Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
r ism. március 20. 4 Vasárnap Magyar—lengyel barátsági est lesz Békéscsabán A Lengyel Kulturális és Tájékoztató Iroda fennállásának 15. évfordulója alkalmából magyar— lengyel 'barátsági estet rendez március 22-én, kedden 18 órától Békéscsabán, a pártiskola nagytermében^ Hazafias Népfront városi bizottsága. A rendezvényen részt vesz Edward Dsbiczki, a Lengyel Kultúra igazgatója. A barátsági esten jelenlevőknek műsort adnak a békéscsabai Balassi Művelődési Otthon népi zenekarának tagjai és a zeneiskola szólistái. Párftilkárok látogatása a Békéscsabai Konzervgyárban A Békéscsabai Városi Párt-végrehajtó Bizottság egyhetes tanfolyamot szervezett a város párttitkárainak. Ennek keretében a tanfolyam hallgatói pénteken délután ellátogattak a megyeszékhely egyik legnagyobb üzemébe, a Békéscsabai Konzervgyárba. A vendégeket Kardos Ernő, a gyár főmérnöke tájékoztatta, majd látogatást tettek a különféle üzemrészekben. Érdeklődéssel figyelték a különböző szárítmányok készítését és csomagolását. Valamennyien elismerően nyilatkoztak a tésztaüzemben látottakról, ahol a korszerű gépek és berendezések emberi kéz érintése nélkül gyártják a különféle tésztát. Nem okozott kait a kora tavaszi fagy A múlt, hét derekán lehűlt a levegő, havazott, sőt helyenként kisebb talajmenti fagyokat is mértek. Többen érdeklődtek, hogy a kora tavaszi vetésekben, a gyümölcsösökben okozott-e kárt a havazás és a fagy. Varga Lajos, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának főagronómusa arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a gyümölcsfák rügyei a levegő lehűlése után is ugyanolyan egészségesek maradtak, mint korájában voltak. A földben levő magvak kárt nem szenvedtek. Kitűnő eredménnyel hálálja meg az ösztöndíjai * Gerlára hetenként kétszer jár ét az orvos Dobozról, aki a körzeti orvosi teendőket látja el. Ilyenkor 60-an, 70-en is megjelennek, ami a betegellátást megnehezíti. A tanács már 1961-ben szerződést kötött Szepesvári Elemérrel, aki a Szegedi Orvostudományi Egyetemen folytatja tanulmányait és havi 700 forint ösztöndíjat biztosít részére a község. Legutóbb az egyetem hivatalosan értesítette a tanácsot, hogy Szepesi Elemér ötödéves egyetemi hallgató átlageredménye kitűnő. A lakosság szeretettel várja a fiatalembert, aki jövőre már orvosiként tevékenykedhetik majd Gerlén és jóleső érzéssel veszi tudomásul mindenki, hogy meghálálja az ösztöndíjat, amit a dolgozók nagy áldozatok árán fizetnek. Emberek a periíérián Ezzel kezdődnek a panaszok: — Segítsenek... Az, hogy aztán tudunk segíteni vagy nem, sok mindentől függ. Előfordul,. hogy csupán egy kis jóindulat kell, esetleg annyi, hogy felvegyenek egy telefont. Vagy néha még ennyi sem, elég lenne a jó szó is. Nézzük a történeteket c — Jaj, már a múltkor is kerestem, de nem volt bent. Voltam a gyámügynél is. Ott most megmutattam a papírokat, mert elintézték, hegy Palikám napközi diját is kifizetik. Tizenkilencedikén pedig az SZTK-ba kell mennem felülvizsgálatra. Képzelje el, az uram otthagyta az állását, azért, hogy ne kelljen tartásdíjat fizetnie. Hát hogy dolgozhatnék én?!... S az asszony mondja, mondja. Sírva fakad. Leül, felugrik a székről, újabb papírt vesz elő a tószuie.bcutátfrk — A nagy műveket tisztelik, áhítattal hallgatják még azok is, akik nem értik. Mi azért vagyunk itt, gyerekek, hogy érthetővé tegyünk számotokra egynéhány zenei fogalmat, s megismertessünk benneteket a fúvósötös fogalmával is. — Jenéi Zoltán, a Budapesti Fúvósötös vezetője köszöntötte így a tésztái ifjú zenebarátokat a napokban. Az egész túlságosan egyszerűnek hangzik. Pedig nagyobb dologról van itt szó. A Budapesti Fúvósötös ezelőtt 10 nappal Londonban szerepelt; Ferencsik János Kossuth-díjas karnagy vezényletével kirobbanó sikert aratott. Most pedig Vésztőn, a 10—15 éveseknek magyarázza kissé már a fáradtságtól rekedt hangon Jenei Zoltán, hogy mi is az a fuvola s mit akar kifejezni az a mű, amit a fúvósötös előad. A nagy műveket tiszteletteljes áhítattal hallgatják Vésztőn még azok is, akik netalántán nem értik. De azt már sok viharsarki gyerek tud- a, milyen csodálatos hangszer a fagott, hiszen három és fél ok- távot lehet rajta játszani; Korábban hírt ad- t unk arról, hogy a világhírű „ötös” hat nap alatt 13 előadást produkált megyénk fjú zenebarátainak. Bárhogyan is számoljuk, ez ötezer gyermeket érint, ötezer gyermek találgatja napjainkban a lehúzott színpadi függöny mögött megszólaló fúvóshangszerről, vajon oboa volt-e vagy klarinét. S mindig vannak szép számmal olyanok, akik el is találják. • —< A kocsmában felhangzó cigányzene mellett egész nyugodtan összekoccanhatnak a borospoharak, nem zavarják a művészt és nem csorbítják a mű érvényesülését sem. Ugye érezte, hogy Haydn egyik művének előadásakor még a legrakoncátlanabb gyermek is félbehagyta mozdulatát s kellő áhítattal várta meg a mű befejeztél? Arra gondolok, hogy a felnőttek kezében koccintásra emelt pohár is megállna a levegőben, sa mű befejezése után sem koccanna össze a másikkal, hanem szép csöndesen visszatenné gazdája előbbi helyére. Mi pontosan ezt akarjuk elérni a fiatalsággal, hogy a nagy műveknek, a művészetnek mindig kijáró súlyos tiszteletet adják meg, mert hiszen az igazi művészet nemesíti az embert. És nem árt az, hogy ha már idejében nemesítjük az embereket; nem árt, ha már 10—11 éves korukban... Játékos az a forma, amely a fúvósötös öt hangszerét, s magát a fúvósötöst mint együttest bemutatja az ifjú zenebarátoknak. A fuvola, az oboa, a klarinét, a fagott és a kürt izgalmas a nézőtérről. Jó lenne belefújni — gondolkodunk a gyerekek vágyaival. De hát nincs időnk rá, mert Alföldi Mária ad elő Bartók-dalo- kat. A fiatal, kissé félszeg-kedves művésznő könnyen belopja magát a gyerekek szívébe. Amikor egynéhány keresetlen vagy keresett szóval bemutatja az éppen soron következő Bartók parasztdalt, remeg a hangja. Amikor énekel, szinte nem is ő van a színpadon, hanem Bartók: parasztdalai, val, s a fúvósötös csodálatos kíséretével. „Nőjjél nagyra és szeressenek majd az emberek...” — Ger- schwin „Porgy and Bess” bölcsődala kezdődik így, ezekkel a szavakkal. Néger anya altatja gyermekét, s a dallam és a drámai előadás nagy csöndet parancsol a gyermekek között. Aztán nagy tapsvihar zúg föl; a művésznő szinte egy pillanatra meg is retten ettől a tapsorkántól; mintha ő sem hinné el azt, amit mi már hiszünk: Vésztőn is érzik már a komoly zenét— • Az első sorban egy nagyobbacska kislány ölében kétéves kis húga szundított el és, azért nem tudott csak tapsolni ez a kipirult arcú ifjú zenebarát, mert a kis húgát kellett tartania... Ternyák Ferenc kából, recept, beutaló a klinikára s mikor a kezembe kerül, felkiált: — Már a negyedik műtétem lesz. Én nam is hiszem, hogy túlélem. És itt van a két gyerek. A nagyobbik olyan hirtelen kezdett el nőni, hogy a bosszú nadrág majdnem csak a térdéig ér. Ruha kellene. Mondja meg, miből?! Alig néhány száz forint gyerektartást kapok és most az uram, hogy megint otthagyta az állását, hiába hoz a bíróság ítéletet, ha ő nem dolgozik, csak alkalmi munkát vállal, ki vonja le a pénzt? Segítsenek valahogy.™ © — Nem tudom, jó helyen járok- e. Azért jöttem, mert úgy érzem, nagyon kitoltak velem, — Kicsoda? — Hát a tanácsnál is. Én mondtam, hogy kicsi nekem ez a lakás, tessék elhinni, hogy tegnap, vasárnap egy bögre tejet meg egy szelet kenyeret tudtam csak megenni, hiszen a 350 forint még erre is alig elég. Én abból élek, hogy egy albérlőt tartok. Most a tulajdonos megkapta a bontási engedélyt, lebontja a fejem fölül a házat, a tanács pedig egy pici szoba-konyhát ad, azt mondják, egyedül vagyok. A néni a szatyorba nyúl, előveszi a lakásnyilvántartásba vételt igazoló papírját. Tárcsázok, a vonal másik végén közük, • hogy is- ségben élje lemérik az ügyet, a néninek megoldják a lakásgondját, kap egy szoba-konyhás lakást. Mikor mondom neki, sírva fakad. — Tudom én azt, de hát a bútorom nem fér be. És mi lesz velem abban a pici helyiségben? — Miért nem megy be szociális otthonba? — Jaj, lelkem, nem bírnám én azt. Én mindig dolgoztam. Most is szívesen hozok bárkinek egy kanta vizet és ha kapok egy tányér levest, akkor már én boldog vagyok. Nekem nagyobb lakás kell, hogy tudjak fogadni egy albérlőt... — S ha nincs lakás? — Segítsenek akkor is— Segítsenek... Segítsenek... Mit mondjunk az asszonynak, aki két gyermekkel ottmaradt, talán lehet segíteni még akkor is, ha a tanácsnak valóban nagyon kevés összeg áll rendelkezésére segély címén, de a felnövő két gyermek nem maradhat ruha nélkül. És jó lenne, ha a törvény szigorával sújtanának le arra az apára, aki nélkülözésnek teszi ki gyermekét és nem vállal munkát csak azért, hogy ne kelljen fizetnie. A nénin segíteni, az ő 78 évét megérteni nagyon nehéz. Itt is csak emberséggel lehet, hogy hátralevő éveit megnyugodva, békesDóczi Imre Több törődést a műn kásvédelemmel A Szakszervezetek Megyei Ta- bútoripari vállalat rekonstrukciónácsa és elnöksége rendszeresen, mélyrehatóan foglalkozik a munkavédelmi helyzettel, az üzemi balesetek alakulásával és a megelőzés feladataival. A megyében 1963-ban az ezer munkásra eső balesetek száma 47, 1964-ben 46, tavaly pedig 41 volt. Az egy baleset miatt kiesett munkanapok száma 1963-ban 16,3, 1964-ben 15 napot tett ki, tavaly viszont 16,8 napra errielkedett, ami azt jelenti, hogy a balesetek súlyosabbak voltak, gyógyulásuk tovább tartott. A halálos baleseteik tekintetében a tavalyelőtti és a tavalyi megegyezett. ja. A munka technikai ellátottságának javításával, a gépesítés fejlesztésével növekedett a termelés, ugyanakkor lényegében csökkent a nehéz fizikai és egészségre ártalmas munka. Ez tapasztalható többek között a Hajtómű- és Felvonógyár békéscsabai üzemében, az építőiparban, az építőanyagiparban és az ÉRDÉRT kétegyházi telepén. Űj üzemeinkben a balesetek megelőzésének tökéletesebb, korszerűbb és biztonságosabb feltételei vannak. A munkaszervezés, a veszélymentes technológia és a esztendő teljesen modem technika révén azonban Mindkét esztendő- még további lehetőségek kínéiban 9—9 halálos baleset történt, koznak felhasználásra, mint pél- Mández fokozottabb megelőzést dóul a Békéscsabai Konzervgyársürget. A termelőszövetkezetekben ban, a hűtőházban és az Orosházi tavalyelőtt balesetek követkéz- Üveggyárban. tében 49 ezer 951 napot kártalanítottak. Tavaly a tsz-ekj>en 11025 nappal csökkent a balesetek miatt kiesett munkanapok száma. A megye termelőszövetkezeteiben 1964-ben öt halálos baleset történt, tavaly viszont ez a szám kettővél csökkent. A munkavédelmi törvények és rendelkezések • végrehajtásában sok tekintetben jelentős eredményeket értünk el. A munkakörülmények javítására fordított anyagi eszközök, a felvilágosító és ellenJeientős volt az előrehaladás a mezőgazdaság gépesítésében is, így többek között a kalászosok betakarításában, a kukorica gépi törésében, valamint a szállítójárművek számának növekedésében. Előrehaladásunk a technika műszaki színvonala mellett a népgazdaság adta anyagi lehetőségekben is rejlik. Ugyanakkor hatékonyabban kellene keresni a vállalatokon belüli lehetőségek ilyen irányban való felhasználásót is. A legégetőbb probléma, amely őrző tevékenység eredményeként fejlődésünk közben jelentkezik, meggyorsult az elavult termelő- a legfőbb baleseti veszélyforrá- berendezések felújítása, cseréje, a sok felszámolása. A régi, elavult zsúfolt, régi üzemek, mint pél- termelőberendezéseknél, munkádéul a Békéscsabai Kötöttárugyár, folyamatoknál, technológiáknál _ az Orosházi Faipari Vállalat, a ugyanis sok esetben a dolgozó fe- i Gyulai Húsipari Vállalat, valamint gyéLmezettségén, ügyességén múA íaralyi tejtermelési verseny győztese az Orosházi Tangazdaság A megyei állattenyésztési felügyelőség értékelte az állami gazdaságok és a termelőiszövetkezetek múlt évi tej termelési versenyét. A törzskönyvi ellenőrzés alatt levő tehenészetekben az Orosházi Tangazdaság érte el a legjobb eredményt. Ugyanis 217 ellenőrzés alatt levő tehéntől a tangazdaságban 4023 kilogramm tejet fejtek, 3,97 százalékos zsírtartalommal. Második a Halaspusztai Állami Gazdaság, ahol 267 ellenőrzött tehén termelése 3672 kilogramm tej, 3,93 százalékos zsírtartalommal. A Töviskesi Ál1 ami Gazdaság 321 tehene átlag 3318, a Körös Állami Gazdaság 592 tehene átlag 2370, a Felsőnyomási Állami Gazdaság 716 tehene átlag 2743 kilomramm tejet termelt a múlt esztendőben. A termelőszövetkezeti tehenészek versenyében első helyezett a sarkadi Lenin, ahol 96 tehén múlt évi átlagtermelése 4395 kilogramm. A kondorosi Dolgozók Tsz-ben a tehenenkénti átlag 3512, az orosházi Békében 3510. a békéscsabai Szabadság Tsz-ben 2620, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben pedig 2792 kilogramm a tehenenkénti átlagos tejtermelés. Kicserélik tapasztalaikat a gazdaságok föálíatienyésztüi Az elmúlt évek tapasztalatai szerint még sok javítanivaló van megyénk állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek állattenyésztésében. Ezért a megyei állattenyésztési felügyelőség elhatározta, hogy havonta tapasztalatcsere-értekezletre hívja össze járásonként az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek főállatte- nyésztőit. Március 28-án a mező- kovácsházi járás termelőszövetkezeti és állami gazdasági főállattenyésztői részére tort tapasztalatcsere-értekezletet a megyei állattenyésztési felügyelőség. lik, hogy nem éri baleset. A karbantartás, felújítás és egyéb pótlások elhanyagolása, a rossz védő- berendezés vagy annak tökéletlensége melegágya a baj megtör- ténésének. Az összes baleseteknek 53,6 százaléka a kézi és gépi anyagmozgatásnál fordul élő. Ezek többsége is a közlekedési utak elégtelenségére, az üzemi rend hiányára, a nem megfelelő segédeszközök biztosítására és a nem kellő oktatásra vagy ennek teljes hiányára vezethető vissza. Egyes üzemekben rendkívül veszélyes körülmények között zajlik az anyagmozgatás, s ez a fontos tevékenység elmaradt a fő termelési folyamatok műszaki fejlesztéséhez képest. A gazdasági számítások pedig azt igazolják, hogy az anyagmozgatás korszerűsítésével nagyobb termelékenységet lehet elérni, módot ad az önköltség csökkentésére, s nem utolsósorban növeli a munka biztonságát. A munkakörülmények továbbá javítását, a baleseti források csökkentését különböző tényezők, mint például az anyagmozgatási kas- gépesítés elégtelensége, a szakképzetlenség késlelteti. Egyes helyeken kis mértékben, de előadódik, hogy egyáltalán nem használják fel a sokszor jelentősebb anyagi ráfordítást nem igénylő és üzemen belül megoldható lehetőségeket, amit a görgősorok, csúszdák és egyéb eszközök nyújtanak. A balesetek kedvezőtlen alakulásában nem kis szerepe van a mindenáron való termelés helytelen szemléletének. Egyesek ugyanis elválasztják egymástól a termelési és munkavédelmi feladatokat. Vannak, akik azt mondják, hogy vagy ezt, vagy azt oldjuk meg, s nem úgy gondolkodnak, hogy ezt is, azt is együtt kellene csinálni, mert a biztonság