Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
1 3966. Januar 29. 2 Szombat (Folytatás az 1. oldatról) ■kedéseik, mélyeket a pénzügymji- ndszter elvtárs élőadói beszédében ismertetett, már a gazdasági irányítás reformjának irányába hatnak. Gondolok itt elsősorban az üzemek önállóságának és felelősségének növekedésére, a szállítási, szerződések reformjára, az új prémiumrendszerre, a különböző ár- és bérintézkedésekre. Ismeretes, hogy február 1-től fölemeljük a hús és tejtermékek árát, ugyanakkor leszállítjuk a zsír, a sizakmina és néhány széles Gáspár Sándor elvtárs felszálalása körben keresett textilnemű árát. Ezeiket az intézkedéseket követke. zetesen végre kell hajtani. De a párt és a kormány nevében nyomatékosan felhívom az illetékes szervek figyelmét, hogy szigorúan tartassák be az áraikat, s ha kell, a törvény erejével is lépjenek fel a lakosságot megkárosító burkolt áremelésék vagy spekulációs törekvések ellen, • A közelmúltban nyilvánosság- ] többségének véleményével. ra kerülték a több mint egymillió dolgozót és nyugdíjast érintő bér- és szociális jellegű intézkedések, amelyek pénzügyi kihatása — a családi pótlékok felemelésére fordított összeggel együtt — 2 milliárd 800 millió forint. Ezeket az intézkedéseket a dolgozók többsége megértéssel fogadta. Az új prémiumrendszert a munkaeredmények ösztönzésére használj'ák fel A bér- es társadalombiztosítási gondjainak, problémáinak, intézkedésekkel kapcsolatban a gazdasági, párt. és szakszervezeti vezetők figyelmét a gondos és körültekintő végrehajtásra hívjuk fel. Különösen fontos, hogy a bérügyi initézikedésekikel központilag rendelkezésre bocsátott össze, gelken túl az 196(5. évi bérfejlesztést, a bérttairialékiokat, a tartós létszámcsökkentésből adódó bér- fejlesztési lehetőségeiket, az új prémiumrendszert elsősorban a munkaered menyek őszit önzése érdekében használják fel. Ügy véljük, hogy a vállalatók rendelkezésére álló összes anyagi ösztönzők célszerű és okos fel- használása 'hatékony eszköze lehet az 1966. évi feladatok teljesítésének — mondotta Gáspár Sándor, majd a műszáki konferenciákról beszélt, amelyeken a termelés irányítói megtárgyalják az 1966. évi vállalati tervet és az abból adódó feladatokat. E műszaki konferenciák másik fő feladata a február 1-től sorra kerülő termelési tanácskozások előkészítése. A gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők kérjék ki mindenütt a munkások, a műszaki dolgozók, a gazdasági szakemberek véleményét, javaslatait és hasznosítsák azokat munkájukban....Egyre jobban bontakoztassák ki a dolgozóik termelési aktivitásét’. Fejlesz- szék a szocialista brigádmozgalmat, de ne hanyagolják el a szocialista verseny egyéb hagyományos formáit sem. Mint ismeretes, foglalkozunk gazdasági irányítási rendszerünk reformjával — folytatta Gáspár Sándor. — Ez elvileg és gyakorlatilag is szükségessé teszi szocialista elosztási rendszerünk tökéletesítését, a munka szerinti elosztás elvének fokozottabb érvényesítését. A végzett munkának, a dolgozók igazságérzetének jobban megfelelő bérezési rendszert kell kialakítani, amiben kellőképpen érvényesül a szaktudás, a szorgalom elismerése. Meg kell vizsgálni továbbá a proletárdiktatúra rendszerében helyet foglaló politikai, állami és társadalmi szervek tevékenységét. Javítanunk keli, a megnövekedett követelményekhez jobban hozzá kell igazítani és hatékonyabbá kell tenni államhatalmi és végrehajtó szerveink munkáját. Jobb munkamegosztást kell elérnünk politikai és társadalmi szerveink között, kiküszöbölve a párhuzamosságokat és üresjáratokat. Minden szinten küzdenünk kell a társadalmi túlszervezettség, a bürokratizmus ellen. Fokozni kell a proletárdiktatúra rendszerében helyet foglaló valamennyi szerv és testület önállóságát, felelősségét. Tisztéit országgyűlés! A megoldásra váró nagy kérdések közül egész közéletünk további demokratizálásának feladatairól kívánok kissé részletesebben szólni. A társadalmi élet demokratizmusa napjainkban azt jelenti, hogy még többet kell előzetesen tanácskozni a munkásokkal, a dolgozókkal a szocialista építés feladatainak megoldásáról — az egész népet érintő és a helyi intézkedések kidolgozásával kapcsolatban egyaránt. Más szóval: még inkább közüggyé kell tenni építőmunkánk összes gondjait. Feladataink megoldásának fontos feltétele, a párt politikájának továbbra is sarkalatos elve, hogy a dolgozókat bátrabban vonjuk be tennivalóink, országépítő gondjaink előzetes megvitatásába. A szocialista demokrácia gyakorlásához szükséges fórumok és szervezeti keretek a mi társadalmunkban adottak, vámosban és falun egyaránt. Az ipari üzemekben a munkásók közvetlenül és osztályszervezeteik útján — közvetett módon is részt vesznek az ügyek intézésében. A termelőszötályszervezeteink útján. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít e fontos feladat megoldására. Az e téren előttünk álló tennivalók közül külön kell hangsúlyoznunk a szakszervezeteknek, mint a munkásosztály tömegszervezeteinek szerepét és tevékenységéi Tovább kell növelni a szakszervezetek társadalmi súlyát. A szakszervezeti vezetők minden szinten éljenek (az eddiginél jobban a törvényben biztosított jogaikkal és alapelvként tartsák szem előtt, hogy tevékenységükért az őket megválasztó dolgozóiknak tartoznak felelősséggel. Ugyanakkor minden gazdasági vezető kötelessége, hogy a termelést, a dolgozók élet- és vetkezeti parasztság közvetlenül munkakörülményeit érintő min beleszól a termelés megszervezésébe és a javak elosztásába is. Ami a dolog lényegét illeti, mindkét területen van tennivaló. A feltételek megérettek arra, hogy a szocialista demokráciát továbbfejlesszük. Különösen fontos napjainkban az üzemi demokrácia szélesítése. Még pontosabban az, hogy a munkásók beleszólási és döntési jogát, felelősségérzetét minél teljesebbé tegyük elsősorban öszden lényeges kérdésben kikérje, figyelembe vegye és érvényesítse a szakszervezetek útján a dolgozók véleményét. Tisztában vagyunk azzal, hogy a mi gazdaságvezetési rendszerünkben érvényes az egyszemélyi vezetés, de ezt össze lehet és össze is kell egyeztetni a munkáskollektívák nagy jelentőségű termelési és politikai tapasztalatainak állandó felhasználásával, hiszen közösek a célok, egy ügyet szolgálunk. A demokráciának párosulnia kell a centralizmussal A szocialista demokrácia elengedhetetlen feltétele a dolgozó emberek részvétele a célok meghatározásában, a megvalósításban és a végrehajtás ellenőrzésében. Fejlődésünk mai körülményei között üzemi, vállalati szinten ennek az elvnek a szakszervezetek útján lehet és kell érvényt szerezni. Gáspár Sándor hangsúlyozta: a szakszervezetek szerepét nem lehet csupán a szűkén vett érdek- védelmi tevékenységre korlátozni. Szemünk előtt, a szocialista építőmunka tüzében bontakozik ki a szakszervezetek széles skálájú, sokszínű tevékenysége a történelmileg megváltozott körülmények között. Kedves Elvtársaik! — folytatta Gáspár Sándor. ‘— A Szakszervezetek Országos Tanácsa a közeljövőben megvitatja gazdasági vezetési rendszerünk reformjának irányelveit. Ismert, hogy a gazdasági vezetés új rendszere a szakszervezetek jogkörének további bővítését is felételezi. Indítványozni fogjuk, hogy a dolgozók törvényben biztosított jogainak képviseletét, azok ellenőrzését és betartását az üzemben egyértelműen a szakszervezeti szervek lássák el. Meg kell majd vizsgálni annak lehetőségét is, hogyan érvényesüljön jobban a munkások véleménye a szakszervezetek révén az üzemek gazdasági vezetőinek kinevezésében, illetve felmentésében, nem sértve természetesen az ezzel kapcsolatos állami jogköröket. Amikor a demokratikus sokoldalú fejlesztésről szólunk, világosan meg kell mondani, hogy ez nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is jelent. A demokráciának párosulnia kell a centralizmussal, a határozatok, a döntések fegyelmezett, pontos végrehajtásával. Egyszóval: egész társadalmi és gazdasági életünkben több demokrácia szükséges minden fontos kérdés előkészítésében és eldöntésében — és több határozottság a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. A munkásközvélemény, a dolgozók igénylik, hogy következetesen érvényt szerezzünk határozatainknak, rendelkezéseinknek. Szükséges és helyes például a bérügyi és normaintézkedések végrehajtása. De ennek a hatása sem lehet kellően eredményes és hasznos, ha nem tudunk érvényt szerezni a termelés feltételeinek, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását, a lazaságok, rendellenességek megszüntetését célzó intézkedéseknek. Más szóval: az eddiginél sokkal jobban kell törekednünk a termelés jó feltételeinek biztosítására. Gazdasági vezetőinknek még jobban meg kell tanulniuk a helyes üzemszervezést, még következetesebben végre kell hajtaniuk azokat a gazdasági intézkedéseket, amelyek az üzemszervezéssel függnek össze. A vezetőnek magával és mindenkivel szemben fokozottabb követelményt kell felállítania. Fegyelmezett, tervszerű, tisztességes munkát kell megkövetelnie mindenkitől. Ez a követelmény egybevág a dolgozók túlnyomó A az lemunkások elemi igénye, hogy üzemben rend és fegyelem gyen. Ebinek kielégítésében minden gazdasági és mozgalmi vezető támaszkodhat az üzemi mun- k á sköz vél cméríyre. Közvéleményünket foglalkoztatja, hogy sok esetben nyilvánvaló hanyagság, gondatlanság, felületesség, a köztulajdon megkárosítása, pazarlása következmény nélkül marad. Ez joggal váltja ki a munkások nemtetszését és — enyhén szólva — nem valami erkölcsnemesítő tényező. A párt és a kormány életünk minden területén határozottan fellép, szankciókat foganatosított és foganatosít minden lazaság és felelőtlenség ellen. Nincs azonban a világnak egyetlen olyan rendszere, kormányzata sem, amely központilag fel tudna fedni és meg tudna torolni minden rendellenességet,' a társadalomra nézve káros cselekedetet. Az ilyen jelenségek nem küszöbölhetek ki valamiféle központi intézkedéssel vagy puszta elhatározással. Mint minden feladat megoldásához, ehhez is társadalmi összefogásra van szükség: nagyobb felelősségvállalásra és fokozott közéleti aktivitásra. Kedves Elvtársak! Amikor minden becsületes magyar dolgozó részt vállal és ki-ki a maga helyén dolgozik hazánk boldogabb jövőjének, formálásán, akadnak olyanok, akik visszaélnek a szocialista demokrácia adta lehetőséggel, félreértik türelmünket, emberségünket és a dolgozó tömegek között megbújva, sokszor azok nevében rendszerünkkel szemben ellenségesen nyilatkoznak, mert azt hiszik, hogy eljött az 5 idejük. — Egyes volt tőkések és földesurak — a történelem panoptikumából kilépve — ismét próbálkozz nak, sőt követelőznék. Azt hiszem, először mindenki szinte hihetetlennek tartotta a hírt, hogy pár hete néhány Nógrád megyei községben megjelentek a volt földesurak és fogadott prókátoraik. Pillér Jenő, volt földesúr birtokát, kastélyát követelte visz- sza, mondván: „Most van itt az ideje”. Nem urak, nem jött el az önök ideje! Az önök ideje végérvényesen lejárt és soha többé nem tér vissza. Nyugodjanak végre bele abba, hogy amíg az elmúlt ezer év az önöké volt, a következő évezred a miénk — a munkásoké, a parasztoké, a fizikai és szellemi dolgozóké! Az elmúlt hetekben néhány államellenes izgatót belügyi szerveink őrizetbe vettek. Egyesek ezért túlzott keménységgel vádóL nak bennünket. Ugyanakkor „a másik oldalon” pedig egyesek azt mondják: liberálisak, puhák vagyunk. Minden félreértés elkerülése végett újra hangsúlyozzuk: pártunk politikai irányvonala egy jottányit sem változott és nem is fog változni. Továbbra is megőrizzük rendszerünk humanizmusát — nem letérve sem jobbra, sem balra. Szigorúan őrködünk a szocialista törvényesség betartásán, de ez nem a gyengeség jele, hanem rendszerünk szilárdságát, erejét bizonyítja. Az osztályharcnak nemcsak etikája, hanem logikája is van Egyébként alapvető igazság- | is így erősödhet államunk, szóéiként vegye tudomásul mindenki,' aLista nemzeti egységünk alapja, a munkás-paraszt szövetség. Továbbra is számítunk értelmi- osztályharc etikáját j ségünk alkotó munkájára, szaktu- az logikájával kerül! dására; arra, hogy a magyar érhogy az osztály h arcnak nemcsak etikája, hanem logikája is van. Aki az megsérti, szembe. Akik a nép hatalmára keret emelnék, lazítanak és bomlasztanak, azok ellen a szocialista állam törvényeinek teljes szigorával fellépünk. Munkásosztályunk érdekében továbbra is szent kötelességünknek tartjuk szocialista vívmányaink védelmét. Tisztelt országgyűlés! Az egységes szocialista paraszti osztály kialakításának irányában hatnák a' párt és a kormány által elhatározott intézkedések, amelyek kedvezően befolyásolják a parasztság termelési kedvét, életkörülményeit és elősegítik, hogy a parasztság életszínvonala közeledjék a munkásosztályéhoz. Számítunk arra, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai élnek az intézkedések nyújtotta lehetőségekkel, javítják gazdálkodásukat és fokozottabban hozzájárulnak az egész lakosság életszínvonalának emeléséhez. Így, csaktelmiség — egyre jobban összeforrva a munkásokkal és a többi dolgozókkal — tevékenyen munkálkodik szocialista nemzeti céljainak megvalósításán. Tisztelt országgyűlés! Kedves Elvtársak! Az 1966. évi költségvetés nem egy a sok közül, hanem harmadik ötéves tervünk első évének költségvetése. Nagy felelősség hárul mindannyiunkra a terv és a költségvetés előirányzatainak teljesítéséért, mert jó vagy rossz munkánk egész további fejlődésünket befolyásolja. Meggyőződésem, hogy a magyar munkásosztály, az egész magyar dolgozó nép e felelősségtől áthatva, mindent megtesz az 1966. évi feladatok valóra váltásáért. A beterjesztett költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam nevében elfogadom. Balogh Lászlá Békés megyei képviselő felszólalása A délutáni vitában többek között félszólalt Balogh László Békés megyei képviselő sokrétű elemzést adott Békés megye mezőgazdasági mun. kájárál, a soron következő teendőkről. Segítséget kért a Békés megyében csaknem 20 000 kataszt- rális hold területen élő gyümölcsfák megóvásához, mert sajnálatos, hogy az utóbbi esztendőkben — a gyümölcsfaállomány csökkent. A, házi kertek állaga sem megfelelő, mert a tulajdonosoknak nincs kellő kertészeti előképzettségük. Javasolta a képvis- )ő, hogy a kertgondozás fellendítésére szervezzenek kertészeti szaktanfolyamokat. Remélhetőleg a közeljövőben történik intézkedés kívánatos minőségű és mennyiségű facsemete forgalomba hozatalára is, az elbetegedett gyümölcsfaállomány pótlására. A kertgazdálkodással foglalkozók javulást várnak a növényvédelmi kisgépek — például háti permetezők — forgalmazásában, árusításában. Végezetül a képviselő elfogadta a költségvetés tervezetét, az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. Az országgyűlés ma folytatja tanácskozását.
