Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

6

Szombat

CSALÁD-OTTHON

Húsz

éve

KJét évtizeddel ezelőtt kikiáltottak hazánkban a köztársaságot. Hogy műképpen vélekednek a demokratáik erről az eseményről abban az időben, megtudjuk a fősorból (vízszintes 1., függőleges 18., és ' 22., vízszintes 59.), amelyben Sza- kasáts Árpád akkori vezércikkének egyik mondatát rejtettük el.

Vízszintes: 1. Az idézett mondat kezdete. 11. Kötőszó. 12. Gyorsan múlnak. 13. Helyhatározószó. 14. Énekhang. 15. Több mint szeret. 16. Orosz három. 17. Régi cím. 19. Nagyon jó. 21. Hozzá. 23. Névelő. 24. A rómaiak hadi istene. 25. Túrókészítés mellékterméke. 26. Belső rész. 27. Latin köszöntés. 28. A kenyér része. 29. Madár névelővel. 31. Kimondott mássa1(hangz6. 32. Fizetést. 33. Származó. 34. E. T. K. T. 35. Francia női név — kimondva. 36. Kiejtett mássalhangzó. 37. Festményre. 39. Köteléket levesz. 40. Ilyen poétika is van. 41. Földtannal foglalkozó tudós (... logus). 42. Németül: állat. 43. Páratlan számú katonai alakulat. 45. Patak. 46. Elagyabugyál (második, harmadik betű hiányzik). 47. Ta- nonc. 48. Kettős mássalhangzó. 49. Remek dolog, ismert idegen szóval. 50. Idős. 51. Folyó a Szovjetunióban. 52. Közismert autógyár neve. 53. Indítékok. 54. K. L. B. 55. A harapószerszám. 57. Gondold. 38. Reggeli ital (ék. hiba). 59. A függőleges 22. fo’ytatása.

Függőleges: 1. E napon. 2. Ilyen

H

1

3

4

P

n

□

s

t

□

1

•

«

I

a

n

II

44

L

11

45

•M

1 1

•n

48

4®

ar

ül

%4

21

Hl

23

2fc

Él

25

I

m

2A.

21

21

i

23

30

•

—

i*

í

__

m

I

íi

I

:

SS"

I

&

t

16

r

____1

i

I____

I

IS

I

40

__

w

í

ri- -|

1

;____:

1

mmm

45

44

S1

___j

1

i

4

6

141

I

u*

n

a

H«

se

1

Si

Sj

53

I

SS

SS

j

:

385?

57

1

5f

L,

□

3

kút is van. 3. Női név, többes- 29. Tó a Szovjetunióban. 30. Férfiszámban. 4. Nem egészen! — vá- név. 32. Az ítéletet hozza. 33. E gyódik. 5. Rokonsági fokot mégha- ! betűk egymásutánisága adja. 34. tározó szó. 6. Elégtételt vevő. 7. ! Gyümölcs. 35. Németül szót (ma. Becézett Ede tulajdona. 8. Indu- 1 gánhangzó kettőzve). 36. Trombita tszó. 9. Nem mögé. 10. Heverő, j tahang. 38. Lángolás. 39. Írásban 11. A sorban következő. 15. Férfi- hibát vét — keverve. 40. Művé- név. 16. A „sivatag hajója”. 17. ! szét. 42. Ruhaszövet neve — kiés testápolás

Személynévmás. 18. A vízszintes 1. folytatása. 20. Valamelyik nő-e? (vissza). 21. Gyorsan evett. 22. A függőleges 18. folytatása. 25. Italt kér, idegeines kiejtéssel. 26. Fizikai fogalom. 28. Az emberek vágya.

Pályaválasztási gondok a családban

A fiú az idén érettségizik nyász, esztergá1yos, mezőgazdasá- gimnáziumbam j gi gépész, vegyész stb — munkaAzan az osztályfőnöki órán, körben dolgoznak, s munkájukról ahol a pályává1 asztásról beszél- elbeszélgetnek az osztásokban, gettek, csak a vát’át vonogatta: j Emellett a helyi tanácsok ipari — Nem tudom még, nincs el- előadói, de a tömegszervezetek — képzetesem... (például a Hazafias Népfront, az

Otthon a szülei faggatták:

— Agrármérnök... bökte ki találomra. — Még mit nem! — rep- likázott az apja.

— Kereskedő... —■ Elég anyád felelőssége a boltban. Elszámolod magad, aztán fizethetsz, amíg élsz... — így a mama.

Győzködték, hegy tanuljon, szerezze meg a diplomát... mindegy, hogy milyet, csak diploma legyen!

Az osztályfőnök:

— Nem tudom, hogyan javasoljam, hiszen elégséges rendű...

Az eset — sajnos — tipikus. A gyerek tál á1 ómra jelöl meg valamilyen pályát. Near ismeri a lehetőségeket, s nem tudja, amit választ, lényegében mit is jelent, milyen követelményeket támaszt.

Ugyanekkor eléggé tipikus a szülői magatartás is, legtöbbjük nem akarja, hogy gyermeke ugyanazt a munkát végezze, amit ő. Legyen több, mint én. Tanuljon, szerezzen diplomát, minden anyagi nehézséget, áldozatot vállalok ezért! — mondják.

Tipikus még az is, s ez már nem a fenti egy esetből levont következtetés, hanem általános érvényű, hogy a pályaválasztás előtt álló gyermekek — legyenek azok csak általánost végzők, vagy középiskolában érettségi előtt állók — a lehetőségek egyti- zedét sem ismerik.

Az állami és társadalmi szervezetek már felismerték e helyzet fonákságát. Segítséget adnak a pályaválasztásban az osztályfőnökök, akik ismerik nemcsak a helyi, de az országos lehetőségeket is. Elősegítik a jobb tájékozódást a szülői munkaközösségek, amikor a pedagógusokkal közösen meghívnak olyan szülőket, akik nép- gaada&ágilag fontos — például báOrszágos Nő'tanács — is segítenek tanácsadód minőségben a pályaválasztás előtt állóknak.

Mindez azonban nem zárja ki a szü'ők felelősségét. Elsősorban a szülő ismeri gyermekét, annak tehetségét és képességeit. Elsődleges feladat, hogy a szülő reálisán értékelje ezt, ne akarja zenei pályára irányítani botfülű gyermekét és ne kényszerítse továbbtanulásra közepes rendű csemetéjét, akinek kézügyessége viszopt kitűnő műszerészt vagy bőrdíszművest jelenthet a társadalomnak.

A szülő, aki azt szeretné, hogy gyermeke a társadalom elégedett, s megbecsült tagja legyen, a pályaválasztás meghatározásában — ugyanúgy, mint a gyermek jellemének kialakításában — korán kezdje az ismeretek gyűjtését. Megfelelő tájékoztató könyvek, az üzemlátogatásokról folytatott beszélgetések, a szülők foglalkozásának értékéről alkotott nézet, mind olyan mozzanat, amely a jövendő foglalkozás, hivatás kialakításában szerepet játszik.

Tiltani a gyereket, leszólni egyes foglalkozásokat, letorkolni az elképzelést — helytelen. Ennek következménye az, hogy a gyermek elképzelései nem bon takoizhatnak ki, s nincs alapvető ismerete sem egy-egy képzeletét megragadó foglalkozásról, munkáról. Az ilyen magatartás következménye a cikk elején említett epizód is.

Ezekben a napokban, amikor a pályaválasztás kérdése sok ezer gyermeknél dönt a jövendőről, a szülők felelősségérzete, nagyfokú körültekintése elengedhetetlen.

Kovács Margit

mondva. 44. Valamilyen társaságba tartozik. 46. A Tisza mellékfolyója. 47. Hivatalnok munkahelye. 43. Francia férfinév — kiejtve. 49. Csökken a testsúlya. 50. Erős gyerek, kemény... 51. Zsír helyett használják. 52. Tart. 53. O. E. R. 54. Portré. 56 Tüzelőanyag. 57. Rag. 58. Félig! — bányászváros. M. J.

Hetenként legalább egyszer, valamelyik nap szenteljünk egy órát a szépségápolás fontos tényezőjének: a fürdésnek. Elő a szappant, egy hosszú nyelű kefét a hátmosáshoz, s egy nagy szivacsot. Míg a kád megtelik vízzel, tűzzük fél hajunkat és húzzunk rá egy gumisapkát, hogy a haj a nedves levegőben ne veszítse el formáját.

Miután tisztító krémmel vagy megfelelő arcvízzel gondosan el- távolítottuk arcunkról a festéket, üljünk be a fürdővízbe és öt percre adjuk át magunkat a kellemesen meleg víz simogatásának. Ha izzadni kezdünk, kenjük be arcunkat tápláló krémmel, mert a nedves, meleg, párás levegőben a pórusok kitágulnak, a bőr pihen, s a krém hatása fokozottabb. Ezután horzskővel dörzsöljük le könyökünket, térdünket és sarkunkat. Körmünket éles kefével kezeljük, így fokozzuk a vérkeringést, és megszabadítjuk a pórusokat az elhalt bőrsejtektől. A bőr sima és rugalmas lesz. Végül vegyünk langyos zuhanyt vagy dörzsöljük le testünket hideg vízbe mártott szivaccsal. Bőrünkön így nem marad szappan, feszes és rózsás lesz. Dörzsöljük magunkat erőteljesen szárazra durva fürdőlepedővel. Ha száraz a bőrünk, masszírozzuk megfelelő krémmel vagy lanolinnal, és púderezzük illatosított síkporral; zsíros bőrnél használjunk kölnivizet. Miután beburkoltuk

magunkat a fürdőköpenybe, távolítsuk el arcunkról a krémet arcvízzel és hozzuk rendbe hajunkat. Ha még van egy kis időnk, készítsünk egy arcpakolást; amíg az szárad, hozzuk rendbe körmünket, és ezzel be is fejeztük heti szépítő kúránkat.

Néhány tanács:

Ne vegyünk túl hosszú ideig fürdőt: legtovább húsz percig tartson. A hosszas, fürdés elfá- raszt, kiáztatja a bőrt, és kiszárítja.

Túl meleg fürdővizet ne használjunk: a helyes hőmérséklet 37 —38 fok, éppen csak valamivel több a testhőmérsékletnél. A forró fürdő gyengíti és fárasztja a szívet.

Ne vegyünk gyakran meleg fürdőt: legfeljebb egyszer-kétszer hetente, azonkívül inkább csak zuhanyozzunk.

A hideg fürdő felfrissít és erősít. Akinek van hozzá bátorsága, és el tudja viselni, minden reggel zuhanyozzon hideg vízzel. Ez különösen ajánlatos azoknak, akik szeretnének lefogyni. A hideg fürdő fokozza a vérkeringést s ezáltal több kalóriát éget el a szervezetben.

A langyos fürdő (37 Celsius fok) pihentet, ha este vesszük, megkönnyíti az elalvást.

Fürdés után a hideg vagy legalábbis egészen langyos zuhany igen ajánlatos, mert sima lesz

tőle a bőr.

P. P.

A VEGZETES PILLANAT