Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-19 / 42. szám
T96G. február 19. 5 Szombat A szakszervezeti bizalmiak révén a dolgozók véleménye is kifejezésre jut A napokban tanácskozási tartottak Orosházán a szakszervezeti bizalmiak.. A hasznos eszmecsere során, sok olyan kérdés merült fel, amely tanulságul szolgálhat. Többen említették, hogy az üzemekben a művezetői, csoportvezetők legtöbbször nem veszik figyelembe a véleményüket, javaslatukat. A mindenáron való tervteljesítést állítják előtérbe, közben megfeledkeznek a dolgozókról. Akadékoskodásnak tartják, ha a bizalmi szót emel, pedig a javaslatukkal rendszerint jól ösz- szeegyeztethető lenne a termelés eredmény ess égen ek a növelése is. Egyes helyeken — mint azt az Orosházi Bamevál és a Faipari Vállalat egyik szakszervezeti bizalmija elmondta — a jutalmazásoknál nem kérnek javaslatot, hanem maguk döntenek. Ilyen esetekben könnyen előfordulhat, hogy csorbát szenved az igazság, mert a művezető nem ismeri minden oldalról az embereket, néha pedig az elfogultság is szerepet játszik. Azért helyes az ilyen fontos, a termelésre is kiható kérdést megvitatni, mert ezzel csökkenthető a hiba száza lék. A bizalmiak révén tulajdonlcéppen a dolgozók véleménye is kifejezésre jut. A Férfifehémeműgyár orosházi tizeimének bizalmijai megemlítették, hogy már kérték az Előd utcai bölcsőde nyitvatartásinak a két műszakhoz való igazítását, ami igen megkönnyítené az asz- szonyok helyzetét, s úgy tudják, hogy a költségekhez más vállalat is társulna. A Barne válnál a sok baleset (késvágás, csomtszúvás) okoz gondot, ami az ottani munka jellegéből adódik. Ezek legtöbbször csak egy-két napos munkakieséssel járnak, de nagy számuk miatt a gyár elesik az Élüzem címtől. He. lyes lenne, ha az ilyen kisebb baleseteket az elbírálásnál nem vennék figyelembe a felsőbb szervek, mert a meddőnek látszó törekvés a dolgozók kedvét szegi. Az üveggyár egyik bizalmija a balesetek elbírálása miatt emelt kifogást. Az üvegosztályozónál sokan szenvednek sérülést, amit — anélkül, hogy kivizsgálnák az okát — egyszerűen a dolgozók hibájául rónak fél. Azt mondják, hogy nem volt elég óvatos és ezért fegyelmi eljárást indítanak ellene. Most, ha valaki megsérül, igyekszik eltitkolni. Ebből eredt, hogy nemrég az egyik dolgozó sebe gyulladásba jött és komolyabb orvosi beavatkozás vált szükségessé. Olyan (bírálat is elhangzott, hogy a béremelésről helytelenül tájékoztattak egyes dolgozókat, ami elégedetlenséget váltott ki A szakszervezeti bizalmiak a maguk területén a dolgozóik érdekeit képviselik, amivel közvetve a termelés eredményességét is elősegítik. A művezetőknek és csoportvezetőknek erkölcsi kötelességük, hogy meghallgassák a véleményüket, javaslatukat és segítsék őket abban, hogy a feladatukat — amit egyébként társadalmi munkában vállalnak — teljesíthessék. P. B. Harcban a víz ellen A legfontosabb a gépek ütemterv szerinti javitása A mezjőkavácsházi járási párt- vb ülésen ma tárgyalnak a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülés helyzetérő, melyről Liptáfc András, a mezőgazdasági osztály vezetője tart beszámolót. Tájékoztatást ad arról, hogy az őszi esőzések miatt a járásban csaknem 30 ezer hold a szántat- lan terület, ami jóval több, mint tavaly ilyenkor volt. Sok helyen még nem takarították be a kukorica- és a cirokszárat. A legfontosabb most a gépek ütemterv szerinti javítása, hogy amint a körülmények lehetővé teszik, a munkák azonnal megkezdődhessenek. A vb megvizsgálja a vetőmaggal és a műtrágyával való elláA magas talajvízállástól szennyeződtek az ásott kutak — Vizsffáítáik-e már az ásott kuiak szennyeződését? — Több alkalommal it> vizsgáltuk a kutakat, és tény, hogy az ásott kutak szennyezettsége mindenkor fennáll. — Fertőtlenítésre sor kerül-e? — Természetesen, de csak a talajvíz színit jenek csökkenése után. — Fertőzési veszélyt az artézi kutak rejtenek-e? — Nem, hiszen a mély fürá6ú kutak vize nem érintkezik a talajvízzel. A veszély csak az ásott kutak esetében forog fenn — fejezték be tájékoztatójukat a Kö[JÁL illetékesei. tottságot és azt, hogy a vegyszeres gyomirtásra hogyan készültek fel a gazdaságok. A vb-ülést a járási tanács Vb- ülése követi. A gyors hóolvadás és ez esőzések következtében a megye különböző területein nagy belvizek keltkeztek. A vízügyi dolgozók mindenütt felvették a harcot, s nagy küzdelmet folytatnak a belvizek levezetésére. A nagyobb önállóság hatásai az állami vállalatok beruházási és felújítási tevékenységében A sok csapadék miatt megemelkedett a talajban a víz színije, így különösen vidéken, ahol az ásott kutak vizét fogyasztják, szennyezett Ivóvíz van. Indokolt, hogy tájékoztatásit kérjünk a KÖJÁL-tól: fogyasztható-e az ásott kutak vize? — A magas talajvízáliás egyúttal azt is jeleníti, hegy az ásott kutak vize elszennyeződött. így azok, akik ezt a vizet fogyasztják, jól teszik, ha használat előtt felforralják. Különösen tanyai településeinkéin fontos ez. ahol nincs mély fúrású kút. Négyéves halgazdálkodási ütemtervet dolgozott ki a megyei tanács mezőgazdasági osztálya Megyénkben három évvel ezelőtt kezdődött meg tervszerűen az éüővízrendszer halgazdálkodásának fejlesztése. Azóta több százezer ivadékot helyezték ki. Csupán tavaly 259 mázsa ponty-, 75 ezer csuka-, 1223 harcsa-, 60 ezer 500 angolnaivadékot és 85 süllőfészket raktak le a folyókbaJ és azok holt ágaiba. A rendszeres és tervszerű ivadéktelepítés ered. menyeként tavaly a Gyomai Halászati Szövetkezet tagjai 21 és fél vagon halat fogtak ki az élő- vizekbő. Emellett mintegy 4 vagonnal a horgászok annak ellenére, hogy az elmúlt évben elég nagy volt a halpusztulás. A Gyomai Halászati Szövetkezet egyébként összesen 38 vagon halat értékesített az élővizekből és a halastavakból, éves tervét 738 mázsával teljesítette túl. A megyénket behálózó élővízrendszer halgazdálkodásának továbbfejlesztésére egy 4 évre szóló ütemtervet dolgozott ki a megyei tanács mezőgazdasági osztálya. Ebben az ivadéktelepítés növelését határozták el, de főeg azt, hogy az eddig nagy költségekkel épített halastavak helyett a folyók holt ágait használják fel intenzív hath őstermelésre. Tavaly 8 hőt ágban kísérleteztek jó eredmény, nyel halastavi tenyésztéssel. Ez évben több őyan intézkedés történt, amely már a gazdasági irányítás új rendjét jeleníti, s összhangban van az MSZMP Központi Bizottsága múlt év november 18 —20-í határozatával. Nemcsak a termelési mutatószámok csökkentése, hanem a beruházások, felújítások, vagyis közös néven nevezve, az állóeszköz- gazdálkodás terén is fokozatosan olyan tervezési és pénzügyi módszerek kerülnek bevezetésre, ame. lyek növelik a vállalati önállóságot, előmozdítják a vállalati kezdeményezést, kiszélesítik hatáskörüket és távlatilag is lehetőséget biztosítanak a tervszerűbb állóeszközgazdálkodásra. A lap hasábjain is több ízben jelenitek meg vállalatok vezetőinek, pénzügyi embereknek nyilat, kozaitai a karbantartási és felújítási tevékenység adminisztratív, olykor erőszakos elhatárolásáról. E nem mindig szerencsés megkülönböztetést a szóban forgó rendelet eltörli és ezek pénzügyi forrásait, lebonyolítási módját egységesíti és messzemenően egyszerűsíti. Az első lépés az önállóságban éppen abban mutatkozik, hogy a vállalat maga dönt a jövő. ben: a karbantartási és a felújítási változatok közül melyik a legésszerűbb. Nem kényszerülnek arra a vállalatok, hogy egy kisebb javításit igénylő épületet csak azért újítsa, nak fel a szükségesnél nagyobb költséggel, hogy a felújítás terhé. re számolhassák el. A másik nagy előnye az új rendnek, hogy az állóeszközök fenntartására betervezett — a korábbi karbantartási és felújítási összeg — az év végén fel nem használt része ..nem vész el”, hanem mint megtakarítás tartalékot képez a vállalatnál. A fenntartási tevékenység finanszírozása a Magyar Nemzeti Banknál vezetett elszámolási betétszámláról (egyszámla) történik, a vállalati beruházások kezelése pedig továbbra is a Beruházási Bank hatáskörébe tartozik. A saját hatáskörbe tartozó úgy. nevezett vállalati beruházások eddigi szűk kereteit az irányító hatóságok jelentősen megemelik az I döntésekbe esetenként beavatk* állami költségvetésből juttatott j zás történne. Az állóeszközgazdal. úgynevezett értékhatár alatti beruházások keretével. A vállalati saját alapok így megnövekedett összegéből az igazgatok saját él- határozásuk Szerint valósíthatnak meg olyan beruházásokat is, amelyek engedélyezése eddig hosz- szabb időt vett igénybe. Az így megvalósításra kerülő beruházás több milliós nagyságrendű is lehet a mostani úgynevezett értékhatár alatti körben. A vállalati beruházások így kialakult alapjára sincs kedvezőtlen hatással az év vége, mert hiszen 'a fel nem használt rész a következő évre átmegy. Ezáltal megszűnik a „karácsonyi vásár”, .ami a fel nem használt pénzügyi eszközök sokszor tervszerűtlen elköltésére vezetett. Megváltozik a pénzintézetek eddigi szerepe is. Az eddigi hagyományos ellenőrzési funkció helyét mindinkább a tervszerű közgazdasági befolyásolás eszközeivel kell majd elősegítenünk, anélkül, hogy a vállalati kodásban március 1-tőQ. a tanácsok irányítása alá tartozó vállalatokra is kiterjesztik a rendelke. zés hatályát. Mivel a rendelet sok tekintetben új helyzetet teremtett mlad a vállalatok, mind az irányitó hatóságok számára, a változás közgazdasági okainak elemzése, valamint az új lehetőségek megismerése, a vállalásból adódó problémák tisztázása érdekében az Építőipari Tudományos Egyesület és a Magyar Közgazdasági Társaság helyi csoportjai február 18-án, pénteken a békéscsabai városi tanács nagytermében egy ankétet szervezett. Az ankéton a fentiekkel kapcsolatos bevezető előadásokat dr. Szabó László, a Pónzügymindszitórium Beruházási Főigazgatóságának helyettes osztályvezetője és dr. Gallai László, az Országos Tervhivatal helye tes osztályvezetője tartották. Kovács József a B. B. igazgatója Farsangi rejtvénypályázat — Harminc forduló harminc nap alatt — Első díj 7 napos üdülés Zakopanéban — Eredményhirdetés az április 1-i számunkban — Ötödik rejtvényünk: Beküldendő a betűrejt vény helyes megfejtése. Farsangi rejt vény pályázat 5. 1966. február 19. szelvény /
