Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

1966. február 1. 4 Kedd Milyen pályát válasszanak? Megkezdődik az idén végző tanulók jelentkezési lapjainak kitöltése B [ékás megyében 7300 az álta­lános iskola nyolcadik osz­tályét befejező, és több mint ezer érettségiző fiú, leány előtt áll a nagy kérdés: mi legyek? Az elkövetkező napokban kezdik meg az iskolákban az idén végző tanu­lók a jelentkezési lapok kitöltését. A középiskolákba, egyetemekre való jelentkezési lehetőségeken túl egyre több fiatal tanulhat szakmát, válhat szakmunkássá. Ezt a választásúikat szeretnék a megyei tanács munkaügyi osztá­lya részéről megkönnyíteni azzal, hogy a napokban megküldték az általános iskolák és gimnáziumok igazgatóinak a megyei pályavá­lasztási tájékoztatót, melyben részletezik a szakmaválasztási le­hetőségeket. Az igazgatók és osz­tályfőnökök ezek felhasználásával ismertetik a végzős tanulókkal a szakmunkásképzési, szerződtetést feltételeket. A pályaválasztási felvilágosíts :nunká;ba bekapcsolódnak a KISZ, a szakszervezet és a nőtanács he­lyi szervei. A szülőik, a , szülői, munkaközösségek ezen az úton is j felvilágosítást nyerhetnek gyér- j mekeik pályaválasztását illetően, i A tanácsi munkaügyi szakiga 'ga-: tási szervek is készséggel állnak I ebben az ügyben a szülők, nevelők i rendel ke z ésére. Békék megye-ben tehát ebben az j évben az általános iskola nyolca- i dik osztályát 7300 tanuló végzi él. ' Számuk a következő években a \ demográfiai csúcs alakulásával emelkedik. 1070-ben már mintegy 0300 tanuló kerül ki az általános j iskolákból. i Ezután a végzős fiatalok szá-1 " ma lényegesen csökken, rö- j vid időn belül visszaesik 6500 főre. i i Az elkövetkező négy-öt év alatt I tehát fokozott gondot kell fordíta- | ni. a fiatalok továbbtanulási, pá­lyaválasztási kérdéseire. Felvető­dik annak a szükségessége is, hogy ebben az időszakban kell biztosítani, kiképezni a későbbi évek ipari .szakmunkásainak egy részéi is. Természetesen a megye. jellegére, a tsz-tagok idős korára tekintettel nem kisebb probléma a mezőgazdasági szakmunkásután- pótlás kérdése sem. ' I "Idenleg a megyében ipari, * kereskedelmi szakmákra 2-5(10, mezőgazdasági szakmunkás- j képzésre 450 fiatal jelentkezhet, | illetve szerződhet. Ezen belül for- i gácsoló, lakatos, műszerész, vil- ] lanyszerelő szakmákra 780. ko-; vácsnak. hegesztőnek . 30 fiatalt vesznek fel. A faipari szakmákban mintegy 180 ipari tanuló köthet szerződéit. A textilruházati ipar­ban 280 tanuló szerződtetésére | nyílik lehetőség. Itt elsősorban a j lányok jönnek számításba. A | M unkaügyi' M misztérium az el- \ múlt évben rendelkezést adott ki, melyben több mint 80 szakmában j meghatározta, hogy milyen j arányban kötelesek a vállalatok j lányokat szerződtetni ipari, mező- | gazdasági tanulónak. Van néhány szakma, ahol csak lányok jönnek számításba. Ilyen például a cipő­felsőrész-készítő, a női szabó, a íéhémeműkészítő, a hurkoló vagy több kereskedelmi szakmában el­adó kereskedői tanulók stb. Ezek lényegében hagyományosnak szá­mító női szakmák. A szülők és a tia megkezdődnek a termelési tanácskozások Február 1-én országszerte meg­kezdődnek a termelési tanácsko­zások- A SZOT-nál elmondották, hogy e tanácskozásokon mindenütt elbírálják a tavaly végzett munkát, és megvitat­ják az idei tervfeladatokat, a termelés jobb, célszerűbb mód­szereit, s megszabják az újító­mozgalom helyi feladatait. Ismer­tetik a legújabb bérügyi intézke­déseket. a béremelések helyi rész­leteit is, a termelési tanácskozá­son ugyanis minden gyáregység és üzem­rész dolgozóival részletesen közölni kell, hogy a bérfej­lesztés miként alakul — és miként hat — az \ő munka­helyükön. Megtárgyalják a termelési ta­nácskozásokon a munkafegyelem, a technológiai fegyelem kérdéseit, és ^meghallgatják, megvitatják a Á kísérleti építkezések éve Az Építésügyi Minisztérium Műszáki Fejlesztési Főosztályának tervei szerint az idén 11 kísérleti építkezésen próbálnak ki az épí­tők újfajta épületszerkezeteket, munkamódszereket, különleges anyagokat. A múlt évi- negyven helyett csaknem hatvanmillió fo­rintot fordítanak a kísérletekre. Most fontos cél a kísérleti mun­kák koncentrálása, mert általában sokáig elhúzódnak, a próbák és késleltetik az új eljárások felhäsz- ! oálását. (MTI) i dolgozóknak a termelés irányító- [ sara, a munkamódszerekre, az- üzemi demokráciára, a törvé- ; nyességre és egyéb fontos és köz­érdekű kérdésekre vonatkozó ész- j levételeit és javaslatait. A termelési tanácskozások, né- j hány idényjellegű üzem és válla- !- lat kivételével, még februárban ' i lezajlanak. márciusban pedig minden yállalatnál és üzemben külön tanácskoznak a vezetők a szo­cialista brigádok vezetőivel és a legjobb újítókkal. E márciusi értekezleteken az j 1 idei terv megvalósításával kapcso- | i latos javaslatokat vitatják majd meg. | végzős lányok figyelmét fel kell hívni arra, hegy ezeken kívül egész sor szakmában van .még lehetőség i pa ritanuló-képzésre. A z említett rendelkezés előírja ” ugyanis. lányokat kell szerződtetni pl. a köszörűs szak­mánál legalább 30 százalékban, galvanizálónak 4U százalékban, műszerésznek 50 százalékban, üvegcsiszolónak 60 százalékban, hűtőipari szakmunkásnak 60 szá­zalékban vagi' zöldségtermesztő­nek 85 százalékban és így tovább. Egyébként a megyei vállalatok, termelőszövetkezetek az előzetes tervek tsz érint csaknem 700 leány tanuló szerződtetésére számítanak a különböző szakmákban. Szükséges a gimnáziumi érett­ségizők szakmaválasztásáról is beszélni. Az érettségizetteknek egy harmada nyerhet felvételt a felsőfokú tanintézetekbe. Közvet­len elhelyezkedésre, munka válla­lásra a megyében _ szakképesítés nélkül kevés lehetőség van. Éppen ezért helyes lenne, ha az érettsé­givel rendelkező fiatalok szakmát tanulnának. Erre rövidített képzé­si idővel megvan a lehetőség. Az elmúlt évben 220 érettségizett fiatalt kívántak szerződtetni a vállalatok, de csak 120 jelentkező volt. Ez évben csaknem 300 érett­ségizett szakmunkásra nagy szük­ség van megyénkben. Adminiszt­ratív munkakört nem lehet számukra biztosítani. El lehet he­lyezkedni viszont gyors- és gép­írónak. valamint szakképzett ápolónőnek. A mezőgazdaságban a kővetke­ző "főbb szakmákban van tanuló- szerződtetési lehetőség: növény­termesztő gépész 100 fő, öntözéses növénytermesztő gépés-z 40 fő, szarvasmarha tenyésztő 40 fő, ba­romfitenyésztő 90 fő, zöldségter­mesztő 80 fő. Ezeken kívül még 100 fiatal egyéb mezőgazdasági szakmát tanulhat. Szakmai képesítést nyújtanak továbbá a szakközépiskolák is, ahol elsősorban mezőgazdasági jellegű szakmát sajátíthatnak el a tanulók a középiskolai tan­anyaggal együtt. A felsoroltak bizonyítják, ” megvan a lehetőség fiatal­jaink előtt, hogy szakképzett dol­gozók legyenek. Segíteni kell őket, hogy képességük, hajlamuk szerinti élethivatást választhassa­nak, de az legyen összhangban a népgazdasági igényekkel, a me­gyei lehetőségekkel. Űr. Sebestény József a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője Új gazdálkodási forma — nagyobb lehetőség A Központi Bizottság múlt év decemberében az új gazdasági mechanizmus és az irányító rend­szer reformjára vonatkozó hatá­rozatának konkrét irányelvei ma már egyre több üzemben 'ismer­teik, s jó néhány munkahely az idén az új mechanizmus alapján gazdálkodik. A határozat körüli viták, érvek, ellenérvek felsora­koztatása, a fogalmak tisztázása, már megtörtént, s a munkahelyek vezetői az idei esztendőre meg­jelölt feladatok megvalósításán fáradoznak. Az OKISZ határoza­tának értelmében Békés megye kisipari termelőszövetkezetei eb­ben az évb«n kísérleti jelleggel az új mechanizmus alapján gazdál­kodnak. Néhány héttel ezelőtt a megye szövetkezeteinek vezetőivel ismertették az új gazdasági for­máira vonatkozó lényegesebb szempontokat, s a néhány nap múlva sorra kerülő termelési ta­nácskozásokon mór részletes prog­ram áll rendelkezésre. Mint minden új* a hagyomá­nyos, már beidegződöttől eltérő, így az új gazdálkodási rendszer alkalmazása is bizonyos többlet­erőfeszítést, a gyakorlat során a pozitív és negatív jelenségekre való gyorsabb és megfelelőbb rea­gálást igényel. Mi is hát valójá­ban az új gazdálkodási forma lé­nyege? — teszik fel a ktsz-ek dol­gozói a kérdést. Elsősorban az, hogy az eddigi gyakorlattól elté­rően több termelési mutatót nem írtak elő kötelező jelleggel, s va­lójában a béralapból való gazdál­kodós rendszere lép életbe. Ennek lényege, hogy a szövetkezeteknek egy megadott béralapkeretből kell gazdálkodniuk, s hogy a célkitű­zések megvalósításához milyen létszámot használnak fel, azt egy- egy szövetkezet vezetősége dönti el. Létszámterv tehát kötelező jelleggel nincs, ugyanakkor azon­ban az önköltségi mutatók — el­sősorban a gazdaságosság érdeké­ben — változatlanul szerepelnek az előírtak között. Az tehát, hogy egy szövetkezet a programját mi­lyen létszámmal valósítja meg azt is jelenti, hogy a meghatározott béralapból való megtakarítás emeli az adott terület eredmé­nyességét, ugyanakkor a határo­zat értelmében, amely előírja, hogy a megtakarított összeg het­venöt százaléka felosztható a dol­gozók között, s ez a jövedelem nö­velését is maga után vonja. Ahhoz azonban, hogy ez meg­valósuljon, elsősorban a tartalé­kok feltárására, a helyes műszaki intézkedésekre, az újítások foko­zottabb támogatására, a munka- verseny szélesítésére, s a meglevő kapacitás jobb kihasználására van szükség.' Sokat hangoztatott dolog manapság az önállóság és á veze­tők felelősségének kidomborítása. Nos, ha ez valamikor érvényes és a legszükségesebb volt, akkor ez erre a formára mondható el. Ért­hető, hogy az előbb felsorolt fel­tételek mindenekelőtt a vezetők munkáján múlnak. Önállóságról beszélhetünk azért, mert bár a KISZÖV fokozott figyelemmel kí­séri az év folyamán a szövetkeze­tek gazdálkodását, mégis az adott területek saját hatáskörükön be­lül dönthetnek a megadott bér­alapból való leghelyesebb gazdál­kodási formáról. Néhány szövet­kezetben már megkezdődtek az új gazdálkodási forma sikerét bizto­sító intézkedések kidolgozásai, s ezek közül is a leglényegesebb a műszaki intézkedési terv. Ebben a programban a ktsz-ek vezetőd a . i múlt év tapasztalatainak felhasz­nálásával s az idei esztendőre biz­tosított nagyobb hatáskörükkel olyan határozatokat hoztak és olyan feladatokat jelöltek meg, amelyek az ésszerűséget, a szer­vezettséget tartják az egyik leg­fontosabb tényezőnek. Ismeretes, hogy a hagyomá­nyos gazdálkodási formában, el­sősorban a termelékenység növe­lése céljából a ktsz-ek arra töre­kedték, hogy nagy anyagigényes munkát vállaljanak, hiszen a fel­használt anyag értéke befolyásol­ta a termelékenység növelését. En­nek a szempontnak megszűnése, vagyis a nettó termelési érték fi­gyelembevétele azt jelenti, hogy megszűnik a sokszor pazarlásig menő, nagyméretű anyagfelhasz­nálás, s kötelező mutatóként a megye kisipari termelőszövetke­zeteinek együttesen 7 százalékos termelékenység-növekedést kell elérni. Az az új lehetőség, hogy az anyag­felhasználás értéke nem befolyá­solja a termelékenység növelését, bizonyos veszélyeket is rejt ma­gában, s itt különösen szükség van az önállóság hetyes értelmezésére. Vonatkozik ez elsősorban az egyes vállalások felmérésére, vagyis ar­ra, hogy csak a rendelkezésre álló kapacitás alapján történjék egy- egy munka elvállalása. Különösen a készáru-termeléssel intenzíveb­ben foglalkozó szövetkezetekre vonatkozik ez, mert az anyagfel­használás hányada az ő esetükben befolyásolta leginkább a terme­lési mutatók alakulását. Az új gazdasági mechanizmus ugyanak­kor a javító-szolgáltatást is fel­lendítheti, hiszen a tevékenységi megosztásiban is önállóan határoz­hatnak a vezetők. Az új forma lényeges változást eredményezhet az exporttermelésben, minőségi és mennyiségi vonatkozásban egyaránt Amennyiben egy szö­vetkezet az eddigieknél jobban teljesíti exportfeladatait, úgy ez fokozottabban befolyásod ja ered­ményességét, s az előbb említett ésszerűsítésekkel, a helyes mű­szaki intézkedésekkel, a tartalé­kok jobb kihasználásával a meg­adott béralapon belül gazdálkod­nak és megtakarítást érnek el, ügy ez növeli a dolgozók jövedel­mét, fokozza munkakedvüket s az üyenfajta dotálás egyaránt hasz­nára válhat a közösség és az egyén számára. Összességében elmondható, hogy az új gazdasági mechaniz­mus bevezetése a szövetkezetek­ben az eddigieknél jóval nagyobb lehetőségieket biztosít az adott te­rület számára, ugyanakkor nehe­zebb feladat elé állítja a vezető­ket is. Az önállóság ösztönzőleg hat, de egyben nagyobb felelős­séget is igényel. A kísérleti idő­szak tapasztalatai a jövőben a széles körű alkalmazás eredmé­nyességét szolgálják, s ezért fon­tos, hogy valamennyi szövetkezet a megvalósítás legjobb módjára törekedjen. Sei eszi Ferenc Apróhirdetések Gyulán, leválasztott két szoba, kony­ha, előszoba, fürdőszobás fél ház azon- nail beköltözéssel eladó. Érdeklődni: „Komojy vevő” jeligére gyulai hir­detőben. 82140 Eladó Békéscsabán, Táncsics 25 alatti egy szoba, konyha, speiz, előszoba, pince, mellékhelyiségekből álló ház­rész, azonnali beköltözéssel. 63033 Gyula, Galamb <i. ;í8. számú ház azonnali beköltözéssel eladó. 821S9 7 hetes bikabor'ú eladó. Orosháza VI. kér., Bikáéi utca 2, 13548

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom