyszerűen visszamondják a korábban megrendelt mennyiség egy részét vagy egészét, mint például a mezoberényi Vörös Csillag és a nagyszénás! Lenin Tsz. Az ilyen lemondás sóik gondot okoz nekünk. Azért, mert ezeket a műtrágyákat külföldön rendeltük meg és visszamondása sok bonyodalmat okozna. Nem tehetünk mást, mint átvenni az érkező diszpozíciót és lehetőleg átadni azoknak a gazdaságoknak, amelyek igénylik. A mezóberényi Vörös Csillag Tsz által lemondott 800 mázsa szemcsés szuperfoszfátot például az ottani Aranykalász Tsz-nek sikerült átadnunk. — Tavaly nagyon firtatták megyénk szövetkezetei a kalászost kalászos követő talajok fertőtlenítéséhez az Aldrinos szuper- loszfátot. Hiánycikk lesz-e ez az idén is? — Értesülésünk szerint a vegyi gyárak ráálltak az Aldrinos szupert aszí át gyártására, de jelzéseik szerint az igényeket teljes kapacitás mellett sem tudják kielégíteni. Jelenleg 12 ezer tonna Aldrinos szuperfoszfáttal rendelkezünk, emellett tárolunk ugyancsak hasonló hatóanyagú fertőtlenítőszerből, a Hungária L—7- esből 1470 mázsát. Ebből tavaly ősszel mindössze 500 mázsát vittek el a szövetkezetek. Azért ilyen keveset, mert mint új szertől idegenkedtek. — Felkészült-e az AGROKER a nagyobb mértékben jelentkező A hétről hétre és a hónapról hónapra megjelenő szaklapok, folyóiratok, mind több szakmunkáshoz, technikushoz, mérnökhöz jutnak el megyénkben is. A Magyar Mezőgazdaságból csaknem 1900-at, a Mezőgazda- sági Technikából majdnem 2000-et, Méhészetből pedig félezret kézbesítenek egy-egy megjelenés alkalmával. Ezek a számok azt tanúsítják, hogy szaklapjaink, folyóirataink megyei olvasottsága az utóbbi években számottevően nőtt. A mezőgazdaságban dolgozó vezető szakemberek mellett egyre több beosztott mérnök, technikus és szakmunkás is előfizette a munkájához közel álló, tevékenységével egybeeső lapot, folyóiratot. Szakvezetőink és beosztottaik elősorban azért léptek a mezőgazdasági munkákat népszerű vagy éppen tudományosan fejtegető lapok olvasótáborába, mert érezték, bogy a vegyipar, a gépipar, az élelmezésipar rohamos fejlődésével lépést kell tartaniuk. S ha már itt tartunk: vajon a szaklapok, folyóiratok olvasottságában megyei átlagban elértük-e a legmagasabb telítettséget? Vajon a termelés élenjáró és új, javasolt módszerei eljutnak-e mindenüvé? Miért van az, hogy nemzetünk kincse, az emberi találékonyság nem terjed futótűzként üzemről üzemre? gyomirtoszerigény kielégítésére? — A gyamok irtásához jól bevált Dikonirtból 2000 mázsát tárolunk. Igénylése azonban — valószínű a tavalyi sok csapadék következtében fel nem használt mennyiségek miatt — vontatott. Eddig csak minimális mennyiséget, mindössze 470 mázsát rendeltek belőle megyénk gazdaságai. A kukorica vegyszeres gyomirtásához is elegendő a tárolt Dikonirt, még abban az esetben is, ha gazdaságaink Hunigazinnal keverve, a tavalyinál nagyobb területeken alkalmazzák. Hungazinból is 300 mázsa van raktáron. Ez sem eléggé kelendő. Gazdaságaink ehelyett főleg a K—64-es vegyszert igényelnék inkább, ez azonban még kísérlet alatt van. — Még nem lehel tudni, hogy milyen rovar- és egyéb fertőzés fenyegeti majd a gazdasági év folyamán a különböző növényeket. Mégis megkérdezzük: rendelkezésre állnak-e a szükséges védekezőszerek? — Mindenféle porozószerból elegendő mennyiséget tartunk raktáron. A készletből nem hiányzik a gabonafutrinka, és a különböző lucemakártevők elleni védőszer sem. Bőven van Sevtox a borsó gyomtalanításához, gyümölcsfaolaj a tél végi, tavaszi permetezéshez, s nem szűkölködünk a mezei pocok irtásához szükséges mérgező anyagokkal sem. Az igény azonban még nagyon lanyha. A megye 23 termelőszövetkezetéből, többek között három vésztőiből. az ecsegfalvd Egyetértésből), a dévaványai Leninből, a kaszaperi Leninből, a tótkomlósi Alkotmányból még egyetlen deka porozószerre sem érkezett igénylés. Bízunk benne, hogy ez csupán az év elejének tudható be és nem annak, hogy megyénk közös gazdaságai lemondanak a rovar- és a növényi kártevők elleni védekezésről — fejezte be nyilatkozatát Fabriczi Elemérné elv- társnő Vajon eljutnak-e szaklapjaink mindazokhoz, akinek készítik: minden agrármérnökhöz, technikushoz. brigádvezetőhöz, szakmunkáshoz, a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészeti, a gépesítési brigádok tagjaihoz? Még sokan nem forgatják a Magyar Mezőgazdaságot, a Mezőgazdasági Technikát, a. Baromfitenyésztést. a Kertészetet, Szőlészetet, a Méhészetet, a Gazdálkodást. hogy csak néhány lapot, folyóiratot említsünk. Az új, a korszerű termelési eljárások alkalmazása, kutatása a feltárt eredmények nagyüzemi méretekben való elterjesztése egyenlő lehet egy egész közösség létének jobbraforditásával. Szép példát adtak ehhez Zsadány mindkét tsz-ében, Kondoros három szövetkezetében, az orosházi Új Élet Tsz-ben és máshol is, ahol a gazdaság irányítói, tulajdonosai olvas-ák, propagálják és mindennapi munkájukban alkalmazzák is a szaklapokban, folyóiratokban olvasottakat. Hogy évről évre mind több ötlet, javaslat, kimunkált termelési módszer terjedjen, hódítson ;ért az egyre erősbödö szövetkezeti gazdasagokban is, a szakmai látóhatár bővítésére, a szaklapok terjesztésére - eddigieknél jusson több figyelem. Dupsi Károly Kukk Imre Lépést a fejlődéssel!
