Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-24 / 46. szám
1966. február 24. 4 Csütörtök Mérlegen a második ötéves terv időssaka: Mit eredményezett a rekonstrukció a Békéscsabai Kötöttárugyárban ? (Tudósítón któl) Javában tart még a Békéscsabai Kötöttárugyárban az 1965. évi eredmények elemzése s ennek során a második ötéves lerv időszakának eredményei közül is bonekés alá veszik a legiömlosab- bakat Az alábbiakban — a teljes, ség igénye nélkül — az elmúlt öt évben végrehajtott nagyszabású rekonstrukció hatását: mutatjuk be néhány fontosabb gazdasági funkció vonatkozásában. « A fejlesztés néhány jellemzője Elöljáróban rá kell mutatni, hogy a gyári munkatermelékenység alakulásait a második ötéves térv időszakában alapvetően a több lépcsőben lebonyolított rekonstrukció határozta meg, amely évi 359 tonna pamut- kötött áruval növelte a termelési kapacitást. A gépi felszerelés során szinte teljesén kicserélődött a lánckötő és körkölő géppark. A konfekció üzemrészben nagyfokú minőségi javulás következett be a'' munkák órülményekben. Az á 1.1 óeszkö z á llomá n y öt év alatt 95,5 százalékkal, ezen belül a termelőgéppark értéke 103.3 százalékkal nőtt. Nem áil ezzel arányban a termelési érték nőve. kedése, minthogy ennek mértéke csupán 71.8 százalék. Ezeknek a számaiénak az összefüggése egyrészt azt fejezi ki, hogy az új állóeszközök beszerzési értélke meg. haladja azok használati értékét, másrészt a termelésbe állított új gépek hatásfoka és idoalapkihasz. palása alacsony. Az állóeszközál lomán.y növekedésének eredményeiként nőtt a gyár technikai felszereltsége. Az egy munkásra jutó összes állóeszköz értéke 18,5 százalékkal nőtt. A gépeknél ez. az arány a nagyobb bruttó értéknövekedés miatt 23,1 százalék. A műszaki fejlődés termelékenységre gyakorolt hatása 1964- ben és 1965-ben még csak kisebb mértékben' jelentkezett. Az 1960. évet százszázalékos bázisszintnek véve az egy munkásra eső teljes termelési érték 1965-re 4,1 százalékká] nőtt, ezzel szemben az egy munkásra jutó anyagmentes termelési érték 7,9 százalékkal i alacsonyabb az Öt év előtti bázisnál. A termelékenységet befolyásoló tényezők Az egy munkásra eső anyagmentes termelési érték csökikené. sének magyarázata elsősorban az, hogy a termékösszetétel összességében az anyagigényesség' felé tolódott el. Ennek’ döntő oka viszont a kelmében történő értékesítés növekedése. Jelentős mennyiségű műszőrmét és frotlírkelmét közvetlenül értékesítettek, amely került tovább [ időszakában az évi 80 , tonnáról 278 tonnára nőtt az 'ex portterme ilyenformán nem feldolgozásra a iegmunkaigénye- sebb konfekcióüzemben. A termelékenységet, hátrányosan befolyásolta az idóbéres dolgozók számarányának növekedése is. 1960-ban az összes teljesített munkaórák 28.6 százaléka volt csupán időbére», ez az arány tavaly 39.4 százalékra növekedett. Ennek oka az, hogy a rekonstrukció dómtően a termelőgépek és épületek állagának növelésere irányult, de nem csökkentette például a Szállító és előkészítő mun. kaszúkségletet, sör. a szállítási útvonalak a túlzsúfoltság miatt még meg is hosszabbodtak. Mindez bizonyos munka- és üzemszervezési hiányosságra mutat, amely. ne(k felszámolása a gyár fontos feladata. Kedvezőtlen hatást gyakorolt a termelékenységre a rekonstrukció eveiben végrehajtott több irányú profilrendezés, amelynek során rgen termelékeny cikkeket adtak at a Váci Kötöttárugyárnak, s ke. réssé termelékeny, munkaigényes gyártmányok termelését vet-tók át. A fokozott gyártmányfejlesztés és választékbővítés követkéz, tében pedig jelentősen megnőtt az új termékek részaránya s ezzel párhuzamban csökkent az átlagos szérianagysag. Míg 1960-ban még csak 58 régi és 108 új cikket gyártottak, 1965-ben már 122 légi és 198 új termék került konfekcionálásra. A termelt cikkek darabszáma jóval ötmillió fölé emelkedett, ezzel szemben az átlagos szérianagyság 24 ezerről i6 ezerre csökkent. Az exporttermékek sorozatnagysaga még a tízezret sem éri el. de előfordul néhány száz vagy ezer darabból álló széria is. Exporttevékenység, létszámalakulás Igen szembetűnő a gyárban az exporttermelés számottevő növekedése. A második ötéves terv lés, az exportermékek részaránya' több mint kétszeresére nőtt, míg a termelési értékre vetített fejlődés üteme öt év alatt meghaladta a 400 százalékot. Ha számba vesszük, hogy a világpiaci viszonyok változása — a divat által diktált követelményekről nem js beszélve! — rendkívülien befolyásolja az 1 exporttevékenységet. akkor a kötöttárugyár; exporttermelés mindenképpen kimagaslónak ítélhető meg. Noha a kis szériák miatt igen gyakoriak voltak az átállások, amelyek kedvezőtlenül hatottak a termelékenységre és a termelés tervszerűségére, a nagyarányú j ex portfej leszités mégis hasznosnak bizonyult, hiszen a népgazdasági érdeken túl ahhoz a dolgozókat érintő, jelentős anyagi ösztönzők is kapcsolódtak. A feladatok ilyen jelentős növekedése természetesen újabb létszámigénnyel is járt. Ebben ..szépséghibaként” jelentkezik, hogy míg a munkáslétszám a má. sodik ötéves terv időszakában 65,1 százalékkal. Váz alkalmazotti állomány 88,6 százalékkal nőtt. Ez azonban jószerivel tárgyi adottság következménye. A magasabb színvonalú gazdalikodási tend ugyanis nagyfokú irodagépesítést tenne szükségessé, viszont, a vállalat ebben, még a hazai viszonyokhoz képest is, rendkívül elmaradott helyzetben van. Sajnos, e téren a gyárban két év óta tevékenykedő könnyűipari szervezési intézet sem tudott érdemleges eredményt elérni. Az elmondott néhány szemelvényből is szembeötlik, hogy a 1 megvalósult rekonstrukció mérföldkövet jelentett a Békéscsabai Kötöttárugyár életében, s több vonatkozásban irányt szabott a - további fejlesztés útjának. Kazár Mátyás Az idén több üdítő italt termelnek Három új gépsort A Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vállalat tavaly kétszer annyi üdítő italt termelt, mint 1964-ben, s a kereskedelem aktívabb közreműködésével a fogyasztás még növelhető lett volna. A mind nagyobb igények szükségessé teszik a műszaki fejlesztést. Az idén a megye három városában egy-egy újabb gépsort helyeznek üzembe. Orosházán a szerelést mar megkezdték, Gyulán csak akkor kerülhet erre sor, ha a városi tanács megfelelő helyiséget biztosít az üzem kialakításához. leiyeznek üzembe Az új gépsorokkal a korábbi tér melés 80 százalékkal lesz növelhető és így a lakosság ellátásában a legnagyobb kánikula idején sem lesz fennakadás. Szikvízbö! nem mutatkozik nagyobb igény, mert mind több autoszifon kerül forgalomba. A vállalat 14 szeszfőzdéjének a cef- í•-tároló kapacitását növelik és főként a pálinka* minőségének a javítására törekednek. \ élik a mákot VÁSÁROLJON RÉSZLETRE A GYULA ÉS VIDÉKE KÖRZETI. FÖLDMŰVESSZÜVETKEZET dobozi és eleki vas-műszaki boltjában. PANNÓNIA és DANUVIA motorkerékpárok, TELEVÍZIÓK, RÁDIÓK, LEMEZJÁTSZÓK. HŰTŐSZEKRÉNY. MOSÓGÉPEK, CENTRIFUGA, PORSZÍVÓ. PADLÓKEFÉLÖ. VILLANYTŰZHELY és KERÉKPÁROK bő választékban. Részletes felvilágosítást a boltvezetőik a legnagyobb készséggel adnak. FMSZ IGAZGATÓSÁGA Ez évben 390 holdon termel különböző ipari növényt a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz. Többek között 50 hold étkezési borsót, 130 hold cukorrépát, 120 hold napraforgót, 25 hold cirkot és 30 hold mákot. A mák vetéséhez február 21-én, hétfőn láttak hozzá négy lóvontatá- sú vetőgéppel. Amint ezzel végeznek, s az idő engedi, megkezdik a borsó, a tavaszi á rpa és a zab vetését is. Terv szerint csak a koraiak után látnak hozzá a 900 hold közös és háztáji kukorica elvetéséhez. Értékelték a baromfitenyésztést versenyt a gyomai járásban Jutalmat kaptak a helyezettek A Földművelésügyi Minisztérium, a nőtanács és a földműves- szövetkezet évek óta meghirdeti az egyéni termelők részére a baromfitenyésztési versenyt. Február 13-án a gyomai járási tanács kultúrtermében értékelték és kihirdették a járási verseny eredziasszonyt kell bekapcsolni a mozgalomba. Az értékelő tanácskozáson részt vevő asszonyok hozzászólásukban elmondották: a baromfitenyésztést sokszor gátolja, hogy nem kapják meg idejében az igényelt naposcsibét. A libatenyésajést az hátA versenyzsüri résztvevőinek egy csoportja. menyét. Az értékelő tanácskozáson Megyeri Sándor, az FJK előadója ismertette a verseny eredményét. Többek között elmondotta, hogy az ország húsellátása szempontjából nagy jelentősége van a baromfitenyésztési versenynek. Elmondotta azt is, hogy milyen eredménnyel dicsekedhetnek ráitatja, hogy kevés a legelő. lobban szóltak arról is, hogy mennyire helyes a különböző tápszerek alkalmazása. A májliba nevelésé ,-.él például tápszerek etetésével kilós, sőt azon felüli súlyú májat s nyerhetnek a tenyésztők. A járási tanács mezőgazdasági osztálya ágit. prop. felelőse, Gal- góczi elvtárs elmondotta, hogy a Fazekas Józseíné, Papp Lajos és özv. Dalai Gáboriié a baromfi tenyésztési módszereket vitatják meg. az egyéni termelők. Tojásból több mint 3 milliót, libából pedig 11 ezer 228-at adtak el a íöldműves- szövetkezetnek. A tanácskozáson felszólalt Farkas Sándor, a Gyomai Járási Párt- bizottság munkatársa, Nagy Imré- né, a megyei nőtanács és Vámhidi járásban az első helyezést Kenéz Sándorné gyomai lakos érte el, aki 13 mázsa 51 kilogramm baromfit és 6900 tojást értékesített. A második helyezett Szabó Andrásné endrödi, a harmadik pedig Szokatni György né dévaványai termelő. Az első helyezett 1200, a második Kőszegi elvtárs, az FJK elnöke átadja a megérdemelt jutalmat az 1. helyezett Kenéz Sándorné nak. Fotó: Demény Lajos, a tanács dolgozója. A hozzászólók elmondották, hogy az idén még jobban szükséges szélesíteni a versenyt, minél több háhelyezett 700, míg a harmadik 500 forint jutalomban részesült, valamint dicsérő oklevelet is kaptak. Jantyik Tibor
