Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-02 / 27. szám

1SÄ február Z. 3 Szerda Intézkedési tervet készített a kaszaperi Lenin Tsz az őszről elmaradt és a kora tavaszi munkákra Az utóbbi években többször fel­hívta magára a megye és az or­szág vezetőinek a figyelmét a ka­szaperi Lenin Termedőszövetike- asfc. Nemrégiiiben kiérdemelte jó gazdálkodásával a Miniszterta­nács vándorzászlaját is. Tavaly is jó terméseredményeket értek el a kedvezőtlen időjárás ellenére. Többek között búzából 19,17 má­zsáit, cukorrépából 212 mázsát, kukoricából pedig 26 mázsa mor- asoltat holdanként. A rniülit évi kedvezőtlen időjá­rás sok zökkenőt okozott. A sok tavaszi esopadék késleltette a ka- pásmövények vetését, a nyári eső­zés pedig alaposan késleltette a termés beérését. A legnagyobb za­vart az okozta, hogy szeptember 1-től november 1-ig nem volt csa­padék, emiatt a kalászosoknak a szokásosnál háromszorta több munkával tudták elkészíteni a magágyat. Ezek az okok annyira megkésleltették az őszi munká­kat, hogy elmaradt 292 hold közös kukoricaszár levágása, 260 hold cinokszár és a 664 hold háztáji ku­koricaszár nagy részének a lehor- dása. A szövetkezet erőgépeit a magágykószítéssel járó háromszo­ros munka annyira elfoglalta, hogy ez év tavaszára 1572 hold föld maradt szántatlanul. A január 25-ón elkészült, s bri­gádonként megbeszélésre kerülő intézkedési terv részletesen meg­határozza az elmaradt munkák elvégzésének módját és idejét. A rengeteg szár lehordása a rendel­kezésre álló gépjárművekkel és fogatokkal 46 munkanapot vesz igénybe, s nagyon kell igyekez­niük, hogy március végété le tud­ják takarítani. Az ősszel szántat- lamul maradt földek megmkelé­sére a szövetkezet csak a saját tulajdonában levő 13 erőgépet kí­vánja beállítani. Egy TM—100-as, agy DT és két vezetőfülkével ellá­tott M TZ - traktorral éjjel-nappal szántanak majd, a többiekkel pe­dig egy műszakban. Ügy tervezik, hogy napi 112 holdas teljesít­ménnyel két hét alatt befejezik a szántást — attól az időtől, amikor hozzá lehet látni. Az enyhébb fagyos időben 26—32, az olvadás után pedig 18—22 centimeter mélységben fongiaítják meg a ta­lajt. A kaszapert Lenin Tsz-ben fel­mérték az őszi kalászosok kelésé­nek, fejlődésének állapotát. A megállapítás az, hogy a búzának csak 45 százaléka fejlődött jó mi­nőségben, 35 százaléka közepesen, 20 százaléka pedig gyengén. Az őszi árpa fejlődésének aránya en­nél rosszabb. Ráadásul kifagyás­ra és a csócsároló kártételére is lehet számítani. Éppen ezért az intézkedési tervben fokozott gond­dal határozzák meg az őszi ka­lászosok fejtrágyázásóit, ápolását, vegyszeres gyomirtását, lombtrá­gyázását és a csócsároló elleni védekezést. Puskás Ferenc iőagronómus táblánként határozta meg a mű­trágyaadagokat. Eszerint holdan­ként 50—80—100—120 kilót szár­nak ki. A ferjtrágyá- zásf úgy szervezik, hogy azt 14 nap alatt befejezzék. Vegyszeres gyomirtást 1504 holdon, lombtrá­gyázást pedig 1650 holdon irá­nyoztak elő. A vegyszerek kiper­metezéséhez szükséges víz szállí­tásához elegendő tartállyal ren­delkeznek, S helyben tárolják már a szükséges Difconirt és Karba- mid műtrágya jó részét. Ameny- nyiben a csócsárolók elleni véde­kezés a vegyszeres gyomirtás ide­jére esik, úgy ezzel egyidőben permetezik ki a szükséges DL vagy DT rovariirtószert. Felfagyás esetén a gabonákat simahengerezik, utána, amikor a talaj felszikkad vagy küllőska- pát, könnyűfogast, vagy ágboronát használnak. A boronálást az éve­lőé pillangósokon is elvégzik a szükséges fejtrágyázással egyidő­ben. A gabonával bevetett vagy a még szántásra váró táblákon felgyülemlő belvíz levezetésére kevés a lehetőség Kaszaperen. Erre is felkészülnek azonban, hogy az esetleges gyors olvadás vagy tavaszi csapadék következ­tében felgyülemlő vizek ne okoz­zanak kárt a vetésben, s ne hát­ráltassák a tavaszi talajmunkát. K. I. van bennük, hogyan tárták fel őket és — hogyan fejtette meg Napóleon egyik tisztje a hierogli­fákat, s közben hatásos játék a színekkel és a fénnyel. Hol az egész történelmi díszlet ragyog sárgás fényben, hol egy-egy pira­mis sejtelmes kékeszöldben, hol a szfinksz teljes fényben, vagy rózsaszínűben. Mindig aszerint, ahogyan a történet megkívánja. Az előadás izgalma, hőfoka, rendkívülisége elfeledtette velünk, hogy a januári este Kairóban bi­zony nem olyan langyos, mint Asszuánban. Luxorban. Csak a vé­gén eszméltünk rá, hogy milyen fázósan kuporogtunk háromne­gyed órán át székünkön. Bajrám ünnepének előestéjén dr. Abdel Rahman Ha-Hafiezzel. az élelmiszertudományok doktorá­val és dr. Mahmud Nur El Din gyógyszervegyész professzorral sé­táltam az El Azhar egyetem körüli bazársorokban. Mindketten nem­rég több hónapot töltöttek ha­zánkban, az országaink közötti kulturális egyezményen alapuló tudományos ösztöndíjjal. Barátsá­gunk abból az időből származik. Azért kísértek az ősi. ezeréves egyetem környékére, mert ez Kai­ró igazi arab városnegyede. Itt a legszínesebb, legtarkább és a — ieghangosabb az öröm ünnep tar­ka forgataga. De mielőtt bevetet­tük volna magunkat, cipőnket le­vetve beléptünk az Azihar mecset­be. Zárva volt mér, tudós bará­tim nyitották ki. — „Pedig dél­előtt annyian szorongtak bent, mint ahányan most kint ujjonga- nak!” — mondta Abdel Rahman. — „S itt imádkozott Nasszer el­nök...” — mutatott a hatalmas, üresen kongó templomcsarnok oszlopsorai között az egyik sarok­ba helybeli kísérőnk. (Másnap ol­vastam az újságokban, hogyan ün­nepelte a tömeg az elnököt, afni- kor imája után elhagyta a me­csetet. S hazaérkezésem után lát­tam, hogy a mi sajtónk is megem­lékezett Nasszer elnök látogatásá­ról Ramadan utolsó napján, az Azhar mecsetben.) Ramadan utolsó napja, bajrám előestéje... Vége az egyhónapos böjtnek, következnek ismét a se­rény, gondokkal teli, de vidám hétköznapok. Ez a mottója a há­romnapos örömünnepnek. amikor mindenki éjjel-nappal kint van az utcán, beszélgetve, vitatkozva, énekelve, táncolva és fogyasztva az ízes arab ételeket, csemegéket — „Jöjjön ki holnap hajnalban megint s ne csodálkozzék, ha azt látja, hogy ugyanilyen tömeg hul­lámzik az utcákon!” — mondotta Mahmud professzor. De ezt a hajnalt átaludtam. Lindner László A baromfitenyésztési és értékesítési program teljesítéséért ■p’oben az évben a népgazda- ■*“* ság ezer vagon vágóbarom­fit vár Békés megyétől. A ko­rábbi években egyszer sem volt ilyen magas a megyével szemben támasztott követelmény. Ezer va­gon baromfi! Még kimondani is sok, hát még kikeltetni, felnevelni, meghizlalni, értékesíteni, mert a munkának ezek a folyamatai sok háziasszony napi elfoglaltságát jelenítik ezután is. Végső soron valamilyen úton az ezer vagon baromfi nevelése és felvásárlása ebben az évben napirendre kerül. A párt megyei bizottságának mezőgazdasági osztálya, a megyei tanács, a Baromfiipari Országos Vállalat Békés megyei gyáregysé­gei és több társadalmi szerv már­is behatóan foglalkozik a tervtel- jesxtés feltételeinek megteremté­sével. A napokban a megyei ta­nács — mint kijelölt árható­ság — megállapította a februárra szóló naposbaromfi-árat. A há­romforintos darabonkénti ár el­nyerte a falusiak tetszését. Tavaly ugyanebben az időszakban 25— 30 százalékkal drágább volt a na­poscsibe. A feladat súlyát érezve tették méltányossá a naposálla­tok árát. Lendüljön a baromfi­nevelési kedv! fl z élőre meghatározott ked- **■ vező árnak a Baromfiipari Országos Vállalat illetékesei azonban nem örültek. Bár kétség­telen, a napostbaromfi előállítási költsége helyenként jóval fölötte van a három forintnak. De hol van előírva, hogy a mezőgazdasá­gon egyes üzemeknek két-három éven belül meg kell tollasodniuk? Tavaly a baromfikeltető ipar jó jövedelemmel zárta az évet. A MÉSZÖV mezőkovácsházi kelte­tője egymillió forint tiszta hasz­not csinált. A Baromfiipari Or­szágos Vállalat békéscsabai és orosházi gyáregységének sem kell szégyellnie a tervteljesítést, az el­ért jövedelmezőségi szint sem éppen lebecsülendő. Másrészt a tsz-ek egy része több okból rá­fizetett a baromfitartásra. Hol a nevelésre kiadott fajtával, hol a takarmánnyal, hol az elhelyezés­sel, hol a gondozással volt baj. Néhány tsz-ben a novemberben kiadott áru még mindig nem érte el a piacérettséget. Máshol — az előbb említett hiányosságok láttán 1— hallani sem akarnak a pecsenyecsibe neveléséről. Közre­játszik a takarmányhiány és még egy sor apró dolog, amely az egészséges törekvés útjában áll. Közütefek munkaerőigénye Az EM 44 sz. AlL Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahe­lyekre burkoló szakmunkásokat, könv- nyűgépkezelőket (ÉM-vizsgával), kubi­kosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak napi 15,— Ft, nem családfenntartóknak napi 10,— Ft kü- lönélési díjat fizetünk, amennyiben vi­déki lak ás bejelentéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek haza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tan ácsi gazolás és munka­ruha szükséges. Jelentkezés: Buda­pest V.. Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. 21 Az Országos áertésliizlaló Vállalat békéscsabai 1. számú (Kétegyházi úti) telepe állatorvosi szaksegédet vesz fel. 37178 A Töviskesi Állami Gazdaság, Szeg­halom szakképzett szíjgyártót keres felvételre. Jelentkezni levélben a gaz­daság címére. 37194 Csongrád—Békés megyei Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat te­lepe, Békéscsaba, Kazinczy utca 1/a azonnali belépéssel felvesz napi 4 órás műszakra nyugdíjas kályhafűtől. 37195 A termeléssel kapcsolatos fel­adatok megoldása sohasem ment simán. Mert ugyebár, lehetséges az ezervagonos terv teljesítése, ha a tsz-ekbein és a háztáji gaz­daságokban a férőhelyeik kihasz­nálása az eddigieknél jobban menne! Vannak azonban közös gazdaságok, ahol a baromfitelep épületei évek óta üresen állnak. Más tsz-ben viszont a padlásra is csirkét tesznek, mert ott jövedel­mező a nevelés. Valahogy ilyen gazdasági pozícióból vágnak neki a tsz-ek és a háztáji gazdaságok az 1966. évi baromfiprogram­nak. A körülményekből látni: az ezervagonos árubaromfi-előirány- zat teljesíthető. Két évvel ezelőtt a 950 vagon áru a tsz-ekből és a háztáji gazdaságokból szinte ön­magától jött. Most, amikor tud­juk, miként hagyta él a falut az a töméntelen sok baromfi, év elején naposbaromfival, taikar- mánytáp-juttatással bebiztosíthat­ják a felsőbb szervek az előirány­zat valóra váltását. H z idei baromfíprogram meg- ** valósításához azonban nem­csak naposcsibe és takarmány- tápcsere szükséges. Egy széles körű propaganda is kellene. Fa­lusi asszonyaink tudják meg, hogy februárban, márciusban a megye 124, egyenként tízezres kéltetőgépe összesen 2 millió csi­bét tudna adni.. Csakhogy a csi­beigény összeírása ma még nehe­zen megy. A dolog sürgősségét látta a Hazafias Népfront, a nő­tanács és a MÉSZÖV is, amikor felajánlották az aktívahálózat munkáját a csibeigény összeírá­sára. A tsz-ek és a háztáji gazda­ságok eddig félmitMó naposálla­tot igényeltek februárra. Ha né­hány napon belül a keltetőipar megkaphatná a falu tényleges na­poscsibe-igényét, úgy a tojás be­rakásáról még gondoskodni tudna, így február második felében az igényelt naposcsibét megkaphat­nák a falubeliek. 17 ótsógtelein, a naposcsibe "" iránti igény februárban a legalacsonyabb. Viszont április­ban, májusban, júniusban a leg­magasabb. Ebben az időben azon­ban a nagy testű baromfiak kelte­tése lép előtérbe. A körülmények tehát minden tekintetben amel­lett szólnak, hogy a februári és a márciusi csibekeltetési kapacitását a megye maximálisan használja ki. Eddig azonban csak 500 ezer naposcsibét igényeltek. Ki vállalja a felelősséget további 500 ezer csibe keltetéséért, eladá­sáért, ha ez nem az előjegyzés alapján történik? Ha nem kel el a jószág, le kell fojtani, el kell pusztítani. Az ilyesmi drága mu­latság lenne, s leginkább az ab­lakon kidobott pénzhez hasonlí­tana, mert az akció végén csir­ke sem lenne, de a félmillió to­jás is elveszne. Az 1966. évi baromfiprogram teljesítésének egyedüli magva a szervezés. A falu és a város pa­rasztsága a társadalmi szervek aktívahálózatán, az £msz-ek a hagyományos módon vigyék el a hírt és szedjék össze az igénye­ket nevelési szerződés alapján, és anélkül is, mert most egy a lényeg: februárban és március­ban a keltetőállomásokról két­millió csibe kerüljön a tsz-ekbe és a háztáji gazdaságokba! tót tehát nagy. A MÉSZÖV mint az árubaromli-nevalés egyik szorgalmazója, a naposcsi­be-elhelyezésit jutalommal is szor­galmazza. A földművesszövetke­zeti és a társadalmi szervek ak­tíváinak, akik részt vállalnak eb­ből a munkából, az fmsz-norma alapján jutalékot folyósítanak. A munka feltételei adottak. Az ímsz és néhány társadalmi szerv aktí­vahálózatán áll a szó eljuttatása a falvak, tanyák lakásaiba. Első­sorban az asszonyok döntsenek, hogy február második felére, márciusra mennyi naposcsibét igényelnek, hogy a kért időpont­ban' mindenhová minőségi, áru­val érkezzen a napos barom fi' szállító autó. Dupsi Károly Termelőszövetkezetek ! Állami gazdaságok ! JÓ MÁKTERMÉS KORA TAVASZI VETÉSSEL ÉRHETŐ EL. A KÖZELI VETÉSIDÖ MIATT SÜRGŐSEN KÖSSENEK SZERZŐDÉST FÖNÖVÉNYKÉNTI VAGY CUKOR- ÉS TAKARMÁNYRÉ­PÁVAL KÖZTESKÉNTI MÁKTERMESZTÉSRE. S ff ■ ■ ■■ zerzodfon mákra és mákgubóra A MÁKGUBÓ ÁTVÉTELI ÁRA 28 MA ZSA FELETT 450 Ft./q. 28 MÁZSA ALATT 300 n/q. SZERZŐDÉSKÖTÉS ÉS VETŐMAG RENDELÉS A KÖRZETI FMSZ ÉS MÉSZÖV UTJÁN VAGY KÖZVETLENÜL A HERBARIA KÖZPONTJÁNÁL. BUDAPEST V., ARANY'.JÁNOS U. 29 32 A Hódmezővásárhelyi Városi Tanács V. B. Építési és Közleke­dési Osztálya 1 fő építészmérnököt. I fő építésztechnikust ke­res felvételre. Fizetés a 116/1960. Mii. M. sz. utasítás, alapján, a gyakorlati dótól függően. Jelentkezni személyesen vagy írásban az osztály vezeiő- jénél lehet.____________________118717

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom