Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
ISStí február í 6 Szerűi. Egy sé gbe forraszt a KISZ! Véget ért a megyei ifjúsági parlament ülése Tegnap délelőtt a békéscsabai KISZ-táborban folytatódott a kétnapos ifjúsági parlament ülése. Az előző napi szekcióülések feldolgozott anyagát Petrovszki latnán, a KISZ Békés megyei Bizottságának első titkára terjesztette a kollektíva elé. A szekciókban elhangzottak külön oldalakat, külön témafeldolhogy maga teremt tiszta légkört saját maga körül. A színvonalas, tartalmas politikai munka adja meg a KISZ tekintélyét, s erre minden KISZ- tagnak „kényesnek” kell lennie azért, hogy a vezetésben gazdaságilag és politikailag valóban tényezőkké váljanak. A tanulókkal foglalkozó szekAz ifjúság érdekvédelmét tárgyaló szekció a „parlament folyosóján”. gozásokat érdemelnének, mert talán ez volt az első olyan tanácskozás, ahol nemcsak a jelöltek személye, de tudása, gyakorlata, a KISZ-munkában szerzett tapasztalata is segítette a felsőbb vezetést, hogy olyan határozatokat fogadjon el, olyan meglátásokat tegyen magáévá, amelyek a fiatalok nagy többségének nemcsak tetszésével, hanem egyetértésével is találkoznak. A politikai neveléssel foglalkozó szekcióban különösen érdeklődésre tarthat számot az a meglátás, amely megjelölte a fiatalok állásfoglalását a helytelen nézetók, a dogmatikus, revizionista, zavaró gondolatokkal, jelenségekkel szemben. Állásfoglalásuk körülbelül így hangzott: tisztázni kell a hazafiság, a proletárintemacio- nalizmus, a szövetségi politika alapvető kritériumait, s ezek biztos tudatában nevelni ifjúságunkat arra, hogy bátor kiállással ne csak saját — az ifjúságra jellemző — forradalmiságál, hanem egységes platformjának kialakítását is megteremthesse. Külpolitikai Kérdésekben nem eléggé tisztázott fiatalságunk előtt a fellazítás mikéntje, miértje, s ezért szükség van arra, hogy ezekről többet beszéljünk, többet vitatkozzunk, mert a fiatal nemcsak önmagáért, nemcsak a korabeli fiatal nemi- dék érdekeiért harcol akkor, amikor ezekről tiszta képet, tiszta megfogalmazást kap, hanem a jtlw építőmunkát is segíti azzal, ció arról tárgyalt, hogy az iskolájukat elvégzett fiatalokkal többet törődjön az a vállalat vagy szövetkezet, ahol alkalmazásba kerülnek, mert a kezdeti lendület, a kezdeti hajrá sokszor szenved hajótörést a meg nem értés és a „hagyomány” szikláján. A továbbtanulást az egyén és az alkalmazó cég vagy vállalat érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni, nem utolsósorban tekintettel lenni arra, hogy a továbbtanuló alkalmas-e az eléje tűzött feladatok vállalati szinten való megvalósítására, A párttal, a gazdasági és tömegszervezetekkel kapcsolatos tennivalók kérdésével foglalkozó szekció jelölte meg a következő feladatokat: a KISZ KB határozata értelmében a „Szót kér a KISZ- tag” jelszó megvalósítása érdekében vonják be a KISZ-tagokat, de elsősorban a KISZ-alapszervezet vezetőjét, képviselőjét az üzemek, termelőszövetkezetek fiataljait érintő kérdések megtárgyalásába. Szerezzenek érvényt annak az elvnek, hogy az üzemekben, intézményekben valósuljon meg az üzemi négyszög, a gazdasági üzemekben a vezetési háromszög. A gazdisági vezetés kérje számon a nemrég kikerült értelmiség munkáját nemcsak hivatali, de társadalmi téren is. Szerezzenek érvényt annak az élvnek, hogy a KISZ a párt élőiskolája, s ha ezt elismerik, akkor máris tényként áll előttük az úttörőkkel való foglalkozás fontossága, hiszen ők a kommunista ifjúsági szervezet „előfutárai”, a mozgalmi élet kialakításának előharco- sai. A kulturális szekció résztvevőinek vitájában szerepelt olyan javaslat, hogy a klubvezetők képzését oldják meg minél élőbb, mert ennek hiányában hiába hivatkoznak „objektív” nehézségre a művelődési otthonok, sajnos, igazat kell nekik adni. Hézagpótlóként jelölték meg, hogy a fiatal művészek vállaljanak az ifjúsági klubokban előadást, s emellett azt a fontos ténykedést, hogy a népművelés területén dolgozók kutassák az ismeretterjesztés új, érdekes, a fiatalság számára is vonzó formáit. A sportszekció ülésén sok érdekes dolog hangzott el. Itt szinte elsődlegesen alakult ki az a vélemény, hogy a fiatal sportolók nem kapnak megfelelő helyet a KISZ és a sportszervek kapcsolatában, amelvnek alapvető oka abban keresendő, hogy a vezetők és a tulajdonképpeni sportolók között nagy a korkülönbség. Talán ezért van a nevelési és szervezeti életben hiányosság amely kihat más területekre is. Kérésként hangzott el, hogy a sportvezetők kérjék számon a fiataloktól nemcsak az eredményeket, hanem a szakmájukban tanúsított előmenetelüket is. Nem mindenáron való sportolókra, hanem SPORTEMBEREKRE van szükség, akik mind a termelésben, mind a választott sportágban megállják a helyüket. Külön érdeklődésre tarthat számot a parasztifjúság problémáival foglalkozó szekció, amelyben a fiatalok helyzetének megjavítását célzó javaslatok láttak napvilágot a tanácskozás során. Elsősorban az a javaslat, amely így szól: helyet az ifjúságnak a gazdasági és politikai vezetésben. Ehhez szükségesnek tartják a küldöttek — az általuk képviselt KISZ-tagok nevében azt, hogy az igazgatóságokban szavazati joggal vegyen részt a KISZ képviselője; évente legalább egyszer igazgatósági ülésen foglalkozzanak a fiatalok által élért eredményekkel, problémákkal, helyzetükkel. A falusi ifjúság szociális körülményeinek megjavítását illetően a mehr. Tóth Tamásné az oktatás kérdéseiről beszél a plenáris ülésen. zőgazdasági üzemek tűzzenek W olyan célokat, amelyek megvalósításával tartósan a faluhoz, a termelőszövetkezethez tudják kötni a fiatalokat. Kulturált munkaRichweísz Ferenc a munkásfiatalok szekciójának nevében a lakás- építkezésekről beszél. körülményeket teremtsenek, hogy a fiatalok ne kívánkozzanak a — talán — gyengébben fizetett, de jobban ellátott üzemekbe, városi munkahelyekre. A szekciók lelkiismeretes munkája olyan helyzetet teremtett a parlamentben, amelyek megvitatása nem szorítkozhatott a nyilvános, nagy plenáris ülésre, hanem bőven maradt a szaktitkároknak, szakelőadóknak feladata az elkövetkező időkre, ha a 23 ezer KISZ-tag nevében szót kérő küldöttek valamennyi problémáját segítő módon meg kívánják oldani. A Békés megyei fiatalok parlamentje valószínűleg ezért ért elsősorban célt, mert a plenáris ülésen részt vevő párt- és tanácsi — s néhány gazdasági — vezető közvetlenül is hallhatta a problémákat, az ifjúságot foglalkoztató kérdéseket. A kétnapos tanácskozás az interpellációkra adott válaszokkal, a vita összefoglalójával, majd a dokumentumok beterjesztése után az ideiglenesen összehívott parlament feloszlatásával ért véget. Szöveg: Ádám Éva Fotó: Kocziszky Lásd« A parasztit jusáei szekeM tanácskozásán részt vett Csatári Béla, a megyei tanács vb megbízott elnöke.