Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-26 / 72. szám

lí»6, március 36. 2 Szombat Grivasz meg: akarja buktatni Makarioszt Nicosia A Cyprus Mail című angol nyelvű lap pénteki jelentése sze­rint „a Makariosz-kormány a múlt héten éppen, csak, hogy el­hárított egy államcsínyt”. A ter­vezett államcsíny mögött állítólag Grivasz tábornok, a ciprusi görög fegyveres erők főparancsnok a állt. Más pénteki ciprusi újságok pedig arról vétek tudni, hogy Ma- kariosz érseknek birtokában van egy levél Grivasztól a görög kor­mányhoz, és ez a levél ..fenyege­téseket tartalmaz az érsek el­len”. Az események hátterében az húzódik meg, hogy Makariosz és Grivasz már régen vitatkozik a ciprusi fegyveres erők fennható­ságának kérdéséről. Grivasz tá­bornok a főparancsnoki tisztségre mindennemű hat áskörcsorbí tás nélkül igényt tart, míg Makariosz csak ahhoz hajlandó hozzájárul­ná, hogy Grivasz a görög hadse­reg Cipruson állomásozó „önkén­teseinek” főparancsnoka legyen. Bár —.mint a Reuter .írja — a fejlemények csak a Makariosz— Grivasz-féle régen dúló hatalmi harcot jelzik, és helyi megfigyelők véleménye szerint „nem mutatnák a ciprusi kormány küszöbön álló megdöntésére”, Nicosiában mégis megerősített rendőrjáratok cirkál­nak és megszigorították a bizton­sági intézkedéseket. (MTI) A dél-vietnami kormánycsapatok kegyetlenkedései Saigon A dél-vietnami szabadságharco­sok péntekre virradó éjszaka meg­támadták a kormánycsapatok egyik őrállását Saigon külvárosá­ban, közel a főváros egyik repülő­teréhez. A karmánycsapatok vesz­teségeket szenvedtek. A dél-vietnami karmánycsapa- tok szóvivője pénteken közölte, begy Thanh Tri közelében, a Me­kong deltájában a kormánycsapa­tok 238 személyt öltek meg. A kormány szóvivője azt állította, hogy az áldozatok partizánok vol­tak — a 233 halottnál azonban mindössze 32 fegyvert találtak. A kormánycsapatok veszteségét nem közölték. New York-i jelentés szerint há­rom fiatal amerikai pacifista csü­törtökön a vietnami háború elle­ni tiltakozásként megsemmisítette katonakönyvét. (MTI) Franciaország célja, hogy területén visszanyerje szuverenitásának teljes gyakorlását De Gaulle levele Johnsonhoz v Párizs Párizsban csütörtökön délután közzétették De Gaulle francia el­nök éa Johnson amerikai elnök március 7-i levélváltását. Mint is. meretes, Jöhnsqp levelét néhány órával korábban az AP amerikai hírügynökség bonni irodája egy meg nem nevezett forrásra hivat­kozva — amelynek Rendelkezésére állt a levél szövege — már nyilvá­nosságira hozta, s ennek étlapján a sajtó ismertette. De Gaulle kézzel írott levele be­vezetőben leszögezi: Franciaország a NATO jelenlegi szerződésének 1969-ben esedékes lejárta után is tagja kíván maradni a szövetség­nek. „Ez azt jelenti — írja De Gaulle —, hogy amennyiben az elkövetkező három év eseményei nem változtatják meg a kelet— nyugati kapcsolatok alapvető tényezőit, Franciaország 1969-ben és azután is éppen olyan eltö­kélten készen áll majd harcolni szövetségeseinek oldalán, mint ma, abban az esetben, ha vala­melyiküket nem provokált agresz- szdó érné.” De Gaulle a továbbiakban leszö­gezi, hogy az 1949 óta végbement és ma is folyamatban levő válto­zások nem indokolják többé a szö­vetség megkötése után foganato­sított multilaterális és amerikai— francia kétoldalú egyezménye­ket. „Ezért Franciaországnak az a célja, hogy területén visszanyerje szuverenitásának teljes gyakor­lását, amelyet . jelenleg sért a szövetséges katonai egységek ál­landó jelenléte, és a francia légi­tér igénybevétele.” Franciaország szándéka, hogy beszünteti részvé­telét az ,, integrált” parancsnoksá­gokban és erőit többé nem bo­csátja a jövőben a NATO rendel­kezésére. Magától értetődő — ír­ja De Gaulle —, hogy e döntései­nek végrehajtásáról Franciaország kész a szövetséges kormányokkal és különösképpen az Egyesült Ál­lamokkal rendezni a rájuk vonat­kozó gyakorlati intézkedéseket. Másrészt Franciaország kész meg­egyezni e kormányokkal a katonai könnyítéseket illetően egy olyan konfliktus esetében, amelyben Franciaország oldalukra állna, va. lamdnt a francia és a többi ország fegyveres erőinek együttműködé­séről egy közös akció esetében, nevezetesen Németországban. De Gaulle levele végül közli, hogy mindezekben a kérdésekben a francia kormány hivatalosan is fel fogja venni az érintkezést az amerikai kormánnyal, de „őszin­te baráti szellemben” előre tájé­koztatni kívánta Johnson elnököt. Mint ismeretes, az amerikai kor­mányfő négy órán belül válaszolt De Gaulle üzenetére és gyakorla­tilag elutasította azt, hozzáfűzve, hogy erről a kérdésiről még tár­gyalásokat kell folytatnia NATO- szövetségeseivel. (MTI) Halálos ítélet hetvenezerszeres gyilkosságért A Német Demokratikus Köztár­saság Legfelsőbb Bírósága pénte­ken hirdetett ítéletet dr. Horst Fischer, a volt auschwitzi náci kon­centrációs tábor SS főorvoshelyet- tese bűn perében. A bíróság Fischer hetvenezerszeres gyilkos­ság elkövetése miatt halálra ítél­te. A bíróság tehát nem talált eny­hítő körülményeket Fischer bűn­tettére, ezért a legsúlyosabb íté­letet hozta a gyilkos SS-orvos el­len. (MTI) Magas szintű pártküldöttségek érkeztek Moszkvába Alekszej Koszigin Finnországba látogat Moszkva A szovjet és finn kormány meg­egyezése értelmében Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke júniusban Finn­országiba látogat. Mint ismeretes, 1965 decembe­rében moszkvai látogatása alatt Urho Kekkonen finn köztársasági elnök meghívta Alekszej Koszi­gint, számára alkalmas időpont­ban tegyen hivatalos látogatást Finnországban. A meghívást a szovjet kormányfő köszönettel el­fogadta. (MTI) Ülést tartott a Bolgár KP Központi Bizottsága Szófia Pénteken Szófiában kibőví­tett ülést tartott a Bolgár KP Központi Bizottsága. A részve­vők úgy döntöttek, hogy ez év november 8-ra összehívják a Bolgár Kommunista Párt IX. kongresszusát. (MTI) \ Indira Gandhi Párizsban Párizs Indira Gandhi asszony, indiai miinisztéreűnök pénteken repülő­gépen kétnapos látogatásra a francia fővárosba érkezett. Az indiai kormányfőt De Gaulle el­nök fogadta, a politikai tárgyalá­sok lezárása után pedig ebédet adott a vendég tiszteletére. Ké­sőbb Indira Gandhi asszony Pom­pidou miniszterelnökkel is talál­kozott. Párizsból az indiai miniszter- elnök Washingtonba utazik hiva­talos látogatásra, később pedig — mint az AFP jelenti — Londonba, majd Moszkvába látogat él. (MTI) Moszkva A Moszkvába érkezett első kül­földi pártküldöttségek magas szintjükkel tűnnek ki, ami még nagyobb jelentőséget ad az SZKP jövő kedden megnyíló XXIII. kongresszusának, egyben lehetősé­get ad arra, hogy a küldöttségek vezetői érdemi megbeszéléseket folytassanak egymással. Csütörtöki jelentések szerint már hét pártküldöttség tartóz­kodik a szovjet fővárosban, ha el­tekintünk Jesus Fariától, a Vene­zuelai KP főtitkárától és kíséreté­től. A mongol küldöttséget Ceden- bal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, az Ausztráliai KP küldöbt­Nenni szocialistái ismét meg­mentették a középbal koalíciót. A római szenátus péntekre virradó éjszakai ülésén a kormánytöbbség pártjai visszautasították a baloL dali pártok követelését, hogy par­lamenti bizottság vizsgálja ki a legnagyobb olasz társadalombiz­tosítási és nyugdíjintézet, az INPS visszaéléseit Az INPS vezetői — többségük­ben a kereszténydemokrata és a szociáldemokrata párt bizalmasai — korrupciós botrányok sorozatá­nak szereplői voltak. A legszé­gyenletesebb ügy az INPS vezető főorvosának, Aliottának nevéhez fűződött, aki tüdőbajos gyermeke­ket adott ki gondozásra egyházi kezelésben levő kórházaknak, A beteg gyermekek ellátásóra fejen­ként napi 1800—2000 lírát vett fel az intézettől, de csak 600 lírát fi­zetett ki értük. A bíróság Aliottát elítélte, s legutóbb leváltották az INPS vezérigazgatóját is. Azok el­len azonban, akik a dolgozók ál­tal fizetett nyugdíjalapból, állami szubvencióval, vezető miniszté­ségét R. Dixon, a párt Központi Bizottságának elnöke, a Ceyloni Kommunista Párt küldöttségét P. Keuneman, a Központi Bizottság főtitkára, a Kanadai KP küldött­ségét W. Kashtan, a pórt főtitká­ra, a Dán KP küldöttségét K. Jes- persen pártelnök, az Argentin KP küldöttségét V. Codovilla pártel­nök vezeti. A Moszkvába érkezett brazil pártküldöttség összetételét és a küldöttség vezetőjének nevét nem közölték. Az SZKP XXIII. kongresszusá­ra érkező külföldi pártküldöttsé­geket a szovjet párt elnökségi tag­jai és a Központi Bizottság titká­rai fogadják. (MTI) riumi tisztviselők számára lakás­építő szövetkezeteket alapítottak és telkekkel spekuláltak, továbbá, ákik óriási összegű nyugdíjakat utaltattak ki saját maguk számá­ra, nem indult eljárás. Az Olasz Kommunista Párt és a PSIUP parlamenti vizsgálatot követéit. Két héttel ezelőtt még a kor­mányban részt vevő szocialista párt lapja, az Avanti is a vizsgálat mellett szállt síkra. E követelés­hez csatlakoztak a jobboldali el­lenzék pártjai is. A keresztény- demokraták és a szociáldemokra­ták tehát joggal féltek, hogy elszi­getelődtek. Ezért óriási nyomást gyakoroltak Nenni miniszterél- nökhelyettes pártjára, hogy sza­vazzon a vizsgálat éllen. Az in­cidensekkel tarkított szenátusi ülésen végül is a szocialisták be­adták a derekukat. A keresztény­demokratákkal és a szociáldemok­ratákkal együtt szavazva, ismét megmentették a botrányok soro­zata alatt görnyedő középbal koa­líciót. (MTI) Botrány az olasz szenátusban akcixr Sárközi Gyula és Bárdy Zoltán regénye 15. — Nem, nem a recept volt — felélte a doktornő sértődötten. — Amikor berontott, éppen egy levelet olvastam... azt tettem a táskámba. Persze, oly váratla­nul nyitott be, hogy megijedtem és az csak egy olyan reflexszerű mozdulat volt... — Még egyszer kérem, bo­csásson meg. De én már ilyen kíváncsi természetű vagyok. — Ezt észrevettem — felelte a doktornő és vette a bundá­ját. Crawford rögtön felpattant és felsegítette rá a drága nercet. A doktornő a kezét nyújtotta és a következő pillanatban már kívül is volt az ajtón. Crawford egyedül maradt. De mi történhe­tett Mellon-nel? Már tízre járt az dő. Crawford nem bírta tovább a tétlen ülést felállt és járkál­ni kezdett a szobában. Közben alaposan szemügyre vett min­dent. Nem talált sehol egyetlen könyvet, egyetlen darab papírt sem, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy aki itt él, nem egyszerű repülőgépgyári művezető. „Érti a dolgát a fiú!” — ál­lapította meg magában elégedet­ten és most még inkább akart volna beszélni Mellon-nel. Lassan telt az idő. Már negyed tizenegy volt. Crawford még egyszer órájá­ra pillantott, aztán mivel Mel­lon még mindig nem jött, fel­vette felöltőjét és elhagyta a lakást. Kilépett a dermesztő hideg éj­szakába. Az elsötétítés miatt koromsötétségbe burkolódzott a város. Crawford örült a sötétség­nek, mért így legalább senki sem ismerheti fel. Ugyanakkor bosszankodott, hogy nem tudott beszélni Mellon-nel és megnyúj- totta lépteit. Azzal vigasztalta magát, hogy mégse töltötte el hi­ába az estét, megismerkedett a kis doktornővel, ezzel a helyes teremtéssel, akiről az első pil­lanatban azt hitte, hogy ellensé­ges ügynök. No persze, még most sem volt véle teljesen tisz­tában, furcsállotta ideges, sőt néha már izgatottá váló visel­kedését. Vagy fél valamitől, vagy valami takargatnivalója van. Még most is maga előtt lát­ta riadtan ide-oda cikázó tekin­tetét. Valami nincs rendben ez­zel a nővel. Ha Mellon-nel sike­rült volna beszélnie, bizonyára megtudott volna a nőről is egyet s mást. De kár, hogy Mellon nem jött haza! A következő nap már rosszul kezdődött. Hideg, borús idő volt, jeges eső esett. A reggeli lapok csupa rossz híreket kö­zöltek a frontokról. Amikor Crawford kilépett a szálló étter­méből, ahol reggelijét fogyasz­totta, a portás figyelmeztette, hogy letelt a két éjszaka és ki kell költöznie, mivel még a mai napon megérkezik állandó lakó­juk, aki ideiglenesen volt távol. Crawford azt felelte, hogy szí­vesen eltávozik, de még nem ta­lált lakást. Tíz óra felé. felhívta a Belton —Smith gyárat és Mellon felől érdeklődött. Azt mondta, hogy közeli ismerőse és sürgős dolog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom