Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
UHíC. február 2. r Az Országos Arbivaial elnökének nyilatkozata az áremelkedésekről és az árleszállításról (Folytatás az 1. oldalról.) mértékben, hanem annak megfelelően emelkedjék csupán. Ugyanakkor egyes kevésbé értékes hús- jészek ára az átlagosnál kisebb mértékben emelkedik, így például a dagadó ára kilogrammonként 30 forintról csak 34-re, sót egyes kocsonyahúsok — közöttük a sertésfej — ára csökken. A szakmai szempontok, a kereslet és kínálat egyensúlyának előmozdítása a marhahúsnál még fokozottabban tette szükségessé az árak széthúzását. A marha húsfogyasztás zöme a csont nél küli szín húsból, a hátszínből és rostélyosból (amely kisebb mértékben csontos hús), valamint az egyéb leveshúsokból (ahol a csont, részaránya magas) tevődik össze. Ezek áremelkedése együttesen 50 százalék alatt marad. Ez azonban úgy valósul meg, hogy péltiául a comb és a lapocka ára mintegy 65 százalékkal, viszont a levesihúsok ára csak mintegy 20 százalékkal emelkedik. Az átlagosnál nagyobb mértékben kellett emelni a borjúhús, a vese- pecsenye és a máj árát. — Hogyan alakulnak az árak az üzem élelmezésben és a vendéglátóiparban? Az üzemélelmezésben csak az etelek elkészítéséhez felhasznált élelmiszerek árváltozásának egyenlegét, azaz az árkülönbözetet hárítjuk át a dolgozókra : kiszámolják, mennyivel kerül többe a hús vagy a húskészítmény, illetve a felhasznált tejtermék, s ebből levonják, hogy mennyivel lett olcsóbb a zsír és a szalonnaféle. Egyéb költségek is emelkednek itt, de ezeket a vállalati költségvetési hozzájárulás mielésével fedezik. Az új árakkal összhangban emelkednek az üdülési díjak, de — ahogyan a lapok már hirt adtak erről, a SZOT elnöksége úgy határozott, hogy a szakszervezeti kedvezményes üdülésnél ennek bevezetésére csak július elsejével kerül sor. A kereskedelmi vendéglátóiparban a haszonkulcs „rárakodás” miatt nagyobb mérvű drágulás tulajdonképpen csak az osztályon felüli és az I. osztályú éttermekben következik be. Ezeknél a vendéglőknél ugyanakkor a fix haszonkulcs rendszerről a mozgó haszonkulcs rendszerére térünk át. Ez lehetőséget ad arra. hogy a luxuséttermek a szezonkövetelményekhez igazodva, idegenforgalmi szezonban nagyobb és a holtszezonban alacsonyabb haszonkulccsal dolgozzanak. szociális, egészségügyi és kulturális intézményeknél (óvoda, bölcsőde, kórház, iskola’ étkeztetés stib.) az élelmiszerek áremeléséből adódó többletköltségeket nem hárítjuk át a lakosságra. Ezeknél az intézményeknél a többletköltségeket az állam téríti meg a költségvetésből. — Amikor nyilvánosságra került, hogy bizonyos ruházati cikkek árát leszállítják, voltak olyan hangok, hogy ez semmiben sem fog különbözni az úgynevezett szezon végi kiárusítástól. Mi a valóság? T Evek óta folytatunk szezon végi kiárusítást, s leértékelt áron adunk el divatjamúlt termékeket anélkül, hogy árleszállításról be- ! szelnénk. Most viszont valóban | árleszállításról van szó, amely . mellett megmarad a szezon végi j kiárusítás és megmarad a divat- I jamúlt termékek leértékelése is. Ebben a hónapban két árintézkedés is találkozik: az elsejei árleszállítás és a téli cikkeknek februárban induló szezon végi kiárusítása. Most mintegy 1500 termék ára lieft alacsonyabb. Szeretném ki- ' emelni a legfontosabbakat: az ágyneműk és az ágyneműanyagok 8—27 százalékkal, a selyemszövetek közül a fehérnemű műse- íyem és nylon szövetek 20—30 százalékkal, a kötöttáruk közül a szintetikus felső- és alsóruházat! cikkek és a habselyemáruk 10— 15 százalékkal, a kártolt gyapjú- szövetek és az azokból konfekcionált cikkek 8—20 százalékkal lettek olcsóbbak, összegszerűen ez kereken évi 730 millió forint megtakarítást jelént a lakosságnak. — Ennél az árleszállításnál milyen meggondolások vezették az illetékes szerveket? Nálunk drágák a textiláruk, s azoknak a cikkeknek az ára, amelyeket most az intézkedés érint, általában magasabb volt, mint amennyi a termelési költségük, ezért lehetett leszállítani. Célunk, hogy később a ruházati cikkek fogyasztói ára még közelebb kerüljön a szomszédos, általában az európai országok alacsonyabb árszínvonalához. Az utóbbi években milliószámra járnak nálunk külföldiek, illetve magyarok külföldön, s elég sokan akadnak közöttük, akik nagyon is jól felismerték, mi adódik abból, ha azonos cikkek ára nálunk vagy a másik országban jelentősen alacsonyabb vagy magasabb. Gondoljuk csak meg, hogy a nálunk olcsó' szalámiból vagy kardigánból, pálinkalélék- ből mekkora mennyiséget „exportáltak’ a turisták, hogy „csencse- lésd” alapon azután varrás nélküli nylonharisnyát, orkánkabátot, sziloninget, zsebkendőit, ágyneműt, hasonló cikkeket „importáljanak” és kihasználták az országok közötti áreltéréseket arra, hogy maguknak ezúton előnyöket szerezzenek, sőt esetenként arra is, hogy üzérkedjenek. A textíliák mostani árleszállításába bevont cikkek között találják az ágyne- , műt, a zsebkendőt, az orkánkabátot, a nylonféléket, közöttük a varrás nélküli harisnyát stb. Ez utóbbinál csak megemlítem a eél- j tudatos törekvések illusztrálása- | képpen, hogy 1957 óta már többször került sor a nylonharisnyá- j nál árleszállításra. A varrásos nylonharisnya ára 1956-ban még 98 forint volt, február 1-től 29 fo- I rintért kapható. Ehhez arányosí- j tottuk a varrás nélküli nylonha- | risnya árét, amely eddig 48 forint ■ volt, s most 38 forint lett. I S logikailag ebbe a gondolatsorba tartozik, ha talán egy előző kérdésnél kellett volna említenem: ilyen összefüggésben világosabbá válik, miért emeltük az átlagosnál nagyobb arányban a téli- és csemegeszalámi árát. — Hallhatnánk valamit arról még, milyen külön meggondolások érvényesültek, amikor egy- cgy textilárunál eldöntötték, hány százalékkal csökkenjen az ára? A termelési tényleges költségeken kívül itt is figyelembe vettük, hogy a helyesen megállapított árnak szabályozó funkciója is van. A keresettebb cikkeknél az átlagosnál kisebb, a kevésbé keresetteknél viszont valamivel nagyobb mértékben szállítottuk le az árakat. Az árleszállítással érintett termékcsoportokban egyébként közelebb kerül a felnőtt méretek ára a gyermekméretek árához, de vigyáztunk arra, hogy az úgynevezett ütköző méreteknél helyes árarányok érvényesüljenek. A kártolt szövetekből készült konfekcionált felsőruházati termékek közül, a felnőtt ruházati cikkek ára átlag 15 százalékkal, a gyermekruházati cikkek ára pedig 10—13 százalékkal mérséklődött. Az árleszállításba bevont cikkcsoportokon belül minden esetben, de csak kisebb mértékben csökkentettük a gyermekruházati cikkek árát, mert ezeknek ára a felnőtt ruházati cikkekhez viszonyítva eddig is alacsony volt és ez csak állami dotációval volt elérhető. Az árleszállítás körének és mértékének megválasztásánál az is vezetett minket, hogy eredményeképpen különösen az aldbsony jövedelmű rétegek ruházkodási költségei csökkenjenek, nem csökkentettük viszont a luxuscikkek árát. Ha úgy láttuk, hogy sem belföldi termelésből, sem importból nem tudnánk kielégíteni valamelyik cikkből az árleszállítás esetén előreláthatóan megnövekvő igényeket — nem nyúltunk az árához: például ez az oka, hogy a froftírtörülközőkre nem vonatkozik az árleszállítás. Elmondhatom: rendkívül nagy gondot fordítanak az összes illetékes szervek arra, hogy aminek az árát leszállítottuk, azt kapni is flz új agresszív lépések az óceánon túli hódítóknak a gyalázaton kívül semmit sem hoznak Moszkva A Pravda keddi számában szerkesztőségi megjegyzésben foglalkozott a VDK területe ellen felújított amerikai légitámadásokkal. „A légitámadások megmutatják, hogyan is néz ki valójában Washington agyonreklámozott „békeoffenzívája”. Az Egyesült Államok békés szándékait hangoztató zajos propaganda — amint jól tájékozott megfigyelők már a legelején rámutattak —• csupán füstfüggöny volt, aminek leple alatt az agresszió kiszélesítésének előkészülete folyt. Az új agresszív lépések az óceánon túli hódítóknak a gyalázaton kívül semmit sem hoznak. Az egész világ felháborodva elítéli az intervenciósok bűnös tetteit. A harcoló vietnami nép oldalán áll az egész világ közvéleménye, a szocialista országok támogatása és segítsége.” Illán Bátor A mongol hírügynökség jelentése szerint a mongol közvéfenfeny felháborodással fogadta a VDK területe elleni barbár amerikai bombázások felújításáról szóló hírt. Az Unen keddi számában a következőket írja: — „Ennek a súlyos lépésnek komoly következményeiért az Egyesült Államok kormányának kell vállalnia a teljes felelősséget.” Párizs Az Egyesült Államoknak az az elhatározása, hogy újrakezdi a VDK bombázását, nem a legjobb mód a béke mielőbbi megvalósításához — mondják Párizsiban, de hozzáteszik, hogy a döntés nem I keltett meglepetést. Az APT kommentátora szerint a francia kormánynak ma is ugyanaz az álláspontja, amit 1963 augusztusában kifejtett, hogy tudniillik a konfliktus rendezését csak az segítené elő, ha a vietnamiaknak módjukban lenne minden külső beavatkozás nélkül megoldaniuk belső problémáikat. A Francia Kommunista Párt párizsi szervezete hétfő esti nyilatkozatában rámutat, hogy Johnson „eldobta a tárgyalófél álarcát és megmutatta igazi arcát”. A kommunista párt hétfőn este felhívást adott ki az amerikai nagykövetség előtt rendezendő tömegtüntetésre, követelve a támadások azonnali megszüntetését, az amerikai katonaság kivonását Dél-Vietnamból és a DNFF elismerését. Belga sztráibok lehessen a boltokban. (MTI) Az észak-belgiumi Genk városába kedden reggel páncélkocsik és teherautók szállították a csend- őrcsap>atokat. Mint jelentettük, hétfőn folytatódtak a tüntetések a város »közelében, a zwartbergi bányavidéken. Keddi jelentés szerint az előző napi összetűzés során a csendőrök két bányászt öltek meg. Amennyiben valóban bezárnak a nem kifizetődőnek minősített bányákat, körülbelül húszezer bányász’és munkás kerülne az utcára. A rendőrség jelentése szerint ; a tiltakozó bányászok aikcióbdzottságot alakítottak és közölték, hogy szándékukban I áll nyugtalanságot szítani a lim- I burgi szénmedence összes többi bányájában is. * Hétfőn este megszakadt a tárgyalás a belga orvosszövetség és az egészségügyi biztosító szer- i vezet képviselői között. Belgium 9000 orvosa úgy határozott, hogy | nem szünteti be azonnal a raun- I kát. Amennyiben azonban követeléseiket február 6-án éjfélig nem teljesítik, hétfő reggeltől csupán elsősegély-szolgálatot tarta nak. (MTI) Egyiptomi esték Ruzicskai György festőművész kiállítása Budapesten kan készülnek az ünnepélyes megnyitóra. Szarvas dolgozói külön delegációval képviselik községüket. Remélhető, hogy a kiállítási anyag Békés megyébe is lekerül és bemutat»' ' val még jobban ismertté válik Ruzicskai György munkássága. Szarvas szülöttének, Ruzicskai György festőművésznek alkotásaiból nyílik kiállítás Budapesten, február 3-án, az Ernst Múzeumban. Megnyitót Gaál György Sándor író mond. f Az ismert művész kiállítása iránt megyénkben is fokozott érdeklődés nyilvánul meg. Igen soFáradtan, eltelve a nap nagyszerű élményeivel, lépkedtem a jacht kis hídján. Követtem a többieket a fedélzetre, leültem egy kényelmes padkára a korlát mellett. Délután negyed hat volt. A I túlsó parton a látóhatár felé közeledő nap korongja vörösen iz- zott, rózsaszínű árnyalatokat csalva az ég aljára és a méTóság- teljesen hömpölygő Nílus vizének kékjébe. Egyiptomi barátaink figyelme, amikor újságíró-delegációnk programját összeállították, nagyon is kiterjedt arra, hogy hazájuk több ezer éves történelmének gazdag emlékeit megismerhessük. Reggeltől estig jártuk Luxort, az egykori Thébát. Délelőtt a nyugati p>art, a „holtak városa” nevezetességeit, délután predig a jobb parton Karnakot, majd a luxori Amon-Ra templomot láttuk. S hogy kipihenjük jóleső fáradságunkat, vezetőnk, egy német származású tudós régésznő, teára hívott meg a part mellett horgonyozó .Jachtjára”. (Az „oonas” nem is olyan régen valóban dúsgazdag család jachtja volt. Ma kirándulóhajó, amelynek Carlotta asszony a gondnoka és idegenvezetője. Egyhetes körutakra viszi rajta a bel- és külföldi vendégeket a Nílus középső szakaszán, Egyiptom történelmi vidékeit érintve.) A jacht fedélzetén, tea mellett, az alkonyi hangulatban megpróbáltam magamban jelzőket alkotni a látottakra. Valahogy így: a királyok völgye — fensézes! I. Seti fáraó húsztermes föld alatti sírlakosztálya vésett-festett falaival — fantasztikus Tut-ank-Amon szarkofágja és sírkamrájának falfestményei csodálatosak! a domborművek 3. Ramses templomának, Medinet Habu-nak, s ugyanúgy az I. Seti és II. Ramses építette kamaki templomnak falán — tökéletesek! Hatsep>szut királynő temploma — mestermű! A Ramasseum szobrai és oszlopjai — klasszikusan szépek! A luxori templomudvar, II. Ramses és felesége, Nefretari többrendbeli szobraival — a szépség valóságos kincsestára! Mennyi semmitmondó, a valóság érzékeltetésére alkalmatlan jelző! S ez az este a Níluson... nem, inkább nem folytatom tovább... A „Són et Lumiere” 1961. április 13 óta látható és hallható estérként a gizeh-i piramisoknál és a szfinksznél. Mi 1966. január 23- án este láttuk és hallottuk. A „hang és fény” előadásokat Franciaországban honosították meg; a versailles-i pjarkban és a Loire menti kastélyok körül rendezték meg az elsőket. De elhiszem egyiptomi barátaimnak, hogy a világon semmiféle környezet sem felel meg oly tökéletesen ennek a különleges, újfajta „művészetnek”, mint a gizeh-i piramisok. Miben is áll tulajdonképpen? Ismeretterjesztő előadás, történelmi mese és dramatizált cselekmény, továbbá zene és színek kombinációja. Hol sejtelmes, de kifejező zenét hallunk, hol a narrátor hangját. A három nagy piramis építtetője, Cheops, Chef- ren, majd Mykerinos fáraó beszél. Azután — a „hallgatag” szfinszk. Elmondják a régi Egyipj- tom történetét. Hangokban lejátszódik előttünk egy-egy fáraó koronázása, hőstettei, halála, * temetése. Együtt álmodunk IV Tutmosis-szal... de újabbkori történeteket is hallunk, Nagy Sándortól Julius Caesaron át — Nap>ó- leonig. S közben azt is megtudjuk, hányán, hogyan és mennyi ideig építették a piramisokat, mi a méretük, mennyi és milyen anyag
