Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

1 SMS. január 29. 5 Szombat TOPPOLÄ Csak úgy találomra bekopog- | ni este egy muiikáscsaládhoz, így: „Jámak-e színházba, hogyan mű­velődnek, ki írta ezt a könyvet?...” — nem lehet megnyugtató választ kapnia az újságírónak ezekre a kérdésekre. Főleg akkor nem, ha rögtön elárulja, hogy ezzel a cél­lal zavarta meg a család esti óráit. — Mozdonyvezető voltam, de gyomorbetegségem miatt egyelőre nem engednék masinára. — Mint a terméskőbe vésett szobrok ke­mény kontúrjai, olyanok az arc­vonásai Bán Andrásnak. Ma is, mint rendszeresen, együtt találja családját munkából térése után. Ö. magát eleresztve, vacsoravá­rón ül a kis széken. Felesége az asztalnál rakosgat; két gyerme­kük, a hatodikos Ilonka meg a harmadikos Janika a díványra húzódva füzetekkel, tankönyvek­kel társalog. Felettük szerény könyvespolc a falon. Mondhatjuk: igazi „szabvány iniunkáscsálád.” A férj-családapa a MÁV munkása; az anya, aki néhány perccel előbb érkezett haza (este fél hat van) az egyik csabai óvo­dai napköziben végez fizikai mun­káit. A két szülő fáradtságát látva még inkább nehezebb feltenni a kitervelt kérdéseket. Mégis, las­san azokra is válasz kerül köz­vetlen vagy közvetett formában. — Míg mondonyvezető voltam, sóikat forgattam a szakkönyveket — áll fel Bán András, s közben fanyarra húzott arccal késhegy­nyi szódabikarbónát önt le egy fél pohár vízzel. — Mostanában már ezeket sem igen forgatom. Az újságot — leemel 3—4 példány Népszabadságot a polcról — átfu­tom. A sportrovat nagyon érdekel, szurkolok én is a magyaroknak a londoni világbajnokságon... — A televízió a szórakozásom leg­főbb forrása. Nagyon szeretem a könnyű, humoros filmeket, szín­házi közvetítéseket Most nagyon készülünk az Én és a tábornok című vígjátékra. (Mintegy figyel­meztetésként, hogy vagy ideje él­mennem, vagy meg kell várnom a filmet — a rózsás arcú fiatal­asszonyka gyorsabban készülődik az esti terítéshez.) — A gyerekek talán jobban sze­retik a tv-t, mint mi — forgat a kezében egy kristálytisztára tö­rölt vizespoharat, s férje tányérja mellé egy üveg tejet készít — Én be vagyok iratkozva a könyvtárba, újságíró bácsi — szól közbe a 12 éves Ilonka — sok mesekönyvet olvasok — mutat a polcra. — Sokszor mondom a kislá­nyomnak: n ekem is hozzál valami jó könyvet a könyvtárból. Próbál­tuk már, nem érek én rá erre, hi­szen négyen vagyunk. Én is ledol­gozom a napi 8 órát és bizony négy emberre főzni, mosni, takarí­tani, srtoppolgatná ... Nem marad már időm arra, hogy olvassak is. A tv előtt is el szoktam szunyó­kálni — mondja a fiatalasszony. Kicsi a lakásuk, egy szoba­konyha meg egy kamra. Négyen lakják. Az asszony egészséges, a gyermekei úgyszintén. Élik a reá­lisan gondolkozó emberek hétköz­napi életét. Ha reggel van, fel­kelnek, mosakodnak, takarítanak, reggeliznek, ha esik a hó, havat söprenék; ha jégcsap lóg az ere­szen, a gyerek megszopogatja, mint mi gyermekkorunkban. De a kislány már tagja a könyv­tárnak, s a kihozott mesekönyve­ket öcsdkéje, Janika is böngészi. A könyvespolc tulajdonképpen az övéké, hiszen azon csak édesap­juk mostan „pihentetett” szak­könyvei vannak. Édesanyjuk nem ér rá olvasni. A polc 90 százalé­kát a tankönyvek, füzetek s a me- sékönyvek foglalják el. Nem szabadna azt hinnünk, hogy semmi sem változott a családi kö­rön belüli hasznos szórakozások vonatkozásában. Hiszen az egyik gyermek már könyvtári tag. Szü­leik talán azt sem tudják, merre van a könyvtár. Esténként találkozik ez a mun­káscsalád együtt, amikor mind a négyen itthon vannak. A két ke­nyérkereső, a minden munkana­pon dolgozó szülő, megül, vagy vacsorához készít elő. Ledolgozták a napi 8 óra hosszát becsülettel. Minden napjuk szinte percnyi pontossággal kezdődik, percnyi pontossággal végződik. Körforgás ez, az élet természetes körforgása. De progresszív is ez a mozgás. Nem egy helyben forog. Ez a kör­forgás „nem önmagába visszatérő görbe vonal”, talán minden nap új körnek a vonalai rajzolódnak ki ennek a szabvány munkőscsalád- nák az életében. Űj körnek a vo- nalaá! Az anya-feleség, aki egy csa­ládban mindig a melegséget adja, aki odakészíti az üveg tejet gyo- morbántal makban szenvedő fér­jének, s odakészítj a Népszabad­ságot is (a sportoldalával) a tá­nyér mellé, szeretne néha egy könyvet elolvasni... A kislánya már el is olvassa, s ez az igénye tovább fokozódik. Biztosan nem fogja elhagyni családanya korá­ban a könyvolvasást, az értékes szórakozások e szenvedélyét stop- polások miatt. Hiszen igényei és az egyre újabb és újabb generá­ciók igényei megteremtik azt az életformáit, ahol egy úgynevezett „szabvány mun;káscsalád”-nak nemcsak a stoppalás adja esti kikapcsolódást. Új könyv: A Magyar Tanácsköztársaság A Magyar- Tanácsköztársaság a címe Liptai Ervin könyvének, amely a Kossuth Könyvkiadó ki­adásában nemrég jelent meg. A népszerű, lebilincselő, tudományos igénnyel megírt mű hű képet -ad a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak és tevékenységének történeté­ről. A könyv a magyar történetírás .régi adósságát törleszti. Nemcsak a felnőtteknek jelent tanulságos, a látókörük bővítését elősegítő ol­vasmányt, hanem jól felhasznál­ható a történelem oktatásához is. Elkészült a gyulai mikrohotel termálviztűtö-hálózatci Május 15 az épület átadásának határideje A városi tanács végrehajtó bi­zottsága az ősz folyamán hozzá­járult, hogy az épülő első mikro­hotel fűtését termálvízzel bizto­sítsák. Az ehhez szükséges háló­zatot elkészítették és a hét elején átvezették a vizet a fürdőből. A víz a cirkuláció után ugyanoda kerül vissza. Kedden megtörtént a nyomáspróba is, ami kitűnően si­került. A hotel építésén változatlanul dolgozik az építőipari vállalat, mi­után a belső munkálatokat idejé­ben téliesíteni tudták. Jelenleg a harmadik emeleti helyiségek va­kolását végzik, miután azt az el­ső és a második emeleten már be­fejezték. Egyidejűleg szerelik a villany- és vízhálózatot is a szo­bákba. A földszinti részen a mik- rohotelt építő vállalat csupán az előcsarnokot készíti el, az éttermi rész kialakítását a vendéglátóipar vállalta. A 120 ágyas létesítmény átadásának végleges határideje május 15. A belső részt április 30-án adják át, hogy az üzemelte­tő vendéglátóipari vállalat ben dezhesse a nyitás napjáig. Sikeres a szovjet—magyar kulturális és tudományos együttműködés Irta: V. Grigorjev Sokrétűek a szovjet—magyar kulturális és tudományos kapcso­latok. Például a két ország tudomá­nyos akadémiái 28 problémakör­ben végeznek közös kutatómun­kát. Néhány ilyen tudományos té_ ma a sok közül: „A műholdak megfigyelése”, „matematikai szá­mítási módszerek”, „automatikus vezérlés”, „a magasabb rendű idegtevékenysóg alapvető tör­vényszerűségei és mechanizmu­sai”, „a félvezetők és ezek mű­szaki alkalmazása”. Az együtt­működés keretében csupán tavaly 100 szovjet tudós látogatott Ma­gyarországra és 120 magyar tu­dós a Szovjetunióba. Évről évre bővülnek a két or­szág kapcsolatai a felsőoktatás te­rén. A szovjet főiskolákon jelen­leg 1060 magyar hallgató és 50 aspiráns tanul. Csupán az 1965— 1966-os tanévre 203 magyar hall- J gatót vettek fel, 1947 óta pedig Ternyák Ferenc í összesen több mint 2000 magyar Kirobbanó sikere volt Keres Emil gyulai szereplésének Keres Emil Kossuth-díjas j hangulatú alkotások szerepeltek, színművész, a budaipesti Thalia | míg a harmadikban következtek Színház igazgatója mint előadó-> a szatirikus, főként a politikai szatírát sugárzó prózák és versek. művész is az élvonalba tartozik. Népszerűségének forrása szín­házi és filmszerepein túl az a lelkes agitátori működés, amit a szép magyar próza- és vers­mondás érdekében élőszóval, rá­dió- és televízió-fellépésekkel évek óta kifejt. Érthető, hogy gyulai szereplése nagy érdeklő­dést váltott ki városunk iroda­lombarátainak körében is. Az új cukrászdában megtar­tott esti előadáson százhúszan zsúfolódtak össze és a legna­gyobb elismeréssel fogadták a háromszor 30 perces műsort. A közönség lelkesedését és a mű­vész sikerét nemcsak az auto­gramkérések, hanem az elő­adóhoz eljuttatott verskívánságok is jelezték. — Országjáró előado-utamon nagy örömmel tapasztalom a vers népszerűségének kiterebélyesedé- sét a Tiszántúlon: Debrecenben, Nyíregyházán és most Gyulán éppúgy, mint hazánk nyugati ré­szein. Boldogan reagáltam a gyu­lai közönség erős szatíra-érze- kenységére, ezért műsoromba prózában és versben is több hu­moros és szatirikus művet vettem fel — mondotta tudósítónknak Keres Emil. Az esti műsorban előadott mint­egy 30 mű közül az első részben politikai versek és prózák hang­zottak él, Váczi, Garai, Ady és nagy számmal József Attila köl­A délutáni, ugyancsak az új cukrászdában megrendezett ifjú­sági előadásnak az volt a tapasz­talata, hogy a napi üzleti forgal­mat nem lehet kizárni, így a pro­fán zaj zavarta az előadást, amelynek a színhelyét, ha nem lehet függönnyel elkülöníteni, ak­kor azt másutt kell majd megren­dezni. fizikus, kémikus, építészmérnök, építész, agronómus és rendező végzett szovjet főiskolákon. Az utóbbi időben erősödtek a szovjet és a magyar főiskolák közvetlen kapcsolatai is. Sikeres együttműködés jött létre az uzs- gorodi állami egyetem és a sze­gedi Pedagógiai Főiskola között. A kijevi Sevcsenko Egyetem a debreceni Kossuth Lajos Egye­temmel, a moszkvai Energiaipari Főiskola pedig a budapesti Mű­szaki Egyetemmel létesített bará­ti kapcsolatokat. Közismertek a szovjet orvostu­domány és a magyar gyógyszer- ipar sikerei. Ezen a téren kivált­képpen fontos — és elmondhat­juk, hogy sikeres — az együttmű­ködés. A két ország 36 egészség- ügyi intézete fontos orvostudo­mányi problémák közös kutatá­sát szervezte meg. Ennek érdeké­ben országaink évente 100 orvost, tudóst és szakembert cserélnek. Ezen túlmenően a kölcsönös or­vosi segítségnyújtás is megvaló­sult. A kulturális kapcsolatok erősí­tésében nagy szerepe van a két ország író, képzőművészeti, zene­szerző és újságíró szövetségeinek. A szovjet moziközönség jól is­meri a magyar filmgyártást. Nagy érdeklődést kelt minden magyar filmújdonság. A Szovjetunió csu­pán 1965-ben tíz új magyar mű­vészfilmet vásárolt még. A ma­gyar filmszínházak mintegy 30 új szovjet filmet játszottak. Évente mintegy 200—250 szov­jet és magyar sportoló szerepel a magyar, illetve a szovjet városok stadionjaiban és uszodáiban. Nagy sikerrel vendégszerepei­nek országainkban a magyar és a szovjet művészegyüttesek. Buda­pesten és más magyar városokban Az irodalmi presszó legiköze- lebbi vendégéül Sikovits Imrét iaz utóbbi időben tízezrek látták kívánják meghívni. a moszkvai Nagy Színház balett­M. Gy. együttesét. Rendkívül melegen Felmentették hollóstetői baleset okozásával vádolt gépkocsivezetőt Miskolcon a megyei bíróság dr. Pálinkás-tanácsa négynapos tár­gyalás után pénteken felmentő ítéletet hozott Gáspár János, a Békés megyei 8-as számú AKÖV gépkocsivezetőjének perében. Mint ismeretes, múlt év novem­ber 23-án a Bükk-hegységben, Hollóstető közelében, az úgyne­vezett „halálkanyarban” a Békés megyei 8-as számú AKÖV farmo­toros autóbusza — amely párt 1 teményei, a középső részben lírai munkásokat és KISZ-íiatalokat vitt kirándulásra — áttörve az útmenti védőkorlátot, mintegy hatvan méter mély szakadékba zuhant. A baleset következtében egy utas meghalt, sokan megse­besültek, köztük tizenhármán sú­lyosan. A bírósági ítélet indokolása megállapította, hogy a közúti szervek felelősek a balesetért, mert a csúszós úton nem gondos­kodtak a' közlekedés biztonságá­ról. (MTI) fogadta a magyar közönség a te­hetséges leningrádi Rajkin-egyii' - test, s az időközben, sajnos, el­hunyt Kio bűvészt. Magyarorszá­gon vendégszerepeit még a belő rusz és a dagesztáni népitánc­együttes. Több hangversenyt adott a leningrádi és a moszkvai szimfonikus zenekar. Mravinszkij és Kondrasin vezényelt. Szvjatoszlav Richter, David Ojsztrah, Irina Arhipova, Georg Otsz, Zarja Doluhanova, Goar Gaszparjan és más nagy szovjel művészek is felléptek az igényes magyar közönség előtt. Moszkvában sokáig emlékeze­tes marad a budapesti Oneraház balettcsoportjának, s a Főváron Operettszínház együttesének ven­dégszereplése. A Rajkó-zenekar .1 magyar népzene utolérhetetlen bájából adott ízelítőt a szovjet közönségnek. A szovjet színházak számos ma­gyar zeneszerző és drámaíró mű­veit mutatták be. A moszkvaiak tavaly hallották először oroszul Kodály Zoltán csodálatos operá­ját, a Háry Jánost, a ieningrádiak pedig Erkel klasszikus operáját, a Hunyadi Lászlót. Most iátsszák a szovjet színpadon Mesterház: Lajos „Az ártatlanság kora”, Kai. lai István „Az igazság nazhoz jön”, Heltai Jenő „A néma leven­te” című színművét és Gsál „Hé* pofon” című operettjét stb. A budapesti közönség nemrég ismerkedett meg Soszmkovies. a kiváló szovjet zeneszerző ..Kate­rina Izmailova” című operájával. Nemrég írták alá a két ország t966—1967. évi kulturális együtt­működési tervét. A magyar közönség meg fogva ismerni a Grúz Állami Opera- és Ralettszínház balettegvü i»->sé> Ízelítőt kap a moszkvai Művész Színház örökké fiatal művészété­ből. Eljutnak majd Magyaror­szágra a szovjet esztrádzene új­donságai. Vendégszerepelni <v>g a Bahor Üzbég Népitánc-Együttes. Kiállítást fog rendezni Magyar- országon Szergej Konyenkov, a kiváló szovjet szobrász és Marii- rosz Szárjan festőművész. Vendégszereplésre a Szovjet­unióba utazik majd a Ma rich Színház együttese, a pécsi balett­együttes és a Magyar Állami Né­pi Dal- és Táncegyüttes. Várjak a Szovjetunióban a már közkfdvelt magyar operett- és esztrádművé- szeket. A szovjet közönség .»isó íz­ben ismerkedik meg az alföld: alkalmazott művészeti iskola mes­tereinek műveivel A barátság és az együttműkö­dés fokról fokra kölcsönösen fel­tárja népeink életének újabb és újabb oldalait. Elősegíti a szovjet és a magyar nép további közele­dését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom