Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-01 / 26. szám
198«. február 1. s Kedd Itt a tavaszi vetőmagcsere-akció A hozamkiesést szenvedett tsz-ek készpénzért is vásárolhatnak vetőmagot A Földművelésügyi Minisztérium megyénk rendelkezésére bocsátotta — jórészt központi készletből — azokat a vetőmagvakait, melyeket a termelőszövetkezetek csereterményért, illetve a tavaly természeti csapással küszködő tsz- ek készpénzért megvásárolhatnak — közölte Povázsai Gábor agrármérnök. Ebben az évben kukoricáiból 230 vagon kiváló minőségű hibridfajták állnak a tsz-ek és a háztáji gazdaságok rendél- ikezésére. Előreláthatóan a termelőszövetkezetek és a háztáji gazdaságok összes kukoricatermő teA kukoricavetőmagon kívül 60 vagon tavaszi árpa és 12 vagon tavaszi zab vetőmagot is megyénkbe szállítanak. Az előbb említett vetőmagvak forgalmát a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat bonyolítja. Közölték azt is, hogy a termelőszövetkezetek a csereterményt azokban a községiekben leadhatják, ahol a terményfelvásárlónak raktára van. Ugyanakkor a csereterményért járó vetőmagot a vállalat a legközelebbi vasútállomásra diszponálja. Harületébe a közismerten bőven tér- i sonlóan járnak el a készpénz él- mő martonváséri és a szegedi bib- lenében vásárolt vetőmagvak ridek kerülhetnek. szállításánál i& Az árintézkedésből félmillió forint jövedelem A medgyesbodzásiak örömünnepe Január 29-én tartotta zárszárnád ó közgyűlését a medgyesbodzá* si Egyetértés Tsz. A szövetkezeti gazdák jóleső érzéssel, megelégedetten hallgatták Báli István elnök beszámolóját az elmúlt ißtl jobb megélhetést. „Korsóikból itták a sört, mikor nekünk egy pohárral sem jutott, de most már fordítva van.” Igen, fordítva, mert például a Jánoska család múlt évi jövedelme 125 241 Az elnök, Gubis Pál, a zárszám. adási beszámolót készíti. (Azóta már meg is tartották az 1965. évi gazdálkodás ismertetését. Január 29-én volt a közgyűlésük.) Az adatokból már akkor kitűnt, a mezőmegyeri Béke Tsz tagságának 1965-ben szép munkasdkered voltaik. A tiszta vagyont 1 millió 600 ezer forinttal gyarapították. A kétezer holdnál valamivel na. gyobb gazdaság már 11 millió forint hitelmentes vagyonnal rendelkezik. Ezen felül 5 millió forint értékű közös vagyont terhel hitel. A szövetkezeti gazdák jövedelme 300 ezer forinttal lett több, mint 1964-ben. Ha az egy tagra jutó jövedelmet munkaegységre számolnák át, ókkor egységenként 37,07 forintot könyvelhetnének el átlagosan'. Miből születtek ezek az eredmények Békéscsaba szomszédságában, Mezőmegyeran? A kérdésre Száik Mihály agronómus válaszol. —• Tavaly 880 holdon termeljünk búzát. Gazdasági átlagban 14,99 mázsa hozamot értünk el. Az államnak 60 vagonnal adtunk át, jóval többet, mint terveztünk. Azután hizlaltunk sertést is és szarvasmarhát ‘is. Szép számmal (ártottunk baromfit is. Jól jövedelmezett a közös. Tavaly decemberben, amikor a párt és a kormány közzétette a harmadik ötéves terv első évének gazdálkodási irányelveit, rögvest számoltunk, mit, hogyan kellene tennünk, hogy 1966-ban a termelés szervezésében továbblépjünk. Az volt a célunk, hogy erősödjék a közös is tneg a közösséget alkotó gazdák jövedelme is gyarapodjék. A mezőmegyeri Béke Tsz-ben az 1966. évi gazdálkodás szervezését azonban már jóval a párt decemberi határozata ©lőtt elkezd, ték a kenyérgabona-termesztés szervezésével. Amíg 1964 őszén a 880 hold kenyérgabomavetés jelentős része hazai fajtájú búzából került ki, 1965 őszén csak Be- zosztája—1-es búzát vetettek. Az agronómus bízik abban, hogy a Bezosztája—1-es beváltja a hozzá fűzött reményt és 15 mázsán felüld átlagtermést érnek majd el. Hogy a búza jól teremjen, a műveléshez szükséges agrotechnikai utasításokat most dolgozzák ki. Elhatározták, hogy az összes búzaterületből 467 holdat 25 kiló (holdanként) nitrogénható- anyaggal fejtrágyáznak. Ezen felül az egész területet vegyszere- zik s vegyszerezés közben kihasz nálják a karbamidos levéltrágyá- ,xas nyújtotta lehetőséget is. — A mi megfigyelésünk szerint — így az agronómus — a karbamidos levéltrágyázás másfél-két mázsa terméstöbbletet adott 1965- ben. — Búzából — említi Ledzényi Fálné főkönyvelő — 40 vagonnal értékesítünk, s ez keréken 200 ezer forint ártöbbletet jelent. A kormány felemelte a búza felvásárlási árát, ugyanakkor mázsánként az eladott gabona arányában csökkenti a jövedelemadót. A napraforgó felvásárlási árát módosították, így innen is csaknem 100 ezer forint plusz bevételre számítunk. A hízó marha és a 600 hízott sertés értékesítése után 200 ezer forintnyi priusz bevételt remélünk. Jelentősen érint bennünket a tej felvásárlási árának módosítása is. A tehenészet költségei 40 ezer forinttal csökkennek, mert a tej után ennyivel nő bevételünk. Az 1966-ban életbe lép» gazdasági intézkedések a mezőmegyeri Béke Termelőszövetkezetben félmillió forintnál is több haszon* növekedést jelentenek a következő év zárszámadásénak készítésekor. Ebből a pénzből jelentős összeget fordítanak majd az amortizációs alap képzésére, a kü. lönféle alapok felújítására, bővítésére, s a tagság jövedelmének növelésére. Az állam nyújtotta kedvezményt Mezőmegyeren általában jól igénybe veszik és ki is használják. Említették, hogy tavaly üzembe helyezitek egy ötezres tojóházat. A beruházás másfél millió forintba került. Ebből egymilliót az állaim elengedett, a fennmaradó félmillió forintot plédig majd hitel formájában visz- szatérítik. A tojóházban jelenleg tyúkokat tartanak. Ez az üzemág. hetenként 30—35 ezer forint bevételt ad a közösségnek. Az agronómus említette, hogy a különböző vállalatokkal már meg. kötötték a termelési szerződést. A napraforgó-, a mák- és a zöld- j ségmag már a helyszínen van. Ér- i tesítették őket, hogy a borsót is j rövidesen megkapják. Bár a szövetkezet gazdáinak életkora 50. éven felül van, ennek ellenére szívesen kertészkednek. Paradicsomból 25, uborkából 15, pet.re- ; zselyemgyökérből 5, burgonyából I pedig' 15 holdat vetnek. | Az 1966. évi gazdálkodás szer- 1 vezésével jól haladnak Mezőme- i gyérén. A termelési tervben rög- ' zített célkitűzéseket rövidesen a ! terv jóváhagyó közgyűlés elé tár- J jak megerősítés végett. D. K, Az elégedett szövetkezeti gazdák egy csoportja. év giazdáikodásámak eredményeiről. A beszámoló vissza-vissza tekintett az 1962-es esztendőre is, amikor a medgyesbodzásiak még nem tudtak óLná a lehetőségekkel s bizony csak alamizsnának nevezhető jövedelmet osztottak, mindössze 6120 forintot tagonként. Kutas! Imre felszólaláséba valamennyiük nevében jellemezte az utóbbi évek fejlődését. Med- gyesbodzás lakossága tud is, akar is jói dolgozni, de csak akkor, ha jó kézben van a gyeplő. S 1963 óta jó a vezetés, s az azelőtti 4,6 millióról. 15,9 millióra növekedett a bruttó termelési érték, 7,3 millióról 18,3 millióra a tiszta vagyon. Az egységes aka rat és szorgalom következtében holdanként 15,66 mázsa búzát. 16,5 mázsa őszi árpát, 28,46 mázsa morzsolt kukoricát, 228 mázsa cukorrépát, 46,4 mázsa kendert termeltek, s általában a többi növényeikből is a legjobbak között szerepel terméseredményük & me zőkovácsházi járásiban. Bevétel kiesésük csak néhány növénybő és az állattenyésztésiből adódott Ez azonban nem rajtuk, hanem a kedvezőtlen időjáráson, s az állatállományt ért ragadós száj- és körömfájáson múlott. Kutasi Imre megható szavakkal emlékezett vissza arra, hogy mennyi vita, győzködés árán jutottak el idáig, hányán nevettek szemükbe azok közül, akik az egy helyben topjogást megunva máshol kerestek és találtak sokforintra kerekedett, s ezért az összegért lényegében négyen dolgoztak meg. Hankó Mátyás traktoros egymaga 43 685 forintot, ifj. Baki. Lajos traktoros pedig 35 910 forintot vitt haza egész évii j. Dohor Ferenc, • togato- sok legfiatalabb ja. ben. Varga József és felesége a növénytermesztésben több mint 50 ezer forint jövedelmet ért el. Báli István a beszámolójában sok asszonyt dicsért meg szorgalmáért, köztük Szigetvári. Józsefnél, aki 21 524, Páp>ai Istvánnál. Bacsa Erzsébet, aki segítség«« fogadott a kukorica gyors betakarításához. aki 18 702 és a 64 éves Bacsa Erzsébetet, aki 10 774 forint értékű munkaegységet teljesített. A fiatalok közül kiemelkedett Bánki István, Bohus Antal takarmá- nyos és ifj. Dohor Ferenc fogatna munkája. Általában nagy munkakedv éa szorgalom voií jellemző szinte mindenkire, hiszen az elmúlt éveikben megtanulták, hogy érdemes jól dolgozni. Bacsa, Erzsébet még azt is megtette, amire nem sok példát találunk a megyében: 1400 forinta! fizetett ki embereknek azért, hogy mielőbb száraz időben letörje ép behordja vállalt területéről a kukoricát. Cseszkó Sándor eiiivtárs, a me- /.ókovácsházi járási pártbizottság első titkára is jelen volt a záa- zámadó közgyűlésen. Felszól aló - -lábán visszaemlékezett arra, hogy iánom évvel ezelőtt is ott volt a árszámadó közgyűlésen, amikor a medgyesbodzási Egyetértés tag jajnak átlagos jövedelme mindössze 6120 forint volt. Akkor töb- oan is azt kérdeztek türelmetlenül, hogy milyen módon, s mikor jutnak ki az egy helyben topo- gásbóL Azóta kijutottak. Az 56 forintos muníkaegységéríék azonban még nem a plafon Medgyes- 'xxlzáson, ennél többre is van lehetőség, aknázzák ki még jobban i rejtett tartalékokat. A termelési tervet mái így al- .ották össze ez évre. Többek kötött hízott sértésiből 700-al, hízott narhából 40-el akarnak többet .értékesíteni, mint tavaly. • Egyébként az ez évi termelési tervről nem sok szó esett. A zárszám adási közgyűlés után ki-ki hazasietett a jelentős összegeikkel 9 aztán a kom délutáni óráktól vigadtak, mert hiszen bőven futja már sörre is a keresetből. K. i. Fotó: Kocástki Az év vegén jaro Keresem* számolja a nepes zanoasa csalod.
