Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
BÉKÉS Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA V >■ IK.. ' ' NÉPÚJSÁG IMS. JANUÁR 29., SZOMBAT Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Folytatja tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés pénteken Pólyák János elnökletével folytatta az 1956. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Forradalmi Munkás —Paraszt Kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, $ a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor- mány tagjai. A pénteki tanácskozás során felszólaltak: dr. Erdei Ferenc Bács-Kiskun megyei; Gácsi Miklós Borsod megyei; Valter Imre Somogy megyei; Papp János Baranya megyei; dr. Babies Antal budapesti képviselők. A délelőtti szünet után Vass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. Elsőnek Gáspár Sándor emelkedett szólásra. Gáspár Sándor elvtárs felszólalása Gáspár elvtárs beszédében | tükrét. Ne hozakodjanak elő kemegállapította: az 1966. évi állami költségvetés helyesen irányozza elő az idei terv megvalósításához szükséges pénzügyi eszközöket. A terv alapvető célja dolgozó népünk életének további javítása. A terv megvalósulása munkásosztályunknak, parasztságunknak, az értelmiségnek, tehát az egész magyar népnek érdeke. Meggyőződése, hogy céljaink valóra váltását tiszta szívből és teljes erejével támogatja mindenki, aki hazánk, a Magyar Népköztársaság erejének gyarapodását, népünk felemelkedését kívánja. Ezután arról beszélt, hogy a Parlament legutóbbi Ülésszaka óta a nemzetközi helyzetben lényeges változás nem történt. Miközben a Szovjetunió fáradhatatlanul munkálkodik a világ békéjének megőrzésén — amelynek kimagasló példája a legutóbbi időben a Szovjetunió kezdeményezésére megszületett taskenti megegyezés —, addig a nemzetközi burzsoázia az Egyesült Államok monopoltőkés köreivel az élen, folytatja támadásait a béke, a haladás, a demokrácia és a szocializmus erői ellen. Továbbra is a vietnami agresz- szió jelenti az imperializmus legsúlyosabb merényletét a szocialista világ, a népek nemzeti fel- szabadítási mozgalma, az egyetemes béke ellen. Ugyanakkor, amikor a Magyar Népköztársaság országgyűlése az idei költségvetést tárgyalja, Washingtonban az amerikai 'kongresszusban is a költségvetést vitatják. Érdemes megnézni, hogyan fest az ő költségvetésük. A Johnson elnök által beterjesztett számadatok tanúsága szerint az Egyesült Államok rekord fegyverkezési költségvetést nyújtott be, amelynek minden egyes dollárjából 57 cent közvetlenül vagy közvetve katonai jellegű és ezen belül minden dollárból 9 centet kizárólag a szennyes vietnami rablókaland pénzelésére fordítanak. Ez azt jelenti, hogy az amerikai költségvetési kiadásoknak jóval több mint a fele háborús, fegyverkezési célokat szolgák Természetesen minden kormány maga dönti el, a törvényhozási szervek jóváhagyásával, hogy mire kívánja fordítani a nemzeti jövedelmet, a rendelkezésére álló költségvetési összegeket. Ez a joga megvan a washingtoni kormánynak és az amerikai kongresszusnak is. De akkor ne pré- dikiflj'imlr állítólagos békeakaranetteljes békeszólamokkal, ne reklámozzák úgynevezett vietnami békeoffenzívájukat, miközben a valóságban homlokegyenest ellenkezőképpen cselekszenek. A továbbiakban Gáspár Sándor hangsúlyozta: Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Pártunk és kormányunk fáradhatatlanul munkálkodik a világ dolgozóihoz és népeihez fűződő baráti kapcsolatainak erősítésén. Dolgozó népünk teljes mértékben támogatja a Magyar Népköztársaság békeszerető, internacionalista külpolitikáját — mondotta Gáspár Sándor, majd kijelentette: 1965-tei országépítő munkánk fontos szakasza zárult le. Befejeztük második ötéves tervünket. Megvalósítottuk ezen időszak alapvető, forradalmi célkitűzéseit. Munkásosztályunk segítségével dolgozó parasztságunk a szocializmus alapjait. Tovább szilárdítottuk a munkáshatalmat. lépő ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések kapcsán egyesek Fejlődésünknek ez az időszaka kétségbe vonják népgazdaságunk jelentős abból a szempontból is, hogy közben lezárult iparosításunk extenzív szakasza és megkezdtük az iparfejlesztés ma már időszerű feladatainak végrehajtását: meglevő ipari létesítményeink korszerűsítését. Most már olyan jellegű gazdasági növekedésre kell áttérnünk, amely főleg a technika és technológia fejlesztésével, a munka és a termelés jobb megszervezésével, a munka termelékenységének emelkedésével valósul meg. Fejlődésünk eredményeképpen gazdaságunk méretei megnövemus útjára lépett. A mezőgazda- kedtek, de bonyolultabbá is válságban is a szocialista termelési. tak. Mindez megkívánja, hogy a viszonyok váltak uralkodóvá, le- szocialista gazdálkodás haláko- raktuk hazánkban a szocializ-1 nyabb legyen, A tervgazdálkodás a szocializmus törvényszerűsége Második ötéves tervünk sarán — nem végleges adatok szerint — több mint 200 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, 1500-nál több ipari létesítményt helyeztünk üzembe, illetve rekonstruáltunk. í>t év alatt 280 ezer új lakás épült, 40 új nagy áruház, 800 új kiskereskedelmi üzlet, mintegy 5000 kórház és 18 ezer óvodai és napközi helyet biztosító létesítmény készült el. Üj vagy kibővített kulturális intézményeink befogadóképessége 110 ezerrel gyarapodott. A bérből és fizetésből élők száma öt esztendő alatt csaknem 400 000-rel nőtt. Mindezekkel együtt a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, mintegy 19—20 százalékkal emelkedett a lakosság reáljövedelme, bár a reálbérek terén nem értük el a tervezett emelkedést Iparunk nemcsak új létesítményekkel gyarapodott, hanem jelentős mértékben korszerűsödött is. Az új, modem gépekkel együtt növekedett a munkabiztonság, csökkent a balesetek száma, javultak az élet. és munka- körülmények. Tisztelt képviselőtársak! Engedjék meg, hogy ennek a történelmi szakasznak a lezárása kapcsán néhány szót szóljak szoszilárdságát, s vannak olyanok is, akik a szocialista tervgazdálkodás létjogosultságát vitatják. A tervgazdálkodás minden szocialista ország fejlődésének közös törvényszerűsége, a szocialista társadalmi rendszer sajátja, amely az emberek érdekében a céltudatosságot, a tudományos megalapozottságot, az előrelátást állítja szembe a kapitalista gazdálkodási rendszer anarchiájával, az embert kiszipolyozó kon- kurrencia harcával. Nem állítjuk, hogy a fejlődésnek ez az útja problémamentes. Mi is keressük a hazai, sajátos viszonyainknak, erőforrásainknak legjobban megfelelő utakat és módszereket a szocialista gazdaság további fejlesztésére. A fel- szabadulás óta megtett utunk, de különösen az utóbbi csaknem egy évtized gazdasági eredményei szemléltetően bizonyítják, hogy gazdaságunk fejlesztésében — összes gondjainkkal együtt helyes úton jártunk és járunk. Elegendő, ha csak néhány alapvető tényre hivatkozom. Az ipar részesedése a nemzeti jövedelemből 1949-hez képest csaknem háKádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Bognár József, professzor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Timár Mátyás pénzügyminiszter és László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tanácskozás szünetében. úalista tervgazdálkodásunkról, romszorosra, ipari termelésünk ez Annál is inkább érdemes erről beszólni, mert gazdasági vezetési rendszerünk tervezett reformja, valamint a február 1-én életbe idő alatt csaknem ötszörösre nőtt. Az iparban dolgozók száma kerekein megháromszorozódott. Az ellenségnek semmi sem drága Történelmi mércével mérve hi- | ben itt ülnek a csepeli dolgozók hetetlenül rövid idő, két évtized \ választott képviselői is. Talán alatt, a magyar dolgozó nép olyan utat tett meg a termelőerők fejlesztésében, az élet. és munkakörülmények javításában, anuhez a fejlett tőkés országoknak több mint száz esztendőre volt szükségük. A szocializmust azonban nem azért építjük, hogy kivívjuk ellenségeink elismerését, hanem azért, mert az népünk akarata. Felelősséggel is csak a magyar dolgozó népnek és a nemzetközi munkásosztálynak tartozunk. Természetes, az ellenségnek semmi sem drága és minden eszköz jó arra, hogy megkísérelje rendszerünket lejáratni. A nyugati „sajtószabadság” nagyobb dicsőségére, a legutóbbi napokban is meghívhatnánk az AP tudósítóját és néhány nyugati szerkesztőt Csepelre a munkások közé, hogy ott próbálják elsütni ezt a szenzációjukat — bár kétlem, hogy lenne hozzá bátorságuk. Tisztelt országgyűlés! Kedves Elvtársak! Ez évi programunk, harmadik ötéves tervünk első évének alapvető céljai ismeretesek. A terv a reáljövedelem 3,5 százalékos, a reálbérek 1,5 százalékos emelkedését irányozza elő. Mintegy 45 milliárd forintot fordítunk beruházásokra, 340 új létesítményt he. lyezünk üzembe. 1965-höz képesít az ipari és mezőgazdasági termelést egyaránt növeljük. A kivitel és a behozatal mintegy 6—8 százalékkal lesz magasabb a tavalyiolyan híreket kürtőit világgá az , nál. Nő a foglalkoztatottak száamerikai AP-hírügynökség, hogy az ár- és bérintézkedések kapcsán Csepelen a dolgozók kivonultak az utcára, táblákkal és jelszavakkal tüntettek A „kitűnően informált” hírforrás még azt is hozzátette, hogy a tüntetőket a rendőrség oszlatta szét és 160 csepeli munkást letartóztattak. Mit mondhatunk erről a minden alapot nélkülöző rágalomról, amelyet számos nyugati lap — köztük a velünk jó szomszédi viszonyban levő semleges Ausztria magát tárgyilagosnak nevező ma, bár a termelés emelésének mintegy 80 százalékát továbbra is a termelékenység növelésével kell biztosítanunk. A feladatok teljesítésével lehetővé válik a lakosság szociális, kommunális és kulturális ellátásának további javítása. Űjabb lakásokat, iskolákat, gyógyintézeteket, kultúrotthono- kat építünk. A továbbiakban arról beszélt Gáspár Sándor, hogy hosszú előkészítő munka, a szakemberek százainak véleménye alapján a közeljövőben a párt Központi Bizottsága elé kerülnek a gazdapolgári sajtója — sem átallott i sági irányítás reformjával össze- elsó oldalas szenzációként feltá- függ° feladatok. Azok az intéz- lalni? Ebben a parlamenti terem* 1 (Folytatás a 2. oldalon)
