Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-11 / 35. szám
« február II. A Fentek Izotópos kísérlet Saarvasoo, ae Öntözési és Rizs termesztési Kutató Intézetben izotópokat is felhasználnak. így vizsgálják a lucerna tápanyag- tckételének körülményeit. Az adatokat összegyűjtik, feldolgozzák és a lucematermesztés agrotechnikájának, tápanyagéi- kttásának tovább javítására használják. Fotó: Malmos Felzárkóztak a versenytársak Zárszámadási adatok Kondorosról A nfctiirógi'ban megtartott zárszámadási közgyűlések azt bizo- nsátofcták, hogy Kondoros termelőszövetkezeteinek tagsága helytállt az 1965-ös gazdasági évben. A község termelőszövetkezetei 36« vagon. ke»yér- és takarmány- Doägozök TSe gabonád adtak át az államnak. A gazdálkodás mutatói meggyőzően bizonyítják, hogy a mezőgazdaságban figyelemre méltó eredmények születtek. 1964-hez képest emelkedtek a holdankénti termésátlagok. Lenin T&z V. Október Tsz 1564. 1965. 1964. 1965. 1964. 1965. q q q q q q rriM l ráltff-p rt i 14,3 15b 15,b 18,— 14,8 16,6 Kukorica 21,13 23,5 19.8 25,— 23,7 26,9 Cdcorrépa i«5,l 193,4 m,— 1964 159,2 184,1 Persze kérdés, hogy azonos gazdasági viszonyok mellett egy- egy növényféleségnél miért van ilyen lényeges eltérés. Az egy tagra eső részesedés a Dolgozók Termelőszövetkezetben 18147 forint, a Lenin Tsz-ben 18 082 forint, a Vörös Október Termelőszövetkezetben 18 255 fonni. Az elmúlt évekhez képest valamennyi termelőszövetkezetben növekedett az egy tagra jutó jövedelem. Kondoroson lényegében a termelőszövetkezetek elérték az azonos gazdálkodási szintet. Mindhárom termelőszövetkezetben a továbbhaladás kulcsa: tervszerűen — a népgazdasági igények jobb figyelembevételével —t és gazdasáigosabban kell termelni, ös így minden bizonnyal megfelelően hozzájárulnak a népgazdasági tervfeladatok teljesítéséhez és a termelőszövetkezeti tagság jövedelmének még jobb alakulásához. Mokrán János a községi tanáos vb titkára uS. A gyakorlatban azonban a gazdasági tervek egyes célkitűzésiéi es a lsz-ek anyagi érdekeltsége ‘kenyérgabona-termeles, szarvas- raarhaten yésztés, napraforgótermelés stb.) között ellentmondás volt és ez a tény is közrejátszott abban, hogy a termelőszövetkezeti tervezés helyes aüapelvét a gyakorlat tervutasítássá torzította. Ugyanis ilyen feltételek között a népgazdasági terv célkitűzésiéi már eleve nem irányszámként, hanem kötelez» tervként kerültek a tsz-ekbe, másrészt a termelés területi elhelyezése, a „terv lebontása”, amely a tanácsi szerveken keresztül valósult meg, szükségszerűen adminisztratív elemeket vitt a tervezés gyakorlatába. A szövetkezeti üzemtervek elkészítésének alapvető feladata, hogy feltárja a tartalékokat, számba vegye a ráfordításokat, a hozamokat és a tapasztalatokat stb. Az állami szervek az üzemtervek felülvizsgálatánál azonban nem ezeket a tényezőket, hanem elsősorban a járási termelési, felvásárlási célkitűzések megvaló- sudását, s a tervbe való beépítését ettenőrizték. Mindezekből nem az következik, hogy a tsz-ek bevonása a tervgazdálkodás rendszerébe helytelen, hanem az a gyakorlat szorul felülvizsgálatra, ahogy ez a bevonás történt, mert akadályozta a tsz-ek önállóságát, gyakran olyan gazdálkodásra kényszerítőt te őket, amelyek ellentétesek, voltak adottságaikkal, érdekeikkel és hozzátehetjük, végső soron a népgazdaság érdekeivel is. Ebből következik, hogy a szövetkezeteiknek a tervgazdaság rendszerébe való bekapcsolása, a szövetkezeti és a népgazdasági érdek összehangolása nem a gazdasági irányítás közvetlen módszerének erősítése, hanem a tsz-ek önállóságának növelése és a központi irányítás közvetett gazdaságpolitikai eszközei fejlesztése útján valósítható meg. Gyakorlati tapasztalat, hogy a t ermelőszöv e Jkezeti gazdálkodás hatékonyságát — a tervgazdálkodás mellett — leginkább az állami irányítás gazdasági eszközei — ár, hitelrendszer, beruházások, anyagi, műszaki ellátás — befolyásolják. A kormány legutóbb:, a tsz-ek önálló gazdálkodása objektív feltételeinek megteremtésére irányuló intézkedései már abba az irányba hatnak, hogy a szövetkezetek állami irányításában a korábbinál nagyobb mértékben és hatékonyabban érvényesülnek a közgazdasági ösztönzők. A szövetkezeti önállóság növelése természetesen nagyobb felelősséget ró a szövetkezetek vezetőire, mert az önállóság és a kedvezőbb gazdasági feltételek nemcsak a gazdálkodás hatékonyságát javíthatják, hanem a kockázatot is növelik. Dr. Dankomts László Az Alföld kincse A lucerna termesztés ügye évek ” óta -megoldatlan, noha az állattenyésztés a jó minőségű szénát — szálas és liszt álakban — nem nélkülözheti. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek szakvezetői több irányú kísérletet. tetteik a lucernaterület növelésére, a szénahozam gyarapítására és a magtermesztésre. A kísérletezés eredménnyel járt. Több gazdaságban a lucerna hozama számottevően gyarapodott, a magtermesztés viszont a 25—30 évvel ezelőtti egyenletes szinthez képest cikeakossá vált. Egyik évben holdanként 80—120 kiló mag termett, másik évben pedig a 20 kilót is alig érte el a hozam. Néhány gazdaságot. így a íü- zesgyarmatd Vörös Csillag Tsz-t is a lucemamagtermesztésiből szármázó jövedelem emelte fel. Itt azóta is mindent megadnak a lucernának. Külön specialistát bíztak meg a termesztés irányításával. Az 1962. évi eredményt több okiból mégsem tudták megismételni. Tavaly Battonyám, Tótkomlósom. Kertészszigeten és Csarvásom volt elfogadható a magtermés. Az Alföld kincse, a baráti és a nyugati tőkés államokban oly nagyra becsült magyar lucerna megyei átlagban — a széna- és a maghozam alapján — mintha veszített volna értékéből. Bizonyos érteiemiben a korábbi jéLes tulajdonságok némelyike — fagyei- lenállósága, szárazságtűrése, regenerálódása — gyengébb, minit évtizedekkel ezelőtt. Miért? y ajon rendben van-e szövetkezeteinkben a lucematermesztés agrotechnikája? A kaszálások idejének megválasztásával, a zöld, a fonnyasztott és a száraz széna betakarításának módjával, a műtrágyák és a vegyszerek használatával minden rendben van? ^ A földművelésügyi kormányzat valami hibát sejdít e fontos taka,rmánynövény termesztésében. Ezért is szerveznek megyénként tájértekezieteket. Az FM vezetői gyakorlati emberek véleményét, segítségét kérik a termesztésiben tapasztalt egyenetlen fejlődés megszüntetésére. Arról van szó, hogy a búza, a cukorrépa és a kukorica, valamint a kertészeti növények termesztése mellett, melyeket aránylag jól oldottak meg a tsz-ekben, a lucerna sorsával is behatóan kellene foglalkozni. A magyar lucerna igénytelensége közismert. Közismert azonban az is, hogy ezzel a jeles tulajdonságával helyenként visz- szaéltek. Nem törődtek a lucerna biológiai /tulajdonságával. • A termesztésben beállt sikertelenséget egyesek most mégis az árproblémával hozzák összefüggésbe. A takarmánygond megoldása, a lu- eernaszéna viszonylag magas piaci ára elsősorban a kaszálások számának növelésére ösztönözték a gazdaságokat. A magtermesztés háttérbe szorult, mert a széna belföldi értéke — egy jövedék esetében is — jóval fölötte van a bizonytalansággal járó magíogás eredményének. Jóllehet, a mező- gazdasági kutatóintézetekben már kimunkálták a lucerna nagyüzemi termesztésének módszerét. Lehet, hogy itt-ott ennek hatására javult a termesztés helyzete. A hiba csupán az, hogy a lucerna- terület viszonyaink közepette jóval alatta van a 30—35 évvel ezelőttinek. Szarvas térségében évtizedekkel azelőtt a szántóföld 14—16 %-át hasznosították lucernával. Ma ennél jóval kevesebb a lucemater- mő terület. Megyei szinten a lucerna termesztés ügye azért nincs kellően megoldva, mert a szövetkezeteicben a vetésterületnek mindössze 8—8,5 százalékán foglalkoznak véle. A lucermatermiesatés teiiiendí** tésében igen sok még a teendő. A szövetkezetek szakemberei mindenesetre oly módom keresik a megoldási, hogy a lucerna kiváló tulajdonságaiból ne veszítsen, A lucerna nagyüzemeinkben egyike a legigényesebb kultúráknak. A paraszttársadalom tudataiba a lucematermesztés megkülönböztetett szavakkal vésődött be, amit legjobban a vetés és a telepítés szavak közötti minőségi különbség érzékeltet. A magyar ember ugyanis telepíti a lucernát. Vajon nagyüzemeink vezetőinek gondolkodásában a lu- cematerület növelésekor megkülönböztetett figyelmei kapott-e az előbbi gondolat? Valahol itt kellene elkezdeni a termesztés i szervezését. Ebben az esetben a J fiaitai állomány nem ritkulna, s a több éves álló lucernásokból fogott mag pedig minőség és meny- nyiség tekintetében megközelítené az 1937-es esztendőéi. Addig is, amíg a lucematermesztés ügye a megye valameny- nyi gazdaságában megértésre talál, szükség lenne 26—25 olyan szövetkezetre, ahol ezzel a növénnyel. az eddigieknél is jobban, megkülönböztetett módon bánnának. Ezeknek a gazdaságoknak mát az idén több száz holdas új telepítést kellene megoldaniuk és ugyancsak több száz holdról elsősorban több éves álló lucernásokról — kellene magot fos- j niuk. | C zeket az úgynevezett bázis- 1 *" gazdaságokat fokozatosan, de gyors ütemben fel kellene szereim olyan bevált lucernabetakarító gépekkel, mint: fűkasza, rendsodró, rendfelszedő, pótkocsi, forrólevegős lucernaszéna-szári- tó. növényvédő gép, vegyszerei:, kombájnok, a nyers mag íémzá- rolás előtti tisztítására alkalmas gépekkel, mert a széna és a magra hagyott jövedék gyors betakarításának a technikai felszereltség lényeges feltétele! Az utóbbi években ae előbb említett beruházásokra, sajnos, nem sok futotta. Azután a külkereskedelemben az erkölcsi elismerés mellett anyaid érdekeltséget is kapjanak az exportra termesztő üzemek, hogy a közös érdek szolgálatából mind több közös gazdaság vállaljon részt. Dupsi Károk Tavaszi készülődés: Idejében, elegendő tavaszi kalászos és hibridkukorica-vetőmagot kapnak a termelőüzemek Az Országos Vetörhagtermeltető és Ellátó Vállalatnál elmondta K, hogy a megyei tanácsok közreműködésével országszerte felmérték a tényleges vetőmagigényeket. Meg* I állapították, hogy — néhány me- j gye túlzott és indokolatlan igényé- ! tői eletkirvtve — a központi készle- ! leknek, a hibridkukorica-vetőmagvak mennyiségileg és minőségileg egyaránt megfelelnek a szükségleteknek, a hibridkukorica-vetőmag pedig az ország teljes kukorica vetésterületére elegendő. Az őszi fagyok a kései érésű Mv—1-es fajta esi rázóképességét rontották, s így a tervezettnél kevesebbet tudnak átadni belőle az igénylő gazdaságoknak. A hiányt azonban közép érésű hibridekkel pótolják. Kívá- i natos, hogy a termelőüzemek mi- I előbb küldjék el megrendelésüket I a megyei terményforgalmi válla- ] latoknak, aholl cseretermény elle- I nében a szokásos feltételekkel hamarosan átvehetik az igényelt tavaszi kalászos és hibridkukorica- vetőmagvakat. Gazdasági magvakból ugyancsak megfelelő készletekkel rendel - I kezik a vállalat, a bejelentett igé- I nyékét általában ki tudják elégí- 1 lesni. Kivétel a lucerna- és a vörösheretnaig, amelyekből — a tavalyi gyenge termés miatt — csak igen korlátozott mennyiséget adhatnak ki. Elsősorban azok a gaz daságok kapnak lucerna- és vö- rösheremagot, amelyek magtermésüket szerződéses alapon központi készletbe adták. Az elosztás hasonlóan fontos elve, hogy az árvíz-, belvíz- vagy súlyos pocokkár miatt vetőmaggal nem rendelkező gazdaságokat részesítik eiőnyber A vetőmag vállalat számottevően javítja az ellátást a kiskereskedelem utján, főleg háztáji gazdaságokba, házjkertekbe került magfélékből is. Az igények növekvő tendenciát mutatnak. Az úgynevezett tasakolt zöldség- és virágmagvakból 10—15 százalékkal igényelt többet a kereskedelem, mint az utóbbi három év átlagéban. A színes tasakokba adagolt magfélékből 18,5 millió, a súlyegységre kimért, fajtagaranciás nagyobb tasakokböl pedig 3,6 milliót kértek. Valószínűnek látszik, hogy az idén a gazdasági és kerti- magvakat mindenütt idejében beszerezhetik a érmelők és a vető- maghiány még igen korai tavaszo- dás esetén sem lesz. a vetéskezdés akadálya. (MTI) Márciusban tartják meg Békéscsabán az alapszervezeti párttitkárok egyhetes tanfolyamát A Békéscsabai Városi Pártbizottság tegnap, csütörtökön délelőtt titkári értekezletet tartott. A részvevőket Várai Mihály elvtárs, ; a pártbizottság munkatársa tájé- ! koztatta a város iparának és mezőgazdaságának múlt évi terme- ■ lesi tapasztalatairól, majd a leg- ! fontosabb idei feladatokat ismer- :ette. Ezután Vrbovszki György ilvtárs, a pártbizottság munka- ársa a pártoktatás szervezeti, artalmi kérdéseiről, tapasztalaiéiról számolt be. Elmondotta, logy ebben a hónapban az alap- I szervezeteknél az időszerű nemzetközi kérdésekről rendezne,: pártnapokat. Such János elvtárs, a városi pártbizottság első titkára ezután az ár- és bérintézkedések :apasztalatairól, eddigi visszhangjáról tartott tájékoztatót. A műit évihez hasonlóan, az idén is megtartják az alapszervezeti párttitkárok egyhetes tanfolyamát. A tanfolyamra március 15 és 39 között kerül sor. A tanfolyam résztvevői egy alkalommal üzemlátogatást tesznek majd a megyeszékhely egyik legnagyobb, új létesítményében, a Be késcsabai Konzervgyárban
