Békés Megyei Népújság, 1966. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-20 / 67. szám
1966. március 20. 5 Vasárnap Hajómodellezők Hat éve alakult meg Szarvason az úttörő természetkutató állomáson a hajómodellező szakkör. Csartrölgyi János tanár vezetésével tíz-tizennógy éves úttörők készülnek itt évről évre a különféle versenyekre. Már eddig is számos járási és megyei bajnokságon értek el jó eredményeket. A Cservölgyi János veze tte szakkör 14—15 hajómodellezőjével ver. senyben áll Mészáros Imre csoportja. Ök a művelődési otthonban „ütötték fel tanyájukat”. Ez a hárem évvel fiatalabb szakkör is a legjobbak közé tartozik. A tíz úttörő- és KISZ-fiatal már komoly „flottával” rendelkezik, § ezt tavaly decemberben kiállításon mutatták be. Cservölgyi János ellenőrzi az egyik úttörő modelljét. Mészáros Imre a modellek pontosságáról magyaráz. Fotó: Varga Gyula növeli a termelést. Ennek viszont a tervezésnél, szervezésnél és irányításnál érvényesülnie kellene. Az új 34/1963-as törvény életbe lépése óta — s ez pozitív vonás — jelentős fejlődés tapasztalható a m-unka'védelmi oktatásiban. A munkaidő alatti oktatáson a dolgozó köteles részt venni, hogy elsajátítsa a munkájához szükséges ismereteket. Erről azonbap a felelős személyeknek minden esetben meg kellene győződniük. Egyes vezetők ugyanis nem a rendelet szerint járnak el, hanem az oktatás színvonalának megjavítása helyett alibit keresnek maguknak, s az oktatást néha csak formálisan, máskor egyáltalán meg sem tartják. Azok a dolgozók, akik úgy kerülnek munkahelyükre, hogy nem ismerik a munka- védelmi előírásokat, nem tartják be a biztonsági előírásokat, veszélyeztetik saját és dolgozó társaik épségét. Szükséges néhány tapasztalatot elmondani a baleseti jegyzőkönyvekről is. A jegyzőkönyvek mintegy 75 százalékánál úgy tüntetik fel, hogy a balesetet a sérült vigyázatlansága, figyelmetlensége, szabálysértő munkája okozta. Ellentmondások is elő-előadódnak. Ezt bizonyítja, amikor azt rögzítik, hogy a balesetért a sérült a felelős, ugyanakkor a szükséges intézkedésként szinte kizárólag az újraoktatást jelölik meg. Ez is mutatja, hogy az oktatásban elkövetett mulasztásért az illetékes vezető, a felelős, miért annak elégtelenségéről csak a baleset megtörténte után győződött meg. A fegyeléimlazulás a megtörtént balesetek kivizsgálásában, egyes esetekben pedig eltitkolásában is fellelhető. A balesetek kivizsgálásónak tartalmát kevés helyen sikerült javítani, többek között azért sem, mert a szakszervezeti bizottságok sem eléggé következetesek. Emiatt nagyrészt kiaknázatlanok maradnak az előidéző okok tárgyilagos feltárásából adódó lehetőségek, a gyors felszámolás, amivel hatékonyabbá lehetne tenni a megelőzést, lényegesen lehetne csökkenteni a balesetek számát. Vizsgálati tapasztalataink szerint az üzemi balesetek valódi okait általában nem elemzik, nem tárják fel, egyes esetekben pedig tudatosan elkendőzik. Az ilyen — tárgyilagosságot teljesen mellőző — vállalati vizsgálatok rendszerint már a baleset leírását tartalmazó rész elolvasása alapján is a jegyzőkönyvek 25—30 százalékánál megállapíthatók, úgyszintén az is, hogy a baleset okozója nem vagy nemcsak a sérült. Befolyásolja a valódi ok feltárását az ezután felmerülő felelősség és egyéb következmény, ami lehet fegyelmi eljárás, prémiumelvonás, a nyereségrészesedés csökkentése, bírságolás vagy más. A SZOT ülésének helyes álláspontja meghatározza a további tennivalókat. A munkavédelem fejlesztésének alapvető feltétele a megfelelő és helyes szemlélet kialakítása, a beosztástól függetlenül minden dolgozóban az egymás iránti felelősségérzet növelése, a munkásvédelem közüggyé tétele. A vezetők, a tervezők és a különféle munkaterületen dolgozók meggyőződésén, felelősségérzetén múlik, hogy épülő, illetve már termelő gyáraink, gépeink és berendezéseink munkabiztonságának és egészségügyi követelményeinek színvonala növekedjen, mert csak így lehetséges a balesetek és megbetegedések számának csökkentése. Prókai Ferenc ae SZMT munkavédelmi főfelügyelője Kapjon tantárgyi rangot az iskolákban a világnézeti nevelés G yakran halljuk, hogy az ifjúság felelőtlen, könnyelmű, a társadalmi élet hidegen hagyja. A különböző jelzők olyan megítélésit takarnak, mintha a mostani ifjú nemzedék telve volna rossz tulajdonságokkal, ferde, torz életfelfogással. Nyomban megkérdezhetnénk az ilyen ítélet hordozóitól: vajon honnan ere. deznek ezek a torzulások? A felelet adott. Olyan a fiatalság, amilyenné a környezet alakította: a család, az iskola, a társadalom. Szerencsére ez az összhatás nem olyanná alakította az ifjúságot, mint amilyennek az egyoldalúan elmarasztaló ítéletet mondók tartják. Ha úgy lenne, ahogyan ők mondják, akkor nem volna igaz, hogy az épülő új társadalom új embertípust formál. Márpedig ez igaz. Az egy más kérdés, hogy az új társadalmi rend adta lehetőségeket hogyan hasznosítjuk az új embertípus kialakításában. Jól, kevésbé jól vagy éppen rosszul. Ez változik kisebb-nagyobb közösségenként. Annyi bizonyos, hogy ifjúságunk művelt, szorgalmas. Ha pusztán azt a tényt vesz. szü'k figyelembe, hogy ma már szinte tömegméretű a középiskolai tanulás, akkor már eleve adott, hogy sok ismeretnek a biríoká- , ban van, s ehhez még hozzátehet- ' jük: az új társadalmi viszonyok ! fejlődésével egyenes arányban! bővül a műveltségszerzésnek sok forrása. Gondoljunk a bővülő! könyvtárhálózatra, a tömegmére- j tűén elterjedt rádióhálózatra, a | szaporodó tv-hálózatra, a folyótra- ] tokra, a napi. és hetilapokra, a j különböző képeslapokra. Mindez 1 együttesen és külön-külön a műve- j lődés, a műveltség hordozója, j Hogy szorgalmas? Erre is sok-sok bizonyíték szolgál. Gondoljunk csak a szocialista brigádmozgalomban való részvételére, a középes felsőfokú iskolások nyári táborozására és így tovább. 17 ülönösem sokat kifogásolt az ifjúság világnézete, a természetről, a társadalomról alkotott felfogása. Ezért nagyon hasznos, hogy a szarvasi járás közép- és felsőfokú iskoláiban a járási párt-végréhajtóbizottság ideológiai bizottsága tanulmányozta a világnézeti nevelést. Részt vettette ebben tanárok, KISZ-vezetők, iskolai párttitkárok. Annál is inkább figyelemre méltó ez, mert a 14.—IS érés korú tanulókra legerősebb hatást az iskola gyakorolja, A járásban 700 középiskolai tanuló van, a felsőfokú óvónőképzőnek 147, a felsőfokú mező- gazdasági technikumnak pedig 113 tanulója van. Következetesebb vi- ; lágnézeti nevelés a tanintézetek, j ben a párt művelődéspolitikai: irányelvednek megjelenése után, kezdődött. Kialakultak azóta a' megfelelő szervezeti keretek, s mind erőteljesebbé, tervszerűbbé j válik a világnézeti nevelés. Ennek egyik mutatója, hogy a középiskolások nagyobb része különbséget tud tenni a materialista és az idealista világnézet között. ,A nevelés eredménye, hogy megismer, hetének tartják a világot, mégis hiányos ez az ismeret, mert a megismerhetőséget a tudomány és a technika fejlődésétől teszik függővé, nem pedig a világ anyagi természete miatt. Ez abból is fakad, hogy az érzelmi állásfoglalás sok tanulónál bizonytalan, vagy éppen hiányzik. Érzőjük erősen. hogy csak a tanulással, az értelmi úton szerzett ismeretek dominálnak. r pi*rtve mindert a tanulók ko^-J rához és tanulmányi szintjéhez. Ez vonatkozik a társadalomra vonatkozó megítéléseikre is. Mégis a világnézeti nevelésnek erős kritikája az, hogy a megkérdezett középiskolai tanulók nagyobb része az értelmiséget is osztálynak tekinti, egyharmada pedig úgy tudja: van ma több párt Magyarországon, s voltak, akik a KISZ-t is pártnak vették. Legtöbben csak a Tanácsköztársaságot jelöltéle meg szocialista forradalomnak hazánkban, csupán néhány tanuló említette a felszabadulás utáni időszakot szocialista forradalomnak, többen pedig az 1848-as polgári forradalmait is szocialista forradalomnak mondták. Minden bizonnyal ez abból is fakad, hogy a nevelés nem került még eléggé életközelségbe. Tükröződik ez abban is, hogy a megkérdezettek közül egy sem választja szakmájának a mezőgaz. daságot, pedig arról tudnak, hogy a szövetkezetekben nagy szükség van a fiatalokra. A világnézeti nevelés hibaforrásai közé keli sorolni a középiskolákban a formalizmust, amely ab. ban jut kifejezésre, hogy határozatot ugyan hoztak, mely szerint el kell érni, hogy a fiatalok megalapozott világnézettel kerüljenek ki az iskolából, csupán azt nem rögzíti a határozat, hogy kiknek a feladata ez. Hibaforrás az is, hogy az iskolai pártszervezet nem vitatta meg önálló napirendi pontként a nevelési tervvel kapcsolatos tennivalókat, továbbá, hogy az iskolai tanácsnak külön munkaterve nincs, s a négy vitatandó témája között nem szerepel világnézettel összefüggő. Az iskolai munkaterv például nem említi az osztályfőnöki órák koordináló szerepét, hogyan valósuljon meg a szaktárgyi órákon a világnézeti nevelés, elsősorban a társadalomtudományok szaktárgyaiban. A tanulók megnyilvánulásai legalábbis azt tükrözik, hogy a munlkatarveikben, a tanmeneteikben szereplő témák feldolgozása nem volt elég hatékony. W felsőfokú iskolákban mások a szervezeti keretele, a világnézeti nevelésit marxista tanárok irányítják. Az intézeti tanács meghatározza, hogy a világnézeti nevelés milyen 1 formában és milyen módon valósuljon meg. Okta. tói értekezleteken elemzik a tantárgyak keretében folyó nevelést. | Ezenkívül nagyobb a lehetőség is a felsőfokú intézményeikben a vi-| lágnézeti nevelésre, a tanulók ma. gatartásának, állásfoglalásának formálására, mert a hallgatók na. gyobb része kollégiumban lakik. Ennek megfelelően a KlSZ-szer- vezetek munkatervében is helyet kap politikai tájékoztató vagy előadás formájában. A felsőfokú mezőgazdasági technikumban mozgalmi délutánokat szerveznek; volt vita már a köztulajdon védelméről, a vallásról, a hivatás- tudatról és így tovább. Legjelentősebb szerepe természetesen a marxista oktatásnak van. Mindennek együttes hatása abban mutatkozik meg a mezőgazdasági technikumban, hogy a világ keletkezéséről, a materialista és idealista világnézet alapvető különbségéről megfelelő álláspontjuk van a hallgatóknak. Az óvónőképzőben erről a kérdésről már nem egyértelműen nyilatkoztak; vannak, akiknél erős még az idealista felfogás. Hasonlóképpen a társadalomról alkotott nézeteik is elégtelenek. Neveltségi szintkülönbség mutatkozik a mezőgazdasági technikum és az óvónőképző között. Amíg a technikumban például helyesen értelme, zik a párt és a KISZ szerepét, addig az óvónőképző hallgatóinak az ilyen ismereted olyan hiányosak, mint a középiskolákban. Tíz tanuló közül kettő ismerte, hogy egy párt van Magyarországon, a Magyar Szocialista Munkáspárt. A világnézeti nevelés kritikája az is, hogy nem tudják helyesen értékelni a múlt és jelen társadalma közti minőségi különbséget, örvendetes, hogy külpolitikai kérdésekben tájékozottak, nevezetesen az Egyesült Államok vietnami háborúját, igazságtalannak tartják. M ost már ahhoz az időszakhoz érkeztünk, hogy az ifjak szaktárgyi ismeretanyagával párosuljon a világról, a társadalomról szóló marxista—leninista tanítás, s az értelmi úton szerzett ismeretek együtt éljenek az érzelmi állásfoglalással. Ez a nevelés feladata. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha a közép, és felsőfokú iskolákban szaktárgyi rangot kap a világnézeti nevelés. Gondoljunk többek között csak arra, hogy az óvónőképzőből egyenest a elet forgatagába kerülnek a végzett hallgatók. S társadalmilag nem közömbös, hogy közéleti szerepükben milyen álláspontot Valinak majd a világról, a társadalomról. Ahogyan a középiskolai határozat mondja, el kell érni, hogy a fiatalok megalapozott világnézettel kerüljenek ki az iskolából. Cserei Pál ÉRTESÍTÉS! A KIOSZ BÉKÉSCSABAI JÁRÁSI CSOPORTJÁNÁL MEGKEZDŐDÖTT a z ipari tanulók előzetes szerződéskötése Szerződés köthető MINDEN PÉNTEKEN REGGEL 8-TÖL 12 ÓRÁIG a központi irodában, BÉKÉSCSABA, Kossuth tér 8 szám alatt. KlOSZ-vezetőség 115
